Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
I »bol a na poll a Szántóban A BALASSAGYARMATI Szántó Kovács János Szakközépiskola — többek között — dokumentum- és ipari- termék-'bemutató kiállítással készül hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. — Hogyan születatit a program? — kérdeztük Tóth Lajostól, az intézmény igazgatójától. — Olyan önálló felszabadulási rendezvénysorozatot kívántunk összeállítani — feleli —. amely lehetővé teszi iskolánk egész tanulóifjúsága számára az ünneplésbe való aktív bekapcsolódást. Emellett nagymértékben támaszkodunk a fiatalok kezdeményező készségére, aktivitására. Az április 1—3-a között megrendezésre kerülő iskdla- jiiapokat — jövőre Szántó Kovács János-napok néven kívánják megrendezni, az intézmény negyedszázados jubileuma alkalmából — már most nagy készülődés előzi meg. A megye egész területéről itt tanuló fiatalok félórás műsor keretében, forgcszánpadszerű- en fogják bemutatni városuk, járásuk felszabadulás utáni életét, történetét.‘Minden, rajtuk. ügy-ességükön és találékonyságukon múlik, hoevaru milyen érdekesen, színesen mutatják be lakóhelyüket A háromnapos műsorprog- ram nyitó rendezvénye a felszabadulási kirándulás lesz. A diákok által készített táblán ábrázolják felszabadulásunk jelentősebb hadmozdulatait az 1945. utáni társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életet A különböző munkaterületeket a három tagozat között —- profiljának megfelelően — osztották fel. S így hélves ez. mert végül is mindenki a saját területét ismeri a legiob- ban. A mezőgazdasági gépszerelő tagozat fiúi például a mezőgazdaság helyzetét. az óvónői és egészségügyi tagozat leányai a közoktatás és közművelődés, illetve a szociális és közegészségügyi viszonyok fejlődését. A MEGYE IPARÁT reprezentáló berniéi; ok gyűjtését már decemberiben megkezdték, A KIS Z - al a pszervezet ek között felosztották a megye városait, járásait A legeredményesebben eddig a Kilián György alap&zervezat szerepelt, amelynek lányai személyesen mennek el az üzemekbe. A salgótarjáni Séra Ágnes és a naigybáitonyi Kiss Irén másodéves tanulók, több társukkal egyetemben, már jártak a tolmácsi, romhánvi és rétsági üzemekben, ahonnan értékes szerzeménnyel tértek vissza. — Hogyan fogadták megjelenésükét az üzemekben? — Némelyik üzemiben bizalmatlanul néztek ránk — mondja a nyúlánk Séra Agnes. — De aztán, amikor előadtuk. miért jöttünk, miről is van szó tulajdonképpen, akkor mindenütt segítettek. A tolmácsi erdökémiában például még a gyárat is megmutatták. Pedig talán itt fogadott a legbizalmatlanabbul a portás bácsi, aztán végül is itt kaptuk a legtöbb anyagot. — Szívesen gyűjtenek? — Nagyon nagy örömmel — válaszol fiatalos elragad tatással Kiss Irén. — Olyan ió kimenni, az üzemekbe és beszélgetni az emberekkel; megismerni, hogy mit csinálnak. Mert mi korábban alig tudtunk valamit a gyárról, és arról, hogy mit gyártanak itt a környéken. Ez a gyűjtés legalább anynyit ér. mint egy honiismereti foglalkozás. S ugyanazokat a célokat is szolgálja: láttat, ismertet. megszerettet. Az iskola tantestülete mindemben segíti a fiatalok törekvéseit A tanárok szívügyüknek tekintik a kiállítást, éppúgy, mint az iskolanapok valamennyi rendezvényét. Tudják az esemény fontosságát, érzik az érte való pedagógiai felelősséget. Sajnos, néhány gvár esetében más a helyzet — leg, alábbis pillanatnyilag. A KlSZ-alapszervezetek többsége ugyanis — a távolság meg az iskolai elfoglaltság miatt is — írásban fordult kérésével a gyárakhoz. Ez idáig kevés sikerrel. Balázs Pál. a Pablo Neruda alapszervezet patronáló tanára meséli: — A gyerekeikkel már kétszer írtunk levelet a gyáraknak. Másodszor az egész tagság aláírta a nevét, hátha így nagyobb hatása lesz. az üzemek komolyan vesznek majd bennünket. Nem így történt. Eddig egyedül a Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat válaszolt, és javasolta, vegyük fel a kapcsolatot balassagyarmati telephelyével. Mondanom sem kell. hogy a gyerekeknek nagyon rosszul esett az üzemek figyelmetlensége. Pedig a felnőttek — okkal, vagy oktalanul — hányszor vonják kétségbe az ifjúság aktivitását, kezdeményező készségét. Most íme, kezdeményeznek. s visszhang nélkül maradnak. Vajon nem mi, felnőttek állítunk-e olvkor falakait a fiatalok elé. amikor tenni akarnak? Aztán, mi csodálkozunk a legjobban. ha elkedvetlenednek. SZÍVHEZ SZÓLÓ szavak. Igazukat érzem. Pedig milyen egyszerűnek tűnik az egész: például a címzett gyári vezetők feladatul adják KISZ-szervezeteiknek a balassagyarmati iskolások kérésével való érdemi foglalkozást Ez minden bizony- nyal a legragyogóbb KISZ- feladaitok közé való lenne. Ment a balassagyarmati szakközépiskolások szép munkál vállaltak, megérdemlik a figyelmet segítséget. Sulyok László Házi könyvtár Továbbadott örökség — Gyermekkoromtól érdekel a politika. Édesapám gyermekként tanúja volt a Tanácsköztársaságnak, átélte a második világháborút. részt vett a gyári szabotázsakcióban. 1926-tól ’65-ig itt dolgozott, s egy évre ró, hogy nyugdíjazták, meg is halt. Tőle örököltem első politikai könyveimet, meg az érdeklődésit. Marx-köibetek voltak, megvan a sorozat, sajnos hiányos. Azóta már én is jócskán vettem hozzá. Nemrég számoltam meg éppen, körülbelül háromszázötven •könyvem van. Az egvik kedvencem a Népszerű Történelem sorozat. Nagyon érdekeseik a könyvei, szívesen olvasom. Most. különösein a második világháború története érdekel, szeretnéfc mindent, ami elérhető a témáiban, elolvasni. Olvasok persze mást is. például útleírást. Abból is van vagy félszáz kötet. Vásárolom a Világirodalom Remekei című sorozat legújabb szériáját is. Leginkább mégis a politikai témájú könyvek érdekelnek. Érdekességük mellett hasznosak is. Én legalábbis fél tudom őket használni, s nemcsak az önképzésben, látóköröm bővítésében, hanem a politikai nevelés terén is, Szocialista brigádvezető vagyok, gyakran beszélgetek el a brigáditagokkial. s ilyenkor látom, mennyit ér a tájékozottság. Edző is vagvok a sportiskolánál. 13—15 éves fiatalok vannak a kezem alatt. Nemcsak fizikailag kell őket nevelni. Otthon is jó aiz ilyesmi. Van egy lányom, gimnazista, meg egy hatodik osztályos fiam. Ók js olvasgatják már a könyveimet, van amit már megértenek belőlük. Egyiket-másikat — ha arról tanulnak — beviszik az iskolába is, hadd vegye hasznát az egész osztály. Sole mindent értettem meg ezekből a könyvekből. Tulajdonképpen ez az apai örökségem. Én is továbbadom. A fiam még csak hatodikos, de az útleírások mellett neki is a történelmi, politikai témájú könyvekhez van a legnagyobb kedve. Lehet, hogy az én könyvtáramat maid ő örökli. Azzal együtt, amiit én örököltem édesapámtól Aki elmondta: Póczos János. az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárában a faipari részleg mintakészítője, a Hayek Rezső Szocialista Brigád vezetője. 41 esztendős. Lejegyezte: gáspár Harc az egységes ifjúsági szervezetért A forradalmi és visszahúzó erők közötti küzdelem egyik fontos területe volt 1944 őszén, 1945 tavaszán az ifjúság. A felszabadított területeken a kommunisták hozzáfogtak az ifjúsági mozgalom szervezéséhez. Az MKP debreceni Központi Vezetősége javasolta a koalícióban résztvevő pártoknál!?, hogy mondjanak le a külön ifjúsági szervezetekről, ehelyett együttes demokratikus ifjúsági szervezeteit alakítsanak. Ennek nyomán 1944. decemlb,erében Debrecenben megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. A szociáldemokraták azonban 1945. márciusában úgy határoztak, hogy külön ifjúsági szövetséget alakítanak. Ezután a kisgazdák is hasonló módon cselekedtek. Mindezek következtében az elkövetkező időkben a MADISZ gyakorlatilag az MKP Hiúsági szervezeteként működött. Nem sikerült egységes ifjúsági szövetséget alakítani, bonyolultabbá vált az- ifjúságért folyó harc. Salgótarjánban 1945-ben alakult meg a MADISZ. Első elnöke dr. Kenéz Ferenc lett, aki manapság a fővárosban élv Az első aktívák közé tartozott még Surányi Elvira, Blanár György, Vágvölgvi Anna. A három szervező titkár egyike Botos János volt, aki ma 53 évesen Salgótarjánban az írószer Szövetkezet anyagbeszerzője és anvagrak- tárosa. Bár őszülő haiszálai szaporodtak, emlékezetében ma is élesen kiraiaolódnak a harminc évvel ezelőtti napok. Így emlékezik: — Először a háborúnak kellett hátat fordítanom. Szlovákiában megszöktünk az alakulattól. és amíg elvonult a front egy kriptában rejtőzködtünk. Hazatértem. Szükség voLt rám, hiszen anyám hat gyermekkel 1930-ban özvegy lett. Mosásból, szén- és a fahordásból tengettük életünket. Amikor hazaiöttem, Sulyok Sándor városi párttit- kár, a szomszédunk szólt, hogy baloldali érzelmű családnak ismer bennünket, a párt ifjúsági szervezetéért szeretnék-e dolgozni. Hívott, mentem! Lelkesedés, tenniakarás fűtötte a húsz—huszonöt éves fiúkat és leányokat. A három szervező titkár gyalogosan és kerékpáron járta a megyét Ceredtől Hantig. A 'községekben a párttitkárok segítségét kértük a szervezéshez, és tájékozódtak a pap magatartásáról, hiszen jelentős befolyással bírt Falun a demokratikus ifiúsági szövetség szervezése sokkal nehezebben ment, mint a városokban, a nógrádi szénmedeneóben. A többi párt sem volt rest! Ök is szervezték a fiatalokat, ősz- szetűzésekre is sor került. — Eigyszer Rajk László tartott nagygyűlést Salgótarjánban. A szociáldemokrata fiatalok igyekeztek megzavarni, botrányba fullasztani. A levegőbe lőttek, hogy pánikot keltsenek. Akcióba léptünk, jól elvertük őket. A nagygyűlés nem szakadt félbe. Jól emlékszem egy másik akcióra is. Az egyik este Balassagyarmatra utaztunk. Vödröt,' meszet, ecsetet vittünk magunkkal és éjjel a párt jelszavait festettük a falakra. Folyt a harc a tömegek megnyeréséért,, az 1945. november 4-i országgyűlési választások előtt. Az egvik ablakból ránk lőttek, de célunkat így is elértük. Nem pénzért csinálták, hiszen az új forint megteremtéséig jóformán fizetést sem kaptak. Ennek elleniére a DISZ 1950-es megalakulásáig az ifjúsági tömegek megnyerésében az MKP érte el a legnagyobb sikereket. Igazi hőskorszak volt az öt esztendő. Érdemes a megörökítésre. Botos János a közelmúltban levelet kapott Budapestről. Dr. Kenéz Ferenc írta, a MADISZ első megyei elnöke, A dokumentumok és emlékek ösiszegyűj tésére serkenti az egykori ifjúsági vezetőket. Remélhetőleg sikerül a MADISZ megyei történetét megörökíteni az utókor számára. Tanulságul, és erőgyűjtésül a mai fiataloknak. r. i. ci nép tulhidonAbrn hii.i A reakció igazi arca A Kisgazdapárt, Nagy Ferenc vezette jobboldalának igazi arca mindinkább leplezetlen formában mutaikozott meg. Nagy Ferenc a hároméves terv kérdésében hirtelen GYOSZ- (Gyáriparosok Országos Szervezete — a szerk.) vezetőket hív meg tanácsadóként a Kisgazdapártba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: „A bankok államosítása a hároméves terv egyik alappillérét ingatná meg.” A harcot a végletekig kiélezi, hogy a szociáldemokrata johbszámy is kiáll a bankok államosítása ellen. Saját pártveze,tőségén belül azt az indokot hangoztat i a, hogy .,,kommunista kezdeményezéshez nem csatlakozhatunk, mert az pártunk presztízsét veszélyezteti”. A valóságban persze a szociáldemokrata jobboldal elsősorban és mindenekelőtt a magyar nagytőkét védelmezi, mert benne látja a hátvédet ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt által követett népi demokratikus irány hélyett, a polgári demokrácia irányába terelje a magyar fejlődést A szociáldemokrata baloldal másként vélekedik: „A Szociáldemokrata Párt elsősorban és miindenekfelett szocializmust akar és sohasem téveszti szem elóL hagy a szocializmus útja az államosításon keresztül vezet” — olvashatjuk a Népszava 1947. május 11-i számában. — Ezért volt az, hogy a MKP 1945. utáni első kongresszusán nyomban határozottan és félreértést kizáró módon állásit foglalt az egész hiitelügy államosítása mellett. A pártvezetéséig és a tervbizottság elérkezettnek latja az időt, hogy az elvileg hangoztatott követelést már közelebbről megvizsgálja. Kedvező visszhangra talál az MKP követelése a dolgozók tömegei között. Máius 21- én a Nemzeti Panasztoárt vezetősége is állást foglal a nagybankok államosítása mellett Eközben a szociáldemokrata jobboldal helyzetét egyre tarthatatlanabbá teszi, hogy Csepel és Diósgyőr vasasai, Pécs bányászai és általában a munkásság pártkü- lönbsógékre való tekintet nélkül tömegtüntetéseken felsorakozik az MKP követelése mögé. Az állásfoglalást nem lehet tovább halogatni. Levelek, üzemi határozatok tömege sürgeti a kormányt. Diósgyőr 1947. június 16-án, oártkőzf értekezlet határozta el a bankok államosítását és miniszteri biztosokat küldött a nagybankok élére. A Magyar Kom- munisita Párt és a nép megint megnyert egy csatát. Persze, más dolog megegyezni', más dolog a megegyezést végrehajtani, amikor még egyes pártokban a reakciónak nagy szava van. Az 1947- es _ országgyűlési választások után ismét jobboldali puccskísérletekkel kellett szembeszállni. Az MKP ezúttal is az építés programjával vívta meg az ütközetet. Szeptember 6- án, a választásokat követő héten, a Hősök terén hatalmas tömegigyűlésien ismertette kormányprogramiá-t. Az első pont így hangzott: „Haladéktalanul be kell felezni, mégpedig október 31-ig. a Magyar Nemzeti Bank és a nagy magánbankok államosítását”. Október 24-én a Mini sóderban ács elfogadta a bankok államosításáról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket november 21-én, ugyanaznap, amikor az Országos Nernzeti Bizottság a Pfeiffer-párt feloszlatását javasolta, az or szággyűlés is egyhangúlag megszavazott Ezzel a legfontosabb pénzintézmények, s velük több mint száz fontos iparvállalat, mintegy 30 000
