Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
Ahogy az igazgató látja Hatékonyabban és takarékosabban Megint léi... Ja nuár első felének szeles Időjárása után az utolsó két 70, verőfénye naftalinba parancsolta télikabátjainkat. A merészebbek üvegfalak védelmében fürdőruhában sütkéreztek, és még a Jázósab- bak is megengedték maguknak azt a fényűzést ■ hogy fedetlen fővel lépjenek az utcára. Hazánk nem egy pontján kúszott a hőmérő higanyszála 10—15 C° fölé, s a játékboltok köznegetség tárgyává lettek, hiszen az első napokban nem, vették be a kirakatokból a ródlikat, sítalpakat. A telektulajdonosok fontolgatták, hogy ki lehetne menni megnézni, mi van a földnél. és az erdőkben andalgó szerelmesek itt-ott tényleg ibolyáztak is. Mindnyájan belenyugodtunk, hogy a tavasz tündére az idén korábban megjött... Talán az elmúlt év csúsztatását akarja ledolgozni — gondoltuk, azután kiderült, hogy csak egy álcázó hadművelet volt, mely ruhatárunk rugalmasságát és idegeink teherbíróképességét tette próbára. Február maga előtt küldte az első hófellegeket, s óriási pelyhekkel köszöntött be. Ügy látszik, odafent .nagytakarítás van, paskolják a ciklondunnákat, bekapcsolják az „orkán" porszívót, s ennek következtében idelenn az atyák csúnyákat mohdanak, miközben elindulnak, hogy lehozzák a padlásról gyermekeik következő idényre elraktározott téli sportszereit. A humoristákba beléfagyott a szó. Hazánk különböző szerkesztőségeiben körülbelül félszáz olyan írás került papírkosárba, mely a téli felkészülésen élcelődött, mely azért volt kitűnő, mert két éve nincs tél. Ugyanakkor a hó- marókezelők kezüket dörzsölik, hogy végre talán kipróbálhatják az évekkel ezelőtt vásárolt. de még soha nem használt új gépeket. Ruhagyáraink új modellekkel kísérleteznek, téliesített fürdőruhák, illetve nyáriasított pufajkák születnek az álmodozó tervező asztalán• s a következő tél- nvári, akarom mondani nyártéli idényre — az évszak szó elavult lévén az Akadémia törölte — megjelennek a boltokban is. Legnagyobb zavarban az utazási irodák vannak. Egy részük februári balatoni nyaralást, illetve augusztusi sítúrákat hirdet hazánk kies tájain, más részük azonban felén találta a szeget. Téli kirándulást ígér a Tátrába és nyárit Egyiptomba, ahol szinte egész évben azonos időjárás lévén még megbízhatóak az évszakok. — S — t Közismert, hogy éhben az esztendőben, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése több tekintetben nagyobb követelményeket állít megyénk üzemeinek, vállalatainak dolgozói elé. A tennivalóknak közös vonásuk van, a megvalósítás során azonban jelentkeznek azok a sajátosságok is, amelyek csak az adott kollektívára jellemzőek. Ezekről beszélgettünk Varga Gyulával a Salgótarján,! öblösüveggyár igazgatójával. — Visszapillantva az elmúlt évre, mit kíván ezzel kapcsolatiban elmondani? — Viszonylag nehéz körülmények között indult az 1974-es év 'is. Legfőbb gondot a demokratikus export-kontingens biztosítása okozita. Az ezzel kapcsolatos problémákat sikerült megértetni a mun ka- kollektívákkal. Vállaltaik a kényszerhelyzetből adódó nagyobb feladatokat; a gyorsabb termékváltást, az új vevők keresését, azok igényeinek kielégítését mind a bel-, mind a külföldi piacokon. Közös munkával az év végiére minden rendbe jött. Elmondhatom, hogy ismét egy sikeres “ évet hagytunk magunk mögött. Mind a tervhez, mind a bázishoz viszonyítva túlszárnyaltuk az előírásokat, teljesítettük a kongresszusi ver- senyváfllalásumkat is. A többlettermelést száz százalékban termelékenységből biztosítottuk. A dolgozók bérszínvonala 1970-h.ez képest 30 százalékkal nőtt, az összlétszám az előbb említett időszakban csupán 0.46 százalékkal emelkedett ugyanakkor a termelés 60 százalékkal nagyobb. Az elmúlt évi nyereségtervét 113 százalékra teljesítette k kollektíva. Ilyen előzmények után kezdtünk hozzá az új, sokkal nagyobb feladatokhoz az idén. — Miben jelentkeznek ezek? — Több irányúak. Sajnos, nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni a belföldi igényeket: aiz automata gépeken gyártott poharakból, kelyhek- ből, a vendéglátóiparban használatok termékekből, s egyéb háztartási üvegárukból. Valamivel kedvezőtlenebb a helyzet mint tavaly a demokratikus e x portkon, ti n- giens biztosításánál. Ez elsősorban a osillárü vegekre, másodsorban. pedig a háztartássá, üvegféleiségeikre vonatkozik. Többek között két Automata kemencét újítunk fel az idén. ami 28 millió forintnyi termeléskiesést okoz- Az előző évekhez képest meg kell birkózni a nagyobb arányú alapanyagár-emelkedésekkel is. Előzetes számításaink szerint, pillanatnyilag a különböző áremelkedések 18 és félmillió forinttal rontják az eredményességet. Ennek eg^ része tőkésimportot jelent. Az előbbiek mellett viszont kedvező kilátások vannak egy 18 millió forint értékű exporthitelre. és 180 millió forint fejlesztési hitelre. Ennek okos felhasználása igen körültekintő munkát kíván mind- annyiunktól. — Milyen területeken szükséges alapvető változást elérni a hatékonyság .növelésében és a takarékos gazdálkodás megvalósításában ? — Az említett feladatok megoldására, a gondok megszüntetése, valamint az áremelkedések bizonyos mérséklése céljából kidolgoztuk az anyag- és energiatakarékossági tervünket. Ez csak a vállalat elképzeléseit tartalmazza. Valószínű, a dolgozók majd kiegészítik konkrét vállalásokkal. Az intézkedési tprv szerint 4,2 millió forint megtakarítást kívánunk elérni az alapanyagoknál és az anergiánál. Ebből 131 ezer dollárnak megfelelő összeget tesz ki az importanyag csökkentese. A többlettermelést újabb lótszámcsökkeniféssel oldjuk meg. Ezért a többlet- termelés száz százalékait termelékenységiből biztosítjuk az idén is. Tovább növeljük a munkaigényes termékek választékát, nyolc százalékkal mérsékeljük a sielejtet, a minőség rontása nélkül két százalékkal csökkentjük a termékek súlyát. Terveinkben szerepel még a munkaidő jobb kihasználása, a munka szervezettségének növelése, a munkásoktól független vesz- teségiidő csökkentése, a jobb munkafeltételek megteremtése. a norma- és technológiai fegyelem megsczilárdítá- sa, valamint a korszerűbb üzem- és munkaszervezés. Az említett feladatok jó elvégzése, valamint a fejlesztési elképzelések okos megvalósítása céljából még több öntudatos. gyárat szerető, többre vágyó, jobbat akaró, jövőjét érdeklő, s azt okosan formálni akaró munkást kapcsolunk be. — Ön szerint a munkások érzékelik a reájuk háruló megnövekedett feladatokat, a vele járó felelősséget? — Nagy többségük ismeri érti es vállalja is. Biztos vagyok abban, hogy a régi hagyományokhoz híven újabb erőfeszítéseket tesznek a megnövekedett feladatok sikeres elvégzéséért. Ebben a munkában számítunk a szocialista brigáditagokra, a gyár valamennyi munkakollektívájára. Ismertetjük velük a feladatokat, elképzeléseinket, a megoldás útját, lehetőségét, s arra kérjük őket, hogy kongresszusi venaenyivállaliásiaik- ban közöljék ezzel kapcsolatos elképzeléseiket. — A jelenlegi kollektíva képes-e megbirkózni az új helyzetből fakadó,* sóik tekintetben nagyobb követelményekkel? — Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a törzs- gárda tagjai, a szocialista brigádban dolgozók nagyon öntudatosan. veszik ki részüket a termávalókból. Sokszor első pillanatra megoldhatatlannak látszó feladatok elvégzését vállalják magukra. Biztos, vagyok, hogy ebiben az esztendőben is így lesz. — Végül mondjon néhány szót arról, hogy a gyár vezetősége tudja-e biztosítani a feltételeket az előbb említettek jó elvégzéséhez? — A vázolt körülimé- mények között az idén 10 millióval nagyobb termelési értéiktervet kell megvalósítanunk. Ennek tudatában állítom, hogy a nehézségiek ellenére is, a föltételeket biztosítani fogjuk a folyamatos termeléshez. Ez viszont tőlünk, vezetőktől kíván jóval nagyobb körültekintést, alaposságot, szervezettséget, megfontoltságot és bölcsességét. Tülajdómiképpen az a mi kongresszusi vállalásunk. Megrendelésünk van, alap- és segédanyagokban sem lesz fennakadás, biztosítjuk a hatékony termelésihez szükséges gépeket is. Amennyiben, elképzeléseinket maradéktalanul megvalósítjuk, akkor a dolgozók jövedelme az idén is megközelíti az előző évekét, s ezt saját erőből, jó munkával alapozzuk meg — fejezte be nyilatkozatát Varga Gyula igazgató. I" K. AZ EDDIG lezajlott termelőszövetkezeti zárszámadásokból leszűrhető az a tanulság, hogy a szövetkezeti tagok jelentős hányada nem mindenre kiterjedően vitatja a közös gazdaságuk helyzetét. Különböző álláspontok alakulták ki. Többen — akik párttagok —, arra -hivaitkoznak, hogy a lezajlott vagy a most sorra kerülő pártrendezvényeken sokat elmondtak, vagy el kívánkoznak mondani a közös gazdaságokkal kapcsolatosan. Tartózkodnak attól, hogy ismétlésekbe bocsátkozzanak. Inkább hallgatnak. Egy másik álláspont is az ismétlésektől való tartózkodásiból fakad. Ebiben az esetben arra1 hivatkoznak többen, akiknek igen órtakes tapasztalatuk van az egész évi munkát illetően, hogy a közgyűlést megelőző brigád-, vagy más csoportos beszélgetéseken, a közgyűlésnél szűkebb kollektívában tulajdonképpen már mindent elmondtak Ha a zánszámadő közgyűlés alkalmával, a tagság szélesebb körében megismétlik beszédüket az óhatatlanul sokaknak csupán ismétlés lesz, és ezt nem tartják ildomosnak. Sok igazság van ezekben a nézetekben, mégis féligaasá- gos. A pár (rendezvényeket a tsz tagságának egy igen kicsi hányada látogatja, ami érthető. Nem kell tehát senkinek sem tartania attól, hogy beszédét — különösen akkor, ha az érdekes, közérdekből, vagy esetleg egyéni érdekekből iaKözgyűlések és a uita díttatva li'angzik is él — ismétlésnek veszik. Erre hivatkozni tehát 1 szükségtelen. Egyébként is a pártrendezvé- nyen elmondottakat a párttagság biztosan kiegészíti, kerekíti, értékesebbé csiszolja, és ennek következtében mindenki számára tanulságosabbá válik. Emiatt tehát senki se maradjon hangtalan a közgyűlésen, amely a legilletékesebb mindennemű kérdés — amely a termelőszövetkezet életével összefüggésben van — megvitatására. ’ De egyébként azoknak a száma a kisebb akiknek ilyen az álláspontjuk. Nehezebb a helyzet azokkal szemben, akik arra való hivatkozással, hogy kis ab b kollektívákban már mindent megbeszéltek, nem vesznek részt a zárszámadó közgyűlés vitájában. Ez az álláspont, nem hogy' megengedhetetlen, hanem káros a közössel szemben, következésképpen a tsz-tag. mint a szövetkezet első számú gazdája, hallgatásával önmagának okoz kártA közösség' minden lényeges ügyét meg keli beszélni, a zárszámadó közgyűlésen. Varsányiban történt, — ahol a három egyesült tsz külön-kü- lön tartotta a közgyűlést —, hogy bérvita jetentoaett. mert a tagsággal későn közölték, hogy a korábban beígért béren! felüli 5 százalék részesedést nem tudják kifizetni. A tagság, figyelmének nagy részét erre fordította, mert a vezetőség, sajnos, nem tisztázta félreérthetetlenül velük sem korábban, sem ott a tanácskozáson, a valóságos helyzetet. Ezért sokan a közgyűlés közben elhagyták a tanácstermet. ahelyett, hogy megvitatták volna a kérdést. Kinek tettek jót ezzel? Róluk volt szó, joguk lett volna megkövetelni, hogy a legapróbb részletekig beszéljék meg a kialakult új helyzetet. A teljes ismeret birtokában nem kétségekkel telve hagyták volna el a közgyűlés színhelyét akik elmentek, s azok sem, akik ottmaradtak ugvan. de keveset értettek meg az intézkedésből. i A zárszámadó közgyűlésen helye van az élénk, célratörő vitának. Semmit sem szabad elhallgatni. ami kétkedést hagyhat az emberekben a gazdálkodás, a Vezetés iránt. Hagyom-myos és szép dolog az, hogy ilyen nagy esemény alkalmával, mint a zárszámadó közgyűlés, a mezei munka támogatói, partnerei, a jó- barátokj a mezogazclaikodast irányító szervek képviselői jelenlétükkel megtisztelik a közgyűlést. Ez a szép hagyomány akikor veszít értékéből, ha a vendég, ment nehezen, indul a tagság felszólalása, kötelességének tartja., hogy beszéljen. Némelyik ember pedig olyan hosszan tud szólni — sajnos, igen általános dolgokról —, hogy a tsz-tagság csak Úgy feszeng a székeken. Már az idén is volt arra példa, hogy két vendég felszólalása összességében hosszabbra sikerült, mint a vezetőség jelentése. A tagok körében, nem váltottak ki elismerést ezek a beszédek. Szerencsére nem hallgatással. hanem a saját ügyük iránt érzett felelősséggel folytatták a vitát. Ez azonban még ritka ’eset, jóllehet már ilyen is van. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy nlpcs Szükség a vendégek beszédére. De ez valóban a tsz-moz- galomról szóljon, a mezőgazdálkodás nagy kérdéseit világítsa meg. Ez érdekli az emberesei. A V, XRSZÁMAIM) közgyű- ísek zöme még ezután következik. Apró részletekre kiter- ledően vitassanak meg mindent a tsz-tagok- Ne tartson senki attól, hogy megszólják: ismétel. A segítő, felvilágosí- ás+ nyúitó Szándékkal felszólaló vendéget is szívesen meghallgatják. De a lényeg legyen a fontos, ez érdekli a tsz-tagságát. Babái Gyula Pétisói — optimálisai! A mezőgazdasági munkák szórását, így Matuzka Sándor, mostani feladatai közé tartó- — képünkön — két társával zik a műtrágyaszórás. Termé- Mester László és Dudok Mi- szetesen gépekkel végzik ezt hály traktorosokkal szórták a a fontos teendőt a gazdasá- műtrágyát a lucemaföldre. gokban, a földekre azonban Az úgynevezett Darázsdó-dű- csak megfelelő feltételek mel- lobén dolgoznak, s munkájuk - lett vonulhatnak ki a trakto- tói- a gépek helyes beállításának. A csapadékos időjárás tói nagymértékben függ majd mellett csak kora reggeli fa- a földek hozama. Az import gyos órák jöhetnek számitás- nyersanyagokból készült ta- ba, így igyekezni kell a mun- lajerő-visszapótló műtrágyát kával, nehogy a sárban lera- emellett pazarolni sem lehet, gadjanak a gépek. Szécsény- takarékoskodni kell, optimális ben egyszerre három munka- mennyiségben kell azt a gé- géppel is végezték a pétisó pekkel szétszórni! Így látom a világot Nemzetközi gyermek-képzőművészeti pályázat A Komszomol Központi Bizottsága a szovjet1 úttörő- szervezet központi tanácsa, számos más intézménnyel, szervezettel együtt nemzetközi pályázatot hirdetett a világ gyermekei számára, Így látom a világot, címmel. A pályázaton részt vehet a világ minden gyermeke, 5—16 év között. Az egyes pályázók 10, az iskolák és szervezetek 50— •30 rajznál többet nem küldhetnek be, a rajzok mérete tetszőleges. A pályamunkák bármilyen technikával készül." hetnek (ceruza, pasztell, ak- varell- tempera, olajfesték üb.). A gyermekek megörö- ríthetik környezetüket, népszokásokat, nemzeti hagyományokat. Feldolgozhatják műveikben a felnőttek elbeszélései alapján a háborút is. A III. nemzetközi gyermek-képzőművészeti pályázatot a fasiszta Németország feletti győzelem 30. évfordulójának tiszteletére hirdették meg. Beküldési határidő: 1975. május 1. Cím: Szovjetunió, Moszkva, K—30, Szuscsovszkaja Ulica, dóm 21. „Pionyerszkaja Pravda”. Minden egyes' ra.iz hátára oroszul, angolul, franciául, spanyolul, vagy németül írják fel a rajz címét, a pályázó adatait. A legjobb pályamunkákból idén- december végén kiállítást rendeznek a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának termeiben. NÓCRAD - 1975. február 5,, szerda 3 i
