Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

St nap Prágában

Egymáshoz közelebb

Nógrádi asszonyok a prágai utcán.

(Nádor Ilona felvétele)

Csaknem 150 Nógrád megyei leány és asszony töltötte a nemzetközi nőnapot Prágában. Az ötnapos utat a Coop- tourist szövetkezeti iroda megyei kirendeltsége szervezte.

Lázas izgalommal készültünk az útra. Már napokkal előtte beszereztük a szükséges űtravalót, megpakoltuk bőröndjeinket étellel, itallal. Mintha attól tartottunk volna, hogy odakint majd nem lesz mit ennünk. Ettől azonban cseppet sem kellett tartani, mint bebizonyosodott. Az utazási iroda bőséges és nagyon jó ételekkel gondoskodott az ellátásunkról. De hát ugye ilyen az ember: biztos, ami biztos alapon még fölösleges cuccokat is képes cipelni magával.

Az IBUSZ-szal közösen indított különvoínat — melyen 1)00' nő utazott — pontosan 8 óra 45 perckor gördült ki a Nyugati pályaudvarról. Esté hat órakor érkeztünk Prágába. Az elszállásolás és a vacsora után fáradtan hajtottuk álomra fejünket barátságos szállodai szobánkban. Mélyen aludtunk. S másnap frissen és vidáman vettük nyakunkba a várost. A sokat hallott Prágával ismerkedtünk, lakóival és nevezetességeivel. Nagyon jó- benyomásokat szereztünk. Prága csodaszép város, még így, az épülő metró miatt felforgatott Vencel térrel, utcáival is. Élő történelem. A csehszlovák kormán/ különösen az utóbbi években, rendkívül sokat áldoz a műemlékek helyreállítására és megőrzésére. S itt bizony van bőséggel belőlük. A vár, a Hradzsin előkelőén magasodik a két domb — mint Rámában — egyikén a város fölé. Toronyerdőben jártunk. Nem véletlenül nevezik a „bennszülöttek” ezertornyúnak a várost. A gótikus és barokk 1 cmplomok tornyai békésen sütkéreztek a tavasz eleji verőfényben. A városháza mindent tudó óráját csodáltuk. Átsétáltunk a középkori Ká- roly-hídori. A monumentális huszita emlékmű körül galambok tanyáztak.

Kószálásaink során találkoztunk egy 93 éves aggastyánnal, aki leplezetlen büszkeséggel tekintett szét: — Itt születtem — mondja. — Prága a szívemhez nőtt.

S mi is így szeretjük, ilyen őszinte csodálattal a mi fővárosunkat, Budapestet. Prágát néztük és szüntelen Budapest járt a fejünkben. Hiába az otthon, a szülőföld mindenhová elkíséri az embert, és a haza talán soha sem édesebb, mint akkor, amikor távol van tőle az ember.

Özvegy Genzelmann József, né a nógrádi termelőszövetkezet állatgondozója csoportunk egyik legidősebb tagja volt. Berkenyén lakik, öt gyermeket nevelt fel. nyolc unokája él.

— Most vagyok először kül' földön, olyan jé érzés. Az ut, cán úgy érzem, mintha Pesten járnék. Ott is nagy házak vannak, sűrű forgalom, sok látnivaló.

Jecsmenik Islvánné. a Bal. gótarjáni Ingatlankezelő Vállalat kisegítője is először járt külföldön. Az utazási irodától kapott füzetkébe mindent gondosan feljegyzett, azért, hogy otthon mindenről pontosan számot adjon.

— Még üdülni sem jutottam el soha. Gondolhatja, mit érzek most. A gyerekek, a lányom meg a vejem, azt mondták: Nézz jól szét, mama, ne törődj semmivel, örülj és szórakozz! Ügyis olyan sokat dolgoztál már.

Csoportunk minden bizonynyal legérdeklődőbb tagja Mataidesz Malvin, MÄV- nyugdíjas volt, aki mihelyt valami érdekeset fedezett fel, azonnal vette kis látcsövét és azzal szemrevételezte a látnivalót.

— Az aranyművesek utcája olyan volt, mint egy mesebeli táj. Minden pillanatban azt vártam, mikor lép ki Jancsi és Juliska a „csokoládé”-há- zikók valamelyikéből.

Nem bánta meg Terényi Józsefné drégelypalánki növénytermesztő sem, hogy eljött. Pedig — mint elmondta

— otthonülő természetű lévén, nehezen szánta rá magát az utazásra. Kalácska ML hályné, a balassagyarmati Palóctáj Tsz Területi Szövetség dolgozója két évvel ezelőtt Moszkvában már kellemes tapasztalatokat szerzett a Coop- tourist nőnapi útjáról. Érjhető hát, hogy ezúttal is szívesen vállalkozott az utazásra. Kitüntetésnek vették munkahelyüktől — mint mindannyian

— a nőnapi utazást a Nógrád megyei Építő és Tervező ktsz dolgozói is, Budavári Istvánná, Bognár Mihályné \ és Pindrok Lászlóné.

— Remekül éreztük magunkat — vélekedtek a magyar- nándori Galgamenti ÁFÉSZ dolgozóríői, Pelsőczi Mária, Szaniszló Istvánné és Pintér Józsefné. — Csak a magyar kávét hiányoltuk, nem ihattunk sehol.

— Meg aztán beszélni sem tudtunk senkivel — sajnálkozik Szaniszlóné. — Ilyenkor érzi csak igazán az ember,

hogy milyen sokat ér a nyelvtudás.

A galgagutai lányoknak — Antalics Erzsébetnek és Pus- kely Zsuzsannának — köny- nyebb dolguk volt. Szlovák anyanyelvűk segítségével jól boldogultak mindenütt. Nagy sikert arattak a prágaiak körében. Ahol csak megfordultak, mindenütt Szívélyesen fogadták, marasztalták őket, vagy megállították az utcán és fényképeket csináltak róluk. A gutái színes népviselet — mert úgy jöttek el, ahogyan otthon is járnak — győzött a csehszlovák fővárosban. A rokonszenv egyébként kölcsönös volt:

— De jó lenne még egy hétig itt maradni — sóhajtották visszautazás előtt a lányok.

Mert régi igazság, hogy éves közben jön meg az étvágy, s valahogy a legtöbben így voltunk Prágával is. Minél többet láttunk belőle, minél jobban megismertük, 'annál inkább a szívünkhöz nőtt.

A magyar nők tiszteletére rendezett ünnepséget a városi tanács úgynevezett reprezentációs házában tartották meg vendéglátóink. Több száz fős csoportunkat valósággal elnyelte a hatalmas terem. Míves rézcsillárok, óriás képek — a múlt század levegőjét árasztották. A vidám hangulat azonban már hamisítatlanul mai volt.

A Csehszlovák Szövetségek Nőbizottságának elnöknője, Vichtová asszony köszöntötte leányainkat, asszonyainkat. A dolgozók több mint 47 százaléka nő — mondotta —, s ez jelentős erő a társadalmi és politikai életben egyaránt. A nők egyenjogúságát harminc éve szabad szocialista országokban megteremtettük.

Ozsvárt Istvánné, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa válaszbeszédében felidézte a nemzetközi nőnap történelmi előzményeit, vázolta a párt nőpolitikái határozata végrehajtásának eddigi eredményeit a nők családi és közéleti szerepének fontosságát. S emlékeztetett a közelgő berlini világkongresszusra, amely a nők olyan jelentős nemzetközi fóruma lesz. amely félreérthetetlenül bizonyítja a világ leányainak és asszonyainak cselekvő akaratát, az egyenjogúságért, a fejlődésért, a békéért vívott harcban.

Az ötödik napon élményekben gazdagon, kellemes hangulatban ültünk vonatra.. Éjfél körül érkeztünk a Nyugatiba. Sokakat már a férjek, gyerekek és ismerősök várták. Csók és ölelés — aztán az élménybeszámoló. Azt hiszemj mindannyiunk nevében kimondhatom: gazdag öt napot tötöttünk Prágában, s ott- tartózkodásunk jól szolgálta a népek közötti közeledés és barátság szép, nemes eszméjét. Ügy érzem, a személyes élmények mellett a közös utazások egyik legnagyobb haszna éppen ez.

éve történt

Országosnál gyorsabb kibontakozás (VI. r.)

A szovjet csapatok a megyéből 1944. december 31-én űzték ki a fasiszta erőket. A .felszabadítást követően 1945. január 2-án alakult meg a kommunista part helyi szervezete Salgótarjánban. A környező bányász-települések. falvak és bányatelepek lakói is mei^aiakították pártszervezeteiket. így 1945. március 7-én Kerekes Sándor és Kilczer Béla Debrecenben a párt vezetőinek jelentette, hogy a Magyar Kommunista Pártnak- Nógrádiban 11500 tagja van. A pair tszerve zés különösen a széramedeneében, a bányászok és ipari munkások körében bontakozott ki erőteljesen. Ezt bizonyítja az a tény. hogy 1945. májusára a salgótarjáni járásban már 23 pártszervezet működött, amelyben 8023 párttag dolgozott. A pártszervezetek vezetőségének több tagja részit vett a félszabadulás előtti illegális munkában, illetve a legális munkásmozgalomban. A salgótarjáni pártszervezet nyolc vezetőségi tagja közül hatan — Alics János, Góliárv András, Fazekas Sándor, Hermann Ferenc. Kerekes Sándor. Sulyok Sándor — vettek részt az illegális pártszervezet munkájában, kettes, — Balga Antal. Szoó Pál — a munkásmozgalomban. A pártszervezetek tagjai túlnyomó többsége fizikai munkás volt. Befolyásuk egyre erőteljesebbé vált, és a megye minden jelentős területén kezükbe került a kezdeményezés. A népi szervek létrehozásában meghatározó szerepet töltöttek he. A nemzeti hizottságbam, az üzemi bizottságiban példátlan eredményeiket értek el a n önhatalom megteremtése terén. Hatékony segítséget nyújtottak a bányák és gyárak termelésének megkezdéséhez, a hábo. ús károk felszámolásához, a romok eltakarításához, a közigazgatás, megszervezéséhez, a lakosság élelmezéséhez. Aktív szerepet töltöttek be a bányák és, a gvárak államosításában, a földosz'ás végrehajtó -Bábán. valamint a közrend. a közbiztonság megszilárdításában, a népi demokratikus és szocialista áralakulás elősegítésében. A nemzeti bizottságok, mint politikai szervek, valóban a néptől , kaoott megbízatás alapján segítették az élet által felvetett kérdések eredményes megoldását. Az országgyűlési választások is arról tanúskodtak, hogy Nógrádiban erősebb volt a párt befolyása, mint az ország más területein. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Kommunista Párt 1945-ben országosan a szavazatok 17,4 százalékát szerezte meg, míg Nóigrádban 27,1. Salgótarjánban viszont a 66,2 százalékát. Akadtak olyan bányász-települések, mint Rónabánya. Salgóbánya, Baglyasalja, ahol a kommunista párt száz százalékos eredményt ért el. Megfigyelhető a baloldali erők előretörése, az 1947-es választások idején is. A kommunista pért országosan 22,2 százalékra növelte a szavazatok arányát Ugyanakkor Nógrádiján megszerezte a szavazatok 37, Salgótarjánban 74,9 százalékát. Tovább nőtt azoknak a településeiknek a száma, ahol 100 százalékos eredményt értek el.

Nógrádban a munkásmozgalmi múlt minden, területen éreztette hatását. Erőteljes kibontakozásit serkentett a felszabadulás után. A munkásmozgalom a káder-képzést is eredményesen segítette. A hosszú éveken keresztül fo-lvt

kemény harc, és az eUmál. lási mozgalom sok munkás- vezetőt neveit, akik az Új rendszer hajnalán készen álltak a nép szolgálatára. A felszabadulás idejére kipróbált vezetőkké váltak azok a mun. kasok, akik a harc során kijárták a kommunizmus ísko. Iáját, és elsőként kérték felvételüket a pártba.

A bányák és ipari üzemek volt tulajdonosai elmenekültek. így a 'munka megindítása a kommunistákra hárult. ak:k nagy politikai fe- 1 elős seggel tevékenykedtek. A jó és következetes politikai munka eredményeként neto mint nao jelentős eredmények születtek.

A kommunisták, a munkások, a parasztok áldozatos munkájának eredményei, a forradalmi átalakulás tényei növelték a forradalmi erők önbizalmát és a reakciós erők félelmét. A közsze’-lem olyanná a1--»kiált, amelyben a reakciós erőik csak meghúzód, hadak, de támadásra nem vá Jlalkozha ttak.

A népi demokratikus^ forradalom megvívásáért érzett felelősséget jól szolgálta és állandóan táplálta Nógrádban az ellenállási mtrrtom és

P9rt',zánb-».rc. Egyértelműén megállapítható bogv Nógrád- ban a forradalmi helyzet no. zitív alakulására felbeasülhe- tettan hatással volt az ellen- á'lási * partizán mozgatom, ti, népi d^m ok rat iku® fo-radrlom megvívásáért érzett felelősséget jól szolgálta, és a hare ütemét szüntelenül táplálta az a küzdelem, amelyben a megye leghaladóbb munkásai együtt indultak a végső győzelemre.

(Vége)

Dr. Szomszéd Imre

Tavaszi szünet április 5—13-ig

Pályaválasztás, továbbtanulás

Az általános és a középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 14-e, hétfő. A szünet idején a napközibe járó általános iskolások ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondozását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógus-felügyelettel folyik a szakszerű foglalkozás.

Ami a tanév további menetrendjét illeti: május elsején tanítási szünet az általános és a középiskolákban is lesz. Az iskolai év eredményes lezárásához az általános iskolákban változatlanul 198 tanítási nap szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az elsőharmadik osztályban 192, a negyedikben pedig 174. A tanVarrj

magadnak

Népszerű a balassagyarmati művelődési központban működő kismamaklub szabásvarrás tanfolyama, amelv havonta egy foglalkozást jelent csak klubtagok részére. A Finomkötöttárugyár patroná- lása a varrás szemléltetését is megoldotta egv kölcsön villany varrógéppel. Ezen minden, kismama gyakorolhatja, szakmai segítséggel (Magos Lászlóné a házivarrás vezetője) a gépi. varrás legfontosabb fogásait. Ezek a foglalkozások arra is jók, hogy a kismamák szabás-varrá,si tapasztalataikat egymással kicserélik. egymást segítik abban, hogy ki-ki odahaza, maga készíthesse el legalább a gyerekek kis ruháit.

»

‘t

NÓGRÁD — 1975. március 27., csütörtök

Mai tévéajánlatunk

20.00: Csehov:

Három növcr.

A Vígszínház előadása.

Három gyöngéd, nemeslek kű, nagy műveltségű lány életének halk tragédiája ez a lírai színmű. Nem érhetik el a megérdemelt boldogságot, az élet csöndesen fékesodoria őket.

Egy kis kormányzósági városban harmonikus szeretet- ben él együtt a négy testvér: Andrei Prozorov és három húga: Olga. Mása, Irina. Olga a legidősebb, gimnáziumi tanárnő, Mása boldogtalan férjes asszony. Irina. 20 éves — és tele van illúzióval, szép reménnyel.

Aztán Andrei megnősül, feleségül veszi az ostoba, kisvárosi úrilányt, Natáliát — és minden, megváltozik. Ez a

házasság fokról fokra rombolja szét a család nyugalmát Egyre erősebben él a vágy mind a négyükben, hogy kitörjenek a kisvárosi elviselhetetlen szürkeségéből és úi. tartalmasabb életet kezdjenek Moszkvában.

Mása szerelemre lobban a dandárezredes Versinvin iránt. Irina, bár nem szereti viszont Tuzenibach bárót, elfogadja házassági ajánlatát.

Egy éjszakán aztán egyszerre robban ki a Prozorov testvérekben felgyülemlett, sokáig némán tőrt keserűség. Mindenki szabadulni akar a pokollá vált házból.

A három boldogtalan nővér csalódott, de- mégsem reménytelen. Hisznek az emberségesebb. tisztább jövendőben.

évet mindkét iskolatípusban június 12—17-e között az igazgatók által kijelölt napon fejezik be, a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május 20-a lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák kezdete a szakközépiskolákban a nappali tagozatokon: a május 12-ét követő első hétfő (ez-az idén május 19-re esik.)

A gimnáziumokban a tanév végi írásbeli érettségi vizsgák ugyancsak a május 12-et követő első hétfőn kezdődnek (ebben az esztendőben május 19-én.)

A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22-e között szervezik meg.

Lényegében befejeződött az idei pályaválasztási munka első szakasza. Az előzetes számvetések szerint 123179 nyolcadik osztályos diák fejezi be általános iskolai tanulmányait az idei évben. Az elmúlt tanévhez képest mintegy 4—5 ezerrel csökkent a végző íiatalok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot elhelyezésük. Az idén végző nyolcadikosok pályaválasztásának körültekintő előkészítésére az általános iskolákban országszerte rendkívüli pályaválasztási szülői értekezleteket tartottak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezt követően tölthettek ki jelentkezési lapjukat, amelyeket az általános iskolák március 20-ig továbbítottak a középiskolákba, a gép- és gyorsíró iskolákba, valamint a szakmunkásképző iskolákba. A szakmunkásképző iskolákba való jelentkezés első szakaszát május 31-ig fejezik be.

A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendelkezések szerint az szükséges — április 15-ig tartják meg. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgynevezett tagozatos = osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25- is fejezik be a felvételi munkákat, és addig az időpontig a fel nem vett tanulók lapját is megküldik a második helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokban, a gépes gyorsíró iskolákban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket (A fővárosban május 15-ig), és eddig a terminusig küldik meg a fel nem vett diákok jelentkezési lapjait a második sorban megjelölt iskolához. Amennyiben a diák két azonos iskolatípust ,— vagy első hehren gimnáziumot és a második helyen szakközépiskolát — jelölt meg, a döntést április 12-ig kell meghozni. Fontos iníézkedés, hogy elutasítás esetében a jelentkezési lapot azonnal továbbítani kell a másodsorban megjelölt iskolához.

Az Oktatási Minisztérium előzetes adatai szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — tehát körülbelül 107 ezer fiatal — tanulhat tovább valamilyen középfokú iskolában.

Országszerte befejeződött az általános iskolák leendő első osztályosainak behatása. A következő tanévben — az előzetes számítások szerint — mintegy 160 000 kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, 2—3 ezerrel több, mint az elmúlt tanévben.

A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálatokon kell résztvenniök.

Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekek, nek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába: számukra úgynevezett általa, nos iskolai előkészítő foglalkozásokat szerveznek. A fog. lalkozásokat április elejétől az évzárásig óvodákban, vagy általános iskolákban tartják. Azok a szülők, akiknek gyermeke nem járt óvodába, a behatáskor tájékoztatást kaptak arról: hol és mikor indul ilyen jellegű foglalkozási