Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
Hivatásuk: ax életmentés Kinn az atcán kesernyésen fújdogál a januári szél. amikor megszólal a telefon a salgótarjáni mentőállomás szolgálat- vezetője, Tamási Gyula asztalán. Baleset. Riasztócsengő: ápolóknak, gépkocsivezetőknek. Már Indult vis szirénázva a mentőautó, villogott a kék fény, s s piros zászló suhogott, csapkodott a kora délelőtti szélben. Néhány perc múlva a mentőautó megérkezett a helyszínre. A balesetet szenvedett embert ellátták, majd behelyezték a mentőkocsiba, s újra villogni kezdett a kék fény. Még néhány perc, s a fehér kocsi a kórház bejáratához gördült. ' A sérültet leemelték bevitték, s egy perc múlva már orvos hajolt lóié. A kis fehér kocsi megfordult megint. Ökrös Gábor mentő- sofőr kivezette az országúira. Falusi László mentőápoló melléült, s indultak ' Issza állomáshelyükre. Gyorsaságukkal, tudásukkal, emberségükkel sok-sok ember életét mentették már meg. KÖSZÖNET érte. (Bábel László) Megmentik a pusztulástól a magyar szürke marhát Átfogó tenyésztőmunka kéz. dődött — az állattenyésztési félügyelőségek bevonásával — a kiveszőben levő magyar szürke marha megmentéséért. Az ősi fajta, amelynek elődeit a honfoglaló magyarok hozták magukkal, már csak mutatóban található a hortobágyi és a kiskunsági nemzeti parkban. A kislétszámú állományt — 900 tehenet tartanak nyilván — az egyedek közeli rokonsága miatt azonban a leromlás, az elkorcsosodás veszélyezteti. A sajátos magyar „villás- szarvú” beltenyészetet már a nomád pásztorkodás idején is sztyepp! marhák legszebb alfajaként ismerték Európában. A virágkora a folyók szabályozásával, a legelők pusztulásával ért véget. Érdekes- hogy míg 1870-ben a hazai állományt teljes egészében a magyar szürke alkotta, addig századunk elején már csak a kisparaszti gazdaságokban tenyésztették. Az ebből maradt állományt kell- a fajtajelleg megőrzésével. Sürgősen felújítani. Genetikusok- bevonásával mindkét nemzeti parkban megkezdődött ez a munka. Bugacon, a mostani utódok Olaszországból importált, a magyar szürkével rokonságban levő apaállattól származnak. Ezek füstösebben árnyalt szőrzetükkel és egyszínű szarvukkal különböznek a hazaiaktól, s ez túlzottan öröklődik az utódoknál. Ezért a fajtával szorosabb rokonságban levő tenyészállatokat szereznek be Jugoszláviából, és Erdélyből, ahol magyar szürkét is tartanak. A Jugoszláviából érkezett tenyészbikákat egyelőre karanténban tartják Szalkszentmárton- ban, s innen kerül majd Bugáéra, illetve Hortobágyra. Ugyanakkor a bugaci magyar szürke növendékbikákat Jugoszláviába exportálják. A népfront a A közelmúltban tanácskozott a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Napirendjén az MSZMP Központi Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvitaíása szerepelt. A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének megfelelően sok szó esett a nemzeti egységről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogalmazódott: A szocialista nemzeti egység erősítése arra kötelezi a népfrontmozgalmat, hogy az együtt dolgozó, együüt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és érdekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. E i;rt fontos törekvés, hogy a népfront aktivistái, s képviseletükben maga a mozgalom eljusson mindenhová: a legkisebb településekre, éppúgy, mint a társadalmi szerveken kívül állókhoz. A népfront főtitkára a tennivalók között említette: „Jelentős azoknak az állampolgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt településektől távol: tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben, vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy ennek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen foglalkozzon. Társadalmi összefogással és a helyi tanácsok e célra felhasználható eszközeivel lehet az itt élő emberek életkörülményeit javítani. Meggyőződésünk, hogy e vonatkozásban a Hazafias Népfrontnak a feladata a jövőben is a kezdeményező lépéseket megtenni”. Ez a törekvés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az irányelvek alapján is ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős szerepet vállalhatnak a járási népfrontszervezetek. A járási népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságától kapott feladatokat, iránymutatásokat továbbítja a községeknek, s emellett természetesen önálló politikai munkát, népfronttevékenységet végez. E7, utóbbi a leglényegesebb á járási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a közigazgatási egységhez tartozó községek, települések gondjait, feladatait. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók ellátásához, az egész területen hathatós segítséget tud nyújtani. Segítheti a tanácstagok területi, az országgyűlési képviselők választókerületi munkáját. De ugyanilyen átfogó leheti a helyismerete, kezdeményezőkészsége az élet minden területén. Egy-egy járási népfronthoz átlagosan 4—8 nagyközség, 15—20 község, illetve kisközség tartózik — mindenütt helyi népfrontbizottságokkal. Ezenkívül több tanyai bizottság is működik területükön. A végzett munka felmérésekor az elmúlt év végén egyértelműen bebizonyosódott, hogy a járási népfrontbijárásokban zottságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egységben. Sok munkát pedig csak a járási néprfont segítségével, irányításával lehet elvégezni. Ez a szervezeti egység képes például arra, hogy a községek összehangolt munkájával helytörténeti gyűjteményt állítson össze, emlékparkokat építsen, akár a vízellátás közös gondjain enyhítsen. Ezek megteremtéséhez valóban kevés egy-egy községi népfront ereje, egy-egy község összefogása. A kongresszusi munkaverseny, a fel- szabadulásunk évfordulójára készülődés, a feladatok összehangolása ugyancsak meghaladja a kisebb lakóközösségek erejét. A járási népfrontok munkabizottságokban dolgoznak. A községpolitikai, a mezőgazda- sági, a művelődéspolitikai, a béke- és barátságbizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan segíthetik a községeket. Választások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységének segítésében sem. Napjainkban például a falugyűléseken adnak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait. A járási népfront képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot használhatja fel arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyílik lehetőség arra is, hogy egy- egy nagyobb, vagy több települést érin ő kérdésben, tennivalóban összefogásra hívja az embereket. Ha a járási népfront gondjai, feladatai tükrözik a járás gondjait, feladatait — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a párt- szervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultságát, munkájának fontosságát. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvek így fogalmazta meg a népfront, s természetesen a járási népfront szerepét, tennivalóit: „A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-mozgalom. Mindennapos tevékenysége szemléletesen bizonyítja, hogy a különböző világnézetű emberek, fizikai és szellemi dolgozók, idősek és fiatalok összefogása hazánk javát szolgálja ... aktivitásával, javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kimunkálásához, az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásához.” N em kevés tehát a feladat. Megoldása, teljesítése a népfronttól az eddiginél jobb, hatékonyabb munkát követel. Ebből pedig jelentős rész jut a járási szervezetekre. E. Gy. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiHii.iiiiimiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiijiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiHmmmiiiiiiiiiiimiHHiimm Öröm — boM*anlodáa A lakosság A megye kereskedelmi egységei — a meglevő hiányosságok ellenére — mindin. kább megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az árukínálat jobban igazodik a lakosság vásárlóképességéhez, érvényre juttatják a központi és helyi kereskedelempolitikai célokat, A dolgozók pénzbevételének növekedése mellett ez is hozzájárult, hogy a lakosság áruvásárlása 11 százalékkal meghaladta az 1974. évi tervezettet. Így a megyei forgalom- növekedés valamelyest nagyobb az országos átlagnál. FÉNY ÉS ÁRNYÉK A tanácsi kiskereskedelmi forgalom 12, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet forgalma 10,5 százalékkal emelkedett. A szövetkezetek dolgozóinak munkáját dicséri, hogy mindinkább bekapcsolódnak — a napi fogyasztási cikkek értékesítésén keresztül — a munkáslakta települések áruellátásába is. Jó dolog, hogy az alapvető élelmiszerekből folyamatos és megfelelő volt az ellátás, nőtt az élettanilag értékesebb cikkek aránya és 8 százalékkal több árut forgalmaztak. A nők háztartási munkáját megkönnyítő félkész és készliudapcslie Február 13-tól — a magyar főváros felszabadulásának harmincesztendős évfordulójától Varsóban — a budapesti történeti múzeum ren. dezésében — bemutatják a Budapesti tálak, utcák, emberek című kiállítást, a budapesti művészeti napok keretében. Képzőművészeti alkotá. sok — mintegy 100 festmény. termékek választéka bővült. Zöldségfélékből időszakonként szűkös volt a kinálat, és azok minőségét a vásárlók joggal kifogásolták. A hús és húskészítmények választéka sem felelt meg az igényeknek, sőt a forgalomnövekedés ellenére az ellátás sem volt zavartalan. E problémákhoz hozzájárult a húsipar hiányos kapacitása, és az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek zöldségtermelő területe, valamint a termésátlag sem növekedett. A vásárlók úgy láják, hogy a lakosság jobb áruellátása csak akkor biztosított, ha rendelkezésre áll a szükséges termék, és a kereskedelmi dolgozók a szakszerű raktározással meg is óvják annak minőségét. A párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei világosan meghatározzák e területen -is a tennivalókat. „A gabona és az ipari növények hozamának növelésével párhuzamosan megoldandó feladat a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelés, illetve -ellátás. A cukorrépa-termelés fedezze a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést.” A felelősségteljes feladatokból ki kell venni a részét a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, a kereskedelmi egységek kollektíváinak. Köli Vars'ban razj, metszet — segítségével a varsói közönség nyomon követheti a Duna két partján fekvő Buda és Pest nagyvárossá növekedését, a kétmilliós világváros kialakulását — mintegy 200 év távlatábó1. A kiválasztott képzőművészeti alkotások a magyar képzőművészet jelentős értéket képviselő darabjai. ellátásáért zös érdek, hogy mindenütt, de elsősorban az ipari településeken gyorsabb ütemben javuljon az ellátás. IGÉNYESEBBEN Kedvező jelenség, hogy a vendéglátásban , az ételek forgalma meghaladja az italforgalom emelkedésének nagyságát. A salgótarjáni Kővár önkiszolgáló étterem üzembe helyezésével javult az olcsóbb, kulturált étkezési lehetőség. E fontos beruházás átadása nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló. A tervszerű, a sokirányú munka következtében egyre többen látogatnak megyénkbe és annak székhelyére. Az idegenforgalom további fellendítése ösz- szefügg a kulturált vendéglátással. s ez az egyik feltétele is. Sajnos ennek a fokozott követelménynek a vendéglátószakma ma még nem tud eleget tenni a kívánt mértékben. A megye lakossága — a korábbi évekhez képest — többet költ a ruházkodásra, igényesebben, divatosabban öltözködik. A vásárlási kedvet emeli, hogy az üzletek nagyobb mennyiségben és szélesebb választékban kínálják a korszerű öltözködési cikkeket. Javult a különböző gyermekruházati anyagból is az ellátás. Mindez együttesen segítette a forgalom 11,5 százalékos növekedését, és ezzel hosszabb idő óta először kedvezőbbek e mutatóink az országos átlagtól. A fejlődést elismerve az is az igazsághoz tartozik, hogy a gyermekruházati cikkek szín- és fazonválasztéka még mindig nem kielégítő. Többször hallani bosszankodó szülők megjegyzéseit. ..Több mint két hete nem tudok a bakfs lányomnak megfelelő ruhát venni. Ami nagyságra megfelelne, annak nem jó a fazonja, vagy a színe.” A vásárlók hatékonyabb intézkedést várnak az ipartól és a kereskedelemtől az olcsóbb tömegfogyasztási cikkek gyártása, förgalmazása érdekében. Néhány ilyen termékből, — ha időközönként találunk is az üzletekben, — a kereslet azonban jóval meghaladja a kínálatot, s így a készlet gyorsan eladásra kerül, ismét hiába keresi a vásárló. Legélénkebb ütemben, 18 százalékkal a vegyesiparcikkek értékesítése emelkedett. A számok azt igazolják, hogy fejlődött a lakáskultúra, a mai igényeknek megfelelő bútorokat vásároltak. Sokat költöttünk a háztartások gépesítésére, mosógép, centrifuga, porszívó stb. vásárlására. Egyes vasárucikkekből azonban a kínálat nem javult. HATÉKONYABBAN A kereskedelmi vállalatok gazdasági irányítóinak, az itt tevékenykedő pártalapszervezeteknek, KlSZ-szerve- zeteknek, szakszervezeti bizottságoknak az eddigitől hatékonyabban kell dolgozni, hogy a szocialista kereskedelemre jellemző sajátosságok valamennyi egységnél élővé váljanak, állandósuljanak. Fejlesszék tovább a kereskedelmi munka kulturáltságát. Fordítsanak nagyobb . gondot a szocialista brigádok, törzs- gárdatagok megbecsülésére, javaslataik hasznosítására. Tervszerűen és folyamatosan gazdagítsák dolgozóik politikai, szakmai műveltségét. M. L. ' NÖGRÁD — 1975. február 4,, kedd 5
