Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

H im?. \ - V A minőség rontása nétküt Nem árt hangsúlyozni, hogy a sokoldalú takarékos­ság gondolatának gyakorlata megvalósítása eddig Sem je­lenített, de a jövőben sem, je ienthet egyet a termékek mi­nőségének rontásával. Így képzelik el az öblösüveggyár vezetői is az egyes termékek pú iycsökkentését. Még így is a megengedett határokon be­lül maradnak. , Hogy a minőséig javítására milyen szükség van, azt az elmúlt • évek példája birzo nyitja. Egyik másik gyárunk­ban megnőtt a reklamációk száma, a Páva Fehérnemű- g'Tár jánosatenai telepén pél­dául az 1973. évi 2.9 száza­lékos selejt- illetve osztályos áru a múlt évben 3,4 száza­lékra növekedett. Se szeri, se szim® azoknak a jogos kifo­gásoknak. amelyek a külön­böző félkész és készáruk jó minőségét hiányolják. Az egyik gyárban pana­szolták az asszonyok, hogy regedben két harisnyanadrág hat hónapig is eltartott. Mos* 1 •mában pedig két hét múlva tönkremegy. Szövés! hibák is vannak bennük, mégis, első oszályon kerülnek forgalom­ba. Előfordul, hogy kétszeí, háromszor kell egy cipőt ki­cserélni, amíg a jót síikéiül kifogni. Az sem takarékosko­dás. ha az illatos szappanból, az illatosító kimarad. A ga­ranciális javításokat végző dolgozók tudják,, ho,gy gyak­ran milyen felületesein, heve­nyészve összeállított termé­kek kerülnek ki a dolgozók kezeiből. Tavaly azért, került nehéz helyzetbe a Budapesti Finomkötöttárugyár hármas számú (balassagyarmati) gyá­ra. mert nem a szerződésben vállalt minőséget biztosítot­ták az exporttermékeknél. A termékek minősége iránt korábban is nagy volt, de az idén igen, megnőtt a követel­mény. Érthető, mert senki1 sem hajlandó pénzt adni si­lány áruért, legyen az fél­kész termék, termelőesEkök, vagy fogyasztási cikk. Ebből is kitűnik, hogy a termékek jó minőségéről nem a meósnak, az értékesítő vál­lalatoknak kell gondoskodni, hanem az azt előállító üze­mek munkásainak, műszaki dolgozóinak, a kiviteli,ező épí­tő’pari vállalatoknak és a tervezőknek. Ez alól senki sem kaphat felmentésit, dol- goazon vezetőként, vagy be­osztottként. Megyénk üzemei, ahol egy kicsit is adnak a gyár hírne­vére, a márka becsületére, nem nagyon engednek ki gyengébb minőségű terméket. Ez feltétele a kül- és belföl­di piacok megszerzésének, il­letve bővítésének, a tervezett ni-ereség részbeni előteremté­sé nek. Ä XI. pártkongresszus és f.-‘'.szabadulásunk 30. évfordu­lójának tiszteletére indított verseny jelenlegi, .második szakaszában is fontos köve­telmény a minőség növelése. Ezt tükrözik a ZIM salgótar­jáni gyárában, a Páva Fehér­neműgyár jánosakmai telep­helyén. a Salgótarjáni. Kohá­szati Üzemekben, a síküveg­gyárban, az öblösüveggyár­ban tevékenykedő szocialista brigádok ez évi felajánlásai. Az előbb említett célok el­érését segíti a Dolgozz hibát­lanul tudományosi munka- rendszer, a könnyűipari üze­mekben. bevezetett ...ne add tovább”, az építőiparban a garancia'evél-mozgalom. En­nek során azt bizonyítják be n vetélkedő dolgozók, hogy a* termékek minőségének ja­vítása egyetlen pillanatban sem kerülhet le az üzemi éle( napirendjéről. Sőt. ahogy egyes területeken mennyisé­gileg telítődik a piac. illetve csökken a kereslet, úgy nő­nek meg a termékekkel szembeni minőségi követel­mények. Ennek teljesítése esetén to­vább nő azoknak a dolgozók­nak. munkásoknak a becsüle­te. akik eddig i,s tartották magukat felfogásukhoz. s csak ió árut adtak ki kezük­ből. Ók mondják, ezért sza­vukra oda kell figyelni, és ennek szellemében cseleked­ni: pénzt csak jó munkáért szabad mindenütt kifizetni. Ez nem óhaj, hanem kövrtrt- mény 1 V. K, Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY EI ßl Z O TTS A GA ES A MEGYEI TAtMŰ&S TAPJA •» XXXI. ÉVF., 30. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 5., SZERDA minden területen erősítjük fejlődésünk szocialista vonásait L lésesett az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A Nógrád megyei pártbi­zottság kedden salgótarjáni székhazában ülést tartott, amelyen megvitatta az MSZMP XI. kongresszusának irányelveit. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Az ülést Matuz József, a megyei, pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Géczi Já­nos, a megyei pártbizottság első titkára elemezte az irány­elvek Nógrád megyei megvita­tásának tapasztalatait' tanul­ságait. Elmondotta, hogy e vitára .mindenekelőtt az igen nagy aktivitás és felelősségér­zet a jellemző. A Nógrád me­gyei kommunisták egyöntetű­en kifejezésre juttatták: a X. kongresszus döntéseit az élet igazolta, elismeréssel szóltak arról is, hogy a Központi Bi­zottság a két kongresszus kö­zötti időszakban felismerte az élet változásai következtében keletkezett ellentmondáso­kat, feszültségeket, s azok megoldására az eltelt négy esztendő során sok fontos határozatot hozott. Egyetértve az irányelvekkel, a Nógrád megyei kommunis­ták a legfontosabbnak azt tartják — hangoztatta Géczi János, — hogy politikánk fő és meghatározó vonala válto­zatlan. Semmi szükség „for­dulatra” alapvető változás­ra. Ugyanakkor tovább kell erősíteni fejlődésünk szocia­lista vonásait, azoknak követ, kezetesebben kell érvénye­sülniük politikai célkitűzése­ink végrehajtásában, a társa­dalmi élet minden területén. Folytatni kell ezt a politikát, úgy- hogy közben az élet kö­vetelményeinek megfelelően szüntelenül fejlesztjük, gaz­dagítjuk, gyarapítjuk. Az előadó hangsúlyozta, lépten-nyomon tapasztal­ható, hogy a Nógrád megyei kommunisták nemcsak sza­vakban. hanem tettekben is kinyilvánítják egyetértésü­ket. Ezt tükrözi a XI. kong- resszús' és a felszabaduás 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny, ezt bizonyítják az 1974. de­cemberi KB-határozat végre­hajtására készülő intézkedési tervek, az üzemek, vállalatok most zajló termelési tanácsko­zásai. A párttagság, szoros összefogásban az egész la­kossággal azonosult a párt célkitűzéseivel, azokat a ma­gáénak vallja- s hagyománya­inkhoz híven kész legjobb tudása szerint dolgozni a párt politikájának végrehajtásá­ért. A Nógrád megyei kommu­nisták előtt álló feladatokkal foglalkozva, Géczi János utalt a megye gazdasági szerkezeté­ben végbement mélyreható változásokra, amelyek hatás­sal voltak Nógrád megye tár­sadalmi szerkezetére is. Rá­mutatott, a gyorsabb társa­dalmi haladás, gazdasági fej­lődés egyik alapfeltétele a megye létszámban megnöve­kedett, tapasztalatokban meg­erősödött munkásságának na­gyobb politikai aktivitása, tár­sadalmi szerepének tokozása. Nem volt taggyűlés, ahol ne hangoztatták volna a szocia­lista nemzetközi összefogás, a szélesedő és sokoldalú együttműködés alapvető fon­tosságát, mindenekelőtt a Szovjetunióval' valamint a többi testvéri szocialista or­szággal. Ezzel összefüggésben a megye kommunistái nagyra értékelik a párt nemzetközi tevékenységét, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjávlfl való testvéri kap­csolatok fejlesztéséért, továb­bá a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megte­remtése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. A vitaindító beszámolót követő széles körű vitákon felszólalt Losonczi Pál■ Lipták József, a Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának veze­tő titkára, Ozsvárt József, a salgótarjáni városi pártbizott­ság első titkára, dr. Csonka Tibor, megyei főügyész, Hof- fer István, a megyei tanács elnöke, dr. Bandur Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, Füssy József. a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára. Balta István, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Fent Lajos, a szurdokpüspöki Béke Tsz elnöke. A vitában elhangzottakat Géczi János foglalta össze. A Nógrád megyei pártbizottság állásfoglalásában rögzítette, hogy a Központi Bizottság kongresszus' irányéi vei veL egyetért; a megvitatásuk so­rán felvetett javaslatokat, észrevételeket eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságá­hoz. Andrej Gremik© találkozott Ánvar Szadattal Előtérben a béliés rendezés kérdései Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt Kairóban folytatódtak a megbeszélések Andrej Groimiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter között. A tárgyalások hétfői, első sza­kaszának lezárásaként mind Gromiko, mind Fahmi nyilat­kozott. A szovjet külügymi­niszter elmondta, hogy a tái- gyalások átfogják a szovjet — egyiptomi viszony valamennyi területét és természetesen a közel-keleti térség helyzetét is részletesen megvizsgálják. „Nézeteink sok ponton talál­koztak — mondta a szovjet külügyminiszter — természe­tesen egy megbeszélés nem volt elegendő minden kérdés alapos megvitatására". Iszmail Fahmi kijelentette, hogy Egyiptom érdekelt ab­ban, hogy a Szovjetunió to­vábbra is latba vesse nem­zetközi befolyását az arab ügy érdekében. Nagvon fol­tosnak nevezte a magas szin­tű) őszinte véleménycserét a két ország között. Miközben a szovjet kül­ügyminiszter Kairóban ta­nácskozik, az egyiptomi fő­város repülőterére egymás után érkeznek meg az arab külügy- és hadügyminiszterek gépei. Szerdán kezdődik ugyanis az Arab Védelmi Ta­nács rendkívüli ülése. ame­lyet Libanon kérésére hívtak ö*sze. A megbeszélés témája a Dél-Líbanon ellen folyó iz­raeli agresszió. Andrej Grímiko szovjet külügyminiszter, kedden ta­lálkozott Anvar Szacbatital, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökiével. A találkozón a felek rész­letesen megvitatták a szovjet —egyiptomi kétoldalú kap­csolatok helyzetét, s megbe­széléseik során kifejezésre juttatták országaiknak azt az eltökéltségét,, hogy a Szovjet­unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés alapjain, továbbra is folytat­ják e kapcsolatok kiszélesíté­sének folyamatát. Az egyiptomi elnök és a szovjet külügyminiszter emellett megvitatta a közel keleti helyzetet, amely a fo­lyamatos izraeli agresszió és az ENSZ közel-keleti határo­zatai végrehajtásának izraeli részről való visszautasítása k övét keztében. vál tozatlan u 1 bonyolult és feszült. A felek m?’vizsgálták azokat a Isi­seket. amelyek hatékonyan előmozdíthatják a közel-kele ti helyzet mielőbbi rendezését és megteremthetik az igazsá­gos és tartós békét a térség­ben. A megbeszélésen, amely- tárgyszerű és baráti légkör­ben folyt le. részt vett Isz­mail Fahmi egyiptomi kül ügyminiszter és Vlagyimir Poljakov, a Szovjetunió kairói nagykövete. (MTI) (Képünk a 2. oldalon) Elutazlak u francia képviselők Kedden elutazott Budapest­ről a Francois le Douarec al- elnök vezette francia parla­menti küldöttség, amely a magyar országgyűlés meghí­vására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, valamint az országgyűlés több vezető tisztségviselője. Ott volt Raymond Bressier. -a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe is. (MTI) Csipkemintás fürdőszobák Maszlik Pálné és Tóth Dániel-né, a Finorníkerámiaipari Művek romhány i építési- és kerámia gyára Mikszáth Kál­mán Szocialista Brigádjának tagjai. Díszes mintázatú csem­pék csomagolását végzik, melyek az építőipar keresett ter­mékei közé tartoznak. A csipkerajzú fekete kerámia a .fürdőszobák díszévé válik. A romhányt gyárban emellett az olcsóbb, hagyományos falburkoló anyagokat is mind nagyobb mértékben, készítik, ezzel is segítve a. lak ás építési program sikeres végrehajtását. Képünkön: az előbb említett szocia­lista brigád tagjai, akik a gyár legeredményesebb munka- kollektívájában, dolgoznak. Az 'elmúlt esztendőben az első helyezést kapták, valószínűleg most is ...dobogón” maradnak — Kulcsár József — Pályásat a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére Tanácskozott a honismereti bizottság Tegnap délelőtt fontos muhkaülésre hívták öksze a megyei honismereti bizottság tagjait. A tanácskozást Koinok Nándor. • a megyei, művelő­dési osztály közművelődési csoportvezetőjének tájékoz­tatója nyitotta meg. Ismertet­te a bizottság tagjai előtt a közművelődési bizottság tanú­ét- 30-á.n megtartott ülésének a honismereti mozgalommal kapcsolatos gondolatait, az ott megfogalmazott feladatokat. Ezek középpontjában a hon­ismereti mozgalom kiszélesí­tése. társadalmi megbecsülé­sének. szervezeti kereteinek fokozása áll: a rendszeresebb, átgondoltabb együttműködés a KISZ-szel. a szakszervezet­tel. a módszertani továbbkép­zés segítése. A másik napirendi pont annak a pályázatnak a megvi­tatása volt. melyet a megyei múzeumi szervezet és a hon­ismereti bizottság közösen, hirdetett felszabadulásunk 39. évfordulója tiszteletére. Do­monkos Lajos, a múzeum munkatársa mutatta be az elkészített témajavaslatokat. A megyei helytörténeti pályá­zatot az előző évek gyakorla­tát követve, idén is az or­szágos néprajzi és nyelviárási pályázattal együtt hirdetik, két tagozatban: külön e fel­nőttek és külön a fiatalok számára. Egy fontos téren azonban különbözik ez a ki­írás az előzőktől: szeretnének kilépni vele a szűkebb szak­mai berkekből, szélesebb kö­rűvé tenni a helytörténeti, honismereti kutatásokat. Ezt tükrözik a javasolt témakö­rök is. Többek között a kü­lönböző közösségek felszaba­dulás utáni történetéről, szo­cialista brigádok, művelődési közösségek eddigi útjáról, az általános és középiskolák közművelődési szerepéről, az ifjúsági mozgalom hagyomá­nyairól várnak pályamunká­kat.. Szerepel a témák között a nemzeti, népi. munkásmoz­galmi hagyományok feltárása. az ipartörténeti gyűjtemények helyzetének leírása, a 25. szü­letésnapját ünneplő tanácsok története is. Az üzemi és t'alu- krónikák. a néprajzi munkák értékét emeli, ha a pályázók tárgyi anyaggyűjtéssel páro­sítják kutatásaikat. A pályá­zat beküldési határideje 1975. augusztus 31. A témákról, a pályadíjakról a Hazafias Nép­front szervezeteinek a taná­csoknak. intézményeknek, is­koláknak részletes táiékozta- tót küldenek ki. A pályázat megvitatása után befejezésül a honisme­reti aktívák ez évi tovább­képzési tervéről szólt Schnei­der Miklós, a megyei levél­tár igazgatója. Négy alka­lommal egynapos programot terveznek. melyre megyei szakembereket és központi előadókat kérnek fel. Legkö­zelebb márciusban a helytör­téneti szakirodalomról, a vne- gyetörténet köteteinek hasz­nosításáról. a pályázat felté­teleiről, témáiról lesz szó. (\ / I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom