Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

Cselekvési egység Munkácsy neve kötelei A TANÁCSOK közművelő­dési feladatait tartalmazó do­kumentum is hanaoztatia: A közművelődés fejlesztése a szocializmus éDítésének eevik alapvető feladata és feltétele. A tanácsok ennek tudatában szervezik a megyei pártbizott­ság közművelődés-politikai határozatának következetes végrehajtását. E tevékenységben a továb­biakban is fontos szeren jut a Nógrád megyei Tanács közművelődési bizottságának, amely múlt év novemberében alakult meg az országos ren­delkezések szerint, s amely­nek elnöke dr. Horváth Ist­ván. a Nógrád megye! Tanács elnökhelyettese. E tanácsi bi­zottságnak — többek között — nagy szerepe van a tes­tületi döntések előkészítésé­ben. a távlati feladatok ki­dolgozásában. a határozatok végrehajtásának ellenőrzésé­ben,, s nem utolsósorban, a közművelődési munka koor­dinálásában. A megyei közművelődési bizottság a napokban tartotta meg ez évi első ülését, ame­lyen elfogadták az 1975. évre szóló végleges munkatervet. E helyen nincs mód a munka­terv részletezésére. A témák egyik, s egyúttal legfontosabb csoportja a közművelődés- politikai határozat, a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács feladatterveinek magas szintű végrehajtását célozza. Így például a közművelődési bizottság mindenekelőtt a munkásművelődéssel/ az ifjú­ság művelődésével' összefüggő kérdésekkel kivan foglalkoz­ni. továbbá a közművelődési mozgalmak helyzetével, fej­lesztésével (öntevékeny művé­szeti mozgalom, honismereti mozgalom stb.). Másrészt, jel­legéből is következően bekap­csolódik a tanácsi testületi döntések előkészítésébe. Idei első ülésén két napi­rendről esett szó a közműve­lődési bizottságban. A megyei tanács feladattervében meg­határozott pénzügyi feladatok végrehajtásának előkészítésé­r Á Magyar Remekírók soro­zatának második ciklusa 1975-ben és 1976-ban jelenik meg. Elsőként Jókai Mór szü­letésének 150. évfordulója al­kalmából a Szegény gazdagok es az Aranyember lót napvi­lágot, egy kötetben. Az iroda­lomtörténet mindkét regényt jellegzetes Jőkai-műnek tart­ja. amelyek azzal is felhívják magúikra a figyelmet, hogy egy jelentős politikai változá­sokat érlelő és végrehajtó •korszakban a nagy és termé­keny író ábrázolás- és látás­módja változásának doku­mentumai. A könyvheti kőié­ről Várhelyi Ernő. a megyei tanács pénzügyi osztályveze­tője szólott. Marczinek István pedig a honismereti mozga­lom helyzetét és tovább fej­lesztésének feladatait elemez­te. EZÜTTAL az előbbi témá­val foglalkozunk kissé részle­tesebben. A feladatterv szel­lemében mindenekelőtt arról esett szó. hogy a pénzügyi apparátus. a gazdálkodási munkát végzők tervszerű tá­jékoztatását. szemléletük ala­kítását, a mindenkori idő­szerű közművelődés-politikai feladatok ismertetését müven formában és módszerekkel oldják meg. Ezen belül pél­dául apparátusi továbbkép­zéseket szerveznek, az osz­tályértekezleteken feldolgoz­zák .a továbbiakban is a köz- művelődési határozatból adó­dó teendők végrehajtását. Fo­kozottan kívánnak eondos- kodnik arról is. hogy a pénz­ügyi apparátus művelődését az eddiginél jobban szervez­zék meg. Továbbá a pénz­ügyi apparátusnak szándéká­ban áll fokozottan bekapcso­lódni a közgazdasági propa­gandába (például a TIT-en keresztül). A jövőben a Pénz­ügyi és a művelődésügyi osz­tályok kapcsolata erősödik, az együttműködés tervszerűbbé válik, kidolgozzák a kölcsönös é6 célszerű közös Információs rendszert. Az V. ötéves terv költségvetésének előkészítésé­ben az eddiginél nagyobb mértékben vizsgálják meg a közművelődés ellátási szint­jét, s javaslatot tesznek fej­lesztésére. Fontosnak tűnik az is. hogy a jövőben erőtelje­sebb orientációs munkát vé­geznek a helyi tanácsok gaz­dasági tevékenysége segítése érdekében, a közművelődés segítésének szem pontiéból is. Az évenként jelentkező pénz­maradványok közművelődési felhasználása lehetőségéről út­mutatót adnak ki. Általában a készített gazdálkodási költ­ségvetésben fokozott gondot fordítanak a közművelőiét i ágazat fejlesztésére. Megjegy­zendő — s erről dr. Horváth István külön is szólott —. tek között foglalnak majd helyet a sorozat további da­rabjai, így Kölcsey Ferenc válogatott művei és Kosztolá­nyi Dezső négy regénye egy kötetben. Az 1975-06 és ’76-os kötetek után a kiadó tervei között szerepel a II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen; Heltai Gáspár és Bornemissza Péter műved; a magyar humaniz­mus irodalma: történetíróink, Janus Pannonius művel; Ba­lassi Bálint életműve és válo­gatás a XVI. század költésze­téből; Pázmány Péter és a XVI. század világirodalma; hogy a közművelődési tevé­kenységben is fontos szerepe van az anyagiaknak, de tá­volról sem lehet minden, a közművelődés-politikai hatá­rozatból adódó feladatunkat nem pusztán csak az anyagi­ak növelésével lehet elérni. Igen lényeges a gazdálkodás módjának kialakítása, a pén­zek célszerűbb' felhasználósa. A nem tanácsi intézmények (MÉSZÖV. KISZÖV, termelő- szövetkezetek) is tartanak fenn intézményeket, csoporto­kat. A gazdasági egységek­nek. természetesen, a továb­biakban is elsőrendű érde­kük és kötelességük is dol­gozóink műveltségének eme­lése. ennek érdekében az anyagiak nyújtása. Köztudott, hogy a gazdasá­gi egységek kulturális alap­jainak tervezése, felhasználá­sa nem mindig a legcélsze­rűbben valósul meg. Elhang­zott az ülésen is. hogy ne várjunk az ezzel kapcsolatos ígért országos irányelvek megjelenését, a szövetkezetek, termelőszövetkezeti szövetsé­gek, stb. készítsenek alátilást a hozzájuk tartozó egysegek számára e vonatkozásban is. Nem szabad megelégedni a kulturális alapok mennyiségi meghatározásával, hanem igé­nyeljék — s ez a rendelke­zések szerint kötelező is — az alapok felhasználásának tervét. Ezek a felhasználási tervek nagyban segíthetnék a felhasználás tartalmasabbá tételét, összhangban közmű­velődés-politikai céljainkkal. A MEGYEI közművelődési bizottság idei első ülése rend­kívül aktív volt. valamennyi bizottsági tag kifejtette véle­ményét. Jelentős ténv ez ab­ból a szempontból is. hogy a bizottság összetételéből kö­vetkezően biztosítottnak lát­szik a közművelődés megyei lrányít,ásában az egységes gondolkodás és szemlélet je­gyében történő cselekvési egység, amelynek egyik fon­tos feltétele a társadalmi mé­retekben megvalósuló kölcsö­nös informáltság. T. E. József Attila művei; esszé- gyűjtemény Ambrus Zoltán­tól Halász Gáborig és a XX. század novelláiból készült válogatás. Szembetűnő, hogy a sorozat a kiemelkedő egyé­ni életművek mellett olyan területeket sem hanyagol el, ahol nem egy nagy egyéniség, hanem egy-egy műfaj, vagy kisebb egyéniségek alkotásai együttesen jelentik a szellemi értéket. A szép kiállítású és gazdag tartalmú könyvek vá­sárlód folyamatosan megis­merhetik és biztos szemmel tekinthetik át klasszikus iro­dalmunk egészét. (MTI) Az Üvegipari Művek pász­tói szerszám- és készülékgyá­rának Munkácsy Mihály for­malakatos Szocialista Bri­gádját a legjobbak között em­legetik. Pedig mindössze há­rom éve alakult. Azt hiszem azonban, hogy ebben az eset­ben is azoknak van igazuk, akik egy brigád sikereit nem kizárólag az alakulástól eltelt évek számával magyarázzák, hanem hozzáveszik ehhez azo­kat az eszmei-szellemi té­nyezőket is, amelyek egy-egy közösségen belül hatnak, saz egyének gondolkodásában, magatartásában és munka­végzésében tükröződnek. Tízen vannak a brigádban, 36 éven aluliak. A felszaba­dulás után nőttek fel, illetve születtek, a . munkástársada­lom alakította ki személyisé­güket, formálta őket munka­szerető, egyenes, őszinte em­berekké. Brigádvezetőjük, Bocsó De­zső, az érettségi után tanul­ta ki a szakmát. Néhány is­merősének — de a gyárbeli munkások között is találunk ilyet — furcsának találta, hogy a négyes átlageredmé­nyű érettségivel a munkapa­dot választotta. Ezért aztán elmondja mindenkinek, hogy a munkát nem szégyelni, ha­nem csinálni kell, és ő sze­reti azt, amit csinál. S ebben tényleg nincs semmi furcsa­ság. Sőt, megnyugtató öröm, hogy helyére talált. Egymást segítve, együtt a munkában — tartja a brigád., S az eltérő és változó lehető­ségek szerint igyekeznek sza­bad idejüket is ebben a szel­lemben eltölteni. A gyár, a helyi művelődési központ se­gít ebben. Brigádvetélkedőkön már kétszer szereztek első­séget, jól szerepeltek a kis­pályás üzemi bajnokságban is. Megnézték a múzeum fel- szabadulási kiállítását, kirán­dultak. — Teljesen közös progra­mokat azonban, amelyben mindenki részt vesz, ritkán tudunk csinálni — jegyzi meg nyílt őszinteséggel a brigád­vezető. — Soknak családja van, építkezik, vagy bejáró. Nehéz összehangolni az időt. Kisebb közösségekben, hár­masával — négyesével már sokkal könnyebb a dolog. — Egyik a másikát rábeszé­li — mondja Kovács József. — így aztán; ha külön-külön is, de a legtöbben eljutunk színházba, egy-egy képzőmű­vészeti kiállításra. Legutóbb a Csohány Kálmánét láttuk, aki itt született Pásztón, mint hozzám hasonlóan jó néhá- nyan még ebben az üzemben. A faliújságon Munkácsy- képelc, a művész rövid élet­rajza. Egy másik tablón Múlt és jelen címmel Pásztóról ol­vashatunk és láthatunk képe­ket. — Most építettem egy há- romszóbás házat — említi jo­gos büszkeséggel, a kétgyer­mekes Kovács József. — Még csinosítgatom, kerítést fonok. Hűtőre spórolunk. A többi háztartási gép már megvan. — Hogy sikerült ilyen fia­talon mindez? A Magyar Remekírók második ciklusa (31.) Akkor vette észre, hoev az utca már kiürült körülötte. Azt a rengeteg iárőkelőt mind elnyelték a kapuk. Aki még látható, az mind egyen­ruhás. Most értette csak meg. hogy légiriadó van, ugyanaz, ami­re otthon mostanában félre­verik a harangot. De otthon nincs belőle annyi ramazuri, végzi a dolgát mindenki to­vább. Ebből is látszik. liedő- sebbek a városiak. Szerencséje volt ezzel a lé­giriadóval. Egészen besötéte­dett már. amikor lefúiták, amúgy sem tudott volna hová rhenni. És ha nappal nem ta­lálkozott Magdával, éiszaka. az elsötétített utcákon hiába is keresné. Amikor kikérdezték a ház­beliek. egy terebélyes asz- szonyság rögtön a gondjaiba vette. Paprikás krumplit adott neki, egy púpozott tányérral, és helyet is szorí­tott éjszakára az óvóhelyen, a «.aiát fekhelye mellett, egy szalmazsákon. FEKETE GYULA: A FIŰ :EG A KATÓN k Nem volt több riadó, leg­alábbis még egyszer nem szirénáztak, mégis sokan odalent háltak az óvóhelyen; etz az asszonyság is. Másnap kora reggel, ami­kor a mozgolódás elkezdő­dött, a takaró alól lélegzet­visszafojtva hallgatta, hogy veszekszenek miatta a házi­ak. Kásás hang: —- Kérem, a rendőrségnek kell jelenteni, ki van adva. Egy lépést se addig... Az asszonyság: — Maga meg de nagyra van a rend­őrséggel!... Képes rásütni még erre a gyerekre is, hogy katonaszökevény... A kásás: — Kérem. én senkire sem sütöm rá! És kikérem magamnak!... NÓGRÁD - 1975. február 7., péntek Belevág egy kajla beszé­dű, aki ao-nak mondja az á“betűt, ahogy a rádióban egyszer Tolnai Klári: — Hagyjatok maor!... Majd én feladom a kalauznak a vo­natra. Pincehang: — Ha még egyáltalában megyen arra vonat! Kásás: — Aztán mért ne menne? Pince: — Megyen, persze hogy megyen. Ha még el nem vágták a vonalat az oroszok. Kásás: — Figyelmeztetem, kérem, figyelmeztetem, ez... ez... 1 Rikácsoló nő. messzebbről: — Figyelmeztesse maga a valagát! Kicsoda maga, hogy folyton bennünket eg- recéroz?!... Még ilyet!... Asszonyság: — Ha leg­alább a cím megvolna, a nénjéé. Kis szamár, azt hiszi, úgy van, mint falun... Kásás: — Kérem én nem tehetek róla. de nekem az szigorúan ki van adva, hogy idegen nem tartózkodhat... Asszonyság: — Jó. hát nem tartózkodhat!... Hol van itt a tartózkodás?... Nem csap­hatjuk ki ezt az ártatlan gyereket az utcára, hálni, azt a rendőrség se kívánhatja el. . . Kásás: — Az a helyzet, kérem, hogy nem ijart,°ak<)d- hat... < Kajla: — Hagyjaok maor, az isten aoldja meg!... Mon­dom, én elviszem, költse csak fel. Aztán feladom a kala­uznak, az lesz a legtisz­tább. .. Vasutas volt a kajla beszé­dű, és éppen az állomásra ment, szolgálatba. De nem jutottak el az ál­lomásig. Már vagy két utcá­val odébb,. egv szembe jö­vő vasutastól megtudták, hogy hajnalban csakugyan elvágták a vonalat az oro­szok. És arrafelé egyelőre nem megy ki több vonat. (Folytatjuk) — Kölcsönnel, munkával, akarattal. A feleségemmel szép lassan gyűjtögettük a pénzt. Nem mondhatom, hogy rosszul keresünk. Aztán az építkezésnél sokat segítettek a rokonok is. — A két fia milyen idős? — Az egyik öt, a másik másfél. A nagyobbik már a ház körüli építésben is „se­gít”. Jó időben kimegyünk fo­cizni, sétálgatunk, vasárnap délelőttönként matinéra já­runk, otthon társasjátéko- zunk; meséket olvasunk. Bár ez utóbbi a feleségem re­szortja. Szülésin van otthon. De, ha a gyerekeket őrizetre tudjuk hagyni, akor néha még a színházba is eljutunk. A gyár a Lovász József Művelődési Központba szín­házi bérleteket vásárolt. A szakszervezeti bizalmi, aki a brigádban dolgozik, osztja ki rendszeresen. Az emberek ál­talában elégedettek az előadá­sok színvonalával. Tudják, hogy nem igazi színház a pásztói, nem olyan, mint egy állandó kőszínház, de az élő előadás egészen más élményt jelent a tévébelinél. Bocsó Dezső busszal, vonat­tal jár be Ságújfaluból. Út­közben, ha társak nélkül uta­zik, újságokat, folyóiratokat olvas. Begyűjti az információ­kat, a fontosabb cikkeket pe­dig otthon elolvassa. — Olvasni szeretek és utaz­ni. Az európai szocialista or­szágokban már mindenütt jár­tam, néhol többször is. Egy- egy utazásra mindig felké­szülök. Előre akarom tudni, mit láthatok, mire kell fel­tétlen odafigyelnem. — Otthon eljár-e a műve­lődési házba? — Nagyon-nagyon ritkán. Ott főlég a fiatalok számá­ra vannak programok. Nekik van egy jól működő klub­juk is. Én inkább otthon szó- rakozok, pihenek. — No, és a mozi? — Rendszeres látogatója vagyok. Az olasz filmeket kedvelem. Fellini, Antonioni. Visconti munkáit. Már leg­alább húsz éve egy külön fü­zetet vezetek, amibe felírom a látott filmeket. Igaz, néha elfelejtem, de így is összeír­tam már vagy másfél ezer filmet. A Munkácsy Szocialista Bri­gád a múlt évi negyedéves munkaértékelések alkalmá­val mindig az eitfők között szerepelt. De nemcsak a mun­kájuk érdemel elismerést, ha­nem — e beszélgetés is iga­zolja — az a kulturális tevé­kenység is, amelyet közösen és személyenként végeznek. Ügy érzem, hogy a maguk által teremtett gyakorlat, jó alapul szolgál az idei év si­keres munkájához is. Sulyok László Mai tévéajánlatunk Jelenei az „Erich Charden és Stone a párizsi Olympia szín­padán című filmből. (Február 7., péntek 20.00) (A 2. műso­ron) 20.00: Hazai esték. A második „félidőben” járó vetélkedő-sorozatban a több mint 1000 éve6 Esztergom és a 900 éves Szolnok, illetve az egri és a nyíregyházi Tanár­képző Főiskola csapata mér­kőzik. A nyíregyházi főiskolások — valamennyien szolnokiak. A nyarat szülővárosukban, helytörténeti búvárkodással, a versenyre való felkészüléssel töltötték. E város segítőkész vezetői ’sok ötletet, hasznosít­ható tanácsot adtaik. Mint el­mondták, először olyan ter­vet készítettek Szolnok bemu­tatására, amelyben a múlt emlékei domináltak volna. — Ezt a „múzeumi” mű­sortervet azonban, nem tar­tottuk helyesnek — mondja Bíró Boldizsár, a városi ta­nács elnökhelyettese —,’ mert Szolnoknak ugyan gazdag történelme van, de ez a tör­ténelem, nincs „kőbe vésve”, kevés látható jele maradt. Elképzelésünk úgy módosult, hogy a régmúlt felvillantása mellett a műsor nagyobbik része a mai Szolnokról szól­jon. Célunk az, hogy minél teljesebben a valóságot tük­rözze a Szolnokról alkotott kép,"s ne a város életében másodrangú jelenségeket áb­rázolja. Esztergommal verse­nyezni nehéz. Ha esélyes ver­senytársak akarunk lenni, ak­kor azt keli megmutatni, ami legjellemzőbb a mai Szolnok­ra: a fejlődés erőteljes. dina­mizmusát, a holt kövek he­lyett az élő embereket. Nógrád—Kemerovo versekben Találkozás címmel magyar és orosz nyelvű antológia je­lent meg Nógrád megyei ti­zenkét és a szovjetunióbeli Kemerovo terület - ugyan­csak tizenkét költőjének verseivel, a magyar Corvina és a szovjet kemerovói könyvkiadó gondozásában. A tizennyolc ív terjedelmű, szép kiállítású könyv — a két testvérmegye: Nógrád és Kemerovo terület hagyomá­nyos és termékeny együtt­működésének újabb gyümöl­cse — Magyarországon két­ezer, a Szovjetunióban tíz­ezer példányban kerül a könyvesboltokba. DOLGOZNAK A NŐK FELSŐPETÉNYBEN ( Az UNITÁS fonalfeldolgo­zó és forgalmazó üzeme az elmúlt évben mintegy 150 tonnányi pamutot forgalma­zott. illetve dolgozott fel. Két női szocialista brigád dolgo­zik, 33 fővel. Az orsózónők keresete 1800—2000, a csoma- golóbam dolgozóké 1500 forint. £jz 1973-as év után az elmúlt évben mintegy négymillió forintos nyereséget értek el. ugyanez várható 1974-es évi munkájuk után az idén. Ez a nyereség általában megha­ladja az egyhavi munkabér összegét. A vállalat az üzem bővítésére, korszerűsítésére felújította —. közel' 34 millió forintos költséggel — a volt Prónay-kastélyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom