Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

SOKSZEMKÖZT

Egy termelési tanácskozás margójára

OLYAN SOK SZÓ esett

már manapság az üpemi der

m . lírádéról.

És — jegyezzük meg — josgal.

Hiszen egyre inkább tudatosodik. kikristályosodik a í jskben. a régmúlt idők „mienk a gyár” jelszava és mind jobban formálódik hétköznapivá a munkásakban a tula idonosi. szemlélet. S hamar ilyen általánosait, köztudatba átmentek a társadalmi tulajdon ismérvei, joggal fo-má Ihatjuik emígyen a szót: az enyém is, a tiéd is, mindannyi unké:

És ee a tudat ösztönöz.

Esetienként kényszerít is arra, hogy valós igazunk hatására. beleszóljunk a gazdasági vezetés munkájába, javasoljunk;érveljünk, vitatkozzunk. Hogy ha már igazán miénk a gép, az eszköz, úgy használjuk, hogy jobb legyen a munka, nagyobb súllyal essen latba a hatékonyság, a szervezettség, a takarékosság, egyszóval: a mindannyiunk létére kiható helyes gazdálkodás.

Éppen ezért is figyeli az ember a termelési tanácskozásokat, hiszen eiz a fórum, az üzemi demokrácia egyik megnyilvánulási formája. Érdeklődve hallgatjuk, . milyen kérdések azok, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, amelyek nem „az egyén, hanem a közösség gondjait próbálják megoldani.

Közel kétszázan — szinte kivétel nélkül ugyanennyi lány és asszony — vettek részt a minap a Nógrád megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni telepének termelési tanácskozásán. S ez a csak fé- iig-meddig vállalati szintű fórum — lehetetlenség is lenne a teljes részvétel. hiszen a megyeszékhelyin kívül még Jobbágyiban és Balassagyarmaton is van telepük — érdekes tanulságként szolgált a külső szemlélő számára.

Ha nem ismernénk a körülményeket, s az előzményeket. megkérdőjelezhetnénk magunkban: valóban tanácskozás volt? Ez lenne a viták, javaslatok fóruma?

Mondom, jogos lehetne a kérdés, hiszen ha az igazán közérdekű napirendi pontok és a felszólalók száma között vonnánk párhuzamot, nem írhatnánk le a termelési tanácskozás jellemzőjeként az aktivitást. Mert, lehet-e egy vállalat életének fontosabb eseménye, mint az elmúlt év;, mérleg megvonása, és az 1975-ös gazdálkodási terv elfogadása?

Hiszen e két napirendi1 pont alkotta a tanácskozási mag- vát: az eredmények mellett a hibák kendőzetlen felsorakoztatása, a tényszerű pró- zaisággal, mégis szenvedélyesen közölt tennivalók hosszúhosszú sora. No, és a jelen, a tervek és kicsit a jövő is. Mindezek ellenére, kevesel- hetnénk a hozzászólók számát: a két-három „hivatalból” szólásra' emelkedettel együtt, tízen nyilvánítottak véleményt.

Sok i ez? Nem. Mégis elegendő, mert a látszólagos, passzivitás, gondos, előrelátó előkészítő munka — ha szabad így fogalmazni — eredménye.

VALÓBAN EREDMÉNY,

Mert, megelőző beszélgetésünk során, amelyet Kaszás Józsefné dr-ral, a vállalat igazgatójával, és Szabó Istvánná műhelybiizottsági titkárral folytattunk, egész sor tényt világítottak meg a nem közéjük tartozók előtt.

Legelőször is, a már fentebb boncolgatott tényt.

Nagy, elmélyült vita nem várható — mondották — h,- szen a legfontosabb napirendi pont, az idei terv elfogadása. már csak formalitás. Már az elmúlt év bén részletesen. mindenre kiterjedően ismertették a dolgozókkal, s valójában, ők alakították előttük, öntett végleges formát. S mindennek bizonyítéka. hogy a két változatban kidolgozott terv közül éppen a nemrégiben' megtartott szocialista brigádvezetők tanácskozásán részt vettek javasolták a második, a nagyobb termelési értéket célul tűzp elfogadását. Amit — lévén, hogy ennyire közismert — egyhangúlag magáévá is fogadott a termelési tanácskozás hallgatósága.

1 gy sokszemtoözit, sok száz szemközt születnek a döntések a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál. S ez annak a következetes, immár évek óta tartó vezetési módszernek az eredménye, amely a dblgozókra — a szocialista brigádokra, a kiváló dolgozókra, a párttagokra — és még sorolhatnánk — támaszkodva formálja jobbá a vállalat tevékenységét.

Pártértckeslet a megyei tanácson és a bányászoknál

A pártmunka eszközeivel a területi szemlélet fejlesztéséért

Illés Miklósnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével a megyei tanács nagytermében megtartotta pártértekezletét a megyei tanács apparátusi pártbizottsága. Nyolc alaoszerve- zetet 100 küldött képviselt a tanácskozáson. Részt vett a pártértekezleten dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A párt- bizottság beszámolóját Berki Mihály, a pártbizottság titkára ismertette a küldöttekkel.

A beszámoló és a pór térte- kéziét megállapította, hogv az alapszervezetek az elmúlt négy évben eredményesen dolgoztak a párt X. kongresszusa. a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáért. Fontos feladatnak tekintették az apparátus munkájában a párt politikájának érvényesítését, a központi és helyi párthatározatok végrehajtását. Feladatuk volt a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének elősegítése, a tö- megkapcsolat fejlesztése, a szocialista törvényesség érvényesítése. a hivatali munka egyszerűsítése, az ügyek gyors, felelősségteljes intézésének segítése. Az alapszervezetek. a pártbizottság feladatát képezte a dolgozók marxista—leninista műveltségének állandó növelése, szakmai képzése.

A megyei tanács pár.talap- szervezetei rendszeresen foglalkoztak a hivatali munka legfontosabb időszerű kérdéseivel, a kedvező politikai légikör. a jó munkahelyi közérzet megteremtésével, a vezetői munka segítésével és hatékonyságának fokozásával.

Ezeknek tudható be — állapította meg a pártértekezlet —. hogy javult az alapszervezcti munka hatékonysága, fejlődött a pártirányítás. melyben jelentős állomás volt az apparátus pártbizottságának létrehozása. Növekedett a politikai-szakmai képzettség, az apparátus felkészültsége. Egyre jobban előtérbe került a testületi munka segítése, a társadalompolitikai feladatok vizsgálata.

Elemezte a pártértekezlet a társadalompolitikai, gazdasági és kulturális kérdéseket, a pártbizottság gazdaságszervező munkáját. Megállapította a küldöttértekezlet, hogy az elmúlt négy évben a pártszervezetek és az apparátus munkájában, előtérbe került a társadalompolitikai feladatok kidolgozása, az erre vonatkozó határozatok végrehajtásának szervezése. A testületeket rendszeresen tájékoztatták a munkásosztály helyzetének javításáról szóló határozatok, a nő- és ifjúságpolitikai intéz-, kedési tervek végrehajtásáról. A pártszervezetek a határozat feldolgozása során elősegítették a munkásosztály helyzetének megítélését, vezető szerepének helyes értelmezését. A tanácsi döntések előkészítésénél a munkások érdekeinek érvényesítésére a munkáslakta települések fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A munkások lakásgondjainak megoldása érdekében eredményes együttműködés alakult ki a tanácsok és az üzemek között. Az intézkedések hatására ía- vultak a munkahelyi körülmények, a szociális és egészségügyi ellátás. A tanácsi pártbizottság végrehaitó bizottsága intézkedési tervet *o- gadott el a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzete javításával összefüggő határozata végrehajtására.

A hivatali munka segítése és ellenőrzése is szerepelt a pártértekezleten. A küldöttek megállapítetták, hogy a hiva- 1 talokban működő a’aoszervz- zetek feladatai között ielentős helyet foglal el a hivatali munka segítése, ellenőrzése. Különösen ígv van ez 1971!. a pártbizottság megalakulása óta. Foglalkozott a pártérte- kezlet a tanács népképviseleti. önkormányzati szerepének kibontakoztatásával, s megállapította. hogy. több segítséget kell nyújtani a bizottságok és tanácstagi csoportok működéséhez, a tanácstagok képviseleti munkájához. Megállapította a pártértekezlet;, hogy a megyei tanács apparátusa a hatósági munkát megfelelő politikai és szakmai felkészültséggel, alapvetően a jogpolitikai elvek betartásával végzi.

Az ideológiai, az eszmei- politikai nevelő munka, a pártirányítás elemzése után kimondotta a pártértekezlsL hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött 1 az aiapszervezetek pártiránvítá- sa.

Az előre kiküldött írásos és a szóbeli anyag feletti vitában 14-en vettek részt.

A . pártértekezlet ezután megválasztotta a 41 tagú pártbizottságot és a,két küldöttet a megyei pártértekez- Iebre. A pártbizottság megválasztotta 9 tagú végrehajtó bizottságát is. A pártbizottság titkára ismét Berki Mihály lett.

Az importalapanyagú műtrágyák takarékosabb felhasználásával új^a előtérbe került az istáUótrágya gondosabb értékesítése a talajerő visszapótlására. Gazdaságainkban figyelmesebben kezelik ezt az értékes adottságokkal rendelkező anyagot, mely olcsóbb a műtrágyánál és tulajdonságaival vetekszik. Szécsényben, a II. Rákóczi p'er eve Termelőszövetkezetben a csirlcelelepről származó almot a szállítóbrigád Pöstyénpusztára viszi, a káposztaföldekre. Hegedűs Sándor traktoros így vélekedik: „Vetekszik ez a nitrogénműtrágyával! Tavaly kipróbáltuk már némelyik növény alá, s bizony nagyszerű termést kaptunk!’’ A gépek- nél Mákos Dezső, Bojtos István, Lászlók Vilmos segít a munkában. — kulcsár —

Ee a szemléletben.! vóltoeás — amelynek kialakulásában döntő szerepe van. az egyre erősödő szocialista brigádmozgalomnak — szolgáltatta a másik érdekes tanulságot

Biztos jövő, új feladatok előtt megy étik szénbányászai

IS.

A hozzászólók nem az egyébként joggal várt témákat: a bért, a szociális ellátottság javítását és egyebeket boncolgatták, hanem a vállalat egészét érintő, aktuális kérdéseket. Hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a munkavégzést? Milyen üzem- és munkaszervezési feladatokat kell még végrehajtani a belső tartalékok feltárása érdekében? Miképpen, lehet még reálisabban mérlegelni a szocialista brigádok eredményeit? Hogyan javítható a munkafegyelem, a munkaidő jobb (kihasználása,?

Úgyszólván elvekről beszélitek, de eeek hétköznapi, aiz egyes emberre is lebontható vonatkozásairól. Es ez a helyes: a fórumra, az apró-cseprő gondok megvitatása helyett az igaziak, a nagy dolgok maradtak..

S HA MINDEBBŐL bárminemű következtetést próbálnánk levonni, hát nem írhatnánk mást: a megelőző fórumok — a brigádvezetői tanácskozások, a műszaki konferenciák — és a széles körben történő tájékoztatás tetté a termelési tanácskozást azzá, amilyen célt mindenütt kellene szolgálnia.

Miként a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál.

Karácsony György

Szombaton Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban ülésezett a bányász párt- értekezlet. ' A csaknem kétezer párttag képviseletében 146 küldött vett részt a tanácskozáson, amelyen megjelent Pothornyik József, a MSZMP Központi Bizottságának tagja, Matúz József, a megyei párt- bizottság és Kovács Lászlói a salgótarjáni járási pártbizottság titkára. Szomszéd István» országgyűlési képviselő elnöki megnyitója után Godó György, a Nógrádi Szénbányák párt- bizottságának titkára tartott beszámolót.

Elöljáróban tájékoztatta a küldöttértekezletet arról a széles körű tevékenységről, amelyet a bányász kommunisták a XI. kongresszusra készülés jegyében már párt- csoportüléseken, -taggyűléseken, vezetőségválasztó értekezleten elvégeztek. A kommunisták százai mondtak véleményt az elmúlt négy évi munkáról.

— Párttagságunk magáévá tette a X. kongresszus határozatait, és a dolgozókkal együtt eredményesen fáradozott vállalati szintű megvalósításán. Fokozódott a párt vezető szerepe, erősödött párttagságunk eszmei, politikai, cselekvési egysége., fejlődött aktivitása, szilárdult fegyelme. Szilárdult munkásságunk marxista—leninista világnézete, nőtt a szak- képzettsége, aktívabb a közéletben. A párt fő politikai

Honvédelmi nevetés a szakmunkásképzőben

A > balassagyarmati 217-es sz. Szakmunkásképző Intézetben mind többet és tartalmasabban foglalkoznak a fiatalok honvédelmi nevelésével. Az intézet keretében három szakkör is eredményesen működik. Közülük a gépjár- műba,rátoké a legnépesebb. Két csoportban sajátítják el a szakkör tagjai a legfontosabb tudnivalókat. A modellezők és rádiósok is szép eredményekkel dicsekedhetnek.

A három szakkör eredménye® működésében, továbbá az ifjúmunkások; hazafias nevelésében jelentős szerepe van Havasi Jánosnak, aki az intézet honvédelmi felelőse. Munkájában segítőtársra talál a nevelők, pedagógusok körében.

Az intézet több új fegyvert is vásárolt az elmúlt időszakban. Természetesen ezek a fegyverek ott forognak az Ifjú Gárdisták kezeiben is. hiszen a kiképzés során alap- követelmény. hogy a fiatalok megtanuljanak lőni.

irányvonalát helyeslik, ese- fontosságával. Beszámolt a* lekvően támogatják — álla- üzemi demokrácia egyre ked- píthátta meg szinte összege- vezőbb alakulásáról. Mint zésképpen a pártbizottság tit- mondotta, lényegesen megja- kára. Ezután arról szólt, hogy vult a kölcsönös információ, a vállalat életében az elmúlt a tájékoztatás. Rendszeres a nésy év igen ellentmondásos vezetők és dolgozók eszme- időszak volt. A szénbányászat cseréje. A különböző fórumok visszafejlesztése következté- mindinkább betöltik felada- ben a munkásság száma tukat.

jelentősen csökkent. Ennek A X. kongresszus óta a párt ellenére politikai súlya, be- vezető, irányító szerepe a folyása növekedett. Ez főleg vállalat területén érvényesült, megmutatkozott abban,' ami- tovább fejlődött. A testületi, lyen fegyelmezett példamuta- alapszervezeti munka tartal- tóssal megvalósította a visz- masabb, hatékonyabb lett. Az szafejlesztés politikai, gazda- eredmények mellett azonban sági feladatait. van még javítanivaló a vég' Ma már hosszabb távon is- rehajtá.s megszervezésében, az mert a bányászat jövőre, az ellenőrzésben, beszámoltatásévi széntermelés 1 millió ban. Ezekről a feladatokról tonna körül lesz. Éppen a ko- is részletesen szólt Godó rábbi bizonytalanság miatt el- György, majd ismertette a maradt az előkészítés, ami- kongresszusi irányelvekről, a nek pótlása, ma és a közeljö- szervezeti szabályzat-tervezet - vő legfontosabb feladata — ről a pártbizottság állásfog- mondotta Godó György. látását, ami végső soron ösz- A megyei párt-végrehajtó- szegezése volt annak a széles bizottság az elmúlt évben a körű vitának, amelyben a kialakult új helyzetnek meg- párttagság 67 százaléka fejtet- felelően elemezte a vállalat te ki véleményét, és tett ja- feladatait, a gazdálkodás fej- vaslatot.

lesztésének további tenniva- A vitában 11 felszólalás lóit. Hosszabb időre megszab- hangzott el. Matúz József, a ta ezeket. Ennek alapján ké- megyei pártbizottság titkára szült, el egy igen széles körű többek között arról 6zólt, hogy intézkedési terv. Ez magába a bányász pártbizottság ne- foglalia a meglevő aknák héz, de eredményekben gázkorszerűsítését, & műszaki dag időszakról tudott számot színvonal emelését, az új adni. A kommunisták ered- technika fogadására való fel- menyesen dolgoztak a X.' készülést, a tervszerű feltá- kongresszus és az ezt követő rást, a fejtési sebesség nőve- párthatározatok végrehajtása - lésének feltételeit a belső ért.’ Szólt a feladatokról is, a irányítási mechanizmus to-. mielőbbi ütemes tervteljesí- vábbfejlesztését. Nagyobb fi- tésről, az előkészítés fokozá- gyelmet és energiát kell for- sáról, a gépesítésről, a munká- dítani a belső tartalékok fel- sdk felkészítéséről az új tárására, hasznosítására. Na- technika kezelésére. Hangsú- gyobb gondot a biztonságteeh- lyozta az átgondolt intéákedé- nikai, munkahelyi körűimé- sek szükségességét a tartalé- nyek javítására. Folyamatossá kok hasznosítása, a takaró- tenni a munkaerő-utánpót- kosság érdekében,' iás biztosítását, a fiatalítást, a A vitát a pártbizottság tit- szakmai képzést, továbbkép- kára foglalta össze, majd ezt zést, a kettős szakma még- követően megválasztották a 41 szerzését. A feladatok valóra tagú pártbizottságot és a kül- váltásánalc fontos feltétele a dötteket a felsőbb párbértekez- szocialista munkaverseny to- .létra A pártbizottság zneg- vábbi fejlesztése, erősítése — tartotta ülését és megválasz- mondotta a pártbizottság tit- tóttá soraiból a 9 tagú végre- kára. majd részletesen foglal- hajtó bizottságot. A párbbi- kozott a gazdasági tevékeny- zottság titkári tisztségében séget segítő ideológiai munka megerősítették Godó Györgyöt.

NÓGRÁD - 1975, február 11., kedd 3