Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA Fock Jenő beszéde — Külpolitikai tevékenységünk középpontjában és a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus élve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását — Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az, élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővülték és új vonásokkal gazdagodtak. — Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkésországokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt. — A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon. ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kormánya a Varsái Szerződés tagországához méltóan a viliág minden haladó országával Bsssku Béla: együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglévő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve az enyhülés folyamatát visz- szafordíthatatlamná tegyük. — Meggyőződésem, hogy a XI, kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népiköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke. A Minisztertanács elnökének beszéde után* Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezér- igazgatója, majd Méhes La. jós, a vasasszakszervezet főtitkára kapott szót. Ezt követően Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott. ságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett e mikrofonhoz. Fejlődött a munkásosztály társadalmi szerepe — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságiunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972. novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsi - politikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánkról ' Szövetségi!’ politikánk magában, foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a murakás-paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi’ politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus— lenimizmusnalk az alapján, fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai' együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitáiban való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg. eszmeileg, is közelednek a marxizmus—leni- n izmushoz. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős hogy 1974. márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására — mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkás- osztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabaduláe óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesül, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel A munkásosztályt viszonyaink között & az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja- Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikáinknak is fontos része. i Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelélő több nagyüzem helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését, napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több. közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: .a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi, gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt. szövetség jelentőségéről szólott. Csökkennek az osztálykülönbségek Kiemelte; amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása . az Osztály különbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja1 szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában. az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés. a szocialista, tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában “z meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkás- osztály és a nép ügyével, a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknél?. A tudományos-technikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkás- osztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka, A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkás- osztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység. Ku'cskérdés az üzemi demokrácia A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben, is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek. mint például az információ. a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk , azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkásba tál- mat, a szocializmus vívmá- nj'ait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami. a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell. hogy a pártdemok- rácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sóik fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka dómokra t izmusé nak f ej lesz tésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek Irányító munkájában is fokozottabban gondoskodj unk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét. hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munikahelj-i demokrácia fejlesztésének körében számunitra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádlkollektí- vákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KlSZ-mek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében., mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a megtevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy miaulen szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szakszervezetek, az illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzem-’ ben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmi- gyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, aszociális és kulturális alapok felhasználására, brlgádieíiimefc odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fámánűvekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi időpontban át fo|ja tekinteni, de megjegyzem, eddig is kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetőivé feszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jói összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek - i# keresniük keli azokat a formákat, amelyek az új viszonyok között a szövetkezeti demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Meghatározó a végzett munka — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. .Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból és kapják meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektive még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a törvényesség határát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagollhatóknak. • Bonyolult, összetett problémáról van szó és a megoldás is csak sokirányú intézkedés- * sei, kezdeményezéssel képzelhető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlan nagyságban. Mivel ennek . objektív okai is vannak, ezek megvádtpztatásával kell gátat ' vetni a jelenségek újrater- , melőd'ésének. Fokozatosan szűkítem Ítéli, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyekből ezek! a nem szocialista tendenciáit táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell a munka társadalmi megbecsülését. Már az iskolákban sokkal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Véleményünk szerint a jó szakmunkás ugyanolyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szellemi dolgozó. A terrríelőtevékeny- séget mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi értelmet adó tevékenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka alkotó jellegét. Az üzemekben, a munkaihelyeken is sokat kell tenni érte, hogy a termelőmunkásak lehetőséget találjanak képességeik sokoldalú kibontakoztatására, még nagyobb kedvvel végezzék munkájukat, tartalmas életet éljenek. Komolyabban kell foglalkoznunk a könnyű pénz- kereseti lehetőségek korlátozásával is. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznosságukhoz mérten túl- fiaetett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó pályákat részesíti előnyben, önmagunkat, de főleg ifjúságunkat vezetnénk félre, ha nem foglalnánk egyértelműen állást e kérdésekben. Nem helyeselhetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk elemük, ha következetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton járunk. Nagy eredményeket értünk el, s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munkában kikovácsolódott összeforró ttsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforró ttségot tovább erősítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünknek, a szocializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszédét Biszku Béla. Biszku Béla beszédét köve-; tőén felszólalt; Nagy János, äz Oroszlányi Szénbányák vájára, Forgács András, az MSZMP Mátészalkai városi Bizottságának első titkára, borbély Ferenc, a Dunántúli Kőolaj Gépgyár motorszerelője. Ezután az elnök Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának adoü szót. NÓGRÁD - 1975. március 19., szerda 5
