Nógrád. 1975. március (31. évfolyam. 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

A nemzet hálája és elismerése 1947. szeptember 14-én a Szabad Nép hírt adott arról, hogy a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága határozatot foga­dott el, amelyben javasolta a kormánynak, hogy a tudomány, a művészet és a technika töl virágoztatásána k elősegí tése érdekében minden év március 15-én Kossuth-díjjal ju­talmazza az alkotó munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozókat. Azokban a hetekben a legtöbb újság hasábjait a pártok viszálykodásáról és a politikai kulisszatitkok­ról hírt adó beszámolók töltötték meg, s a Kossuth-díj létesítéséről szóló. információ szinte elveszett az éles harci zajban. Pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar köz­vélemény többségét az ilyen közlések akkor már jobban érdekel'.ék, mint az úgynevezett politikai szenzációk. Hogy miért? Nem sokkal előtte zajlottak le az ország- gyűlési választások, amelyek során a kom. munista párt jelöltjei kapták a legtöbb sza­vazatot. Akik a kommunista pártra szavaz­tak, azok az alkotó munkára adták voksai- kat és joggal várták az újságoktól, hogy a közfigyelmet is erre irányítsák, a nép érde­keit szolgáló hároméves terv teljesítését szorgalmazzák, az elért eredményekről fo­lyamatosan számoljanak be. A kommunista párt röviddel a választások után nyilvánosságra hozta kormányprogram­ját, amelyből egyértelműen kitűnt, hogy minden erőfeszítést a létfontosságú terv tel­jesítésére összpontosította. A kommunista párt tudatában volt annak is, hogy a vele koalícióra lépett többi pártok mögött töme­gesen sorakoznak föl azok az erők, amelyek a hároméves terv teljesítését a nemzet egyik legfontosabb feladatának tekintik. Ezért a Kossuth-díjak odaítélését a kommunisták nem kötötték úgynevezett pártszempontok­hoz: egyetlen mércét állítottak fel, hogy a dijat azok kapják, akik a nemzeti újjáépítés bármelyik területén kimagasló teljesítményt tudnak felmutatni. Mindez logikusan követ­kezett a kommunista párt korábban meg­fogalmazott alapelveiből. A kommunisták ugyanis kezdettől fogva úgy befolyásolták a politikái életet és a közszellemet, hogy sze­mélyek, csoportok, testületek és intézmények értékelésében az egész nép érdekében végzett munka legyen az irányadó. A Kossuth-díjak létesítése pedig közvetlenül azt a célt szolgál­ta, hogy személy szerint is kiemelje és a nemzet megbecsülésével övezze mindazokat, akik munkájukkal évről évre kiemelkedő módon járulnak hozzá az országépítő ter­vekhez, a társadalmi haladáshoz, hazánk jó hírének növeléséhez. Érdemes felidézni az 1947. szeptember 14- én nyilvánosságra hozott javaslat indoklá­sának egy részét: ..kormányprogramunknak a takarékosság sarkalotos része, Az állami ki­adások minden garasát fogunkhoz kell ver­ni. .. De nem takarékoskodhatunk a kiemel­kedő szellemi és fizikai teljesítmények er­kölcsi és anyagi elismerésével. Azok a tudó­sok, művészek, írók, munkások, gazdák, akik a maguk munkaterületén kimagasló eredmé­nyeket értek el, rászolgáltak a nemzet há­lájára és elismerésére. Annak a 25 húszezer és 50 tízezer forintos díjnak a költségeit, ame­lyet a legkiválóbbak megjutalmazására szá­nunk, a céltalan, a kihívó és antidemokrati­kus luxuskiadások és pazarlások megszünte­tésével bőségesen meg tudjuk szerezni.. A kommunista párt javaslatát törvénybe iktatták. Első alkalommal 1948. március 15- én kerültek szétosztásra a Kossuth-díjak a nemzeti újjászületés és újjáépítés legjobbjai között. A munka, az alkotás, a tehetség meg­becsülésének érvényesítését a hároméves terv lényeges alkotó elemeként tartja számon legújabb kori történelmünk. Népi államunk — azóta szélesebb körben is — intézményesí­tette ezt az elvett. Azok, akik a maguk mun­katerületén kimagasló eredményeket értek el, az idei márciuson is részesülnek a nemzet magas elismerésében. —k— Gydkorlati oktatás keretében varrni tanulnak a kisterenyei gimnazista lányok. Az ügyesebb kezűek már saját ma­guknak tudnak szemre is igen tetszetős ruhákat, blúzokat varrni. Képünkön: Szilágyi J ulianna maga készítette ruhá­ját próbálja Váczy Jőzsefné és Tajti Elvira segítségével. — bábéi felv. — Srovjeluuió Tények és számok A Szovjetunióban az össz­lakosság 53,7 százaléka, vagyis 134,6 millió a nő. Jogaikat a Szovjetunió Al-> kotmányának 122. cikkelye rögzíti: „A nőket a Szovjet­unióban a gazdasági, állami, kulturális és társadalompoli­tikai élet minden területén a férfiakkal egyenlő jogok ille-> tik meg.” A népgazdaságban foglal­koztatott minden 100 munkás­ból és alkalmazottból 51 a nő. Az utóbbi 30 év alatt a dolgozó nők száma 3,5-szere- sére emelkedett, s 1974-ben már elérte az 51.2 milliót. Jelenleg a munkaképes nők 96,5 százaléka dolgozik, vagy tanul. A népgazdaság legfontosabb ágaiban a munkások és al­kalmazottak között a nők száma: az iparban — 49 szá­zalék, a mezőgazdaságban — 44 százalék; az egészségügy és a társadalombiztosítás te­rületén — 35 százalék; a közművelődésben és a kultu­rális életben — 73 százalék; az állami és gazdasági irányí­tó szerveknél — 63 százalék Kísérleti Kamazok Folytatódik azoknak új, nagy teljesítményű telieigépko- esiilüiak a kipróbálása, melyeket a Naberez&nije Csalni ben felépülő Kámai Autógyár állít elő. A há­rom családot ailikotó, összesen 15 változatot számláló teherautó- sorozat megalkotásában a szovjet autógyártás több vezető vállalata vett részt. Így az általános terve­zés és az alváz a moszkvai Liiha- csov Autógyárban készült. A ja- ro szlávi motorgyárban ámították elő a motorokat. Minszkben ter­vezték a dömperek bilden ősze rke- zetét és a bilHenőszekrényét, a ba- lasovi tervezőiroda és az odesszai autószerelő üzem mérnökei készí­tették a vontaitokat. A gyár valamennyi tehergépko­csija háromtengelyes. Teherbírása 8 tonna, pótkocsival! 16 tonna. Nyolchengeres, 210 lóerős motor az erőforrásuk, legnagyobb sebes­ségük óránként 80—90 kilométer. A vezető munkáját hidraulikus kormányszerkezet könnyíti. A légfékek a legszigorúbb nemzet­közi normáknak is megfelelnek. A háromszemélyes vezetőfülke cs a vezető ülése külön rugózást ka­pott. A vezetőfülke jól fűthető és szellőztethető. A gépkocsikat hat­féle színárnyalatban állítják majd elő. éve történt... Agrárforradalmunk tavasza Népűink történetében örök­ké emlékezetes marad 1945 tavasza. A Vörös Hadsereg hősies, nehéz harcok árán 1945 március közepére már hazánk nagyabb részét fel­szabadította. A Horthy-nemd- szar főfáimaszai, a földbirto­kosok, a fasiszta vezetők, a kompromittált úri rend sze- kóntolói tömegesen menekül­tek Nyugatra. A reakciós ál- lamnanid, az urakat kiszolgáló közigazgatási szervezet össze­omlott. Ugyanakkor — első­sorban a magyar kammuncs- ták erőfeszítéseinek eredmé­nyeként — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömö­rült pártok egyre nagyobb erő­ket vontak be az ország újjá­építésébe, a demokratikus fejlődés meggyorsításába. Az új demokratikus rend első nagy erőpróbája a földre­form elhatározása és haladék­talan végrehajtása volt. A fa­lusi nincstelenek, a szegény- parasztok évszázadok óta vá­gyakoztak a föld után, melyet nyomott magyar parasztság előtt. A földreform végrehaj­tása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség.” A rendedet kimondta az 1000 holdon felüli birtokól?: teljes felosztását, az 1000 hol­don aluli nagybirtokokból pe­dig 1ÖÖ hold maradhatott visz- sza az úri és 200 hold a pa­raszti tulajdonosiaknak. El­kobzásra kerülitek a hazááru- ló, népei lenes vezetők és a Volcsbund-tagok földjei. In­tézkedett a rendelet a gazda­sági felszerelések igénybevé­teléről is a juttatás módoza­tairól is. FÖLDOSZTÁS: AZONNAL Hosszas pártiközi vita előzte meg a földreform-ineundeiet kiadását. A legnagyobb nézet­eltérés a földek kiosztásának az időpontja miatt támadt. Több kisgazdapárti vezető a békekötés utánra akarta ha­lasztani a reform végrehajtó­ők dolgoztak meg, mélynek sát. Végül, mégis a Kommu- termése azonban elsősorban a mohó földbirtokosok javát, hasznát szolgálta. A nagy per a földért évszázadok óta tar­tott, a magyiar történelem sors­fordulóin mindig előtérbe ke­rült, de a parasztok mindig csak vesztettek. AZÉ A FÖLD, AKI MEGMŰVELI Harminc évvel ezelőtt, 1943. március 15-én, Debrecenben a koalíciós pártok vezetői el­fogadták a nagybirtokrend­szer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz jutta­tásáról szóló rendeletterveze­tet, amelynek alapelveit a Magyar Kommunista Párt dol­gozta ki. Két nappal később, az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány is ünnepélyesein jóvá­hagyta azt. Ezzel a földmű­ves nép évszázados álma va­lóra vált. Elnyerhették a föl­det azok, akik addig is mű­velték, éküket — ősi jussként — jogosan megiläetebt. Hamarosan a feüszaibadiulit ország minden falujában, vá­rosában eljutott a 600-as ren­delet nyomtatott szövege, és a dolgozik százezrei olvashat­ták a rendelet lelkesítő sza­vait: „A feudális nagybir­tokrendszer megszüntetése biztosítja az ország diemokna- tikus átalakulását és jövő fej­lődését, a földesúri birtokök paraszt kézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazda­sági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta él­nlsta Párt és a Nemzeti Pa­rasztpárt álláspontja érvénye­sült, mely szerint még 1945 tavaszán az igényjogosult pa­rasztok kezébe kell adni a földet. A földek azonnali, haladék­talan kiosztását az ország hi­hetetlenül nehéz gazdasági helyzete is megkövetelte. A magyar mezőgazdaság a má­sodik világháborúban óriási károkat szenvedett. A szarvas­marha-állomány 40 százaléka, a sertésék 79 százaléka, a ju­hok 80 százaléka pusztult el. A lovak száma 814 ezerről 329 ezerre csőikként. Az ország éhínség előtt állt. Nagyon sok függött a tavasai munkák si­keres elvégzésiétől. Csak ab­ban lehetett bízni., hogy a földhöz juttatott parasztok — minden lehetőséget félhasz­nálva —, sikeresen meg is művelik a tulajdonúikba ke­rült földeket. 30 EZER FÖLDOSZTÖ Nagy horderejű intézkedése volt a 600-as rendeletnek, hogy a földek kiosztását, a reform végrehajtását az érdekeltekre, az igényjogosult szegénypa- rasztokra' bízta. Hamarosan mintegy háromezer községi földiigénylő bizottság tevé­kenykedett az országban, több mint 30 ezer taggal. És ezek a hajdani elnyomott, lenézett emberek, paraszt társaik bi­zalmából teljesítették a nagy történelmi feladatot: néhány hét alatt eltüntették az oly Könyvek a költészet napjára Kemerovói és Nógrád megyei költők versei Április 11-én lenne 70 éves létté Garai Gábor-versek a József Attila, akinek születés- Gink Károly magyar és napján ünnepeljük — immár Trahman szovjet fotóművész hagyományosan — a költészet napját. Az új verseskötetek választéké ezúttal is gazdag lesz — ígérik a kiadók, s szép formátumú könyvekben, és — csemegeként — illuszt­rált albumokban kínálják a versbarátoknak a klassziku­sok, s kortársaink műveit. József Attila összes versei újra — s ki tudja már há­nyadszor — napvilágot láttak. Bizonyára nagy ölömet okoz majd a könyv,barátoknak vá­logatott. legszebb verseinek W ürtz Ádám 2 5 ra j závál il - lusztrált albuma, amelynek bevezetője Nagy László ez alkalomra írt József Attila- vorse lesz. „A hajnal színei”, — ezzel a címmel adta közre az MSZMP XI, kongresszusa tiszteletére a Magvető Kiadó a magyar költők tanúságté­telét; a kötetben többek kö­zött Áprily Lajos, Balázs Bé­la. Benjámin László, Radnóti Miklós, Nagy László, Weöres Sándor vallanak az an ti fasisz­ta ellenállás, a felszabadulás s a.z újjáépítés első éveinek élményeiről. Három szerző — egy kötet — így is lehetne titulálni a Móra Kiadó Koz­mosz-sorozatában megjelenő „ölelkezők,” című kiadványt. A Budapest és Moszkva ih­ameTyek az írói felelősség­tudat, és kiteljesedés tükrei. Csukás István „Ima a vad­evezősökért,, Gyurkovics Ti­bor „Szeretlek, akárki vagy” című kötetével jelentkezik. . , , „ ...... ... Gyiergyai Albert „ősz és tél jelennek^ ^eg a^koltésziet un- között” című könyvének által készített képek a két nép egymásra találásáról val­lanak. Különösen szép köntösben neipére Balassi Bálint váloga tott versei. Arany János bal­ladái és Juhász Gyula összes ve&el. A kommunista költő, Kis Ferenc halálának 10. év­fordulójára jelent meg „Mun­ka és szerelem” című kötete, amelynek verseire, az őszin­te emberség és a képele erő­teljes élményhitele jellemző. Juhász Ferenc válogatta és írta az előszót, Szabó Lőrinc „Káprázat” című kötetéhez, amelyet méltán tekintenek a világiíra nagyszabású önélet­rajzának. A Szépirodalmi Ki­adó mikrokozmosz-füzetei­nek, sorában, lát napvilágot a műfordítóként is jeles költő „Szavakkal nő a gyász” cí­mű kötete. A költő hagyaté­kából előkerült 18 posztumusz szonett érdekessége, hogy a vérsek gyorsírásban marad­tak fenn, s ezeket a költő bátyja fejtette meg. A portré-köteteket gazda­gítja Benjámin László, „Szik­larajzok” című versfűzére második kiadása, Csanádi Imre összegyűjtött versei, versei, és műfordításai a francia irodalom ihletett tol- mácsolójának 50 év alatt írt műveit kínálják. Új kötetet üdvözölhetnek Juhász Fe­renc hívei is: „Írás egy jö­vendő őlskoponyán” című kö­tete a költő 1970. óla írt vers- prózáit tartalmazza. Az első „Mit tudok Dózsa Györgyről?, majd ezt további három ciklus követi, amelyekben pálya­elődei sorsáról, a zenéről és a könnyű — művészétről, illet­ve ars poeticái elképzeléseiről vall, „Találkozás.” — ez a címe annak az antológiának, amely a szovjetunióbeli Ke­merovo és a magyarországi Nógrád költőinek műveiből ad válogatást. Ismét napvilá­got lát a „Széio versek” kö­tete, amely 62 mai magyar költőinek az elmúlt évben közzétett legszebb versét gyűjti csokorba — költészet napja alkalmából féláron hoz­zák forgalomba. , gyűlölt úri nagybirtokrend­szert. A földiigénylő bizottsági ta­gok túlnyomó többsége pél- da-muibaláam, részrehajlás nél­kül tevékenykedett. Senki, ná­luk igazságosabban, jobban, gyorsabban ezt a hatalmas munkát nem tudta volna el­végezni. Hiszem az erdőségek­kel együtt, több mint 5 millió hold földet vettek igénybe, és abból 3,3 millió hold szántót, rétet, szőlőt, gyümölcsöst ki­osztottak, 630 ezer igényjogo­sult között. Sokat tettek a földreform gyors és demokratikus széllé* mű végnehaj fásáért azok a tapasztalt munkások es Győpffy-kollégisták, akik mi - resztért megyei megbízottként élj ütöttek az ország minden tájára, ök hozták létre a me- gyei fölidlbirtökrendező taná­csokat és folyamatosan segí­tették a községi földlgén.vlő bizottságok munkáját. így hozzájárultak ahhoz, hogy a földet igénylő parasztok jo* goß érdekei minden körülmé­nyek között érvényesüljenek. TÄMAD A REAKCIÓ Azokban a községekben, ahol. kevés volt a föld, gyakran teljes egészében kiosztották az ezer holdnál kisebb úri birtokokat is, és helyenként nem tisztelték a paraszti bír­tok 200 holdas felső határát sem. Sőt, az elkobzásoknál is túlzott szigorúságot érvénye­sítettek a földiigénylő bizott­ságok. Mindez feszültségeket okozott a végrehajtásban és lehetőséget adott a földigény- lő bizottságok elleni, majd ké­sőbb a földreform elleni tá­madásokra. Az 1945-ös választások után ez a roham megerősödött. Már akadtak, akik az egész földreform jogosságát vitássá merték tenni. Az újonnan földhöz juttatobtaík azonban nem maradtak magukra. Az ipart munkásság nemcsak a földreform végrehajtását tá- nrogatta, hanem hatalmas tö­megmegmozdulásokkal segí­tették a kiosztott földek meg­védését. Végül a magyar kommunis­ták vezetésiével a Baloldali Blokk pártjai elértéit, hogy 1946 tavaszán a IX. törvény végleges.!tette a földjuttatáso- kat. Orvosolták az 56 holdon aluli panasztbiintokosokat ért sérelmeket, viszont az emlí­tett törvény az úri birtokosok földjének kiosztását akkor is szentesítette, ha az megha­ladta a rendeletben meghatá­rozott mértéket. Ez a törvény vőgetvetett a földhöz juttatott parasztok zaklatásának. FORRADALMI NYITÁNY Minden körülményit figye- 1,amibe véve megállapíthatjuk, hogy az 1945. évi földreform — jellegét, hatását tekintve —, valójában igazi agrárforrada- lom volt. Elsöpörte a reak­ciós, úri nagybirtokrendszert. Megszabadította a magyar tár­sadalom demokratikus sza­bad fejlődésiét a súlyos bék­lyóktól. Űj alapokra helyezte a falu társadalmi és grazdiasági előrehaladását. Hozzájárult a hazai reakció későbbi teljes vereségéhez. Gazdasági szempontból: is beváltotta a földosztás a hoz­záfűzött reményeket: a ma­gyar mezőgazdaság három év alatt — a Szovjetunió sokol­dalú segítségével —, kihever­te a háborús károkat és kielé­gítőéin ellátta az országot élel­miszerrel. Ma már világos, hogy a földreform lényegében első lépcsője, igazi forradalmi nyi­tánya volt annak .az útnak, mely az új földhöz juttatottak támogatásával, a földműves- szövetkezetek fejlesztésével, majd a bérlőszövetikezetek, tsiacs-k létrehozásával elve­zetett a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, a mezőgazda­ság szocialista átalakításához. Tóth Benedek NOGRAD - 1975. március 15., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom