Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-25 / 71. szám
/ Szécsényben, a kertészetben Az üvegházi nagy kincs és Csemák Pál a nevelőjük. Visszavonhatatlanul itt a tavasz. A széesényi termelőszövetkezet kertészetében megkezdték a palántázást. Garaímvölgyi Istvánná. a kertészeti brigád vezetője lehűti e lelkesedést. — Félreértés ne essék, fó- toasóitor alatt palán tálunk ... A (kertészek március közepén azért még óvatosak. Ahogy az időjárás mutatja okuk is van rá. Szeszélyes még a tavasz. De arra nem várhatnak, hogy hétrét süssön a napfény, mert akkor soha nem küldhetnek primőrt a piacra. Az üvegházi meleghez szokott gyenge palántát meg kell védeniük. Annak nem. kell csak kissé keményebb északi levegő, máris megsínyli és akkor csak sor- v adózik. Ahogy számítottak is rá. egyik napról a másikra megérkezett a hideg. Ott a község szélén, ahová a kertészet befészkelte magát, széljárta a völgy. A Felvidékről az Ipolyon át zavartalanul nyargal Szécsény felé. Erre mondta a kertészasszonv: — Szerencsére a kertészet már nem kiszolgáltatottja az időjárásnak... Ez az igazság. A modern technika a kertészetekben is jelen van. Hideg van. mégis palántáznak, sőt a saláta biztatóan zöldell a /fóliasátor alatt. Mert itt nevekedik fel a primőráru. Az üvegházban magról kel. aztán palántává erősítik. Az idén különösen jól sikerült ez a munka. Mesz- sze vidékről járnak hozzájuk vásárolni palántát. Van belőle bőven, karaláb, káposzta, paprika, paradicsom, többségében korai félék. Innen, az üvggházból, a fólia alá telepítik a növényeket, ahol az időjárástól függetlenül igen kedvező a hőmérséklet a növekedésükhöz. A brigádveze- tő asszony büszkélkedett: — Szorgalmas. ■ hozzáértő ember a palánták gondozói a. Csermák Pál' is. mert ez sem közömbös, hogy jó termés legyen ... Csemák Pál locsolja, kapálja a fólia alatti földet, amitől a növény, mintha húznák a földből, úgy növekszik. Nyolcvan hollandi ágy is készen áll a zöldség termesztésére. A kertészasszonv már most tudja, mikor kerül sor a termés szállítására. — Áprilisban viszik a fogyasztókhoz az első saláta- szedést. Aztán ettől kezdve rendszeresen. ahogyan érik. Nem jósol Garamvölgyiné. hogy melyik napon. Küldik, számítás szerint májusban már a korai káposztát, ha megérik a paprikát is. De a mi vidékünkön már ez is rekordnak számít. Mindenesetre ők a kertészetben mindent elkövet-i nék, hogy mielőbb friss, idei/ zöldséghez jussanak az emberek. Márciusban ez a helyzet a széesényi kertészetben. —R— H azánk szocialista átalakulásának és fejlődésének folyamatában — * munkáshatalom győzelmét, a tőkés magántulajdon állami kisajátítását és a gazdasági-kulturális építőmunka:_ kibontakozását követően — a mezőgazdaság kollektivizálása tetőzte be a szocializmus alapjainak lerakását. Ezzel a népgazdaság egészében uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok és lényegesen megváltozott a társadalom szociális struktúrája. Társadalmunk építésének adott fokán — hazánkban csakúgy, mint más szocialista országokban — a tulajdon rendszere és általában a tulajdonviszonyok szerkezete szükségképpen differenciált. Ennek okai egyrészt történelmi körülményekből (az állami szektor és a szövetkezeti szektor kiépülése), másrészt azokból az eltérő adottságokból és feltételekből következnek, amelyek a termelőtevékenység jellegét technikai és szervezeti értelemben meghatározzák. Mindezek alapján a magyar társadalomban jelenleg a szocialista tulajdon két for maja — állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon — létezik. Megkülönböztetjük továbbá az állampolgárok személyi tulajdonát és a kisméretű magántulajdon meglehetősen szűk területre korlátozódó szektorát. , Népgazdaságunkban és társadalmunk szociális szerkezetében a legnagyobb súlya és szerepe az állami tulajdonnak van. Az állami tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki. Ezek elidegenítése nem lehetséges! Az állami tulajdon egységes és oszthatatlan. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy — megjelenési formáit és a tulajdonosi funkciók tényleges' gyakorlását tekintve — az állami tulajdon maga is többszörösen differenciált, A kifejezetten közA tulajdonviszonyok fejlődése ponti (kormány-, illetve minisztériumi-főhatósági) irányítás alá tartozó ágazatok mellett olyan formák is léteznek (kommunális tulajdon, tanácsi tulajdon és egyéb közületi és társadalmi tulajdonok), amelyek az állami tulajdon változatainak tekinthetők. Ily módon az állami tulaj., donra vonatkozó centrális irányítás rendszerén belül az elkülönült termelőágazatok és munkaszervezeti egységek decentralizált szervezeti együttműködéséről is beszélhetünk. (Ez az együttműködés természetesen a nem állami tulajdonon alapuló termelőtevékenység egészét is átfogja, igazolva, hogy az állami tulajdon strukturálisan meghatározó szerepet tölt be a szocialista társadalomban). A szocialista tulajdonok másik fő formáját a szövetkezeti tulajdon jelenti. Ez a tulajdonforma a társadalmi termelés, az elosztás, vagy a szükséglétek közös kielégítésére önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A szövetkezeti tulajdon körébe tartoznak a szövetkezetek egymás közötti társulásai, és az általuk alapított vállalatok is. A szövetkezeti tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben részesül. A szövetkezeti ágazatok (mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek stb.) a dolgozó lakosság közel egyharmadát. foglalkoztatják, a nemzeti jövedelem egyötödét állítják elő, és a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát bonyolítják. Tevékenységüktől jelentős mértékben függ az egész népgazdaság fejlődése és az életszínvonal általános emelkedése. A szövetkezetek fejlődésének ösztönzése ezért egyaránt érdeke az államnak és mindazoknak, akik nem a szövetkezeti szektorban dolgoznak. Az állami és a szövetkezeti tulajdonformák szerves összetevői a szocialista tulajdonviszonyoknak és a szocialista tervgazdálkodás rendszerének, Fennállásuk és tevékenységük objektív társadalmi-gazdasági szükségszerűség. Az MSZMP kongresszusi és XB-határoza- tai ezért hangsúlyozták, az állami és a szövetkezeti tulajdon megítélése szempontjából nem indokolt elvieszmei és politikai természetű megkülönböztetéseket tenni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a két tulajdonforma keretei között folyó gazdasági tevékenység gyakorlati fejlődését kettős tendencia jellemzi. Az állami és a szövetkezeti gazdálkodás bizonyos fokig közeledik egymáshoz. Erősödik az állami vállalat gazdasági önállósága és tevékenységével összefüggő csoportérdekeltsége, növekszik a dolgozó kollektíva anyagi érdekeltsége és részvételi igénye — az üzemi demokrácia szerepe — a vállalat irányításában, miközben kibontakozik a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása, amely a szövetkezeti demokrácia érvényesülését illetően is új követelményeket ‘ támaszt. Az állami vállalat és Szövetkezet azonban (a tevékenység méreteit és jellegét tekintve) továbbra is egymástól gyakorlatilag különböző formákat jelentenek, amelyek egyaránt alkalmasak az egyéni és a közösségi érdek konkrét egybekapcsolására. Személyi tulajdonban vannak az állampolgároknak személyes és ‘ családi szükségleteik kielégítését szolgáló, vagy előmozdító javat — családi házuk, berendezési és K ISZ-vSdnökséggeí Az építésvezetőség megtalálta önmagát A nyári csúcsfogyasztáshoz újabb 600—800 VAJON HOL tart ma a regionális vízmű második ütemének építése, milyen munkákat végeztek el eddig miben lehet összegezni az ez évi kilátásokat? Ezekre a kérdésekre kértünk válásét Dénes Vilmostól, az OVIBER kirendeltségének vezetőiétől, a beruházó helyszíni képviselőjétől. — Nagyon elégedett vagyak, mert az elmúlt évet jól zártuk. Sikerült az építőiknek a korábbi lemaradást pótolni. De jól tükröződnek az elért eredmények ben a KISZ-védnökség előnyei is. Az elképzeléseik szerint a kezdéstől számítva 1975. elejéig 138 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezni. A KISZ - védnökség vállalása szerint 167 millióinál kellene tartani. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy ezt a felajánlást megtoldottuík még kétmillióval. — Mennyi) esik ebből az elmúlt évre? — A program szerint 40 millió volt' az előírás. A KlSZ-védnökség 55 millióban jelölte meg a feladatokat, a teljesítés pedig 69 millió léit. — Miinek tulajdonítja a sikert? — A kivi telezést végző vállalat dolgozói megtalálták önmagukat, éltek a kínálkozó lehetőségekkel. Szerintem ma már ütőképes munkásgárda tevékenykedik itt. Emellett nőtt a létszám is, bár nem olyan mértékben, mint ahogy a termelés emelkedett. — Váltójában miit takar az eddig teljesített 169 miMió fiorintnySi beruházás? — Elkészült a völgyzárógát, csupán két és fél méter magas töltés hiányzik. Megépült a gátőrház, amely 205 méter magasban áll. Jó idő esetén látni tehet a besztercebányai hegyeket. Az épületet a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz szép kiivitfcelbeni, jó minőségben, határidőre adta át. A koptató réteg kivitelével használat! tárgyak, toyáfcfeá a háztáji gazdaság körébe tartozó vagyontárgyak. Az alkotmány elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az állampolgár személyi tulajdonjogával személyes szükségleteinek kielégítése érdekében szabadc« élhet; értve ezen a dologi és szellemi javak közvetlen elsajátítását, a felettük való közvetlen rendelkezésit, — így a törvényes keretnek megfelelő elidegenítés és az öröklés lehetőségét is. A szükségképpen létező jövedelemkülönbségeket figyelembe véve a személyi tulajdon csak abban az esetben válhat antiszocialista, közösségellenes jelenségek forrásává, ha bizonyos javak és szolgáltatások túlságosan hosszú ideig maradnak a luxusjellegű fogyasztás tárgyai. A szocialista társadalom nem változtathat a munka szerinti elosztás elvén, viszont szociálpolitikai eszközökkel kiegyenlítheti a belőle fakadó családi és egyéb természetű jövedelemkülönbségeket. Ugyanakkor érdekelt abban, hogy a lakosság, a társadalom bővülő fogyasztásra legyen képes, hiszen a belső piac maga is lényeges feltétele a modern gazdasági fejlődésnek és az ésszerű társadalmi tervezésnek. Azok a termelési eszközök, amelyeket a törvény nem nyilvánít kizárólag az állam tulajdonának, korlátozott mértékben magántulajdonban is lehetnek. f A jelenlegi tulajdonvi- szonyok differenciáltsága nem akadályozza a szocialista társadalom teljes felépítésével járó gazdasági és kulturális célok elérését. Sőt, ez a differenciáltság és a hozzá kapcsolódó érdekviszonyok hatékony működtetése fontos eszköze annak, hogy társadalmi összfejlődésünk szocialista céljai megvalósuljanak. Szabó Béla — Szeli János megépült a tározóhoz vezető út mindkét szakasza. Az út második szakasza két kilométer hosszúságú és földút. Csupán 200 méter van hátra a nversvízvezeték építésénél, amely a, tározót és a vízkivétel! művet köti össze, Salgótarján vízellátásta szempontjából pedig nagyon fontos, hogy földbe kierült a tt&zta vízvezeték Salgótarján és Ka- rancsaLja között. Ezen a ötkilométeres szakaszon a nyár folyamán, csúcsidőben naponta plusz 600—800 köbméter vizet kap majd a megyeszékhely. — BIZTOS, hogy így lesz? — Igen. Köt bennünket Dé- gen Imre államtitkárnak, ’ az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjének ígérete, amelyet a megye párt- és állami vezetőinek tett. Mint mondtam, a vezeték teljesen kése;, most folyik a, szerelvényeik elhelyezése, a tolózárak összekötése. Az építők egész télen dolgoztak. — Mi készült még el? — A 2-es telepen a dobszű- róház. Most folyik a technológiai szerelése. Magunk mögött tudjuk az új vízmedence építését, annak, elvezető csatornájával együtt. Folyamatban van a vegyszergépház építése, hozzákezditek a szülőház bővítéséhez. Az Ipotyiviidjéki« Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a tározó területén csaknem befejezte köbméter víz naponta a fakitermelést.. Átadtuk * vízikivétoii, mű tervét. — Mondana néhány szót az ez évi elképzelésekről? — ötvenmillió forint értékű munka elvégzését kérjük! az építőktől. Ebből az összeg-' bői 37 millió forint értékül munkát a Közmű- és Mélyépítő Vállalat 61-es számú építésvezetősége dolgozóinak! kell produkálni, — Miiként ítéli meg a költségek ála'kulását? — Ez a beruházás mentes azoktól a túlkapásoktól, amik általában ezt a tevékenységet jellemzik. Eddig többletköltség csák annyiban merült fel. amennyiben .az építő- anvagi'pari árak is emelkedtek. — Sikerül-e határidő előtt befejezni, a nagy munkát? — A terv szerint 1978-ban adjuk át ezt az új létesítményt. Jelenlegi ismereteim szerint, pillanatnyilag semmi akadálya sincs a határidő betartásának, bár a ránk váró munkának még a felét sem végeztük el — mondja az OVIBER kirendeltségének vezetője. NEM TEHETÜNK mást mint hiszünk abban, hogy sikerül az új. nagyon várt sok embert érintő létesítményt határidőre átadni, s kevesebb lesz a városban a vízellátással kapcsolatos gond. V. Mai kommentárunk Sertéstenyésztés a háztájiban Sajnos, megyénkben is visszaesett a sertéstenyésztés * háztáji gazdaságokban, s ez bizonyos tekintetben, ha nem is azonnal, de később, valamilyen formában zavarhatja a sertéshúsellátást. Ugyanis hazánkban a belső húsellátás csaknem egyet jelent a sertéshústermeléssel. A rekordnak számító elmúlt évben egymillió tonna sertéshúst termeltek közös gazdaságaink, sa hátztáji gazdaságok. Ebből 670 000 tonnát tett ki a központi felvásárlás. Az előbbieken kívül hárommillió sertést vágtak a magánháztartások. Az összesített adatok szerint tavaly az ország minden lakosára száz kilogramm sertéshús jutott. Ebben az esztendőben egymillió 75 ezer tonnás termeléssel számolnák, azaz hatmillió 250 ezer sertés kerül közooniti felvásárlásra. Hivatalos vélemények szerint az országban egyelőre nincs különösebb gond az ellátásban, sőt lesz néhány hely, ahol tovább bővül a választék. Hát akkor miért van szükség a háztájiban termelt sertésekre? Mert nemcsak most, hanem a jövőben még hosszú ideig, igen' jetenitos szerepet töltenek be a húsellátásban. Az itt előállított sertésekre szüksége van a népgazdaságnak, az ország kielégítő ellátása szempontjából. De jól járnak a termelők is, mert megtalálják számításukat. önként adódik a kérdés: miért esett vissza megyénkben is a sertéstenyésztői kedv a háztájiban? Mert a feldolgozó kapacitás nem bírta a jelentkező mennyiséget fogadni. Emiatt a leszerződött állatokat sem tudták a megjelölt időpontban átvenni. A szerződésben vállalt kötelezettségekkel egyidőben jelentkeztek azok a háztáji termelők is, akik valamilyen spekulációs célból nem szerződtek, s a kész állatok átvételét szorgalmazták. Bizonyos alaptalan híresztelések is visszafogták a tenyésztői kedvet. Nehezítette az előrehaladást néhány szemléletbeli gond, ami főleg a mesterséges fedeztetéssel kapcsolatban ütötte fel fejét. A hiányzó kocamennyiség mielőbbi pótlása, a tenyésztői kedv újbóli fellendítése céljából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium beindította a kocakihelyezési akciót. A felvásárlásban az első fél év végéig pótolják a korábbi lemaradást. Ettől kezdve minden felkínált állatot megvásárolnak, természetesen előnyben részesítve a szerződéses termelőket, de nem jelent gondot a szabad sertés eladása sem. Süldőből minden mennyiséget felvásárolnak. Ezeknek az árát fel is emelték. Biztosítja!«; a szükséges táptakarmányt. Ehhez az állam garanciát ad annak, aki szerződést köt a felvásárló vállalattal. Május elsejétől felemelik az átadásra kerülő állatok felső súlyhatárát. Az eddig 110 kilogramm helyett 115 kilogrammos súlyban veszik át az állatokat. Az alsó súlyhatárt szeptember elsejével emelik fel 90 kilogrammról 95-re. Nem kell. félni attól, hogy a jelenlegi húsfeldolgozói kapacitás útját állja megyénkben is a tenyésztői kedvnek. A húsipar fejlesztése olyan ütemű, hogy 1980-ban már nyolcmillió sertés feldolgozását képes megoldani. Az idén kezdi meg a termelést a miskolci és a szegedi húsfeldolgozó. A ciklikusság megelőzése érdekében a KSH segítségével olyan piackutatási módszert vezetnek be, amely lehetővé teszi, hogy időben megtehessék a szükséges intézkedéseket. A háztáji sertéstenyésztés fellendítését szolgáló vállalatok viszont nem ígérnek a jelenleginél nagyobb folyamatosságot a tápellátásban, mivel az elárusító hálózat korszerűtlen, emiatt jelenleg'is nagy erőfeszítésbe kerül as igények kielégítése. Most már megyénk háztáji sertéstenyésztőin a sor, hogy megragadják a lehetőségeket, s a korábbiakhoz hasonlóan' nagy kedvvel és szorgalommal termeljék a sertéshúst. Mert az a termelő, aki néhány kocát tart, annak szaporulatát fáradságos munkával felneveli, az megdolgozik az ily módon szerzett plusz jövedelemért. V. K. NÖGRÁD — 1975. március 25., kedd 3 I
