Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

i Megyei filmbemutatók Magyar művek premierje Az új műsorhéten bemuta­tásra kerülő filmek között két alkotást láthat első alkalom, mai a nógrádi közönség. Mindkettő' magyar produkció. A legnagyobb várakozás Rétségkívü I Jancsó Miklós Szerelmem. Elektra című filmjét előzi meg. Jancsó, ki­nek filmjei mindannyiszor a viták kereszttüzébe kerültek, ezútttal is aktuális, sokakat érdeklő kérdésekre keresett választ, az ókori történet ürü­gyén. Mielőtt azonban a film­ről tennénk részletesebb em­lítést. ejtsünk néhány szót a rendezőről, eddigi munkássá­gáról. Jancsó Miklós nemcsak a magyar, de az európai film- művészetnek is élvonalába tartozó, sajátos tehetségű mű­vésze. Eredeti’ csak rá jel­lemző jelrendszert dolgozott ki, mellyel megújította a filmművészetet. Szimboli­kája azonban a művek meg­értésének is határt szab- so­kan 'ezért zárkóznak el film­jeitől. Családja Erdélyből származik, s ez ,a származás nagymértékben erősítette benne a történelmi-politikai kérdések iránti fogékonyságot. Érettségi után jogra járt, a háborúban katonáskodott, ha­difogságba kérült. A felszaba­dulás után elvégezte a Szín­ház. és Filmművészeti Főis­kolát. majd híradó- és doku- mentumfdmeket készített. El­ső játékfilmjei nem keltettek különösebb visszhangot. 1965- ben készült Szegénylegények című alkotása azonban már az élvonalba emelte. A Szerelmem? Elektra Gyurkó László nagy sikerű drámája nyomán készült. A film némileg /eltér az eredeti drámától, de megmaradt az alapkonfliktus, a forradalmi magatartás két ellentétes vál­tozata: Oresztész ellenfelei­nek is megbocsátó és Elektra következetes — könyörtelen — forradalmisága.'s a két ma­gatartás összecsapása. A film Izgalmas jelenet a Hajdúk című magyar filmből konfliktusa örök emberi, ezért a helyszín és a kor is szán­dékosan időtlen. A jelmezek és a díszlet is a fantázia szü­leménye. A film dalokra, tán­cokra épül. A térkompozíció szerves alkotóeleme, ezzel rendkívül szuggesztiv hatást ér el a rendező. Kende János felvételei ezúttal is csodála­tosak, lénvegretörők. A fősze­repet Törőcsik Mari, Cserhal­mi György, Madaras József, Balázsovits Lajos és Bajcsay Mária iátszák. Kardos Ferenc kösztümös történelmi kalandfilmet forga­tott Hajdúk címmel. A törté­net a XVII. században, a Bocskai-szabadságharcot meg­előző időben játszódik. A filmben nemzetközi szereplő- gárda játszik. Fontos szerepet kapott a jugoszláv Dzoko Ro­zié, az angol Doye Bird, a bolgár Todor Todorov, a cseh­szlovák Frantisek Velecky, a magyarok közül Avar Ist­ván, Madaras József, Oszter Sándor. A film dalbatéteit a Szörényi—Bród.v szerzőpá­ros írta és a Fonográf együt­tes adja elő. A Hajdúk ren­dezőjének korábbi műveit — Gyerekbetegségek, Ünnep­napok, Egy őrült éjszaka, Pe­tőfi ’73 — sok néző tekintet­te meg az elmúlt években. Mai tévéajánlatunk 30.00: Latin-Amerika. Az olasz televízió dokumen­tumaim jei\— mint az iszlám történetét feldolgoz», az In­diáról szóló vagy az Amazo­nas folyó menti őserdők lakói­nak életét bemutató filmsoro­zatok — nálunk is nagy si­kert arattak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy most újabb olasz filmsorozatot mutat be a te­levízió. Ezúttal Latin-Ameriika országaiba, különös tájaira kalauzolnak el az olasz tévé munkatársai Eaio Zefíeri ren­dező és a forgatókönyvíró Ro­berto Savio. A hatrésoes dokumen túrni Hm - sorozatban megszólalnak e földrész legjobb ismerői, köz­gazdászok, földrajztudósok, muzeológusok, közéleti embe­rek, politikusok. Megismer­kedhetünk a természeti kin­csekben gazdag terület nyo­morgó lakóival!, gazdasági és kulturális elmaradottságuk okaival. Hallunk Latin-Ame­rika múltjáról, jelenéről es jövőjéről is. Kultúrhistóriai ér­dekességeket, néprajzi külön­legességeket, irodalmi, törté­nelmi sajátosságokat egyaránt ábrázoló filmsorozat, aiz e műfaj kedvelőinek maradandó élményt ígér. A sorozat első részének címe: Miért szegény? — ezt követik a hetenként, vetítésre kerülő: Az erőszak gyökerei, A három út, a Ge- i-illaharcok — egy krízi6 okai, a Szegények keresztje és Az indián szeme című résziek. ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között szerepel Ré­vai József tanulmánya József Attiláról. A marxista teoreti­kus utolsó nagy vállalkozása a kiadó népszerű Esztétikai kisk(|iiyvtá.r sorozatban látott napvilágot. Pintér István, ösz- szafoglaló tanulmánya, mélyet az MSZMP KB Párttörténeti Intézete gondozott, Magyar antifasizmus és ellenállás cím­mel jelent meg és összefüggő képet ad a felszabadulást megelőző időszak magyar an­tifasiszta áramlatairól, a kom­munisták ezek irányításában vitt szerepéről. Kolosi Tamás: Társadalmi struktúra és szo­cializmus című tanulmánykö­tete német és orosz nyelvű összefoglal óval jelent meg. A kiadó népszerű Mit kell tud­ni... sorozatában látott naD- világot Gáthy Vera kötete, Mit kell tudni az indiai 6zub- kontlnsnsröl? címmel. Az Európa Könyvkiadó meg­jelentette a már klasszikusnak számító francia iró, Francois Mauriac: Egy hajdani fiatal­ember című regényét. A Mo­dern Könyvtár új köteteként 'átott napvilágot Branimir Scepanovic: Az a gyalázatos nyár című kisregénye. Csehov műved Helikon-kiadású soro­zatában megjelent a nagy orosz elbeszélő 1885—1886-ban irt elbeszéléseit és kisregénye­it tartalmazó kötet, a Beszél­getés a kutyával. Ismét kap­ható Artur Miller válogatott drámáinak kötete, amely ez alkalommal harmadik kiadás­ban látott napvilágot. Két íz­léses miniatűr kiadvány gaz­dagíthatja az ilyen kiadvá­nyok gyűjtőinek könyvtárát: az egyik Guy de Maupassant: Héraclius G loss doktor című regénye, a másik Eduard' Mű­nké: Mozart prágai ulazasa cirnű életrajzi regénye. A Gondolat Kiadónál látott napvilágot Grétsy László Anyanyelvűnk játékai című Kötete. A Világjárók sorozat­ban jelent meg Konsztantyiu Pausztovszkij útirajzainak kö­tete, a Messzi bolyongás. A származási-genetikai problé­mák iránt érdeklődőknek je­lent csemegét Nevin Sullivan könyve. A gének üzenete. Az Akadémiai Kiadó új­donságai közt találjuk Sár­közi Zoltán monográfiáját. Az erdélyi szászok 1848—1849­ben címmel- Mikes Kelemen Összes műveinek sorozatában látott napvilágot a negyedik kötet: Az ifjak kalauza; a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi Inté­zetének gondozásában történő' összkiadás új kötelét Hopp Lajos Írod aló műtörténész ren­dezte sajtó alá. A régi magyar irodalom iránti érdeklődést segít kielégíteni Kecskeméti Alexis Jáno6 prédikáclós könyvé; a kötet a Régi ma­gyar prózai emlékek sorozat harmadik köteteként látóit napvilágot A Román Nemze­ti Párt megalakulásával kan. csolatos kérdéseket vizsgálja Jordáky Lajos monográfiája. Az Apollo Könyvtár ötödik köteteként látott napvilágot Erdélyi GizeLLa tanulmánya. A római kőfaragás és kőszobra- szat Magyarországon. A Corvina Kiadó új kiad­ványa Passuth Krisztina tollá­ból jelent mag, Magyar mű­vészek az európai avantgarde- han címmel. A kötet a kubiz- mustól a konstruktivizmusig, vagyis az 1919—1925 közötti időszakot jelölve ad áttekin­tést erről a mindmáig kevés­sé ismert problémakörről. A Szakma Kiváló Tanulója megyei versenyei előtt A szakmunkástanulók ha­gyományos Szakma Kiváló Tanulója. >81801101 a tantár­gyi tanulmányi versenyek kü­lön is jelentőséget kapnak ebben az évben, hiszen idén ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóiát. s a szocialista szakmunkáskép­zés negyedszázados jubileu­mát.. Túrái Ferencnek, a Nógrád megyei Tanács VB művelő­désügyi osztálya szakoktatást tanulmányi felügyelőiének tá­jékoztatása szerint, az előké­születeket a tanév eleién megkezdték az iskolákban a versenyekre. A szakköri te­vékenységben, a felkészülést segítő különböző formákban eredményes munka folvt. Ezt biztosítják a már lezajlott, úgynevezett háziversenyek is. E versenyek alapján a leg­jobb szakmunkástanulók mé­rik össze majd tudásukat a megyei döntőkön, hogy majd azokról szintén, a legjobbak képviseljék' megyénket az or­szágos versenyeken. x Az eddigi tapasztalatok alapján bizton vélekedhetünk úgy. hogy a szakmunkástanu­lók is nagy becsvággyal ké­szültek már a háziverse­nyekre is. megértették ielen­(29.) Nem szaladt messzire, csak a szomszédos boglyához. Vára­kozón nézett vissza: folytató­dik-e a tegnapi barátság. ' — Kiskutyám'... Gyeride, kiskutyárp. .. Hívogatta. Füttyögött neki.. Közelebb sompolygott a ku­tya, még mindig bizalmatla­nul. Az elébe dobott kekszet most bekapta, és a földre ha­salva ropogtatni kezdte. Csak most jutott eszébe az előbbi erőszakos dudálás. Köd borította a tájat, a völgy felé mindenütt. Az utat is csak sejteni lehetett oda­lent, az úton túl pedig nem látott mást, csak a mindent elfedő, egynemű szürkeséget. Annál jobb. Ök sem látnak ide, ha netán megjöttek már. Nyújtózkodott egy jólesőt, és szedalőzködni kezdett. Az­tán abbahagyta a készülődést, s lekuporgott a boglya tövé­be, gondolkozni. A két dobozt nem viheti, az bizonyas. Bírni sem bírná, így is épp elég pakkja van. Még sok is lesz csak a taka­rót is cipelni pótlásnak, de azt nem hagyhatja itt, meg­fagyott volna nélküle. S ki tudja, hol éjszakázna me­gint. Marókkal hányta a kutya elé a kekszet, meg az os­tyát. — Nesze, faljál. De úgy faljál nekem, hogy nem kapsz többet máma, azt garantá­lom. .. Ö is tömte magába a nápo­lyit. Étvágy nélkül, mert éh­séget nem érzett, csak a szomjúság kínozta nagyon. Sajnálta ittihagyni, kivált a nápolyit; alig volt híja a do­boznak. Beerőszakolta, a két dobozt a boglyába, éjjeli fekhelyére, s mindenfelől ráigazitotta a szénát. Tehát még egy rejtekhely, ez az Ötöd ik­Semmi értelme. Ha csak az nem, hogy a széna gazdája majd csak nagyot néz. — Mi lehetett ez? — találgatja majd a maradékból. amit meghagynak, a környékbeli egerek. Lefelé menet az úthoz, min­denütt az éjjeli kódorgás nyo­mai: itt is, ott is szétszóród­va, fölbe taposva a keksz, ahogy a ruhája alól kipergett. Lehet, végig az autótól így NÖGRÁD - 1975. február 5., szerda vezet a nyom. Ha keresték volna az őrzők, könnyen meg­találhatták volna. Gyorsabbra fogta a lépteit. S ahogy az úthoz, az árok­partra ért, levette a levente- sapkát. » Járt a faluba, a Hangya szövetkezethez, másodnapon­ként egy teherautó. Hozta az árut, majd kiszaladt utána a vasútállomásra, s ott is elin­tézte a feliadni- meg átvenmi- valót. A sofőr nem is igen bánta, ha a gyerekek az állo­másra menet felkapaszkod­nak; befogta őket odakint a pakolásnál. ö is megjárta így sokszor az állomást, ha kedve szoty- tyant egyet kocsikázni. Azon a borús novemberi napon nem is a kocsikázás végett kapaszkodott fel — hátul, szokás szerint —, ami­kor a sofőr bebrúgatta a mo­tort. Igazában azt remélte: hátha a frontot az állomástól már jobban lehet látni. Napról napra közelebbről hallatszott az ágyúszó. Be­szélték, hogy az oroszok már átkeltek a Tiszán. Mire a kisbíró azt mondta: annál rosszabb nekik, ha át­keltek! Ö fix helyről tudja: indul a nagy német támadás, és aki átkelt, azt mind bele­hajtják a folyóba. („Marhák! Épp azért csalogatták át a Tiszán őket, hogy most az egész hadsereget vízbe fojt­sák! Ennyi eszük sincs!... Sok marharépát esznek, attól megy el az eszük...”) A csendőrök eltűntek a fa­luból. Németekkel volt tele a csendőriaktanya. Jobbára az intelligencia is elmenekül, csak a református pap nem, s egy öreg tanító, akiről az a hír járta, hogy kommunis­ta. A főjegyző utoljára kiadta a csordásnak, aki a szom­szédjukban lakik, hogy a község bikáját is menekíteni kell. Hajtsa el Egerbe, ilyen meg ilyen parancsnokságon adja át, papír ellenében. Mindenki vásárolt, ha volt még pénze. Körös-körül a Hangya boltban üresen ásí- toztak már a polcok. Elfo­gyott a falvédő. a nyáirról maradt légy papír, a lagziba va.ló díszes ostorszij. a fatal- pú szandál. Az árpakávé, a fogpor, még a műrostos cipő- pentli is. Az anyja előző nap talált még egy tízpengőst, a komód­fia mögé lecsúszva. Rögtön szalajtotta Pirost, hogy vásá­rolja el. Akármit kap érte. többet ér, mint egy darab papír. (Folytatjuk) tőségét. Jelentősnek ítflhetlíik az iskolai KISZ-szervezetek szervezését is a versenyek­ben. A megyei versenyek ebben a hónapban zajlanak. A Szak­ma Kivál Tanulója gyakorla­ti szakmai versenyéit a salgó­tarjáni 211. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet, a szak- elméleti versenyeket a balas­sagyarmati Szondi Gvörsv Ipari Szakmunkásképző Inté­zet. a közismereti tantárgyi versenyeket pedig a nagvbá- tonyi Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet rendezésében szervezik. A versenyrendezvények február első felében lesznek, hogy le­gyen idő az országos döntőre való felkészülésre is. Ugyancsak februárban az Alkotó ifjúság pályázat inté­zeti kiállításait, ahol a tanu­lók kiemelkedő egyéni és szakköri munkáikat. tanul­mányaikkal összefüggő tevé­kenységüket mutatják be. Ez a program szintén szakmun­kástanuló ifjúságunk alkotó- készségéről tesz bizonyságot. A megyei döntőkön kilenc szakmában mérik ösisze tudá­sukat legjobb szakmunkás­tanulóink. Színvonalas verse­nyekre lehet számítani autó­szerelő. esztergályos, villanv- szerelő, kőműves, női szabó, géplakatos, karosszérialakatos, vas- és fémszerkezetlakatos és hegesztő szakmákban, ahol már a középdöntőben mester­munkára számíthatunk. De nem kisebb felkészülést és próbatételt jelent az elmé­leti tantárgyakban való ver­sengés is. Az igen bonyolult technikai előkészületekben, gépek, szerszámok, anyagok rendelkezésre bocsátásával, dicséretesen nagy segítséget nyújtanak a gyárak, üzemek, vállalatok. A szakmai ver­senybizottságok élére me­gyénk vállalatai, üzemei ki­váló szakembereiket küldték el. A versenyek rendezéséhez a korábbi évek tapasztalatait hasznosították a megyében. A KISZ megyei bizottsága az SZMT-vel közösen operatív előkészítő bizottságot szerve­zett. a tartalmi színvonal to­vábbi fokozása érdekében. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogv szakmunkán» tanulóink tehetségesek és gon- , dós irányítással, felkészülé­sük figyelemmel kisérésével szép eredmények elérésére ke- pesek. Az elmúlt években is több első és második helye­zést értek el szakmunkásta­nulóink az országos versenye­ken is* Mindhárom megyei ipari szakmunkástanuló intézetünk­ben nagy felelősséggel és szé­les mozgalmi jelleggel törté­nik a felkészülés. A mintegy 2500 ipari szakmunkástanuló szinte kivétel nélkül részese a versenynek közvetett, vagy közvetlen formában. Bár a megyei döntőben csak har­madéves tanulók versenyez­hetnek. de a felkészítés és a szakmai követelmények foko­zott fejlesztése érdekében — s természetesein, gondolva az utánpótlásra is — az első- és# másodéves tanulók is verse­nyeztek az intézeteken belüli háziversenyeken. így közvet­ve ők is érdekeltek és a jó szereplésben részesei lesznek az eredményeknek. Ez a versenyzés több. mint az egyéni képességek mea- cslllantása. mert hiszen ez egvúttal a tehetségek kibon­takoztatásának egyik lehető­sége. s a továbbtanulásban is segíti szakmunkástanulóinkat. Az egyes szakterületeken v?U> kiemelkedő eredmények egy­úttal pályaorientációt is je­lenthetnek. S lehetőség van megyénkben is a külön nöző szakközépiskolai szintű, érett­ségit adó befejező képzésre, sőt ezen túl felsőfokú tovább­tanulási lehetőség is nyílik számukra. A gyakorlat azt bi­zonyítja. hogy a szakmunkás­ként továbbtanult és felsőbb végzettséget szerzett fiatalok kiválóan megállják helyüket a termelőéletbem. a gazdasá­gi élet bármely területén. Van már példánk arra. hngy a befejező képzésben érettsé­gizett fiatal szakmunkástanu­lóink közül többen egyetemi tanulmányokat folytatnak. A i termelőmunkában való helyt­álláshoz kiváló szakemberek­re van szükség, az előbb em­lített folyamat erősítése ezen túl jelent szintén fontos fel­adatot. ^ T. E. Imitáció Egy társaságban egy alka­lommal Charlie Chaplin az­zal szórakoztatta a vendége­ket, hogy különböző ismert személyiségeket utánzóit: az Egyesült Államok elnökét, Dorothy Thompson!, saját né­ger sofőrjét, Marlene Diet­richet stb. Az est fénypontja az volt, amikor csodálatos zengő tenorhangján egy olasz operaáriát adott elő. — Nos, kedves Charlie — szólalt meg elragadtatva a háziasszony —, fogalmam sem volt róla, hogy ön ilyen csodálatosan tud énekelniI — Énekelni? — nézett rá csodálkozva Chaplin —, éne­kelni egyáltalán nem tudok• csupán Carusót imitáltam.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom