Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA

Németh Károly beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

Jövőben is támogatjuk egyes termiedősizövetlkezetek indokolt, ésszerű egyesülését, de figyelembe kell venni, hogy már országosán kialakult a szövetkezeti gazdaságoknak az a mérete, amely mai viszonyaink között megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülésit, a hatékonyabb gazdálkodást a nagyüzem által biztosított lehetőségek maximális ki használásával kell elérni.

A mezőgazdasági üzemek és * feldolgozó, forgalmazó szervezetek között terjednek az erők ésszerű egyesítését, a gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. A jövőben is támogatjuk a szövetkeze bközi, a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok, agráripari egyesülések létrehozását.

Az ésszerű szakosítás mellett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A mezőgazdaságnak is rugalmasan kell

alkaLmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Ennek elismerésire méltó példája, hogy a mezőgazdasági üzemek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadásaink csökken,tése érdekében, ez évben 30 százalékkal növelik a cukorrépa vetésterületét és adottságaiknak megfelelő más ipari növények termelését. A zöldségtermesztést is úgy fejlesszék, hogy az mind mennyiségben, mind minőségben* jobban elégítse ki az igenyeltet. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint eddig, ezután is számolunk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével.

Németh Károly a továbbiakban az ipari szövetkezetekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit, han,gsúlyozta, hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését és tekintsék fontos- feladatuknak az állami vállalatok, termelésének hasznos kiegészítését, az áruválaszték bővítését.

Fokozódott a tervek szerepe

Németh Károly ezután arról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a népgazdasági tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gazdaságpolitikánk megvalósítását. Gazdaságirányítási rendszerünket. gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosan hozzáigazítjuk az élet változó követelményeihez, hogy egyre eredményesebben szolgálja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését. A népgazdasági tervezés tudományos megalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a középes hosszú távú tervezés együttes alkalmazása. Ezen az úton kell tovább haladni, tudományosan megalapozottabbá fenni a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást.

A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai a*zt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocialista tervgazdálkodás követelményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fejlődésének.

A centralizmus és s demokratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő-, a gazdálkodószervek önállóságát és felelősségét. A központi irányítás é6 ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdaságirányító és tervező szervvel, feladatkörét és felelősségét, állítsuk a közgazdasági szabályozó eszközöket ^fokozottabban a nép- gazdasági érdekek szolgálatába, alkalmazzuk következetesebben az ellenőrzést, az uta,- sítást és indokolt esetben á felelősségre vonást. A központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következetesebb és határo.

Henke Valéria:

zottab tevékenységet a vállalatok irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát —- a népgazdasági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk.

Németh Károly ezután felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét, a végrehajtás minden láncszemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját.

A kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek működési területükön eredményesen valósítsák meg az ellenőrzésből, a politikai és szervező munkából rájuk háruló feladatokat. Ez mindé, nekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a helyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A pártszervezetek, jogaikkal élve. biztosítsák, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban érvényesüljön a kommunista példamutatás, amely a doV gozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülöz, hetetlen feltétele. A párt szervezetek folyamatosan el lenőrizzék a határozatok vég rehajtását.

A vezetők munkájáról szól va Németh Károly rémuta tott: nagy többségük becsű lettel, odadássaj dolgozik akadnak olyanok is, akik „elkériyelmesedtek”, vagy

akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasz. tásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesítése.

Kongresszusunk abban a meggyőződésben ragadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett ja. vaslatot. a programnyilatkozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly, — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk élet- színvonalának rendszeres emelését, a munka- és élet- körülmények javítását.

Felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja.

Szétválaszriiataticm a nemzetközi és a hazai ideológiai harc

Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bifiaattságá- nak elnöke bevezetőben arról szólt, hogy népünk túlnyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyarországot. A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják a munkásosztály vezető szerepét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társadalom céljaiiva' Helyeslik és támogatják azt1 a küzdelmet, amit hazánk kulturális felemelkedéséért folytatunk.

Dolgozó népünk ma mélyen, érzelmeiben is benne él a munkásnemzistközisiág szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretete és a hála a nagy szovjet nép iránt, amely már eddig is árnnyá áldozatot hozott a szocializmus győzelméért, a békéért.

A kapitalizmus általános válsága mind jobban elmélyül, a „fogyasztói társadalom” vonzása ma már azoknak a szemében is vesztett erejéből, akik egy társadalom fejlettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mérni.

Mint pártunk programnyilatkozata is megállapítja, napirenden van a fejlett szoci"- lizmus felépítése. Márpedig ez nemcsak falak felhúzását,

gyárak és gépek, termelőeszközök gyarapítását jelenti, hanem a szocialista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell haladnunk, tetteink nyomán azt kell elérnünk, hogy az emberek kapcsolatában, gondolkodásmódjában, eletv' telében is győzzön a

szocializmus. Az embereket közösségivé, a fiatalokat munkás, szociális'a ifjúsággá, elsősorban saját példánkon nevelhetjük!

Tudjuk, hogy nem mindenki látja a pontos összefüggő' seket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társadalom egészének érdeke között. Ezt megváltozhatni azzal tudjuk. ha növeljük a kollektívák szerepét a munka és az ember minősítésében. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésének és an nak is. hogy újabb rétegeke késztessünk együttgondolkodásra és vonjuk be a közö;-:. cselekvésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírálatával, a javaslataival változtatást elért ember fellépése visszahat saját felfogására és maga tartó sára is.

A párt vezető szerepe, irá nyitó tevékenysége segítségével a dolgozók társadalomformáló terveinek és módszereinek jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozódni Így ismerik fel, hogyan alakíthatják ők maguk a viszonyaikat.

Választ adni a kor kérdéseire

Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta, és köszönetét mondott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtását. Majd így folytatta:

— A marxizmus—lenln izmus elterjesztésében, továbbfejlesztésében és alkalmazásában, a valóságot híven kifejező társadalmi önismeret kialakításában • közismert hagy szerepet vállalnak a társadalomtudományok. A kétségtelen tudományos eredmények elismerése mellett is jogos a megegyezés, hogy nem született még elég helyes irányban, mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kérdésiekre.

A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gazdálkodás és mindezek tudati hatása is ilyen kérdéskörök. Még inkább, adósak e tudományágak művelői azzal, hogy közérthető formában tegyék ismertté az elméletileg már felderített társadalmi összefüggéseket.

Hívei, vagyunk a nyílt és szabad közéleti vitának, amikor a történelmi cél legiköny- nyebb és leggyorsabb útját igyekszik feltárni a kutató és vii,tatkozó értelem. így örültünk neki — mert pozitív hatású volt —, amikor az oktatási lehetőségek egyenlőségéről és a társadalmi mobilitás ezzel összefüggő kérdéseiről folyt vita. Ezt az sem kisebbíti, hogy ez a vita sem volt mentes felületes hangulati elemektől.

Még a kutatás körében sem jó, ha á viták során nem keresik azt a szintézist, amelyben érvényesülhetnének az egyoldalú álláspontok, pozitív elemed,. Még rosszabb hatású, ha a publicisztika eszközeivel folyó, tehát a köztudat formálását, közvetlenül célzó írásoknál történik ugyanez.

így elismerésre méltó kutatási részeredményeket hozlak a nemzeti önismeret és öntudat, a németi érzések témakörében folytatott viták, de sajnos ezek is egyoldalúságoktól voltak terhesei«, mint ahoavan a szocialista hazafi- ságról és a vele összekapcsolódó internacionalizmusról, vagy a demográfiai helyzetünkről folytatott viitákbán még haladó gondolkodású vitapartnerek is megengedhetetlenül könnyelműen bántak nacionalista áthatásokat lehetővé tevő megfogalmazásokkal,

A nacionalizmus a legveszedelmesebb burzsoá eszme. Jelenlétével, arcot változtató képességével állandóan számolnunk kell. írástudóinknak történelmi kötelessége tollúidat úgy használna, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek — megtisztítva minden rossz hordaléktól — . a munkásnemzetköziség eszméivel

egységben ápolni tovább.

Egyik-másik kutató revizionista. últrabalos, vagy más zavaros áramlatok vizedre sodródott. Olyan is akadt köztük, aki megkérdőjelezi egész szocialista fejlődésünket. Ezeket az ál tudományos teljes,ítményekst határozottan elutasítottuk. De azt is tudjuk: nem orvosság, nem igazi harc az ilyen nézetek és „elméleteik’’ hatása ellen, ha a dogmatikus semmi,tmondás lapos általánosságait, vagy akár „erőteljes” kiátkozó gesztusait vetik be ellenük. Meggyőző érvekre é® a társadalmi fejlődést segítő alkotó1 munkára van szükség.

Nincs helye a félremagyarázásnak

A tudományos és a kulturális életben dolgozó kommunistákra különösen nagy felelősség hárul eszmei törekvéseink megvalósításában. Nem szabad elfogadniuk a hamis alternatívák egyikét sem. Világosan értésére kell adniuk minden vitázónak, hogy ideológiánk alapvető kérdéseiben nem engedünk semmiféle félremagyarázást. A szocialista hazafísá- got nem lehet összekeverni a nacionalizmus semmiféle változatával. A proletár internacionalizmus, a szovjet—magyar barátság hazaszeretetünk elválaszthatatlan eleme. A munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetséget ugyancsak nem engedjük kétségessé vagy vita tárgyává tenni.

Szorgalmazzuk, hogy az oktatásban — az állami oktatásban is — a marxista—leninista elmélet kipróbált, nemzetközileg érvényes és pártunk gyakorlatában igazolódott eszméit tanítsák, ennek jegyében neveljék a fiatalokat és a marxizmussal ismerkedő felnőtteket.

Pártunk tapasztalatai, a nemzetközi kommunista mozgaloméval egybehangzóan, bizonyítják: az ideológia frontján nincs és nem is lehet

Frans van den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Aczcl György, az MSZMP PB tagja és a Francia Kommunista Párt küldöttei a kongresszus szünetében.

kompromisszum. A hazai és a nemzetközi ideológiai harcot sem lehet szétválasztani.

Ezt a harcot nem egyedül vívjuk, hanem a szocialista országok közösségében, a nemzetközi munkásmozgalom részeként. Eredményesebbé kívánjuk tenni azzal is, hogy ideológiai tevékenységünket összehangoljuk a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Kongresszusunk xmeg- elégedéssel állapíthatja meg, hogy ez az együttműködés — főleg a testvérpártok kb-tii kárainak moszkvai tanácskozása óta — számottevően fejlődött. A közelmúltban Prágában tartott tanácskozás további lendületet adott a közös munkához.

Pártunk a jövőben is min* dent megtesz, hogy a ideológiai együttműködésiből rá hár ryló feladatiakat hiánytalanul végrehajtsa és más testvér- pártok tapasztalataival gazda* godva még eredményesebben vívja a harcot a békés egymás mellett élés érvényesüléséért és az ezzel együttjáró ideológiai harcát az ellenséges és a marxism ustól idegen nézetek ellen a nacionalizmus. a kozmooolitizimus és a különösen kártékony maoiz- mus ellen.

Pártunk ezért a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erőteljes fejlesztésével együtt tovább erősíti az ideológiai együttműködést a Szovjetunió Kommunista Párijával, a szocialista orszá* goik testvérpártjaival és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal.

Mi abban látjuk napjaink forradalmárát, aki a szocialista eszmeiséget. erkölosiséget képviseld környezetének visz- szahúzó erőivel szemben és egész életének példái,a fedezet erre. Ennek a harcnak a feltételei ma kedvezőbbek, mert társadalmunkban a szociális* ta bázis most sakkal erősebb, mint bármikor ezelőtt.

Az emberek ma más értékmérő saerimt ítélnek, mint korábban. Tömegesebbé — ha nem is általánossá — vált a kispolgári szellem legyőzésének, visszaszorításának igénye. Sokkal nagyobb politikai erő van a kezünkben, mint amennyit érzünk és mozgás*

(Folytatás a 3. oldalon)