Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
. t.nyfirMfi IAI,1W i i,PUTT J'i' nT y tfrHiitiTM ■■ TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA — Magyarországon az állam és az egyház viszonya rendezett. Az egyházak hitelveik feladása nélkül megtalálják helyüket a szó- cialista társadalom viszonyai között. A hívő emberek megbecsült állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében. — A nemzeti összefogás fontos eleme a hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúsága. A hazánkban, élő nemzetiségek egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népiét átfogó építőmunkátim. Az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, minden támogatást meg is kapnak hozzá. Pártunk azt vallja, hogy a lenini nemzetiségi politika érvényesítése nélkülözhetetlen feltétele a szóII. Népgazdaságunk alapjai szilárdak, fejlődésünk töretlenül folytatódik Ä Központi Bizottság beszámolója ezután rátért a gazdasági építőmunka kérdéseire. Megállapította: népgazdaságunk a IV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, erősödött a szocialista tervgazdálkodás, s minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai célokat, a IV. ötéves terv előirányzatait elérjük. — Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatainak elvégzésére, s az év végére érjük el a IV. ötéves népgazdasági tervben kitűzött célokat. Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak. Kádár János ezután ismertette az V. ötéves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesztésének, az energiaszerkezet korszerűsítésének főbb feladatait. — A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differen- riáiltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait — mondotta — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos^ energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép-, a könnyű- és az élelmiszer- iparban elsősorban rekonstrukciók útján bővítjük a termelést. — Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást, • az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szocialista termelési viszonyokat. Az egész me- tógazdaságban tovább fejlesztjük, korszerűsítjük az anyagi, műszaki alapokat Bővítjük a vegyi anyag-ellátást a hűtő- és tárolóteret Növelni kell a gabona- és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. Cukortermelésünknek fedezni kell a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább folytatjuk a korszerű, iparszerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését. A KB első titkára ezután gazdasági építőmunkánk nemzetközi feltételeiről beszélt, utalva a tőkés világpiac számunkra kedve. zőtlen változásaira, hangsúlyozta: — Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása. — Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat1. Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek népgazdaságunk belső problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív időszakának követelményeivel? Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de a követelmények most áz eddigieknél sokkal parancso- lóbbak, — Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk ezért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományosciallsta ország belső szilárdságának ugyan, tén működő minisztériumok és főhatóságok úgy, mint a szocialista országok összeforrott- éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék ságának, a népek barátságának. Arra tö- a központi irányításra háruló kötelességeiket, rekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlo- Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasí- vák, délszláv, román és más nemzel iségek, tani ott és altkor, ahol és amikor arra van valamint a szomszédos országok magyar szükség; például a mostani helyzetben a nemzetiségű lakossága hidat alkossanak or- korlátozott mennyiségben beszerezhető fon- szágaink között. tos anyagok és termékek behozatalát és bel— Társadalmi viszonyainkat, belpolitikai földi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, helyzetünket áttekintve elmondhatjuk, hogy hogy egy korábban helyes és egy ideig jó az elmúlt több mint négy esztendő alatt erő- irányba ható gazdasági szabályozó, vagy ren- södött a magyar nép erkölcsi, politikai egy- delkezés a körülmények változása miatt már sége, a szocialista nemzeti összefogás. A fej- nem a népgazdasági érdekek érvényesítése lődés eredményeként eljutunk majd a tár- irányába ösztönöz, ne késlekedjünk kija- sadalmi haladásnál? arra a szintjére, ahol fo- vítani, amit kell. Az időről időre történő kozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik teljes és végleges megszűnésének feltételei. gazdaságirányítási rendszerünket; éppen a rugalmas gazdaságpolitika igényli az ilyen irányítást. — A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes érdeke. Ennek megfele. lően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport és az egyéni érdetechnikal forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazda- _ ________________ sá gi szerkezet korszerűsítése, ami gazdaság- kéltségét a szocialista épités különböző te- politikánknak mindig kulcseleme volt, fejlő- rületein, ezzel új erőforrásokat nyer az or- désünk legnagyobb tartaléka és mindinkább szág a gazdasági feladatok megoldásához továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A Közismert, hogy visszásságok is előfordul- népgazdasági szempontból előnyös és sziiksé- nak, amikor csoportérdeket, vagy egyéni ér- ges termelést fejleszteni kell. a gazdaságta- deket akarnak érvényesíteni az országos árián termelést vissza kell szorítani. dek rovására. Pártunk álláspontja e kérdés— Gazdasági előrehaladásunk igen fontos.................... f eltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten megvalósultak, mint a leninvárosi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első sza- 1prmelői árak szerekasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő ÍSSLÜÍ "LÜ2S2. műve, a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyaben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok, vagy személyek mesterkedéseivel szemben. A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb ra, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői. Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejlesztésével, a munka jobb szervezésével, a munkaerő belső átcsoportosításával jó eredményeket értek el a termelékenység növelésében, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak. — Gazdasági munkánk fejlesztésének fonté« feltétele — folytatta —, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányípére, majd részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kaposolatainkkal. — A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonylagos nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a népek barátságának előmozdításához, a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, amely erre készséget mutat. Érthető, hogy gazdasági területen is min. denekelőtt a testvéri szocialista országokkal, tását. Több mint hét év tapasztalatai igazol- szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb ják, hogy a gazdaságirányítási rendszer to- kapcsolatot Kiemelkedő fontosságú partne- vábbfejlesztése helyes és szükséges volt rünk a gazdasági együttműködésben is a Teljesültek a megfogalmazott fő célok: to- Szovjetunió, amellyel egész külkereskedel- vább erősödött szocialista rendszerünk; meg- műnk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucse- gyorsult hazánkban a szocialista társadalom reforgalmunk egyre bővül és az idén több építése, tovább fejlődtek a szocialista tulaj- mint 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970d on viszonyok és a termelőerők; növekedett szó cialista vállalataink önállósága; javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. — Már a X. kongresszusom is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önál lóságának növelése nem csökkentheti a köz ponti állami irányítás szereprét és felelőssé gét. A gazdálkodó egységek nagyobb önálló sága, a hatáskörök, a döntési jogkörök te kintélyes részének decentralizálása még fo kozottabbam igényli a! hatékony központi irányítást és ellenőrzést. ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag- és energia-ellátási, gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnék itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét. A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában. — A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának, elfogadása a KGST XXV, ülésszakán. Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alapvető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is. — A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét, önálló nemzetgazdaságuk1 kiépítésen és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok további szélesítésére tö. rekszünk a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világgazdaság részéként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, mégkülönböz tetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt. vagy a Közös Piac néhány ismert lépését. — A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyen- súly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezésen munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a fejlett szocialista társodaloru felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kelt tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szí. lárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik. III. Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája — Ä Központi Bizottság jelenti, hogy a X. — Vezető állami szerveink és testületeink, kongresszusnak az életszínvonal emelésére az Országos Tervhivatal, a gazdaság terüle- vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. A KGST-orsmgokkal, elsősorban a Szovjetunióval fennálló együttműködésünk fontos része az egyesített villamosenergia.rendszerben való részvételünk, ami növeli a villamosenergia-ellátá. sunk biztonságát ötéves tervben a prárt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbi- ró képessége vei arányosan javultak népünk életkörülményei. — Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede lem 25 százalékkal emelkedik, a lakos -ag fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1973- ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt, színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a lep utóbbi években külső és belső tényezők hu tására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszírt vonal-emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervbe'1 meghatározott mértéket. Az egy lakosra julo pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. — Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi juttatások aránya a lakosság össze' jövedelmén belül növekszik; jelenleg mar minden 100 forint munkajövedelmet orsza gos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki. — A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkideje csökkent, s ezzel 1975. végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 44 órás, vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a munkavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel. — Jelentős eredményeket értünk el a la kásépítésben. A IV- ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 1 > éves lakásépítési tervünknek is befejező részé. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975. végére elérjük: a tervezett 1 millió lakás felépül, sőt néhány tízezerre) többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik csalad uj lakáshoz jutott. (Folytatás a 4. oldalon)