Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
Kttxös közleményt adtak ki (Folytatás as 1. oldalról) tenni, hogy a saigoni adminisztráció is .teljesítse a párizsi egyezményben előírt kötelezettségeit. A felek készségüket fejezték ki, hogy továbbra is elősegítik a feszültség csökkentését és a békés fejlődést ebben a térségben, mindenekelőtt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban, végzett tevékenységükkel. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének feltétele az izraeli csapatok kivonása az arab területekről, Palesztina arab népének saját állama megalakítására vonatkozó jogának elismerése és a közel-keleti genfi békekonferencia munkájának mielőbbi felújítása. A miniszterek kiemelték, hogy az ENSZ biztonsági tanácsának és közgyűlésének a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és területi integritásának helyreállításáról és tiszteletben tartásáról hozott határozata értelmében — és a szovjet kormány ezzel kapcsolatos javaslatának megfelelően — biztosítani kell a Cipruson élők számára a tartós és igazságos politikai megoldást Mindkét fél kifejezte szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet az imperializmus és a neokolonia- lizmus ellen, a teljes nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért folytatnak. Elítélték a chilei juntát, amely lábbal tiporja az emberi jogokat A külügyminiszterek eredményesnek ítélték a két ország küLügy,minisztériumainak együttműködését s annak további bővítését határozták el. A két külügyminiszter megbeszélései a hagyományos barátság légkörében, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét Lengyelországba, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) Az SZKP határozata a győzelem 30. évfordulója előkészítésére r. Minden haladó erő nemzetközi ünnepeként emlékezünk meg annak a győzelemnek a 30. évfordulójáról, amelyet a szovjet nép aratott az 1941—1915-ös Nagy Honvédő Háború idején. „Ez aláhúzza az SZKP a szovjet nép megmásíthatatlan szolidaritását a testvéri szocialista országokkal, a forradalmi munkásmozgalommal, a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalommal, a társadalmi haladás minden hívével” — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságának abból az alkalomból hozott határozata, hogy május 9-én lesz a német fasiszta bitorlók fölött aratott győzelem 30. évfordulója. A Központi Bizottság felhív minden pártszervezetet, hogy indítson széles körű propaganda- és agitációs kampányt a jubileum előkészítésére és megünneplésére. „Sokoldalúan fel kell tárni azt a sokrétű tevékenységet, amelyet az SZKP fejt ki a lenini bel- és külpolitika megvalósításáért, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének, a szovjet nép társadalmi-politikai és eszmei egységének erősítéséért, a szocialista közösség összefogásáért a békének és a népek biztonságának szilárdításáért. Le kell leplezni a világreakció cs az imperializmus agresszív lényegét, a nemzetközi enyhülés ellenfeleinek felforgató tevékenységét, a burzsoá és az opportunista ideológiát, a második világháború történetének meghamisított” — hangzik a határozat, majd igy fejeződik be: „Az SZKP a testvéri marxista—leninista pártokkal együtt törekszik a szocialista közösséghez tartozó országok egységének és összefogásának további erősítésére, a szocialista világrendszer erejének növelésére.a Varsói Szerződéshez tartozó államok politikai és katonai együttműködésének tökéletesítésére.” (MTI) 4 diktátor kísérlete Íatikommunisía íenoefy „Egy dél-amerikai antikom- munista tengely létrehozásának útján, nagyot léphetünk előre”. — mondotta Augusto Pinochet, a chilei fasiszta junta vezetője, Hugo Banzerrel, a bolíviai rezsim fejével tervezett szombati találkozójára utalva. A két szomszédos ország között, magas szintű hivata- talos eszmecserére húsz évvel ezelőtt került sor. 1962. óta, amióta egy határvita következtében diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, a viszony hűvössé vált. A mai találkozót — amelyre a bolíviai határállomáson Chananában kerül sor — Pinochet kezdeményezte, abban a reményben, hogy a remélt ötös szentszövetség (Bolívia, Brazília, Paraguay és Chile) létrehozásának ügyét előbbre lendítheti. Pinochet célja an- tikommunista blokk létrehozása a kontinens déli részén, amely gyűrűt vonna Argentína köré. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervini A Közel-Kelet politikai órái Fegyveres összeütközések, 1500 halálos áldozat Ászmarában pénteken felújultak a harcok néhány órával azután, hogy a központi kormány bejelentette: nem szándékszik megadni a függetlenséget Eritreának. Kevéssel éjfél előtt három robbanás, majd ezt kővető- leg heves gépfegyvertűz volt hallható a városban. A harc mintegy 30 perccel ezután elcsendesedett. Az etióp kormány bejelentése szerint a legutóbbi ősz. szetűzésnek, mintegy 1500 halálos áldozata, több ezer sebesültje van és több ezren váltak hajléktalanná. A kormány legutóbbi nyilatkozatában arra utalt, hogy a szakad árok külföldi fegyverekkel harcolnak az új rendszer ellen. Az etióp kormány Addisz Abebában időről időre ellenőrzi az itt élő eritreai családokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartanak fenn a szakadárokkal. Pénteken éjjel az etióp főváros több pontján lövöldözések voltak. Áldozatokról, sebesülésekről nem érkezett jelentés. „Gyakran van szükség arra, hogy széles körű véleménycserét folytassunk és összeigazítsuk a politikai óránkat” — így nyilatkozott négynapos közel-keleti útjáról hazatérőben Gromiko szovjet külügyminiszter. Ennek az óraigazításnak jegyében zajlott damaszkuszi és kairói látogatása, s a kibontakozás lehetőségeinek mérlegelése lesz nyilván a téma a Géniben nemsokára esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozón is. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője a Közel-Keletről érkezik majd a svájci városba, miután felkeresi izraeltés az érdekeit arab államokat. A szovjet álláspont szerint ezek az említett politikai órák azt mutatják, hogy elérkezett a genfi békeértekezlet újrakezdésének ideje! A konferencia 1973. decemberében csupán három napig ülésezett a Nemzetek Palotájának úi épületszárnyában, s munkája kerek négyszáz napja szünetel, pedig ez a fórum lenne a legalkalmasabb a bonyolult válság rendezésére. Elvben Washington és Tel Aviv sem ' tagadhatja a genfi tárgyalások szükségességét, a gyakorlatban azonban szeretnének megmaradni az amerikai közvetítés, a szakaszos rendezés diplomáciája, az úgynevezett „kis lépések” mellett. Az' arab frontok szétszabdalása. a más-más menetrend Kairóval, Damaszkusszal, az ammani udvarral, illetve a palesztin mozgalommal szemben lehetőséget nyújtana a taktikázásra, a manőverezésre. A találó hasonlatra visszatérve: az óramutatót már az Egyesült Államok és Izrael sem tudja megállítani, de szeretnék, ha az arab országok politikai órái különféleképpen járnának, s nem lennének összeegyeztetve a szocialista világgal. A Gromikó-látogatás eredményeképpen a szovjet—Szíriái közös közlemény világosan és egyérteiműen fogalmazott: Legkésőbb március elejéig fel kell újítani a genfi munkát, amelybe szükséges lenne a PFSZ bevonása is. A damaszkuszi Gromiko— Arafat találkozó nyilvánvalóvá teszi, hogy a palesztin mozgalom többsége egyetért a genfi részvétellel. Haladéktalan feladatként jelölte meg a genfi konferencia összehívását Kairó is, de pontos határidő hiánya némiképpen általánossá teszi ezt az állásfoglalást. Egyiptomban valószínűleg azt várják, mit hoz majd Kissinger diplomata- táskájában, amikor Kairóba látogat, hajlandó-e Izrael számottevő visszavonulásra: a Sinai-félsziget stratégiai fon*- tosságú hágóinak és az Abu Rudeisz-i olajmezők kiürítésére. Nem messze a közel-keleti térségtől, a Földközi-tenger keleti medencéjében, Cipruson és Ciprusért ismét kiújult a feszültség. A törökök ezer katonát visszavontak ugyan a szigetről, de így is a megengedett létszám ötvenszerese állomásozik ott. Ankara olyan földrajzi alapon megszervezett föderációt kíván, amely a lakosság áttelepítésével két összefüggő területre osztja az országot, s a teljes kettésza- kítás alapjául szolgálhatna. Kleridesz és Denktas tárgyalásai — jóllehet a héten folytatódnak — érdemi eredmény, re eddig nem vezethettek. A ciprusi hullámok Washingtonban is érzékelhetők: a kongresszus ragaszkodik az Ankarának nyújtott katonai segítség felfüggesztéséhez. B’ord elnök viszont a folytatást szorgalmazza. Az ok, hogy a török hadsereg létszámát tekintve második a NATO-ban, 477 000 főnyi állományával a nyugatnémet Bundeswehrt is megelőzi... Tárgyalóasztalnál Európa többi részében tárgyalási nagyüzem volt. Moszkvában megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a KGST és a Közös Piac között, s a kapcsolatokat normalizáló párbeszéd folytatódni fog. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkári minőségben először látogatott el a világszervezet viszonylag úi tagja között számon tartott NDK-ba és NSZK-ba. Párizs vendége volt az olasz és a nyugatnémet kormányfő. Lisz- szabonba látogatott a brit külügyminiszter, s Bécsben Genscher próbálkozott „zavarórepüléssel”, Bonnak azonban nem sikerült meghiúsítania a készülő NDK—oszitrák konzuli egyezményt. Külügyminiszteri találka*' zókra került sor Magyarországon is. Stefan Olszowski, a lengyel diplomácia vezetője tárgyalt hazánkban. Mindkét szocialista ország tevékeny részese a Varsói Szerződésbe tömörült államok egyeztetett békepolitikájának. Sok közös érdekű kérdésről tárgyalhatunk, az európai biztonság ügyétől kezdve — az NEFB tagjaiként — a Vietnammal kapcsolatos párizsi egyezmények következetes megvalósításáig. A jobboldal kísérletei Portugália és Peru földrajzilag távol esnek egymástól, a hét eseményei mégis egymás mellé helyezhetik a két országot. Limában és Lisszabonban egyaránt a nemzeti érzésű, haladó katonatisztek hatalomátvétele jelentette egy új politikai irány-; zat kezdetét. ;A progresszív fei-’ lődést mindkét országban támogatják a kommunista pár-, tok, s a demokratikus szervezetek is. A jobboldali reakció most mindkét helyen, áttörési kísérletet tett. Portugáliában megpróbálta szétbomlasztani a kormánykoalíciót, s miközben NATO-hadgyakor. latok folynak az atlanti vizeken., állítólagos szovjet támaszpontokról fölröppentett koholmányokkal próbált nyugtalanságot kelteni. Peruban a rendörök eleinte gazdasági jellegű sztrájkját szerette volna ellenforradalmi célokra felhasználni. A fővárosban zavargásokra, gyújtogatásokra került sor, halálos áldozatok is voltak. A fegyveres erők azonban Portugáliában is. Peruban is, a haladás érdekeiben léptek fel, nem váltak be a „chilei receptekhez” fűzött vágyálmok. Lisszabonban az eszközök politikaiak voltak, a fegyveres erők mozgalma a távlatokról, a katonák lövő- beni szerepéről és felelősségéről tanácskozott konferenciáján, Peruban a hadsereg határozott közbelépésére volt szükség. hogy az utcákon helyreálljon a rend. Banglades új élete A világ egyik legszegényebb és legtragikusabb sorsú országa, Banglades néhány nappal ezelőtt történelmi útjának új fejezetét kezdte meg, A függetlenségét mindössze három esztendeje elnyert fiatal köztársaságban az ország jóformán egyetlen, nemzetközi értelemben is kiemelkedő politikusát. Mudzsi- bur Rahman eddigi minisz-1 terein okot elnöki címmel és teljhatalommal ruházták fel. A fordulat megértéséhez emlékeztetni kell arra, hogy Banglades születését 1971. decemberében előbb a pakisztáni hadsereg félelmetes és kegyetlen terrorja' előzte meg. Hiszen Banglades ..Kelet-Pa- kisztán néven az India ket- téosz'ásakor létrehozott pakisztáni állam egyik tartománya volt. A pakisztáni hadsereg elnyomó hadjáratával szemben nemcsak Bonglades népének belső ellenállása bontakozott ki. A „keleti tartomány” nagyszabású világpolitikai és stratégiai összecsapás középpontja is lett. Bangladesit Kínától csak India egyik tartományának vékony szegélye vá'asr.tia el. Peking számára ezen -az országon keresztül kínálkozik a legrövidebb út a Bengál-öbölig, az Indiai- óceán döntő stratégiai fontosságú északi pereméig. Gyökeresen más nézőpontból, saját hatalmi érdekééből kiindulva az amerikai stratégák i® fontosnak tartották ezt a területet. így történhetett, hogy míg a Szovjetunió és India támogatta Banglades függetlenségi harcát, Kína és az Egyesült Államok minden erővel igyekezett azt elgáncsolni. A végeredmény az amerikai és a kínai stratégia érzékeny vereségét hozta. Banglades születésével egyértelműen India vált a térség katonailag és stratégiailag legerősebb országává Pakisztán viszonylagos fontossága pedig csökkent. > Érhető, hogy ezt a vereséget — különösen a földrajzilag közelebb levő Kína —• igyekezett a belső ellentétek, szításával a visszájára fordítani. Ehhez megfelelő gazdasági alapot szolgáltatott, hogy Bangladesben egy főre jutó évi nemzeti jövedelem az indiai átlagnál is 20 százalékkal alacsonyabb. Ráadásul a legutóbbi három évben az egyébként is gyötrő szegénységet százezernyi áldozatot követelő természeti csapások, egész sora tette még eilvisel- lehetetlenebbé. A kínaiak ilyen körülmények között párhuzamos taktikát alkalmaztak. A maoista fegyveres csoportok illegális, erőszakos akcióit a kifinomultabb, lassú politikai behatolással párosítva szervezték az ellenállást az órn ási nehézségekkel küzdő kormány eilen. Nyíltan meg kell mondani azonban, hogy ez a kínai aknamunka — akár csak az amerikai ügynökök tevékenysége a burzsoázia legfelsőbb köreiben — nem teremthetett volna igazán válságos helyzetet az ország vezető pártjának bomlása és korrupciója nélkül. Ez a párt, az Avatni Liga évtizedeken keresztül a pakisztáni államon belüli, belső önkormányzat követelésének hordozója volt. Az elnyomás viszonyai között tehát haladó szerepet töltött be és a burzsoázia legkülönfélébb csoportjaitól a széles paraszttömegekig a lakosság nagy részét befolyása alá vonta. Banglades hároméves történelme azonban bebizonyított ta, hogy az Avami Liga a régi formájában alkalmatlan az ország vezetésére. A párt középszintű, főként vidéki, apparátusa. a korrupció mocsarába süllyedt. Miközben az ultrabal fegyveres csoportok százszámra ölték meg a helyi közigazgatási vezetőket és a nép éhezett — az Avami Liga apparátusát ez a korrupt réteg páratlan arányú rizs-és Juta csempészésre, s az ezzel összefüggő devizaspekulációkra használta fel. Voltaképpen ezt a bűnszövetkezetet akarta felszámolni a körülbelül eigy hónappal ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot. Az Avami Liga korrupciója, a külföldről pénzelt és szított aknamunka, valamint a tavalyi katasztrofális árvizet követő éhínség azonban olyan helyzetet teremtett, hogy már a retndkí vüli állapot sem segített. Egyetlen kiút maradt: a tömegek körében feltétlen nép szerűséget élvező Mudzsihur Rahman kezébe tenni teljhatalmat és ezzel a szigorú rendcsinálás lehetőségét. A teljhatalom természetesen a pártok megszűnésével is jár. így a baloldal pártjai, a kommunista párt és a Nemzeti Avami Párt is beszüntetik tevékenységüket. Ezek a pártok azonban felismerték, hogy az adott helyzetben ennek másodlagos jelentősége van. Hiszen Banglades nemzeti lététnek kérdései, több mint nyolcvanmillió ember sorsa forog kockán. A baloldal — s a világ haladó közvéleménye is — úgy fogadta az elnöki . rendszer bevezetését, mint az egyetlen megmaradt lehetőségeit Banglades talpra állítására. Ettől pedig nemcsak egv sokat) szenvedett nép jövője függ — hanem az indiai szubkontinens békéje és stabilitása is. — 1—6 Limában helyreállt a rend Felszámol ák az ellenforradalmi gócokat Ma már senki sem kételke- gok bejelentették, hogy meg- dik abban, hogy a limai za- állapították a rendzavarások vargásokat az ellenforradal- uszítóinak személyazonossá- mi erők gondosan megtervez- gát, s hadbíróság fog ítélkezők. A fegyveres erők forradalmi kormánya teljes egészében ura a helyzetnek. Mindenhol felszámolták az ellenforradalmi akciók gócait. Ezzel egyidő- ben a kormány fokozta a társadalmi rend védelmére hozott intézkedéseket. A hatósáni felettük. A reakciósok erőfeszítései ellenére, hogy fenntartsák a feszültség légkörét, a fővárosban az élet fokozatosan visz- szatér a megszokott kerékvágásba, kinyitották a bezárt kereskedelmi létesítményeket és üzleteket. Ford amerikai elnök Edward Levlt nevezte ki igazságügyi miniszterré (bal oldalt) akinek beiktatási ünnepségén magi is megjelent
