Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

II kongresszusi és felszabadulási munkaverseny legjobbjai

Jolly Jokerek

Kapkodták a zsákokat

Az üvegkészítés művészei között szürke munkát végez a Furák Teréz Szocialista Brigád. A salgótarjáni öblös- üveggyárból exportra kerülő mérőhengerek bejelzése a feladata.

— Gondos, precíz munkát Igényel — mondja Tagliber 'Ferencné. aki több mint nyolc éve áll a brigád élén. s jelenleg még a művezető teendőit is ellátja.

A 22 brigádtag. lánvok, asszonyok évről évre a legjobbak között szerepelnek, pedig munkájuk nem könnyű. Már azért sem. mert a hengerek nem biztosítanak folyamatos elfoglaltságot. Ilyenkor az asszonyok a szomszédos festőüzem előtt álló feladatot megvalósítását segítik. Amolyan .,Jolly Jokerek’’, akiknek természetes. hogy több mindenhez érteinek.

— Kongresszusi vállalásaikban is a tanulás, az önképzés kapott nagyobb teret — magyarázza Tagliberné. Azt ■tartjuk, hogy a jobb minőség. a termelés fokozása érdekében hasznos az ismereteinket bővíteni.

Minőség! Állandóan hangoztatott kifejezés ez a mé- rőhengerüzemben. A Furák Teréz Szocialista Brigád tagjai nap mint nap küzdenek a selejt ellen. Tavaly 2.5 százalékról 1,7 százalékra sikerült csökkenteni a hibás termékek arányát. Nagy dolog ez olyan helyen, ahol tized- milliméterekben beszélnek, s akármerre fordul az ember, mindenütt csak üveg meg üveg. Elég egy rossz fordulat. pillanatnyi elmélázás. s máris hallik a csörömpölés...

— A mi életünk — mutatja a brigádvezető díszes naplójukat.

Bejegyzések társadalmi munkáról, óvodások oatroná- Iásáról, ünnepségekről. Legutóbb például egy tárlatot tekintettek mag. s jellemző

rájuk, hogy még a ..szomszédos” szocialista brigádot is ..elcsalták”. A sorok csupa olyan dolgokról tanúskodnak, amelyek jelzik: az öblösüveggyárban magas szinten áll a szocialista brigádok mozgalm ?

Kovács. bognár, villanv- és mezőgazdasági gépszerelő. — különbőz» foglalkozások. Egy azonos vonásuk van: e szakemberek jól megférnek egymás mellett a varsányi termelőszövetkezet Petőfi Szocialista Brigádjában.

Ha a gépesítés a gazdaság alapja, ők a szívet adják hozzá munkájukkal. Csupa olyan ember, aki bármikor képes a majorba sietni, hogy elhárítsa a hibát. Király Bertalan. a kollektíva jelenlegi vezetője késő este még a műhelyben serénykedik:

— Üzentek, hogy elromlott a fejőgép. Kerékpárra pattantam és megcsináltam — mondja.

Nem szokatlan nekik, hogy munkaidő után, ha a szükség úgy ' kivárnia, rátesznek

még néhány „lapáttal”. Az elmúlt ősszel a burgonyabetakarítás okozott nagy gondot a tsz-nek. A Petőfi brigád tagjai munkaidő végeztével letették a kalapácsot, fogót, s már kapkodtak is' a burgonyával teli zsákokat, mert a szállítás sem tűrt halasztást. s kevés a markos ember. Szinte versengtek egymással.

A vetélkedés beléjük ivódott. Amikor egv-egv gép meghibásodik, ötlet ötletet követ: miként lehetne leggazdaságosabban és minél hamarabb megjavítani azt. A régi szerkezeteket darabokra bontották, megmentve a még felhasználhatót.

— Az anyagmegtakarítást 2 százalékról 4 százalékra emeltük tavaly — jegyzi meg Király Bertalan.

Eredményük mögött komolv munka áll. A brigádtagok fele szakközépiskolában, gimnáziumban tanul. Kiss Bertalan, Percze János és Besz- kid Balázs most érettségiznek. Az utóbbi már főiskolára is jelentkezett.

— A nagy értékű gépek fel- készültsévet követelnek. A tapasztalatokból nem lehet megélni...

Ezért is van. hogy a varsányi szerelők állandóan keresik az újat. Most épp a takarékosság a főszereplő. Öramű pontossággal végzik a karbantartást, maguk tekercselik a villamos motorokat. hogy előbb meglegyen, s ne kelljen kiadni sem érte. Nem tesznek mást. mint tel. jesítik azt, amit elvállaltak.

Rónáról, gyalog...

...Amire nagyon büszkék vagyunk...

A hideg, csípős szél elől, aniely átjárja az Arany János utcai PEV A-elemekből épített bérházat, egy kis meghittebb helyiségbe húzódunk Juhász Lászlóval, a Ságvári Endre szocialista címet elnyert brigád vezetőjével.

A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat neveltje. Fiatal kora ellenére jó szakemberként tartják számon, n evét példamutató munkája fémjelzi.

A segédlevél megszerzése után Balassagyarmaton dolgozott, ezután a salgótarjáni gyárakban folytatja munkáját, majd rövid időt töltött Párádon, utána újra visszakerült a megyeszékhelyre. Innen átmenetileg Gyöngyös volt a következő állomás, mhol a kongresszusi versenyben ígéretüknek megfelelően négy hónappal előbb végezték el a kiadott munkát. Erről az ottani főépítésvezető, Jaros János, a többi között a következőket jegyezte a brigád naplójába: „A szocialista brigádhoz és névadójukhoz, Ságvári Endréhez méltóan, jó szellemben, jó szakmai felkészültséggel oldották meg feladatukat.” Elismerő és jókívánságokat ötvöző szavakat írt a brigádnaplóba ' ittjárta- kor Nyers Rezső elvtárs is. Az általuk patronált óvoda vezetője, Fodor Lajosné lelkiismeretes, társadalmi tevékenységükért mond köszönetét.

—A brigád tíz főből áll — mondia Juhász László, majd így folytatja: — Közülük öten — Fenyő László. Holub Imre, Godó Gyula, Kflpás József, Kun István, mint tanulók kezdték nálam. Utána itt is maradtak. Két kollégámmal, Sipos Péterrel és Kun Gyulával együtt kaptuk meg a séf gédlevelet. Nagy Ferenc es Pelikán Gyula, első éves szerelőként került a brigádba. Nem mondok nagyot, ha azt állítom. hogy a kollektíva megértésben, egyetértésben, jókedvvel dolgozik. Különösen, most, hogy tudjuk, legalább

négy évig dolgozunk majd ezen a részen: egyik épületből megyünk át a másikba. A brigád életkora 20—25 év között váltakozik. Én vagyok a legidősebb, pedig még én is a KISZ-korosztályhoz tartozom. Esetenként néha gond és probléma is akad, de nem több, mint másutt. Ezeket egymás között megoldjuk. Amire nagyon büszkék vagyunk az, hogy egymás után két lakótelepen, az általunk végzett munkát hiánypótlás nélkül adtuk át. Arra törekszünk, hogy a jövőben is így legyen — mondja lako- nikus tömörséggel a brigádvezető.

Mint párttag, korábban mint a KISZ végrehajtó bizottság tagja, most pedig mint a pátbizottság tagja, példamutató munkáján kívül szíves és okos szóval is sokat tett azért, hogy a brigád névadójához méltóan tevékenykedjék, hogy a kongresszusi verseny legjobbjai között foglaljanak helyet.

„Tizennégy éves voltam, amikor munkához láttam az acélgyárban. Gyalog jártain be Zagyvarónáról társaimmal együtt, mindennap. Mindig siettünk: nógatott a hajnali szürkeségbe belevilágló. felkelő nap fénye. 1947-et írtak akkor; nagyon jól emlékszem rá, mert abban az évben, szinte fiatal gyerekként lettem tagja a kommunista pártnak. Hát. valahogy így kezdődött az én életutam...”

Életutak.

Értelmes fiatalként tartotta számon a párt Hulitka Lászlót, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek mostani dróthúzó munkását, és iskolára küldte. Le is érettségizett. 1951-ben, s ugyanakkor megfelelt az egyetemi felvételi vizsgán is. Tanulhatott volna tovább, lehetett volna be- lőlp akármi- De há^^a körülmények. .. i ™ “

..Hatan voltunk testvérek. Amikor hazajöttem, s mondtam anyáanéknak. mehetnék egyetemre. örültek is meg nem is. Mert olyan kevés volt a pénz. hogy abból még engem is támogatni, nehéz lett volna.”

Tiszti iskolára jelentkezett, elvégezte, és Kalocsára került század politikai-hglve Lesnek.

„1956 szeptemberében — azóta is gondolkodom. miért? —. az ezredből nyolc politikai tisztet szereltettek le váratlanul. Én is közöttük ’ voltam.”

Pesten kanott állást. különböző helyeken dolgozott, kereste önmagát. Mígnem, hosszú évek után. 1961-ben megszületett benne az elhatározás: hazajön, ahonnan elszármazott. ,

„Azóta a kohászati üzemekben dolgozom. Megnősültem. van két gyerekem, a

feleségem is itt van a gyárban.”

Négy éve pártcsooortbizal- mi a dróthúzóban, most. januárban meg beválasztották az üzemi és a nagyüzemi pártbizottság tagjai közé.

„Olyan jó látni, hogy menynyire megváltozott az elmúlt évek alatt a pártmunka színvonala. de főleg a tartalma. Résen? Felolvastunk egv-egv br úraszemelvényt. esetleg elbeszélgettünk. Most meg? Ha bármi feladat adódik, nem kell várni a felsőbb utasításokat: öntevékenyen szerveznek. megbeszélik a teendőket a pártcsoportok, nálunk is. másutt is. így érünk el hétről hétre jobb eredményt a kongresszusi. felszabadulási munkaversenyben itt. a dróthúzókemencék mellett.”

Szerényen beszél munka lukról, pedig több szót is ejthetne róla. ő, a Kulich Gyula Szocialista Brigád alapító tagja. Mert hiszen háromszor nyerték él a zöld koszorút, egyszer. taValv. az ezüstöt, most pedig éppen a kongresszusi munkaversenyben elért kimagasló eredmé- nveikért terjesztették fel magasabb elismerésre a negyvenegy éves dróthúzót és 16 társát...

Mi, fiatalok

A siker titka

A délelőttös műszakban a Llogh István vezette 93 fős >rigádból f 35-en szálltak le iányás-afcnán, hogy a ko-ng- esszusi verseny második rákászában vállalt köteleit cégeiknek maradéktalanul lieget tegyenek. Mert az első zakaszban régi tradíciójuk- ioz híven ismét a legjobbak lözé verekedtek fel magukat.

— Tavaly negyedszer erősíeitük meg a szocialista biri" ;ád arany fokozatát — kezdi a >eszélge lést Balogh István,

iki egyúttal lent, a bányában fontmester is.

— A tervezett napi és sze- nélyenkjénti. nyolc csille szén helyett tízet adtunk, így jött ti a 106.4 százalék. Emellett ;gyéb vállalásainkat is teljesítettük.

— Mondiion néhány szót sí* tereik titkáról.

— Először is jó adottságok teliének. aztán jó összhang És megértés a briöádbaA. A ni kollektívánk összeszokott, egymást segítő és megértő, brigád, pedig sok községből Iáinak be. Egyikük sem ma

kezdte a bányészkodást A legfiatalabbak tíz éve. a többiek pedig 20—25 éve dolgoznak a föld alatt. Jómagam harminc éve járok le. Tizenöt—tizenhat éves múltam, amikor bányász lettem. Jó dolog, hogy a brigád csaknem ötven százaléka párttag. Mindig szót értünk egymással. Ha vita van — mert ©nélkül nincs fejlődés, — akörül forog, hogy mit. hogyan lehetne még jobban elvégezni. Számomra ez azt is jelenti, hogy minden brigádbagiot oda kell állítani. ahol képességeit legjobban képes kifejteni, Ügy látom, a fiatalok a frontfejtést kedvelik, az idősebbek viszont másutt dolgoznak szívesebben.

— Hogyan tudja össze gyez- tetni a frontmesterséget az alapszervezeti titkársággal?

— Eddig még nem okozott gondot, ellenkezőleg. A kettőt mindig jól sikerült ötvözni, még akkor is, amikor pártve- zetőségi tag voltam. Ugyanis « mostani választáskor lettem

csak párttitikár. A mozgalm munka viszont nálam régi keletű. Nyolc évig a járási párt-, bizottság tagja is voltam. Olyankor vagyok nehéz helyzetben, amikor szűkül a front, át kell csoportosítani a brigádot. A párttagokhoz, mint az alapszervezet titkára kötődöm. A munkásőrökhöz mint szakaszparancsnok fűz szoros barátság, ráadásul mindannyian példamutatóan dolgoznak. Segítségükkel eddig még sikerült megoldani napi átmeneti gondjainkat. Most például a szállításnál segítünk. Két- három briigádtag dolgozik ott műszakonként. (

Az alapszervi titkárnak sok segítőtársa van. Ezek aktívak. jó tanácsokat adnak. Közülük megemlítjük Hováth Tibort. Ködmön Attilát. Ber- nátfa Sándort, a pártonkívü- lek soraiból pedig Kovács János Imrét, és Szabó János régi brigádtagokat.

Beszélgetés közben elérkezett a busz indulásának ideje ia A jókedélyű, térfára mindig kész brigádvezető a .jói végzett munka tudatában, a szokásos napi gondiotkkal együ-tf indult haza otthonába, Tanra, hogy másnap reggel ki- pihenten folytassa munkáját.

Azt mondja Bandur Gyula, a ZIM salgótarjáni gyárának fiatal sza kmun kása:

— Mi itt mindannyian a termelésért vagyunk.

És, igaza van.

Hiszen ahol ő és szocialista, brigádja, a Ságvári Endre dolgozik, egy üzem életének kiindulópontja: a gyártóeszköz-gazdálkodás. Szerszámkészítők valamennyien, mind a húszán és fiatalok.

— Nagyon jól tudjuk, milyen felelősség hárul ránk. Mert dolgozni, s nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy mindenki odafigyeljen az eredményekre, csak jó gyártáselőkészítéssel lehet. Ez az alapja mindennek — mondja.

Illetve nemcsak mondja: évek óta ennek szellemében is cselekednek valamennyien.

Alig győzi követni az ember a felsorolást. Az 1961- ben alakult brigád eddig ötször nyerte el a szocialista brigádversenyek aranykoszorúját. és háromszor tüntették ki őket a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címnjel. Számtalan alfalommal kaptak dicséretet, egyéb elismerést, és most. a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyben eddig elért kimagasló eredményeikért a Szakma Kiváló Brigádja cím odaítélésére terjesztették fel őket.

Csendben, látványosság nélkül végzik munkájukat.

— Ez az alapállásunk — mondia a fiatalember. — Legelőször is. cselekedni kell; a tettek beszéljenek helyettünk.

Es — bár nem mondja — ebben ő is elöl jár.

Tizennégy éve dolgozik itt, a ZIM-ben, S huszonnyolc éves létére, megbecsült munkásként tartják számon. Olyannak, akire mindig lehet számítani. Hét éve párttag, s az előzőekét bizonyítandó: kimagasló társadalmi tevékenységéért választották be nem is olyan régen — hónapja sincs még — az üzemi párt- vb tagjai közé.

— Oktatási felelős vagyok — mondja —, s ez rám is serkentőleg hat. Mert egyre kevésbé elég már a nyolc osztály, meg a szakmunkásbizonyítvány: ha még jobb eredményeket akarunk elérni, hát még többet kell tanulni

is.

Ügy tervezi, az ősztől technikumba jár majd.

— Igaz, igy is nagyon sok

az elfoglaltságom, de minden megy, ha akarja az ember. Most még szakszervezeti mű- helybizottsági titkár is vagyok, mellette a pártmunlta. s az üzemben a mindennapi feladatok. Mindezek mellett aktívan sportolok: a gyár

megyei első osztályú csapatában futballozom.

— így vagyunk rm. fiatalok, legalábbis a többség: igyekszünk helytállni mindenütt, s elvégezni mindent, amit ránk bíznak.

Egy vallomás — néhány mondatban.

Ez Bandur Gyula, a ZIM huszonnyolc éves szerszámkészítője.

Az oldalt összeállította; Venesz Károly Karácsony György Szabó Gyula Fotók: Kulcsár József. Bábel László.

NÓGRÁD - 1975- március 1., szombat