Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

/

T

arjaui 1 tneiög

Ismerős nadrágok

Nőnapi emlékezés

Immáron tíz éve ajinak, hogy a szakmában dolgozik. Nem könnyű munka az övé, mégis szereti, sok fantáziát talál benne. Főleg azt tartja izgalmasnak, hogy 'i.t állandóan emberekkel kell foglalkozni, kapcsolatot teremteni. Sajátos humora van — ezért a vendégek is megszerették, megszokták. Nélküle a salgótarjáni vegytisztítószalon szinte elképzelhetetlen.

Veréb Lajosné, vagy ahogyan az emberek ismerik, Jolika, hosszú ideig a Patyolatnál dolgozott, négy éve került « vegytisztítóba.

— Először vasaltam. No, nem volt az szörnyű, én legalábbis szerettem csinálni. Utána kijöttem, ide a pult mögé. Átveszem, csomagolom a ruhákat, amelyek közül jóné- hány már legalább olyan régi ismerős, mint a vevőkör. Például vannak ismerős nadrágok. Mert ugye a világos színű farmer gyorsan koszolódik, jön egy kis eső, a fiatal vé- gigsöpri az utat, aztán irány tisztíttatni.

Rengeteg ember megfordul itt naponta. A raktár most is dugig van tisztított holmikkal. Mennyi idő kelle.t ahhoz, hogy az emberek rászokjanak erre a praktikus szolgáltatásra?

— A tarjániak első pillanattól fogva igénybe vették a munkánkat. Talán a vidékiek idegenkedtek kezdetben. Ma már Kazárról, Vizslásról és a megye más területeiről is jönnek hozzánk. Sőt! Külföldi vendégeink is vannak. Nemrégiben angolok, németek kopogtattak be hozzánk.

— Gyakori-e a reklamáció?

— Az is előfordul. A vasalással kapcsolatban van néha észrevétel. De minden további nélkül lehet szólni, mert újravasaljuk a reklamált anyagot. A múltkor megjelent itt egy férj. ö is reklamált. Nem a munkánkban talált kifogást, egyéb problémája adódott. Azt mondta; a felesége behozta az öltönyét tisztíttatni, háromnapos határidőre. De neki másnap utaznia kell, szüksége van az öltönyre. Megnyugtattuk; semmi vész, másnap

reggel az öltönyében utazhat.

Most, a tavasz közeledtével, átmeneti- és ballonkabát- dömping van. Megállás nélkül dolgozik a tisztítógép, amelybe egyszerre 14 kiló ruha fér.

— Hoznak ide sok egyebet is. Takarókat, pongyolát, mellényt, de van aki még harisnyanadrágot is.

— Ezek szerint elkényelme- sedtünk?

— Szó sincs róla, csupán a felkínált lehetőségeket használjuk ki maximálisan.

Veréb Lajosné az évek során nagy emberismeretre tett szert. Belép a vendég, s már tudja, hogy milyen hangnemet kell megütni. Sok bosszús embert felvidított már, sok bosszúságot levezetett.

— Van úgy, hogy bejön ide egy néni, és közli: most nem hozott semmit, de hadd ülhessen le nálunk, hadd beszélgethessen egy kicsit!

Jolika pedig beszélget, mert az lenne számára a legnagyobb büntetés, ha hallgatnia kellene. Ilyen az egyénisége.

— v, k. m. —

l elíarlésíatta az autóbuszt Meglopta ssállótársuit Kokszot ízért kétezerért

Több figyelmet érdemlő bűnügyet tárgyalt a Salgótarjáni Járásbíróság. Az egyikre, amely tavaly december 27-én történt a salgótarjáni Volán-pályaudvaron jól emlékeznek azok, akik autóbuszra vártak.

Egy szécsényi erős legény, Horváth Ferenc László, 21 éves fiatalember alaposan felöntött a garatra és útszéli módon viselkedett csúcsidőben, amikor tele volt várakozó utasokkal az autóbuszpályaudvar és környéke. Először belekötött egy takarítóba, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szidalmazta, majd mikor az megpróbálta fékezni Horváthot, » hangoskodó férfi hasbarúgta. Nagy nehezen sikerült a forgalmi irodába hívni a kötekedőt, aki itt a forgalmi szolgálattevőt támadta meg. Kijött az irodából és tovább folytatta a becsmérlést — két asszonyt szidalmazott, nem lehet leírni, milyen ocsmány szavakkal. Az utasok, a várakozók megbotránkoztak a garázdán, aki miatt az egyik autóbusz nem is tudott beállni az indulási helyére. Mintegy fél órán át tartott Horváth Ferenc László „produkciója”, akit a bíróság garázdaságért nyolc hónap börtönre ítélt. Az elítélt enyhítésért fellebezett.

— Imre bácsi küldött, kell-« koksz?

— Hát kellene, ha van fagy húsz mázsa.

— Két órán belül szállítjuk. Kérek egy ezrest!

Pénzzel a asebében Csikós Lajos, 48 éves salgótarjáni lakos szépen továbbállt a pálfalvai asszonytól, de három nap múlva újból jelentkezett.

— Nem tudta Imre bácsi hozni, mert Terenyére ment. Délutánra terveztük a fuvart, de kéne még egy ezres.

Miután az újabb összeget is megkapta, már kereshette az asszony a mihaszna koksz- ajánlót. mert nem jött délután, de másnap sem. Mondta is a bíróságon: „Csikós Lajost kerestem, de nem találtam, Csikós Lajos engem becsapott!”

Mondani sem kell, a fuvaros sem tudott semmiről, talán arról sem, hogy aki a nevében v beszélt, többször volt már büntetve — ismerős a bíróságon. Csikós is mindent csinál, csak dolgozni ne kelljen egy helyen. Jobbkeze a tarjám piacon a magán- kereskedőknek. Segít, pakol, cipekedik. Ha almaszüret van lerándul az Alföldre, máskor szénsegéd a TÜZÉP-nél, alkalmi segédmunkás.

A bíróság, folytatólagosan, többszörösen visszaeső által elkövetett csalás bűntettéért Csikós Lajost egy év hat hónap fegyházra ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kizárta a bíróság Csikóst a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből is. Az ítélet jogerős!

Ismert /bűnöző Fehér Sándor János, 26 éves kunma-, darasi lakó, is, aki vagyon- j elleni bűncselekményekért í több évet töltött már börtön- í ben. Még tavaly Zagyvapál- falván egy idős asszonynál kapott kvártélyt, s „hálából” ellopta annak két pulóverét és eladta. Továbbállt egy házzal — az öblösüveggyár munkásszállásán kapott heti elyet — ahol munkatársainak szekrényét dézsmálta meg. Pénzt, kabátot tulajdonított el a speciális visszaeső.

A bíróság többszörösen visszaesőként elkövetett lopás bűntettéért és háromrendbeli lopás vétségéért halmazati büntetésül két év hat hónap fegyházra ítélte Fehér Sándor Jánost. Mellékbüntetésül három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményétől. Az ítélet jogerős!

(sz. 1.)

4 bidrotáplálck különb a lűncl

Karlsruhéban egy kutalótár- saság megállapította, hogy hid- rokultúra-eljárással olcsóbban előállítható a teheneik napi zöldtáplálék-szükséglete, mint földműveléssel. Egy hidrobe- rendezés hatodik emeletén négy nap alatt egy olcsó fajba vetőmag, amelyet a levegő magas nedvességtartalma mellett előcsiráztattak, és amely a gyökerek összefonódása révén önmagát tartja, tápoldatban sűrű fűszőnyeggé nő. A termesztési terület négyzetméterenkénti évi termése 21 900 kilogramm. Mivel a vetőmag maradványai is belekerülnek a táplálékba, tápanyagokban gazdagabb lesz a szokásos tűnél.

EZDÖDÖTT

LYAM.UAN

KISKOCKÁS, sárguló, vo. nalas füzetbe^, áll:

„Még ide hallatszik a fegy- verek zaja, de mi a békés építőmunkára készülünk. El k.e]l takarítani a háború romjait! Rendbe kell hozni a vasutakat, hidakat! Fel kell építeni a lerombolt lakóházakat! Szenet, kell adni az országnak! Nekünk, asszonyok' nak is ki kell venni részünket az ország újjáépítéséből... Mi, dolgozó asszonyok, ha szegényen, éhesen is, de végre ©melit fővel járhatunk”.

E felhívást 1945. decemberében Balkó Béláné, a baglyas- aljai Iá nyok-asszonyok első szervezője, és vezetője intézte a felszabadult településen lakókhoz. Az egységes, demokratikus nő-mozgalom megteremtésének másik lelkes híve Nagy Jánosné volt, aki ma iß Baglyasalján él. Az évtizedek nem múltak el nyomtalanul a bányászasszony fölött, de emlékezetében manapság is plasztikusan élnek a három évtizeddel ezelőtti, emlékké" pék. Erzsi néni így fűzi a szavakat:

— Alig takarodtak el a né- mé ek, már szervezkedtünk. A pártba 1945-ben beléptem. Hívtuk a többi asszonyt is. Jártuk a telepet házról-házra. Ezzel együtt a demokratikus n ószövetség, az MNDSZ szervezéséhez is hozzáláttunk. Balkó Béláné irányította a munkát, jómagam segítettem.

Az élet számtalan nehézséget gördített az útjukba. Óvodát akartak szervezni. Ám hiányzott az élelem. Elutazlak a Nyírségbe. Szénért ásót, villát, gereblyét, szöget kaptak az acélgyárból. Ezeket cserélték kenyérre, húsra, lisztre, zsírra. Kaptak egy élő disznót is. Csak feldolgozva tudták hazaszállítani. Félszáz éhes, fázó, rongyos kisgyermek számára 1945. tavaszán Baglyasalján, megnyílt az óvó. da. Az asszonyok munkába állása elől az egyik legfontosabb akadály ezzel elhárult.

AZ MNDSZ a fővárosban 1945, február 18- alakult meg. Két hét múlva pedig Baglyas- alján. Az első szabad nemzetközi nőnapot 1945. március

8-án ünnepelték. Jelentőségét az tudja igazán értékelni, alti átélte. Nagy Jánosné így idézi fel a 30 évvel ezelőtti napot:

— Az asszonyok szervezkedéséről a felszabadulás előtt szó sem lehetett. Sok volt az előítélet, a gátló körülmény. A kaszinóban altiszti, tisztviselői és bányászkör működött, ahová az asszonyok nem járhattak. Így kimondhatatlanul örültünk, amikor 1945. február végén mi, is helyiséget kaptunk. Harminc-negyven asz- szony tartozott a nőszövetségbe, csaknem minden este éjfélig vitatkoztunk, tanakodtunk, hogy mit, hogyan csináljunk. Az első szabad nőnapon, az előadó arról beszélt, hogy elértük: Clara Zetkin eszméje valóra vált, melyet 1910-ben Koppenhágában hirdetett meg. Világoskék szalagot gombostűvel tűztünk fel, ez jelezte, hogy ki tartozik az MNDSZ-be.

Szegények voltak, de az összefogás csodákra volt képes. Sütöttek, főztek, önmagukat vendégelték meg. A későbbi nőnapokon már meleg teára, szendvicsre is futotta.

Azidőben az egyenjogúság niég többnyire csak a politikai jogok gyakorlását jelentette. Az MNDSZ segítségével a bányászcsaládok nőtagjai megtanultak élni jogaikkal.

Olvasóköröket szerveztek. Az előadók arról beszéltek, hogy most már könnyebb lesz a lányok, asszonyok élete. Nem járnak harmadosba kapálni, munkát vállalhatnak a gyárakban. Pótmamaszolgálatot szerveztek. A nőszövetség irányította a pótmamát oda. ahol szükség volt rá. A segítés szép példájára ma is jól emlékszik Nagy Jánosné:

— Szigetvári bácsi elutazott a gyermekéhez Győrbe. Az idős bácsi lakása meglehetősen rosszul nézett ki. Mi, asz- szonyok összefogtunk, és szépen kitakarítottuk, amit kellett kimostuk. Elámúlt amikor hazatért. Elsírta magát. Azt mondta, hogy szeretne ö is belépni az MNDSZ-be...

AZÖTA 30 EV TELT EL.

Messze már az idő, amikor a Nagy családban 15 éhes száj kért\ kenyeret, egy szobában szoroekodva. Nagy' Jánosné azóta is töretlenül, lelkesen, önzetlenül serénykedik a nü- mozgalomban. Ma is a bag- Lyasi nőbizottság elnöke. M i este miként emlékeznek a 30. szabad nőnapra ?

— A kultúrotthonban vacsorát adunk a nőaktívák részére. Felidézzük az emlékeket, hiszem oly sok keletkezett, három évtized alatt. Büszkék vagyunk a megtett útra.

r. I

Mai kommentárunk

Uránváros

A csehszlovákiai Prsibram közelében 1954-ben szovjet és csehszlovák szakemberek együttesen kezdték meg egy uránlelőhely feltárását. A munka új és szokatlan volt. A szakemberek nehéz utat tettek meg, amíg az első próbakiter- melésektöl eljutottak a magas szervezettségű, a legmodernebb munkamódszerek alkalmazásán alapuló ipari méretű kitermelésig, A bányászok

azonban már 1956-ban világrekordot állítottak fel havi 1021,3 méteres előrehaladással. 1971-ben pedig mélységi rekordot értek el: 1681 méterre jutottak a föld színe alá.

Az egykori kis bányásztelepülést az utóbbi években modern városkává alakították át; többemeletes házak, gyermekintézmények, sőt kultúrköz- pont is épült.

Nagy figyelmet és pontosságot igényel az iivegfeslőU munkája. A salgótarjáni öblösüveggyárban szakavatott kezek festik a szemre is igen tetszetős üvegbúrákat. A színes burák egy része a hazai, másik része a külföldi piacon kerül forgalomba, amelyek nagyban hozzásegítik a vásárlókat otthonaik szebbé, kulturáltabbá tételéhez

— bábéi felv. —

it (akai'ékosság ürügyén

Van-e kézemforgőbb téma manapság, mint, a takarékos*

ság?

Ügy szólván nincs.

S bál- ugyanúgy nagy figyelemmel kísérjük a nagyvilág és országunk jelentősebb történéseit, ugyanúgy izgalomban tart bennünket egy-egy edtérített gép sorsa, vagy — egy roppant prózai dolog — a pénteki lottóhúzás számai, mint ennek előtte, mégis, szinte visszatérő refrénként hallja az ember mostanában: takarékosság, hatékonyabb gazdálkodás.

Természetesen, nemcsak a szó hall-ik; mögötte átgondolt, valóban számottevő intézkedések fogalmazódnak meg, teljes mélységükben tárulnak fel az eddig semmibe vett hibák, s a dolgozók legszélesebb rétegeinek bevonásával munkacsoportok összegezik a leszűrt tapasztalatokat, határozzák meg a sürgős tennivalókat.

Így van ez rendjén. Mert hiszen élni a megnövekedett igények mindennemű kívánalmainak kielégítésével jód élni, csak tervezetten lehet; lehetőségeink, adottságaink keretei közé szorítva igényeinket, S ez oéltudialos, még átgondoltabb, hatékonyabb feladatot jelent számunkra.

Sorra születnek is meg a takarékossági intézkedési tervek, amelyeből már egyértelműen látható a követelmények iránt érzett felelősség. Apránként mindenkiben kezd tudatosodni a tulajdonosi érzés, az, hogy: bár nem az egyém, ugyanúgy kell erre is vigyáznom.

Hónapokkal ezelőtt még ügyeimen kívül hagyott tények megoldása vált egyik napról a másikra sürgetővé, égetővé. Elfelejtett tervek, félretett újítások kerültek elő az asztalok poros fiókjaiból, s régebben jelentéktelennek ítélt munkás- szavakra kezdtek emlékezni. Merthogy van bennük valami, ami most jói jön... És ezen érdemes egy kicsit elgondolkodni»

Hiszen, nem tudta-e ugyanarról a tényről, hogy káros, hogy veszteséget okoz, már az MSZMP Központi Bizottságának december 5-i állásfoglalása előtt is az a vezető, aki mo6t elsőrendű fontosságúnak tartja ennek kiküszöbölését, megszüntetését? Nem lehetett vodna-e már régebben, önerőből, a közösség iránt érzett elkötelezettségből felszámolná azo- , kát a hibákat, amelyek most sóik intézkedési tervben benne foglaltatnak?

Mondom, elgondolkodtató, de hallottam a minap egy olyan véleményt — vagy csupán egyszerű kinyilatkoztatást — amely rámutat e szemlélet mikéntjére. Ugyan, mire föl ez a nagy felbuzdulás, nekiveselkedés? Hogy mostanában mindenki takarékoskodni akar ezzel is, azzal is. Megvoltunk eddig is, kutytabajunk, jól élünk, mit akarnak még? — fújta a momdókáját valaki.

Hogy mit akarunk?

Még jobbat! Kihasználatlan, eddig fel nem tárt lehetőségeink, tartalékaink hányadosával megsokszorozni erőnket, hogy a megnövekedett nehézségek ellenére, még nagyobb eredményeket érjünk el a népgazdaság minden' területén.

Hangsúlyozzuk: minden területen. Mert káros az a nézet is, amely a takarékossági tervek intézkedéseit csupán az importanyagokkal, az elektromos és egyéb energiákkal történő gondosabb gazdálkodásra redukálja le. Hiszen sok, talán *záz meg száz — olyan területe van gazdálkodásunknak, amelyek tervszerűbbé, szervezettebbé tétele szintén jelentős eredmények elérésére jogosít. Jól szemléltette ezt a helyes nézeteken alapuló, jól értelmezett takarékosságot néhány, nappal ezelőtt az egyik kiemelt megyei nagyvállalat igazgatójával folytatott beszélgetésünk. Nem az energiával kezdte, s nem is az importanyaggal, hanem a szemlélettel; az eddigi félig nemtörődöm, félig nem elég alapos szemlélet megváltoztatásával és tudatosításával. Itt kell kezdeni a takarékosságot, szorítsuk gondolata^!kát is az elvégzendő feladat határai közé — mondotta.

Valóban: kevesebb felesleges gondolat, s a közzétételükhöz szükséges kevesebb papír, nyomtatvány is elég nagy feladataink megvalósításához. A lényegre, a tudatosított, közérthető, s mégis magasabb szintű feladatok megoldására kell törekedni, szófecsérlés, hangzatosságok nélkül.

Nehogy a sok bába között elvesszen a gyermek!

Karácsony György

[ {JÓQRAD - 1975. március 8., szombat