Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

CÉLUNK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM FELÉPÍTÉSE Folytatta az MSZMP XI. Csütörtökön reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytat­ta tanácskozását a Magyar Szocialista •Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negye­dik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bi­zonyítja —, a tanácskozást nemzetközi ér­deklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttértése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a kül­munkáját kongresszusa döttek és a meghívottak, bevonult az el­nökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelen­tette: folytatódik az együttes vita a Köz­ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁO MEGYEI 8IZ OT.TS AGA ES A ’MEG YEi TANACS LAPJA»­XXXI. ÉVF., 68. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Nemes Dezső: Szilárd hívei vagyunk a kommunista világmozgalom egységének EX • 1 á ilfs lipE. »Mliii «iliiili ...,, ......... .... ........... .'1111 ■ 11 "-'V! . Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszí­téseiben. való részvéted egyik erőforrása pártunknak és or­szágunknak — majd beszédét így folytatta: ' az MSZMP arzért tudott eleget tenni nem­zetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, anti remdáthetetfen alapja, szerves része pártunk á ttalános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekin­tette az 1369-es moszkvai nyi­la tkozaitot, melynek kidolgo­zásából siáa taatv&'pái’toíika! együtt a mi pártunk is aktí­van kivette a részét, s ame­lyet az MSZMP X. kongresz- szußäi is magáévá tett Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilat­kozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységé­nek és összehangolt cselekvé­sének fejlesztését, egyben. a népek szabadságáért és a nem­zetközi békéért harcoló kü­lönböző erők hatékony együtt­működését. A beszámoló — hangsúlyoz­ta Nemes Dezső — nagy fon­tosságú tények alapján álla­pítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szo­cialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erő­viszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küz­delemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafor­díthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja hatékony biz­tonsági rendszer teremtése, amelyért a diplomácia front­jától a tömegmozgalmakig a legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontos­ságú ügy előharcosai az ál­lamközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, töme@mozgaflm.i területen pe­dig a kommunista pártok. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték a biztonsági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak kép­viselőinek fellépését az érte­kezleten eddig huzavona jel­lemezte. Ez a huzavona minden kö- dösitési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetkö­zi közvélemény előtt, hogy a nyugati .hatalmak vezető kö­reiben, az európai biztonság ban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számol­va a realitásokkal, segíteni akarják ezt a nagy ügyeit. A nyugati hatalmak a szo­cialista országok álltai, hirde­tett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni „fellazítása” taktikával kom­binálták* s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irány­ban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelménye a be nem avat­kozás más államok beliügyeí- be, a nyugati hatalmak reak­ciós képviselői az „eszmék és emberek” úgynevezett „sza­bad áramlásának” megté­vesztő jelszavával nem keve­sebbet követeltek, mint az el­lenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszmék” és ezek jegyében munkálkodó különféle em, berek ,,szab ad áramlását”. S hogy az impe­rialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramol­tatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevé­kenységük, a ciprusi válság kirobbantása, a portugál • de­mokrácia ellen szerezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szemlélteti get szolgáló politikai aknák telepítésiéhez akar szabad te­ret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rend­szert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — minit edidiig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hir­deti, hogy a proletár interna­cionalizmus következetes ér­vényesülésében egybefonódik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségének általá­nos érdeke, valamint a világ imperialista erők közös nem­zetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjet­unió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősítésé­ben, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom­nak és a népek általános anti- Imperiailista küzdelmének se­gítésében végez. Azt a béke­programot, amelyet Brezsnyev elv társ az SZKP XXIV. kong­resszusán előterjesztett, pár­tunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános béke- programja. A ntó pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom ha­gyományos és megingathatat­lan. Ha egy munkáspárt vezeté­sében vagy egy szocialista or­szág kormányzatában teret nyer az SZKP-től és a Szovjet­uniótól való eltávolodás po­litikája, a nyílt vagy burkolt szovjetéi lenesség, akkor köny- nyen válik különféle szovjetel­lenes erők, imperialista manő­verek játékszerévé. Meggyőző­désünk, hogy az imperialisták és segítőtársaik politikai csapdá­inak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együtt­működés a legbiztosabb fegy­ver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles töme­geinek a tudatába is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjetunióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgálta­tottja, s biztosan halad a ma­ga választotta szocialista úton. A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szól­va Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkésországok gazda­sági konjuktúrájára, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív’” felfogásnak nyilvánították a tőkés világ- rendszer általános válságára vonatkozó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogás­sal találkozunk — főként ugyanazokban a körökben —, mely szerint a tőkésvilág válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folya­matot is visszaveti. Ilyen veszély valóban fenn­áll, s csak a demokratikus és szocialista erők együttes har­ca birkózhat meg vele. Már­pedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, ha­nem nagyon is gyakorlati le­hetőség. Ezt tanúsítja a prog­resszív erők küzdelmének ál­talános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbiroda­lom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke-világ- mozgalom jelentős megerősö­dése és sok más tény. A nemzetközi osztályharc fejlődésének olyan szakaszá­ban vagyunk, amikor a tőkés­világban gátlástalanul folyó antikommunista propaganda ellenére, a munkásmozgalom különböző irányzatainak együttes akciói szélesednek és mind erőteljesebbé válnak. A testvérpártok nagy figyel­met fordítanak az antimono- polista öszefogás fejlesztésére, a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. Á szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben Káros a kínai Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kí­nai párt maoista vezetésének ssukadár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet il­leti — moődotta —, itt csupán arra utalok, hogy az imperia­lista hatalmak távolról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kípai nép győzelmes forradalmi harcával negyedszázaddal ezelőtt csa­pást mért az imperializmusra és az 1950-es években jelen­tősen hozzájárult az antiimpe- rialista küzdelem általános fellendüléséhez. Elekor még a kínai vezetés az SZKP val és a Szovjetunióval való ba­rátságot hirdette. Az 1950 es évek végén azonban Mao Ce- tung kultusza jegyében felül­kerekedett a kispolgári na­cionalizmus. Ez rányomta bé­lyegét a jelenlegi kínai veze­tés egész politikájára, s en­nek talaján alakult ki a mao­ista nagyhatalmi sovinizmus. Mi rejlik e mögött? — te­szik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres összecsapást aa inv perialista hatalmakkal, ami rendjén, is lenne, de a pekin­gi vezetés pálfordulása óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősí­tésévé! alkarja elérni, hanem növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommu­nista pártjaival és szakszerve­zeteivel — így az MSZMP-vei és a magyar szakszervezetek­kel — való kapcsolatok iránt. Mi rokonszenvezünk azok­kal, akik mernek dacolni az antikommunista nyomással, és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak és a diplomatáknak vannak ten­nivalóik, hanem a különböző irányzatú munkásszerveze­tek képviselőinek is. Érdekel­tek vagyunk az együttműkö­désben, hiszen ez része azok­nak az erőfeszítéseknek, me­lyeknek célja, hogy az enyhü­lés folyamata visszafordítha­tatlanná váljék. Az MSZMP, és hazánk kü­lönböző társadalmi szervezetni nemcsak készségesen fogat­ják a kapcsolatok fejlesztése iránti szociáldemokrata érdek­lődést, hanem maguk is kez­deményezik ezeket. s a jövő­ben is készek további erőfeszí­tésekre. aknamunka szovjeteken es politikára férve az imperialisták tátoo-l ráhan egy szovjet—kínait 1 hibára lehetőségének a re­ményét keltette fel és táplál­ta. E remény, az imperialis­ták bánatára, irreálisnak bi­zonyult, s úgy vélem, az is marad. Viszont élő valóság a maoizmus szovjetellenes pro. pagandtaiiadjárata és szaika-' dár tevékenysége. Samígezal helyzet, addig Kína nem töltJ heti be a nemzetközi kom-' munista mozgalomban az im­perializmus ellen küzdő erők javára azt a szerepet, amitf be kellene töltenie. Ha a kínai vezetés feladja! a szovjételién,ességet és al szakadór tevékenységet, ha visszatér ar. összefogás és a a együttműködés útjára, amit a kínai nép elemi érdeke ia követel — s amire előbb, utóbb sor kerül — akkor új szakasz fog nyílni Kína fej lő-i désében és gyorsulni fog sua imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma azonban a maoista vezetés a szovjet—• amerikai háború elkerülhetet­lenségét hirdeti, ebben bizaJ ködük, s ettől várja hegemon! törekvéseinek érvényesülés sét. Ugyanezen célból egy uj európai háborúban is re­ménykedik, s esztelen. propaJ (Folytatás a 2. oldalon) megszilárdításával kapcsolat­Elutasftjuk a zsarolási kísérleteket Az MSZMP álláspontja az, kapcsolatok területén is mun- hogy a mi országunk — a kálkodmik ebben az irányban- többi szocialista országgal s igyekszünk elhárítani min- egyiütt — érdekelt a normális den akadályt, amely ennek együttműködés fejlesztésében, útját állja. De minden olyan s ezen belül a kulturális és kísértet, amely a béke nagy emberi kapcsolatok bővítésé- i ügyét politikai zsarolásra ben. Nemcsak kormányzati akarja felhasználni és a hír- vonalon, hanem a társadalmi hedt „fellazítási” tevékenysé­proletariátusának és az anti­Megyénk küldöttei a tanácskozás szünetében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom