Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

t űfLMA&'ARORSZÁG] FEJÉR MEGYEI Bővítik HÍRLAP Palackba zárt milliók a turistaszállót Fáva[ d|szíteH fa A Bakony festői szépségű kiránduló- és üdülőhelyén, Ba- komy bélen rövidesen befejező­dik a turistaszálló bővítése. A régi száillóbain egyidejűleg mindössze 13 vendéget tudtak elhelyezni. A korszerűsítés és bővítés befejezése után — zö­mében 2—3 ágyas szobákban — negyven vendég elszállásolásá­ra lesz lehetőség. AZZeáP Magyarország Szabolcsi vegyipar; 2 milliárd Egymilliárd forintot megha­ladó termelést valósít meg az idén a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Az Alkaloida elsősorban a mezőgazdaság részére termelt növényvédő szerek és talaj­fertőtlenítők gyártását növeli. Hat termékféleségből — köz­tük a Gramoxone-ból, a Reg- lone-ból — 2400 tonnát ter­melnek 420 millió forint ér­lékben. Tervükben továbbá 010 tonna gyógyszer-alapanyag és 700 millió tabletta gyógy­szer-specialitás szerepel. Négy tij termék beveze'ését, tervezik az idén. A Karalhan LC a gyü­mölcsösben, szőlő, zöldség, dinnye termesztésében liszt­harmat elleni védőszer, a Ro- voknl 10 G és a Thiimet 10 G speciális talajfertőtlenítő sze­rek, főleg a nagyüzemi küko- ricatermesztésben használha­tók, a Sertán epillepsziás ro­hamok megelőzésére szolgál. Anyag takarékosságra ösz­tönöz a már korábban kidol­gozott prémiumrendszer. Az anyagköltség megtakarítása elsősorban a technológiai uta­sítások szigorú megtartásával valósítható meg. A gyár tech­nológiai osztályának feladata, hogy az egymást gazdaságo­san helyettesítő, azaz a ter­melési folyamatban azonos szerepet játszó anyagok vál­tására javaslatot tegyen. Je­lentős importanyag-csökken­tés érhető el azáltal, hogy a tőkés piacról beszerzett nö­vényvédő szerek helyett csak azok hatóanyagát vásárolják meg és hazai anyagokkal ál­lítják elő a készterméket. A termelés idei 35 százalékos növeléséhez 4 százalékos lét­számemelést terveztek, ami azt jelenti, hogy a termelés felfutását 89 százalékban a termelékenység növelésével biztosítják. Dunántúli napló Megszépülő pécsi házak Az Idén is újjászületik több pécsi ház, s ez nemcsak a benne lakóknak öröm, de mindnyájunknak, hiszen még szebb lesz a Mecsek-alji vá­ros. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak az idén 116 mil­lió forintnyi összeg áll rendel­kezésére a kezelésben levő házak csinosítására, ennek csaknem felét tatarozás^, a többit a házak szükséges kar­bantartására fordítja. Lássunk a nagyobb munkákból. Széchenyi tér — Pécs szíve. Déli oldalán, a 6-os szám alatti ház tatarozásához már rég hozzákezdtek, de mintha nem lenne látszatja az egész­nek. Persze, nincs látszatja a munkának, mert a tatarozók­nak eddig csal: a pincéket kellett tömedékelniük. Az idén befejezik az épület felú­jítását. Közben azon is gon­dolkoznak, még a tatarozás befejezése előtt összébb húz­zák magukat, helyet adva a forgalomnak. Akik jártak ar­ra. tudják, a Bem utca betor- kolásánál milyen forgalmi zsúfoltságot okoz a ház köré ácsolt palánk, ideje felszámol­ni. Nem messze innen, a G-eds- ler Eta utcában befejeződik két műemlékház felújítása. Az Elefántos-ház tömbjé­nek újjávarázsolása az IBUSZ-székház felújításá­val tulajdonképpen már meg­kezdődött. Ennél azonban na­gyobbat kell lépni: öt évig is eltartó munka vár az építőkre A PIK reménye: az idén ko­molyan megindul a munka, s valóra válik a régi terv: a pécsi belváros szép színfolttal gazdagodik. Szeretnének egy szép, új székházat csinálni a PMSC- nek, mondják a PIK-nél. A Sorház utcai Dózsa-klub át­alakításáról van szó. A mun­ka elkezdése nem rajtuk mú­lik, egyelőre ugyanis 'több el­képzelés is létezik, milyen legyen, minek adjon otthont. Az viszont már biztos: megszépül a Liszt-terem kör­nyéke. Ezen a sarkon, a Kossuth utca végén, három ház áll, mindhármat rendbe hozzák. Tamaskovics György ab­ban különbözik az átlagem­bertől, hogy polgári foglal­kozása mellé — kizárólag önmaga és szűkebb családi környezete gyönyörűségére — a művészetnek egy, még mindig mellőzött ágát, az in­tarziát választotta szabad óráinak kitöltéséhez. Mi ez? Hasonlít a festé­szethez, de messze nem az. Legfeljebb azonos követel­ményeiért; a rajzkészségért, a kézügyességért ikerpár. A grafika és e művészeti ág más műfajaival is tilos ös szehasonl í tani. Húszéves volt, amikor megpróbálta. Egy 4X5 cen­timéteres lillafüredi minia­tűrt készített. Sikerült. Ez volt az a pillanat is, amikor a szabad óráinak sorsa betel­jesedett. Azt mondja: vá­laszthatott volna más, sok egyéb — divatos kifejezés­sel élve — hobby közül. De egyáltalán ezek nélkül is so­kan megvagyunk. Életünk­ből úgy eltöltünk sokszor órákat, hogy az unalom gyö­tör. Tamaskovics György — hiszünk neki —, még soha nem unatkozott. És az az ér­zése, hogy belátható ideig, ha élete jó egészségben zaj­lik, nem is kell félnie a leg­veszedelmesebb emberi renyheségtől. Nem, mert — családapa lévén — holnap, holnapután a lakótelep óvo­dásaiért tölti szabad óráit. Mesealakokat, okos, tanító pillanatképéket kelt életre a fáival. Kizárólag a gyerekek­nek. Sokunkban, ha ennyi' ké­pesség, szorgalom és szenve­dély élne, alighanem üzlet­té, pénzzé váltanánk át a szabad perceket. Tamasko­vics György erről másként gondolkodik. Pontosabban, nem tekinti üzletnek. Aján­déknak nevezi, miképpen a természettől való öröklött képességét is. Apró, víztócsákkal tarkított. betonozott udvar végén egy földszintes ház. Oldalán apró- beíiűs tábla: központi iroda. A nyíl jobbra mutat, s az aj­tón belépő egy kissé bizal­matlanul néz körbe a szűk folyosón. Az irodában azonban távlatokkal ismertetik meg a látogatókat a Somogy megyei Ásvány- és Szikvízipari Vál­lalatnál. Mindenekelőtt a fonyódi ásványvízről beszélnek. — Több mint 30 százalék­kal emelkedett egy év alatt az eladott fonyódi víz meny- nyisége — mondja Czigány Károly, a vállalat új igazga­tója. Ez a sokak által ismert ásványvíz 1970 óta viselheti a kiváló árunak kijáró jelzést. Mindenesetre a fanyódiban nagy jövőt sejtenek sutinak el­lenére, hogy az ország más területein és a fővárosban is egyre inkább „kapaszkodnak”; az ásványvíz után, s igyekez­nek a feltárt kutak hozamát hasznosítani. Vagyis erősödik a verseny — mondják a válla­lat vezetői. A főmérnök, Gál Norbert azt is elmondja, hogy a hosszabb távra terve­zett fejlesztés első ütemében a termelőképességet szeretnék az igényekhez igazítani. A két fonyódi kútjuk közül csak az egyik működik. Órán­ként 2400 palackot töltö,' NDK gyártmányú gépsoruk ván. A kereslet előbb-utóbb meghaladja a jelenlegi kapa­citást. Az 1975. évi fejlesztés egyelőre a „szinten tartást” biztosítja. A következő, évek­ben munkába állítandó új be­rendezés már 4—6 ezer pa­lackot tölt meg óránként. Nem kértem!.., — Tessék elképzelni, két­száz forinttal növekszik az ösztöndíjam. Jutalomból! Kétszáz forinttal több,.. Jaj, mit fog szólni ehhez az anyu, meg apu... Kis arca ragyog a boldog­ságtól. Megnyomja a szót: „kétszáz forinttal,....” Ízlelgeti, megforgatja a szó tagokat. Ki­érdemelte, észrevették, hogy szorgalmas. Ezt a boldogságot. Már a főnök sem olyan utá­latos^ mint ahogy előzőleg találta. Ha követel is, de ész­reveszi, hogy igyekszik.., 0 mondta, megérdemli a jutal­mat, csak így tovább. Másodéves ipari tanuló, a tizenhatodik életévében. Je­lentkezett az ipari tanulók szellemi vetélkedőjére. És másnap. Kisírt arc, mor­cos tekintet, haragszik az egész világra. Nem fog többet jól tanulni, nem megy el a versenyre sem... nem, nem ér­demes. — Mi történt? — Tessék meghallgatni ezt a levelet! A levelet a vállalat IgazgaJ tója írta. Megdicsérte szor­galmáért és kérte, tanuljon továbbra is jól, számítanak rá, s havonta rendszeres jutal­mul száz forintot kap... —- Akkor mi a baj ? A száz forint? — Dehogy! Az kétszáz, mert a gyakorlati munkámért is kapok százat... Csak ért a levelet most kaptam az isko­lában, az osztályfőnök adta .át.. — Hát akkor? — Azt mondta, ezt neki köszönhetem. — Ezek szerint nem azért kaptam a jutalmat, mert jól tanulok, hanem mert ő java­solta. Azt találtam neki mon­dani: nem kértem!... Az osztályfőnök ez esetben bizony rosszul vizsgázott pe­dagógiából, mert ha csak egy hálás köszönöm reményében is, de hozzátette: „Ezt neki köszönheti!” —■ Nem kértem! — hangzott az önérzetes, kemény válasz. És igaza volt. — K. — Ünnepekre készül a kertészet Hubertus nevében ' Három hosszú, fehérrel te­rített asztalkor mindkét olda­lán sűrűn, ülték egymás mel­lett, az ünneplőbe öltözött „hivatalosak” és meghívottjaik. A kompolti vadásztársaság rendezte meg szokásos va­dászvacsoráját a művelődési ház nagytermében. És ahogy ez már lenni szokott, nem­csak a puskások jöttek össze erre az alkalomra, hanem magukkal vitték családjuk tagjait is, ha azok már kilép­tek a gyerekkorból. A fagerendákkal díszített mennyezet alatt zsongott a halk beszéd, legfeljebb ritka időközben szólt át valaki han­gosabban a távolabb ülő cim­borájához. Már elhangzott a szíves kö­szöntő a vadásztársaság elnö­ke. Juhász János szájából, az aranysárga színű, csigatésztá- val tálalt fácánleves is ámu­latba ejtett mindenkit, nem kis dicsőséget szerezve a konyhán serénykedőknek, és a korábbi figyelmeztető fel­szólításnak még mindig nem volt foganatja. — Aki úgy érzi, hogy a nagyvad, az őz elejtéséért még nem avatták fel, és erre elérkezettnek látja az időt, az jelentkezzék majd — mondta néhány perccel azelőtt az el­nök. Sustorgás futott végig a ter­men, mindenki arra volt ki­váncsi, kit kell avatni. De er­re nem sokáig kellett várnia senkinek, mert az ablakok előtti asztalsortól szinte ab­ban a pillanatban felugrott dr. Szatmári, a község orvosa- És rohant ki a teremből. Elfogyott már a porhanyóé­ra főtt fácánhús is, a csodála­tos ízekkel dús őaporkölt is. amikor az avatandó elősetten­kedett egy vékony vesszővel. — Válasszon magának ke­resztapát! Annák kell eldön­tenie, hogy a vessző megfe­lel-e a célnak. A keresztapaság az elnök­nek jutott. Ezen többen jót derűitek, néhányan pedig rosszmájúan megjegyezték, hogy most jól kitolhatnak az elnökkel a doktor, mert csak art kellene a végéin monda­nia, hogy ő bizony nem elé­gedett az avatással. Álékor az elnökre kerülne a sor. Mindenki feszülten nézte, a keresztapa hogyan vizsgálja meg akkurátusam a vesszőt. Közben néhányian a konyháiba szaladtak, behoztak egy fehér lepedőt, leterítették a színpad­ra. A fekete szmokingos or­vos kéretés nélkül ráhasalt a lepedőre. Mindenki felkapta a fejét, az asszonyok közül néhányan hangosain felnevet­tek. Az elsőt a népköztársaság nevében! A vessző suhogva ívelt rá a fekete nadrág szabadon ha­gyott felére. Az orvos meg sem moccant. Ez tetszett az embereknek. — Egyet Hubertus nevében! — Mintha szelídebben su­hant volna a vessző, de a va­dásztársaság nevében adott harmadik suhintás már szinte slmogatásnak tűnt. Az orvos felállt, majd az elnökhöz for­dult, miközben az ülepét si­mogatta: — Megállj, ha legközelebb injekciót kell adnom, lószé- riumot nyomok beléd, a ke­serves minden! t a fejednek! A nevetés mellé már a taps is felosattant, aztán sorra mentek a felavatott vadász­hoz a társak, de inkább a fi­atalabb nők, és vigaszpuszit nyomtak az arcának két olda­lára. — Te, komám, látod azt a két asszonyt? Öfc is vadászok akarnak lenni. Ha majd őket kell avatni..,! Vállalnád? A Debreceni Kertészet eb­ben az éviben a városi zöldfe­lületekből mintegy 110 hektár­nyi területet gondoz, A soron következő tavaszi feladatok elvégzése mellett (ilyenek a díszfák, díszcserjék, rózsák metszése, pázsitok gon­dozása, a gyömgykarvicsos sétá­nyok felújítása stb.) virágzó növények kiültetését tervezik az április 4-i ünnepségekig. A Vörös Hadsereg útjára a Felszabadulási emlékműhöz, a Kossuth utcai Páncélos emlék­műhöz, valamint a felavatásra kerülő Lenin-szoborhoz mint­egy 2500—3000 virágzó begónia és közei 2000 muskátli kiüilte- tését tervezik. Amint Telegdi Zoltán igaz­gató elmondotta, Debrecen parkjaiba 1974 őszén a kerté­szet dolgozó! 81 500 tulipánt ültettek ki. Ebből a mennyi­ségből 10 500-at a Vigadó fa­sori sétányába ültettek, hogy Debrecenben megrendezzék az első tuiiipánfajita-ibemutatót. A 21 fajta tulipán a fehér szín­től a fekete színárnyalatig áp­rilis hónap folyamán, szín­pompás látványt nyújt majd az arra sétáló városi lakosok­nak. A fentiek mellett a tavaszi emlékű nn épség során felava­tásra kerülő Lenin-szobor kör­nyékének parkosítási munjkáit is a vállalat dolgozói végzik, mintegy 2300 négyzetméternyi területen. A parkosítási mun­kák során fenyőültetésekkel földlabdás fák telepítésével emelik a szobrot övező park szín,vonalát, esztétikai értékét. A felszabadulási évfordulóra készítik el a Petőfi téri 24 szintes épületet övező parkot, mintegy 2600 négyzetméternyi területen. Debrecen város felszabadu­lásának 30. évfordulója tiszte­letére elkészített Felszabadu­lási Jubileumi Játszókért ün­nepélyes átadására is ebben az időszakban kerül sor. Az Oláh Gábor utca és a Nagyerdei körút határolta mintegy 2 hek­tárnyi területen modern, min­den korosztály igényeit kielé­gítő játszóikért várja a játsza­ni, pihenni vágyókat. A kongresszusi verseny kap­csán a Veres Péter nevét vi­selő, szocialista címért küzdő brigád vállalta, hogy a Hüve­lyes utcai lakótelep parkosítá­si munkáit egy hónappal ko­rábban fejezi lse, s az már má­jusban átadásra kerül. A termesztési osztály dolgo­zói is készülnek a felszabadu­lási évforduló megünneplésére. Ök biztosítják a virágzó növé­nyeket, valamint a későbbiek során a Tiszta és virágos Deb­recenért mozgalom sikeres megvalósításához és a közterü­leti parkok egy nyári virággal történő kiültetéséhez a félmil­lió virágot NÓGRÁD — 1975, március 29,, szombat 11 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom