Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-07 / 32. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVF„ 32. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Pártértekezletek — párthatározatok f A pártértekezletek, amelyeket a hét végén tartottak a nógrádi nagyüzemekben, nagyközségekben, újabb jelentős állomásai voltak annak a felelősségteljes készülődésnek, amely a közelgő XI. pártkongresszust megelőzi. A pártcso- port-értekezleteken, a -taggyűléseken — novemberben és decemberben — több mint 20 ezer kommunista vetett számot az elmúlt négy év munkájával. Azzal, hogy az alap- .vzerv,ezetek. személy szerint a kommunisták milyen következetességgel1 valósították meg a párt politikáját. Ennek szellemében vitatták meg a kongresszusi irányelveket, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot is. A középfokú pártszervek feladata volt, hogy összegezzék, általánosítsák a ‘munka során gyűjtött tapasztalatokat, levonják a megfelelő következtetéseket és ezzel még konkrétabbá, még hatékonyabbá tegyék saját munkájukat, az alapszervezetek tevékenységét. A pártértekezleten elhangzott beszámolók, hozzászólások erősítik a megállapítást: a nagyüzemi, nagyközségi párt- bizottságok minden területen érvényt szereztek a párt vezető szerepének. Politikai irányító munkájuk átfogta a gazdasági életet, érvényesült a területfejlesztésben, az alapszet- vezetek belső életének alakulásában, formálásában. A pártszervek munkáját olyan alapvető dokumentumok szabták meg az elmúlt négy év alatt. mint, a X. pártkongresszus határozatai, a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság állásfoglalásai. Ezek a határozatok, s a határozatokon alapuló helyi döntések, konkrét intézkedési, tervek egyrészt a társadalom, a gazdaságpolitikai feladatok eredményesebb végrehajtását segítették, másrészt saját helyzetük elemzéséhez, munkastílusuk, munkamódszerük javításához adtak hasznos útmutatást. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben megtartott pártértekezleten kommunisták egész sora szolt arról, hogy az elmúlt években sokat fejlődött, gyarapodott a gyár, ési jobban élnek a munkások is. A X. pártkongresszus, az 1972-es es az 1973-as novemberi, az 1974-es márciusi párthatározatok értelmében, — a pártbizottság kezdeményezésére —sok jó intézkedés született. Mindezek tovább erősítik *. .munkán sok vezető szerepét, javították élet- és munkakörülményeit. •Telentös eredmény, hogy a központi és a vállalati bérfejlesztések hatására — a tervezettnél nagyobb mértékben — évi 8 százalékkal nőttek a munkásjövedelmek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében limes olyan munkás a gyárban, aki 1500 forintnál kevesebbet keres havonta, és a 2000 forintnál jobban kereső munkások száma megnégyszereződött. A különböző szociális juttatások értéke 90 millió forint volt az elmúlt négy év alatt. A legerőteljesebben a leginkább szorító gond oldását, a lakáshelyzet, javítását támogatta a vállalat. Az elmúlt év végéig — mintegy 18 milliós vállalati támogatással — 218 lakás épült, és összességében 328 család lakásgondján sikerült enyhíteni. A nagyüzemi, de a nagyközségi pártértekezleteken is sokoldalúan elemezték a kommunisták a gazdaságpolitikai tevékenységet. Azt, hogy a pártszervek, a pártalapszerveze- tek milyen következetességgel munkálkodtak a párt gazdaságpolitikájának megvalósításán, mindennapi gyakorlatuk mennyiben felelt meg a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. A Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában ösz- szességében pozitív mérleget vontak a kommunisták. A 280 milliós rekonstrukció sikeres' megvalósításában, a 785 milliós évi termelési értékben, a gyár 85 milliós nyereségében jelente® része van a pártbizottság, a gyári alapszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző tevékenységének. A párttagok kritikusan feltárták a munkát kísérő gondokat és körültekintően kutatták annak okát is. Az anyaghiány, a változó piaci igények, esetenként a gyáron belüli szervezetlenség tavaly zavart okozott a termelésben, a tervteljesítésben. Mindezek ismeretében határozták meg a legsürgősebb tennivalókat. Fokozott anyag- és energiatakarékossággal, üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, a hatékonyság fokozásáéval, a munkaerőmozgás mérséklésével lehetséges és szükséges is megteremteni a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának megvalósításához, az ötéves terv teljesítéséhez szükséges gazdasági és politikai feltételeket. Budapestre érkezett Stefan Oluowski lengyel küliigy* miniszter Megkezdődtek a tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghíváséra csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Stefan Ol&zowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere. A», miniszterrel együtt Budapestre érkezett felesége, Janina Olszowska. A külügyminiszter kíséretében van Jerzy Szymanek, a szejm külügyi bizottságának tagja és a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, Marjad József külügyminiszteri umi államtitkár, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelem volt a fogadtatásnál Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete és Németi Józeef, a Magyar Népköztársaság varsói nagyköv ete is. j Csütörtökön a Kirí ügyen i - niszitériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Stefan Olsaowskd lengyel külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson néfitat vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Részt vett a tárgyaláson Jerai Szymanek, a szejm külügyi bizottságának tagja, Stefan Jedryohowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete és a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa. A tárgyaláson áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulásait, további fejlesztésének lehetőségeit, s eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) (Képünk a 2. oldalon) Szakmunkástanulók A Nógrád megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni tanműhelyében közel 90 lány tan ülje. illetve a gyakorlati oktatáson sajátítja el a női szabó szakmát. A vasút melletti tanm - hely már kicsi. Ha elkészül a textilipari vállalat új telephelye, ahol egy még korszerül' > és minden igényt kielég]itő tanműhelyt hozn ak létre. A tanulókat jól felkészült szakok n- tó gárda irányítja, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a gyakorlati eredmény jóval a közepes felett van. Képünkön: Maru zs Elemérné szakoktató és Gál Zsuzsanna elsős tanuló a 'zsebpánt készítésének munkafo lyamaiát beszélik meg. Műszaki tanácskozás a szénbányáknál A tervek feszi leltek, de teljesítésükhöz; megvan a reális lehetőségCsütörtökiül tartották Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányák műszaki tanácskozását. Az elmúlt év eredményeiről és a hiányosságokról szóló beszámolót ezúttal is már előre kézhez kapták az üzemek gazdasági, műszaki vezetői, valamint a társadalmi szervek. Sült Tibor műszaki igazgatóhelyettes ehhez íűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés is kritikusan elemezte a<z elmúlt évi munkát. Igaz, hogy a vállalati eredménytervet lényegében a célkitűzéseknek megfeleiben teljesítették, azonban részleteiben már nem ilyen egyértelmű az elmúlt évi mérleg. Jelentős kiesést okozott a széntermelés elmaradása, amit az egyéb tevékenységgel sikerült cs.ak gazdaságii ag pótolni. Az objektív akadályok mellett egy sor szubjektív tényezőt is felsorol a beszámoló, ami az aiknaüzemefc elmaradáséhoz vezetett. Ezek közül csak nphányiat: a havi telepítési tervek nem voltak reálisak, a bérgazdálkodási fegyelem fellazult. Több minőségi kifogás merült fel. Ezenkívül az ü'éem- és munkaszervezés nem kielégítő volta is hozzájárult az elmaradáshoz. A bányákban fokozott gondot kellett fordítani a nagyobb ütemű feltárási és előkészítő tevékenységre. Ebben jelentősen, sikerült .előre lépni, az eredetileg tervezettnél jóval több feltáró, előkészítő vágatot kihajtani. Ennek ellenére sem sikerült a több évre visszanyúló gondot megoldani. A feltáró vágatoknál így is elmaradtak. A többlet az előkészítő és egyéb vágatoknál jelentkezik. Az idén még fokozottabb gondot kell fordítani erre a munkára, már csak azért is, mert januárban az aknaüzemek ebben nem teljesítették, időarányos tervüket. > A termelékenység növelése is alapvető feladat a Nógrádi Szénbányáknál. Az elmúlt évi eredmények bizonyítják, hogy az acéltámos frontfejtéseken a tervezettnél kedvezőbben alakult a termelékenység. Az úgynevezett produktív teljesítmény is nagyobb volt, mint amennyit terveztek. A leg• r fontosabb termelékenységi mutató, az összüzemi teljesítmény viszont, mái- csak 94 százalékos volt. Mindössze Tiriibesen teljesítették túl a tervet. Itt is az objektív okok mellett egy sor szubjefcív tényező játszott közre. Ezek közül a. szervezési hiányosságokat, valamint a bérezés és teljesítmény közötti összhang hiányát említették meg. Ezek a mutatók egyébként az ipar- ági .szinthez viszonyítva is igen jelentős lemaradást tükröznek, és éppen ezért már az első negyedévben a prémiumfeladatok meghatározásainál erre kell majd ösztönözni. Sokat kell még' javítani a műszakgazdólikodásban. Az elmúlt évben fizetett szabadság, betegség és engedélyezat;. távoliét miatt a tervezettnél 29 ezer műszakkal több esett ki a termelésből. Ez a szám figyelmeztet a jövőre. Az is, hogy több mint 22 és fél ezerrel használtak' fel a tervezettnél több tűlműszakot. A műszaki fejlesztésiben elsősorban a munkahelyi gépesítés jelentett lényeges előre(Folytatás a 2. oldalon.) A párt X. kongresszusa, a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalása egyaránt a legfontosabb tennivalók közé sorolta a párt vezető szerepének további erősítését, a pártiráiiyítás, a párt belső életének fejlesztését. Az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárában a pártmunka, a pártalapszervezetek átfogták a gyár sokirányú tevékenységét, a gazdasági, a politikai, az ideológiai, a kulturális munkát. Ezért — a pártértekezleten született döntésnek megfelelően — a csaknem félezer kommunista továbbra is á párt- bizottság irányító munkájának javításán, az alapszervezetek erősítésén fáradozik. Azon, hogy a gyár legjobb munkásai kerüljenek ezek után is a pártba, és minél többen hallassák szavukat'a vezető testületekben. S a kommunista kollektíva még következetesebben vonja felelősségre azokat a párttagokat, akik megsértik a pártélet lenini normáit, elhanyagolják pártmegbízatásukat, akiknél a beosztás nem , párosul megfelelő körültekintéssel, felelősséggel. A négyesztendős munka országos mérlegének megvonása, a következő évek legfontosabb tennivalóinak kijelölése a XI, pártkongresszus feladata. Mindenképpen hasznos azonban, hogy a tanácskozást megelőzően értékelték a négy esztendőt, a nagyüzerhi és nagyközségi pártbizottságok és a közeli napokban elvégzik ezt a munkát a járási, a városi pártbizottságok, a megyei pártértekezlet is. Már a nagyüzemi, nagyközségi pártbizottságok iS területük, a lehetőségek alapos ismeretében vitatták meg a végzett munkát, határozták meg konkrétan a következő öt év feladatait. S éppen ez, a konkrét helyzet, konkrét elemzése készíti elő a párt- bizottságokat, a hatáskörükbe tartozó alapszervezeteket a XI. pártkongresszus határozatainak helyes értelmezésére, végrehajtására. Vinczc Istvánná Napirenden: az óvodák helyzete Ülésezik a pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége meg a tervidőszak végére. Az Az eredmények a tanácsok Csütörtökön reggel megkezdte tanácskozását az Országos Pedagógiai Intézet székházéban a pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége. Az oktatásügy több miint százezer dolgozója. érdekvédelmi testületé megvitatta a szakszervezeti vezető szervek választására előkészített tervezetet, javaslatot fogadott el az idei évi költségvetésre, majd napirendjére tűzte az óvodai nevelőmunka helyzetét, személyi és tárgyi feltételeit. A pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége egyebek között megállapította: a társadalmi öszsefogás eredményeként az ötéves fejlesztési tervben szereplő 39 ezer óvodai hellyel szemben mintegy 80 ezret valósítanak elismerésre méltó eredmények mellett azonban szükséges látni azokat a gondokat is, amelyek egyaránt jelentkeznek az óvodák szervezeti, tárgyi, személyi ' feltételeinek biztosításában, valamint —1 mind ezzel összefüggésben az ott folyó oktató-nevelő munka tartalmában/ , I Országosan a tanácsi óvodákban legutóbb 266 372 gyermeket vettek fel, ezzel az óvodai ellátottság az 1972. év; 62 százalékról 66,2 százalékra emelkedett. Ezen belül a fővárosban 81,3 százalék (a megyei városokban 68,5 százalék—78,8 százalék között), Borsod megyében viszont mindössze 50.7 százalék az óvodai ellátottság mértéke. tudatos fejlesztési politikája mellett jól tükrözik a nagyarányú társadalmi segítséget is. Jellemző példaként említették, hogy a főváros XVI. kerületében a negyedik ötéves tervben eredetileg tervezett 600 hellyel szemben eddig is 650-et létesítettek, ezzel mintegy megkéteaenezték a felvehető gyerekek számát. Az óvodák általában zsúfoltak. Az intézmények 80 százalékában a helykihasználtság 100 százalékon felüli. Ezen belül 1237 óvodában a 120 százalékot, 150 óvodánál pediiig a 150 százalékot is meghaladja. Az óvodai eszközök hiánya országosan jóval meghaladja az 50 százalékot. Pénzben kifejezve a hiány értéke félmilliárd forintnál is többéit jéteafa. (MTI) Haderőcsökkentés Plenáris ülés Csütörtökön Bécsiben a Hofburg nemzetközi konferencia- termében megtartották a haderőcsökfcentésii tárgyalások 56. plenáris ülését. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tanácskozó testület munkáját ezúttal C. M. Rose angol nagykövet vezette elnöki minőségben. A zárt ajtók mögött rendezet munkaülésen Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel. A sajtóközpontban nem adtak ki közleményt az ülésről) csali annyit jelenítettek be,1 bogy a résztvevők közös megállapodása alapján i a legközelebb! plenáris tanácskozást február 13-án. tartják.
