Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

éve történt Változások a megyében X megye villamosítása lé- községekben a vízellátás meg- ka eredményeként felszámol-" nyegében a felszabadulás után oldása. Ma már a megyénk tűk a tbc terjedését, indult meg. 1945-ben a me- népességének 40 százaléka ré- Jelentősen fejlődött oktatá- Kyében csupán két város, va- szesedik közműves vízellátás- si, kulturális ellátottságunk, lamint 33 község volt bekap- ban. annak tartalmi színvonala. A esolva az energiaellátásba. Lényegesen javultak az el- fejlődést az alsó- és középfokú 1962. novemberében a falu múlt 30 év alatt az egészség- oktatási rendszer alapvető re­villamosítását befejeztük. A ügyi és szociális . viszonyok, formján túl a tömegkommu­villamosított községek szá- Nagy vívmányunk az általá-, nikáció széles körű elterjedé- mának növekedésével. azt nos társadalombiztosítás se is jelzi. követően pedig az életszín- keretében nyújtott ingyenes Nagy gondot fordítunk óvo- vonal emelkedésével fokoza- egészségügyi ellátás. A felsza- dahálózatunk fejlesztésére, tosan nőtt a háztartási ener- badulást követően megyénk Csak a negyedik ötéves terv- giafogyasztók száma, vala- számos egészségügyi létesít- időszakban 1700 férőhellyel mint a fogyasztás nagysága is. ménnyel gyarapodott. A sál- bővül óvodai ellátottságunk. 1969-ben megyénkben is meg- gótarjáni megyei kórház, a Ma már minden 100 óvodás­indultak a. vezetékes gáaellá- pásztói járási kórház átalakí- korú gyermek közül 72 óvo­tás munkái, megtörténtek az tása. a pásztói új rendelő dába járhat, első bekötések. A háztartások építése, a körzeti orvosi, a megye népességének mű" gázbázisra való átállása azon- fogorvosi rendelők, gyermek- veltségi színvonalát a felsza- ban már a 60-as évek elején orvosi rendelők, gyógyszertá- badulás előtt az írni-olvasni elkezdődött és 1965-ben a rak építése hűen reprezentál nem tudók viszonylag magas probán-butángáz-fogyasztók ják a fejlődést. Jelenleg me- száma jellemezte. Az iskolák száma már több mint ötezer gyénkben 10 ezer lakosra 17 nagy része (közép- és elemi) volt, jelenleg pedig meghalad- orvos jut. Javult a szakorvosi egyházi irányítás alatt műkö- ja a 32 ezret. ellátottság, bővült a szakren- (i q - -. Lényeges változást e A felszabaduláskor közüze- delők hálózata. A^szakképesi- területen az iskolák államosí- mi vízellátás csak a megye téssel rendelkező orvosok aí, egységes alsófokú ok­két városában és a salgótar- aránya megyénkben ma ^ 62 tatás megszervezése, a nyolc jáni járás néhány bányatele- százalék. ^ A rendelőintézeti általános osztály elvégzésének I—-'1 volt. Ez azonban főként szakrendelés a megye két kötelezővé tétele jelentette, nem a lakosság vízellátásának városán kívül nagyközségeink oktatás céljait szolgálta. Jelenleg 37 egy részében __ is megoldott, bekövetkezet, település kapcsolódott be a ezeken túlmenően 15 község­közüzemi vízhálózatba. Ezek ben folyik rendszeres fogá- közül csak a legjelentősebbek: szati ellátás. A tízezer lakos- Salgótarján regionális vízhá- ra jutó kórházi ágyak száma lózatának kiépítése, Balassa- megyénkben 54. a megyék gyarmat és Salgótarján sorrendjében a harmadik. Az szennyvízhálózatának fel- ápolási napok száma is jelen­újítása. a járási székhely- tősen nőtt. A gyógyítómun­Lengyel tudósok műhelyeiben A lengyel Katonai Vegyé- rögzíti az észlelt adatokat. A szeli és Radiometriai Intézet tapasztalatok szerint a műszer szorosan együttműködik a pol- kiválóan felhasználható min- gári tudományos kutatóinté- dennemű, automatikus rögzí- zetekikel és termelőüzemek- tést igénylő vizsgálatnál. Kü­kéi. Az együttműködés ered- Ionosén hasznos a fémek és menye például a kisméretű, félvezetők hőmérséklettől füg- ipari célokat szolgáló gázálarc, gő rugalmasságváltozásaimak A legújabb eredmények közé mérésére. tartozik a tengerészeti szűrő- fvät t ÄSM07A1K szellőztető berendezés is, va- ELLEN ALLASMO^AIK. lamint az ionsugárzást jelző Egy másik varsói intézet­műszer. Folyamatban van két ben ellenállási mozaik előállí- újabb műszer kidolgozása: a tását kísérleteztek ki. Ennek légkört fertőző anyagok autó- vékony nikkel—króm rétege matiikus feltárására és a víz vegyi maratás útján készül, szennyezésének jelzésére. Légüres térben az egész felü­letet vékony NiCr réteggel RUGALMASSÁGMÉRÖ burkolt lemezikókkel fedik. Fotóel j árassal viszik rá a mo- Az anyagok rugalmasságé- zaikmintát, majd maratják — nak új mérési módszerét dől- mindössze két perc alatt. Az gozták ki egy varsói tudó- ellenállásmozaik új módsze- mányos intézetben (Fizikai rét egyebek között a rádiók és Akusztikai Kutatólaboratóri- tv-fcészülékek gyártásában ál- mérőműszer egyben ka tapizzák. színvonalában lényegesebb változást az jelenti, hogy 1949-hez képest a tanerők száma megnőtt, jelenleg mintegy 1500 fő. s ezek 40 százaléka tanári oklevéllel rendelkezik. Megnőtt az igény a közép­iskolai képesítés megszerzése iránt is. A tanulók és tanerők számának megnövekedése mellett a tartalmi követelmé­nyek fokozott ellátása érdeké­ben az elmúlt 30 év alatt több középiskolát építettünk. Fel­sőfokú oktatási intézmény — számviteli főiskola — is mű­ködik megyénkben. Lényeges változáson ment keresztül szakmunkásképzé­sünk is. A kultúrforradalom megvalósításában fontos sze­repet játszott a közművelődési könyvtárak számának, a könyvállomány gyors fejlődé­se. Az ezer lakosra jutó színházi látogatók száma 1970- ben 217 volt. Kialakult a mozihálózatunk. Az elmúlt 30 év eredmé­nyeinek. gondjainak részletes, s mindenre kiterjedő elemzése a ma feladata. Meggyőződé sünk, hogy a tanulságokra építve a kedvező, de a ked­vezőtlen tapasztalatokat is felhasználva, a siker biztos reményében indulhatunk az új feladatok megvalósításáért. Nyugdíjas Kossuih-díjas hány áss Most lenne Jó... Haja tiszteletet paramcso- Lóian fehér. A küzdelmes évek mély barázdái mellett arcá­ról ma is nagy akaraterő su­gárzik. Ilyen acélos, kemény a kézfogása is. A 30 éves évfor­dulóra készül, és ahogy mond­ja, emlékezetessé teszik ezt Rákóczi-telepen is, ahol la- kiik. Budavári Károly, az egy­kori híres csapatvezető, front- mester, a széncsatáik egyik hőse már bíz éve nyugdíjas. Nem kedvezménnyel, hanem 42 év föld alatti bányamunka után, 55 éves korban ment nyugdíjba. Múlt és jelen. Er­ről beszélgetünk. — Az apám, sőt a nagy­apám is bányász volt. Tata­bányáról kerültek ide, de én már itt születtem Rákóczi-te­lepen, és itt is dolgoztam le a 42 évet Mizserfa környékén. Katona nem voltam, mert a bánya felmentett. A tarjáni laktanyában viszont voltam, amikor Jánosaknáró! elége­detlenség, sztrájk miatt bekí­sértek bennünket. Egyszer meg Hatvanba vittek el a csendőrök két hétre. Ott dol­goztattak bennünket, azután hazahoztak. — A felszabadulás Jánosa aknán ért. Sosem felejtem el. Nagyon kellett a szén, jött a széncsata. Csapatvezető vol­tam, és akikor kaptuk a meg­bízatást Gusztáv-lejtősakna kihajlására. Haladtunk is olyan szépen. hogy amikor szénre értünk, még volt két hét november 7-ig. Célfel­adattal Pálhegy-aknára küld­ték a csapatot. Ott az előbb említett idő alatt 100 csillével gépet, nem volt még kaparó. Lapátolni kellett. Később kap­tunk egy angol réselőgépet, az segített. — Állandó sikereket értek el, mi volt ennek a titka? — A fizikai erő és a munka megszervezése. Én 35 éves voltam. A csapat is jó volt, munkát mindig úgy igyekez­tem megszervezni: az egyik emberé oly módon kapcso­lódjon a másikéhoz, hogy mindenkinek meglegyen a dolga. Aki nem hozta azt, amit a többi, a kollektíva megkérdezte, hogy mi a baj. Előfordult többször is, hogy aki elmaradt, azt magam mel­lé vettem. Frontmester vol­— Az egyesülés mozgalmat i-aguik kezdték. Mi volt en- lek a lényege? — A munkaidő kihasználá­sát célozta. Azt, hogy a 480 percet valóban termeléssel, munkával töltsük el. Gondo­lom, erre most is lenne mód, és szükség. Nekünk, mint em­lítettem a rázócsúzda volt a gép, most meg már páncélka- parók, jö vésztő-rakodó gé­pek vannak. A szíwlapát las­san feledésbe megy. Sokszor elgondolom, hogy rríost lenne jó bányásznak lenni. Sajnos, az idő eljárt. Nekünk abban az időben kijutott a munká­ból, a fizikai erőkifejtésből. Sokszor volt úgy, hogy haza­értem, hamarosan jött az üze­net; a következő műszakra le kell szállni. Volt belőle 16 órás is elég gyakran, mert a szén nagyon kellett — mondja, azután a megbecsülésről szól. A kitüntetéseit nézem. Él- munikás-, sztahanovistaielvé- nyek, szám szerint 16 darab. A munka, a munkás megbe­csülésének szimbólumai. Kö­zöttük a legrangosabb, amit 20 éve, március 15-én kapott. A Kossuth-díi. Méltán büszke lehet' rá ma is. ■— Az egészsége? — Hogy jó órában mond­jam, nem panaszkodhatom. Igaz 1965-ben voltam szívsza- niatóriumban. de az orvosnak azóta se igen adok munkát. Étvágyam van, és az az eev- két pohár bor is elfogy. El­foglaltság kell az embernek. Mióta nyugdíjban vagyok, a megtoldottuk a normát, — Frontfejtés indult Pálhe- dó helyett is raktam, gyen. Mi kaptuk a megbíza- csak belejött. tásit Én már előtte dolgoztam Kisteleken is fronton. Ott volt egy Kelendi nevű főbánya- mester. Még mindig előttem van, amikor a bocsiról lepo­tyogott szenet felszedegette. Ennyire szerette a szenet. — A fronton akkor az MT— 8-as rózócsúszda jelentette a tam, de nekem ugyanakkora PÚrtalapszervezetnél. a szak­szervezetben, es a Hazafias Népfrontban is tevékenvke­fogásom volt, mint a másik­nak. Ilyenkor még az elmara- végül , — A szerelésnél és a biz­tosításnál lehetett még az időt fogni. Ha mindenki tud­ja a dolgát, jól szervezett a munka, akkor gyorsan megy és több idő jut a szemetesre. Kereset is volt, az pedig a termeléstől, a megrakott csil­léből függ. dem. A földtani hivatalnak meg itt van egy telepe. Ott dolgozom, aizt ami akad. Szí­vesen csinálom mert a mun­ka élteti az embert — mondia Budavári Károly, a Kossuth- díjas bányász, aki egykor sok fiatalt megtanított a szakmá­ra. a bánya szeretettre. Pél­dája ma is követésre méltó. Bodő János urn.) A rr .......................................................................................................................................................... ..................................................... T ársulással épül Új keverőüzem Szécsényben Megyénkben az állatlétszám lassatgyarmafci Gabonáiéivá- Az elhatározást és a műkö- és a hozamok évről évre nő- sárló és -Feldolgozó Vállalat, dés szabályait rögzítő társa- vekedmek. A hatékonyabb tér- az őrhalmi Hazafias Népfront, sági szerződést az érdekeltek melést szolgáló tápkeverő-kcu- a szécsényi II. Rákóczi, a var- aláírták. ,A társulás irányítá- pacitás, és a műszaki színvo- sányi Űjkalász. az endrefalvi sát az alapítók küldötteiből nal azonban elégtelen. A táp- Aranykalász, a karancssági alakult intéző bizottság látja gyártással szemben támasztott Egyesült Érő Termelőszövet- el. A társulás üzemviteli fel­mennyiségi és minőségi köve- kezetek összefogtak és új adatait a Gabonafelvásárló és celmények kielégítésére a ba- keverőüzemet építenek. -Feldolgozó Vállalat, mint gesztor végzi. A keverőüzem a vállalat r „Budán álltaik még a har­cok. Szegény apám, meghalt már jó néhány évé, bizony ap­róra húzta össze magát a szovjet katonai teherautó pla­tóján, mart a Margitszigetről istenesen tüzeltek a németek. Szíve szerint a föld alá bújt volna, de hát nem lehetett megfutamodni: az erőmű be­indításához szükség volt a FÖBUSZ gerjesztőgépére. (Varsányi Sándor, telepveze­tő-helyettes.) „Itt állt valahol a németek műszaki autója, amelyről a robbantást vezérelték... Su- hancgyerek voltam, tizenhat éves tanomé, de jól emlék­szem mindenre. Már hogyne: a szemem előtt repültek a le­vegőbe a turbinák.” (Szalai Sándor, üzemvezető.) 1944. december 24-e volt, délelőtt 10 óra. Géppisztollyal kergettek mindenkit haza, messzire az erőműtől a németek, hogy nyugodtan robbanthassák fel mindazt, amiről már tudták: sem elszállítani, sem megtar­tani nem tudják. December 24-e volt, délelőtt 10 óra. És másnap: felszabadult Sal­gótarján. .. Áramot adtak wattos gőzturbinát helyeztek, helyezhettek, az alábbi, au­gusztus 16-án keltezett levél alapján, üzembe. „Van szerencsénk a T. Sal­gótarjáni Kőszénbánya Rt. Bá­nyaiigazgatóságát értesíteni, miszerint az Iparügyi Minisz­ter Űr önagyméltósága 28 851/IV./1938. számú rendel­kezésével kivételesen engedé­lyezte, hogy a... gőzkazánok üzembevétel előtti megpróbá- lása... 34,3 atm. próbanyo­mással legyen eszközölhető.” Mind több. és több energiát adott az országnak a vízvá­lasztói erőmű, amely már 1929-től, az országban első­ként megépített nagyfeszült­ségű távvezetéken, ellátta Szolnokot és az Altföld nagy részét is árammal... Megindult ez élet... lahol, a Pintér-puszta vona­lában húzódott a front, ve­szettül lőttek az ágyúk... Azt mondják, apám nagyon szo­morú volt, de nem keseredett el.” (Varsányi Sándor.) A Salgótarjáni Kőszén,bánya Rt. első, központi erőművét 1912-ben avatták fel.' Vízvá­lasztón. Az ország akkori leg­nagyobb áramot szolgáltató üzeme volt, s teljesítményét az 1919-es. az 1926-os, az 192S_es, az 1934-es és ’38-as fejlesztések mindinkább fo­kozták. Különösen ez utóbb' volt jelentős: két szénoortüze- lésű kazánt és egy 10,5 mega­Az 1-es, a 2-es, a 3-as és az 5-os turbinacsoportok a levegőbe repültek. Téglatör­melék, összecsorbuit vasalkat­részek maradtak csak, meg a romok alatt a 4-es, 7 mega­wattos ... Leszerelve, segítő­gépek, alkatrészek nélkül.” (Szalai Sándor.) „Apám 1934-től kezdve dol­gozott az erőműnél. Ott volt a nagy munkáknál és a rob­bantásnál is. Nem jött haza hozzánk: elbújt, hogy aztán a németek eltekacodtával visz- szamenjen. Hogy megnézze, mihez lehet kezdeni. Itt va­Mindinkább kevesebb ára­mot termelt Vízválasztó. Kevesebbet kellett termel­nie: feltartóztathatatlanul kö­zeledtek a szovjet csapatok. És először csak egy-egy gépcso­portot szereltek le a néme­tek. „Biztos helyre, bányákba visszük.. .” És megindult a szabotázs: ócskavassal cserélték ki a gé­peket, bányákban rejtették el a daruién,cokat, a motorokat a munkások. Meg a somoskói állomásról, a vagonokból csempészték vissza a berende­zéseket. „Viszitek ám, az anyátok...!” zásra: beleizzadva hordtuk a törmeléket.” (Szalai Sándor.) „Farkas Árpád jól beszélt oroszul. Még az első világhá­borúból maradt rá, s ez nagy segítséget jelentett akkor, ö volt a megyében az egyetlen villamosmérnök, aki itt ma­radt és minden tudását, ere­jét latba vetette, hogy újra beinduljon az erőmű. .. Apá- mék aztán mégiscsak meghoz­ták a gerjesztőgépet — a szovjetek egy feliratos kar- szalagot adtak neki. ma is őr­zöm még — de hát. hogy az is működjön — áram kellett hozzá.” (Varsányi Sándor.) volt Malinovszkij marsall. Ci­vilben, nagy prémgalléros bundában. Még velem is ke­zet fogott. Akkor a 4-es tur­binát már előkészítették az induláshoz, csak a gerjesztő- berendezés működtetéséhez kellett egy kis áram. Jól van. magyarok — mondta a mar­sall!” (Varsányi Sándor.) Az öreg Angyal György kő­műves és Bódi Antal, a ko­vács, egy hatalmas fogaskeré­ken állva beszéltek. Az össze­fogást emlegették, az osztály­harcot, s a munkások elkövet­kezendő, szép országát... Né­hány óra múlva, még akkpr. 1945 januárjában, tizenkét taggal, a még áram nélküli erőműben, megalakult a Ma­gyar Kommunista Párt helyi csoportja. Az agyak már felvillan.yo- zödtek. .. Aki ember volt, kemény, és bizakodó, akik mielőbb akar­ták. hogy elinduljon az áram. meginduljon az élet. januárban éjt nappallá téve dolgoztak. Dolgozták? Küsz­ködtek. kínlódtak, verejtékez­tek. keservesen. . . Hogy k:- gyulladjom a fény. „A Varsányi apjára emlék­szem, amolyan műszaki veze­tő volt akkoriban és ő irá­nyította a helyreállítási mun­kálatokat. Meg ott volt a Ver- bovszki Józsi bácsi, a Bsncze Ferenc és a Ma halék Ferenc akinek csuda nasv jelentő­séget tulajdonítok abba-’, hogv újra lett áram... Piszok ke­mény tél volt. nagv hóval Még a vezetékek is szétfagy­tak. De nem jutott idő a fá­,.Nem volt akikor vége n műszaknak. Este R.kor. 1"- kor vs rv később. végre eszé­be jutott ve!-’k■ — Eni' '"'' 1 A'udnj ás k'-l • Isns e»v k: t' RO-koc i- 0 7 ;• n f M■?rt P itinnV0’*'• .’ t nor; _ LO-san. betartunk ’* „Emlékszem, januárban itt „Az acélgyáriak beindítot­tak egy kazánt. Visszafelé jött az áranj. ide az erőműbe. . , Egyszer csak felbőd ült a ger­jesztőgép, forogni kezdett a 4-es turbina. És néhány má­sodperc múlva, az ép vezeté­kekben keringeni kezdett az áram. Táriáriban is. másul, is.” (Szalai Sándor.) Több mint harminc éve en­nek: 1915. február másodiké m k a n,ait-teak izgs lomtól -avji't l.aniai. . Karácsony György szécsényi telephelyén, a va­súti rakodó mellett épül. A beruházási alapokmány elő­irányzata szerint az építés- beruházás várhatóan 40 mil­lió forintba kerül. A fejlesztés pénzügyi fede­zetét 51 százalékban a szövet­kezetek, 49 százalékban a Ga- bonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat biztosítja. A keverő­üzem építése az állam áltel támogatott beruházások közé tartozik. így a források szám­bavételénél az építtetők 3 milliós állami támogatással számolnak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek saját pénzeszközeit a me­gyéi tanács fejlesztési hozzá­járulással egészíti kii. A fej­lesztéshez (a beruházásra és forgóeszközre) valamennyi alapító hitelt is igényel. A keverőüzem kivitelezése a második fél évben kezdődik. Az alapozást a szécsényi TÖ- VÁLL, a szint feletti épületet acélszerkezetből a salgótarjá­ni /VEGYÉPSZER vitelezi ki. A tervek szerint az építkezés 1977 első negyedévében feje­ződik be. Az új üzem két műszakos termeléssel évenként 20 000 tonna tápot gyárt majd. Az előállítható tápok választékát az üzeni műszaki színvonala nem korlátozza. Tehát igények szerint alakul a választék, a mennyiség és a minőség. A megépülő üzem termékei több és gazdaságosiabb hús. lei. tojás termelését segítik ’'ő. Hozzájárul a mezőgazda- - mi1 termelés további növelé­séhez, a lakosság jobb ellátá­sához. * M. L. líÓGRÁD - 1975. április 3,, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom