Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

tesújtó hírt hozott Buda­pestről a. telefon: Endrejter József 1975. február 24-én 80 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Ma má^ kevesen vannak, akik ismer­ték őt, vagy emlékeznek rá, hiszen az idő megkoptatja az emlékezést. Endrejter József azonban mindig salgótarjáni­nak vallotta magát. A mun­kásosztály derékhadához szervezője volt a Tanácsköz­társaság védelmének. Mint az egyik munkásszázad politikai biztosa három szakaszra va­ló fiatalt szervezett a Ta- tartozott, azok közé, akik ko- n ácsköztársaság védelmére, rán felismerték a szocialista Felismerve korának politikai társadalom létrejöttének idő­szerűségét, s aki életének kockáztatásával is kérlelhetet­len, igaz és példás harcosa volt a szocialista eszmének. A Salgótarjáni Kohászati üzemekben édesapja nyom­dokaiban haladva kezdte a munkáséletet. 1918-ban a salgótarjáni Vadász Szálló nagytermében a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának salgótarjáni alakuló ülésén Gádor Béla kezéből vette át párttagsági igazolványát, s azóta 56 éven keresztül pél­dás katonája volt a pártnak. Pedig kevés embernek volt olyan próbatétele, mint End­lehetőségeit, hangoztatta, hogy a szovjet példa nyomán meg kell teremteni és a legnagyobb áldozatok árán is meg kell zé került, akiket mint halálra ítélt kommunistákat az első világháború ' során fogságba esett magyar tisztekkel cse­rélték el. Endrejter József a Szovjet­unióban is érdemeket szer­zett. A Szovjetunióban eltöl­tött 30 esztendő után hazake­rült Magyarországra, kezdet­ben a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban töltött be fele­lős tisztséget, majd a Ma­gyar Hajógyárak vezérigazga­tójává nevezték ki. Élete vé­géig megszakítás nélkül tag­ja volt a pártnak, de nem csupán tagja, hanem állandó védem a Magyar Tanácsköz- aktivistája is. Munkája elis­társaságot. Mint a munkáshatalom ki­tartó harcosát a Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyik gya­lugépe mellől vitték el á csendőrök. 1920 márciusában, 55 évvel ezelőtt a hosszú hó­napokig tartó kínzó kegyet­lenkedések után a rögtöníté­lő bíróság, mint a Tanácsköz­társaság rendíthetetlen vé­delmezőjét halálra ítélte. A lenini intézkedések so­rán azonban a szovjethata­rejter Józsefnek. 1919 törté- lom gyorsan cselekedett, és nelmi napjaiban az egyik fő Endrejter József is azok kö­meréséül összesen 7 magas kitüntetést kapott Elismerésre érdemes tevékenységét jól jelzi a Munka Vörös Zászló Érdemrend, a Magyar Sza­badság Érdemrend, a Szovjet Honvédő Háború érdemrend­je, és a Munkás—Paraszt Ha­talomért járó kitüntetés. Min­den kitüntetése egy-egy je­lentős állomása harcos életé­nek. Ezúttal olyan embernek szól az elismerés szava, aki életé­nek minden percét a munkás­hatalom ügyének szentelte. A tehén nem ad „hitelbe9 Tagok a gazdálkodásról Tavaly év elején a kishar- brigádvezető, Varga Vilmosné tyáni termelőszövetkezetben így vall az elmúlt évről: bevezették az ágazati rend- — Abban, hogy ilyen jó A szarvasmarha-tenyésztés megszüntetését a vezetőség határozta el, mivel ráfizetéses szert. A tagok egy része vi- évet zártunk, nagy szerepe az ágazat. A visszafejlesztés szolygott az új szervezeti fel- volt az asszonyoknak is. tervszerűen és a juhászat ja- építéstől, a régi, jói bevált Munka közben egymásra utal- vára történik. Az ágazat ve- üzemegységi rendszerben lát- tak vagyunk. Természetes zetői azonban félreértették az ták biztosítottnak a fejlődést, volt, hogy például a csemete élképzelést. A közelmúltban megtartott kapálásakor az egymás mel- hogy a szarvasmarhákkal már zárszámadó közgyűlésükön lett levők besegítettek a má- viszont már az volt a téma: síknak. Így képzelem el hogyan lehetne az újat még ágazatokat is, hogy ahol tökéletesebbé tenni? maradás van. nyújtsanak tá­. ,,, , ... . mogatást, mert jövőre még A szemlelet ilyen változása ^ fcdj _ mondj az elmúlt ev gazdaíkodasanak hozzáteszi: _ Ami a juhásza? ta, az'icíén szeretnék végle- 6ikereibol ered. Az 1973-as J Ügy gondolták, smarhák nem is kell törődniük. Ez hi az ba volt, hiszen ha már nincs le- is nyereség, legalább a vesz­teség összege csökkenjen. A szarvasmarha-kérdést, több kell — mondja, s még mint Kovács János elmond­tot illeti, sajnos kevés a ju- gesen a „helyére tenni”. eredményekért 'kapott Kiváló hász Ja^asoltami hogy a fia_ Termelőszövetkezet cím 1974­Berta Gábor traktoros a , ... , ... . . , ... talok közül képeztessünk ki tagok és vezetők közötti jó t;f<í<Tlí Is^vw.e H^hányat, gondolva a jövőnk- kapcsolatot tartja a tavalyi amit »rP7<>- es veze­amit éreztek tagok és veze tők egyaránt. A zárszámadá­son Kovács János tsz-elnök örömmel mondta: A növénytermesztő brigád- zőjének: esztendő egyik fontos ténye­vezető-asszony nemcsak — Különösen ősszel az idő­saját ágazata tevékenységét járás okozta nehézségek ide­meg, hogy az emberek. Nem tettünk különbséget éj- a szarvasmarha-te- jel és nappal között. Előfor- hozza a várt ered- dúlt, hogy egyfolytában hu- Hogy szonnégy órát töltöttem a gé­pen. Persze, a vezetők is tal­pon voltak, odafigyeltek: — A kukorica kivételével figyelte. így van ez rendjén, jén mutatkozott valamennyi növényféleségnél Sándor János viszont minden mire képesek sikerült az önköltséget csők- erejével azon volt, hogy első- kenteni. sorban Nagy sző ez olyan helyen, nyésztés ahol a kedvezőtlen termő- méhyt. Nem sikerült, helyi adottságok következté- miért? ben a növénytermesztésben _ ^ tehén nem ad „hitel kiemelkedő nyereségre nem Kell a jó takarmány, s rendben mennek-e a dolgok számíthatnak. Ennek ellenére nem szabad sajnálni az állat- — mondja a traktoros a köz­— főként a juhászat és a ba- Sajnos, még olyan eset gyűlést követően, amikor már romfiágazat eredményei nyo- is előfordult, hogy egyik­mán — 3,3 millió forintos másik gondozó az odakészí­tiszta nyereséggel zárták a tett takarmányt sem rakta az tavajvi évet Kishartyánban. aUatok elé — magyarázza. — A munkából derekasan ki- A vezetőségtől azt hallottam, vették részüket a szocialista hogy felszámolják az állat­brigádok is. Közülük a „Tye- állományt. Nem tetszik ez reskova” növénytermesztő nekem, mert a szarvasmarhá­brigád aranykoszorús jelvényt ra szükség van, ha odafigye­6zerzett, s a gazdaság első lünk, az eredmény sem marad előbbre lépniük, szocialista brigádja lett. A el. meg­feloldódott a tavalyról maradt feszültség. Valamennyien kíváncsian várták, hogy miként sikerült zárni az elmúlt évet. Most elégedettek, hiszen is­merik a számokat, s ami en- "él is fontosabb: látják, az • lén mely területeken kell Együtt a lakossággal a szocialista Nőgrádmegyéért 1975­októberében lesz 25 éve, hogy meg­alakultak a tanácsok. Ez a tény. Az egyszerű közlés azonban átforrósodik, meg­elevenedik, ha elgondolkodunk, és mögé né­zünk: mi a tartalma. Ha hús-vér alakot ölt az elkezdés, a sok-sok sikerélményt és nem kevés kudarcot, félsikert hozó munka, amely népünk szocialista tudatában úgy vésődött be: a szocialista államigazgatás története. Nem kevesebbről: erről van szó. Mert az a nagy folyamat, amely megkezdődött, törté­nelmi igazságtétel volt a nincstelenek, a sze­gények számára, hogy a jog asztalánál mind egyformán foglaljon helyet, az nem elvont, hanem élő, kínlódó, gondolatokkal, a hogya­nokkal viaskodó teljes embert igényelt. Igaz­ságtételről van és volt szó, az ma sem két­séges senki előtt: hogy ez a munka nem tű­ri — mert nem tűrheti — az előregyártott sablonokat, a tartalom kívüli formákat, az embertelenséget az akkor is, ma is bizony­ság. Az azóta elért eredményeink igazolják: tevékenységünk értelme, a szocializmus egy­re szebb, gazdagabb, hogy a szabadsággal éi- n tudás gyakorlata ma valóság. Huszonöt év. Egy alkotó emberöltő. Vajon hányán vannak közöttünk azokból, akik hit­tel, akarattal, lelkesedéssel megkezdték ezt a munkát? Vajon hányukról feledkeztünk meg? Bizonyára többen vannak közöttünk, akik mai eredményeinket látva megfogalmaz­zák: ezt nem hittük volna. Bizonyára töb­ben vélekednek úgy, a mai társadalomépí­tőknek könnyebb, mert egyértelműbb né­pünk mai élete és jövendője. Bizonyára so­kan még ma is aktívan, az eszmétől megfia­talodva dolgoznak közöttünk. Teszik amit tenniük kell, hogy nagy álmunk, az új tár­sadalom még szebb, boldogabb legyen. Ez az év társadalmi-politikai életünkben kiemelkedő jelentőséggel bír. Az MSZMP XI. kongresszusa, felszabadulásunk 30. évfordu­lója azért teszi azzá, mert a politikai szám­vetés fényében egyúttal világosabbá válnak a szocialista építés további tennivalói, kö­zelebb kerül hozzánk a cél: a kommunista társadalom. A politikai számvetéshez, a megfogalmazott feladatok végrehajtásához szorosan kapcsolódik a tanácsi tevékenység. Most az évforduló jelentős állomás életünk­ben. Elmondhatjuk: tanácsaink, a tanácsok­ban dolgozó kommunisták, a tanácstagok és tisztségviselők eddig is eredményesen rnun- kálkodtak annak érdekében, hogy a szocia­lista építés Nógrád megyében sikeresen va­lósuljon meg. Rajtunk is múlik, hogy — to­vábbi tevékenységünket miképp ünnepli az utókor. A tanácsok munkája mögött ma igen gaz­dag eredmények húzódnak. Tanácsaink nagy erővel vettek részt a megye iparszerkezeté­nek átalakításában, abban a heroikus, em- bertformáló munkában, amelyet ma egysze­rűen csak úgy nevezünk: az új ipar letelepí­tése. meghonosítása. Igen jelentős erőfeszítéseket tettek an­nak érdekében is, hogy a megye hagyomá­nyos iparágai megújhodjanak. Széles fron­tot nyitottak azért, hogy a megye történel­mileg elmaradott szociális, kulturális viszo­nyait a kor színvonalához közelítsék. Olyan irányú tevékenységet folytattak, amely kö­vetkeztében a lakossági szolgáltatás ma prosperáló ágazat. Azaz: a politikai dönté­sek adta lehetőségek birtokában, azzal jól sáfárkodtak társadalmunk, közösségi éle­tünk fejlődése, a Nógrádban élők körülmé­nyeinek javítása, szokásainak korszerűsítése érdekében. A tanácsi tevékenység — szocialista jelle­géből következően — (kialakulásától kezdve szorosan kapcsolódik a társadalom, a la­kosság életéhez. A velük kialakított mély és sokoldalú munkakapcsolatból merítette ere­jét ez alkotta működésének lényegét. Meg­győződésünk, hogy ez az intenzív, tartalmas viszony a mostani évfordulóhoz kötődően is újabb sikereket hoz. Hiszen nem önmagát kívánja ünnepelni a tanácsi rendszer, ha­nem ez újabb, nagyszerű alkalom lehet arra, hogy további százalékkal kötődjék egymás­hoz a lakosság: a megye munkássága, fia­talsága és értelmisége; hogy együttes tevé­kenységük eredményeként tovább gyarapod­jék megyénk. A tanácsok életének utóbbi időszakában is meghatározó, hogy fejlődött és erősödött te­vékenységük politikai jellege. Ezt a jellem­vonást a jövőre nézve is gazdagítani kell. Továbbra is az a törekvésünk, hogy alakít­suk irányító, szervező munkájukat, hogy még maradéktalanabbul lássák el a szocia­lista építésből adódó tennivalóikat. Az évforduló ünnepléséhez szükséges' elő­készületek megkezdődtek: Az elképzelések­ből is világosan kitűnik, hogy a lakosság mmden_ retegére kiterjedő, alkotó kedvükre epito társadalmi munkaakciók, pályázatok kerültek meghirdetésre. Mindez tovább erő­síti közösségi kapcsolatainkat, hozzájárul el- határozásaink megvalósulásához. q. _ tudjuk: a tanácsi tevékenység' to­DlZtOSa yábbi eredményessége attól i* függ, hogy az eddig felhalmozott gazdag tör­ténelmi tapasztalat hasznosítása, a közösség­gel, a közösségért gondolat megvalósítása miként fejlődik tovább. Bizton reméljük, munkánk eddigi sikereire építve haladunk a szocialista építés számunkra kijelölt útján. Dr. Horváth István. a megyei tanács elnökhelyettese Mai kommentárunk Tervfárgyaló közgyűlések Elevenen él az emlékeze- A tervtárgyaló közgyűlé- temben még a mezőgazdasá- sek nem szűkülhetnek le arra, gi üzemekben a közelmúlt- hogy a tagság meghallgatja ban lezajlott zárszámadó köz- az agronómus, vagy az elnök gyűlés, de a termelőszövetke- ismertetését: mit termeszte- zetekben máris készülnek a nek, milyen területen és mi­következő, jelentőségében lyen mennyiségben. Az esz­semmivel sem kisebb ese­ményre, a tervtárgyaló köz­gyűlésre. A tulajdonképpeni felkészülés már jóval koráb­ban kezdődött, akkor( ami­kor az idei termelési tervet kezdték készíteni a szakem­berek. Sz. Gy. XXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXX>kxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXX\XX\\X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXTXXX\XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXN Költöznek az új lakók Tervszerű lakásgazdálkodás A hét első három napján 52 boldog család költözött úi otthonba Nagybátpnyban. A nvár folyamán újra átadnak még ötvenkettőt és december­ben is közel száz lakásba költözhetnek új lakók. A la­kások elosztása így sem je­lentett kis gondot a tanács­nak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakos­ság körében nagy megelége­désre talált a döntés: a la- káselosztó bizottság lelkiisme­retes munkát végzett, körül­tekintően tett javaslatot a lakáskiutalásra. A bányavárosi új lakások­ba most a szorospataki sza­nált lakásokból költöztetik be a lakókat. Erre azért ke­rült sor. mert azok az épü­letek korszerűtlenek, egész­ségtelenek. lakás céljára al­kalmatlanok. A tanács ezért úgy döntött, hogy a kiköltö­zés után. a volt barakklaká­sokat lebontatja. Az első ki­utalások alkalmával teljesí­tették azoknak a családoknak a lakásigényét, hol esy. vagy több gyermek van. A költöz- ködők között találtuk ifj. Oláh Jámosékat. Szabó Fe- rencéket. Sulyok Gy. Jánosé- kat és Rád pl y Józsefeket. Ezeknél a csaladoknál két-két gyermek van. így a lakáson kívül jelentős szociálpolitikai kedvezményt is kaptak. Va­lamennyien nagybátonvi üzemekben — Harisnyagvár. FŰTÖBER. bánya — dolgoz­nak. fizikai munkások. Jó munkáink alapján az üzemek támogatását is megkapták a lakások kiutalásához. A nagyközségi tanács la­káselosztó bizottsága, a ja­vaslat megtételénél figyelem­be vette a népesedéspolitikai határozatot is. ennek megfe­lelően az ötvenkét lakásba elsősorban családos házaspá­rok költöztek be. A nagyobb lakást több csa­lád elcserélte a bányaváros­ban. A községi tanács egy. másfél szobás lakásért két. két és félszobásat kapott. ígv vált lehetővé, hogy Oláh Já­nos hét. Gáspár József és Járdán Lászlőné Adorján László három gyer­mekkel költözött nagy lakás­ba. A községi tanács a párt ifjúságpolitikai határozatát, a vállalatok és intézmények munkaerőigényét is figye­lembe vette. Már most. en­nek megfelelően, gyermekte­len fiatal házasok részére is juttattak lakást. Közülük többen igénybe vették a szo­ciálpolitikai kedvezmén veket, kót-három gyermek felneve­lését vállalták. ígv iutott la­káshoz sok munkás és ér­Horváth Mihálync telm'ségi fiatal család, köz­tük Horváth Mihály és Jár­dán László is. Nagybátonybam a magán­erős lakásépítést is ieleratős anyagi eszközökkel segítették, támogatták. Az építkezők ré­szére a nagyközségi tanács telket biztosított, az OTP hi­telt folyósított. Ennek az épí­tési formának is nagy nép­szerűsége van a községben, főleg a többgyermekes csa­ládok körében. —s.—ó. tendő munkájának ez csu­pán az egyik oldala, amely fontos, de nem mindent je­lentő része. Arról van szó, hogy a terv mindaddig, amíg a tagság nem vallja a ma­gáénak, legfeljebb számadat­nak tekinthető. Valóra váltá­sához a tagság teljes egyetér­tésére is szükség van. A terv­tárgyaló közgyűlésnek tehát az egyik és nagyon lényeges célja, hogy mindent, ami az esztendőben megoldásra vár, megbeszélje, megvitassa, a többség akaratának megfele­lően módosítsa, aztán hatá­rozatra emelje, amely azt je­lenti, hogy mindenkinek tu­dása legjavával, erejének nem kímélésével azon kell fáradozni, hogy az megvaló­suljon. Itt, a tervtárgyaló közgyűlé­sen kezdődik tulajdonképpen az év végi zárszámadás elő­készítése. Ha a tervtárgyaló közgyűlés körültekintően vég A terv megvalósításához a tagok teljes támogatására ak­kor számíthatnak a vezetők, ha az olyan, ami megfelel a tagok elképzeléseinek is, és biztosítékát látják: megvaló­sítható és hasznot hozó. Ha ilyen gazdálkodási tervet ké­szítenek, akkor nem lesz gond azzal sem, hogy a tag­ság az év folyamán egymás­sal versenyben dolgozzék megvalósításáért. A mezőgazdasági munká­ban egyre inkább megvalósul a szocialista munkaverseny. Éppen a tervtárgyaló közgyű­lések legalkalmasabbak ar­ra, hogy formába foglalják a verseny feladatait. Ott, a tervtárgyaló közgyűlésen; a feladatok ismeretében tudja megmondani például a trak­toros brigád vezetője, mivel járulnak hozzá a terv meg­valósításához, és mi az a rá­adás, amit hozzátesznek, hogy minél sikeresebben valósul­jon meg az idei feladat, A tervtárgyaló közgyűlésen bontakozhat ki igazán a kü­lönböző munkacsoportok egy­más közötti vetélkedője. A tervtárgyaló közgyűlést nagy körültekintéssel kell zi el munkáját, megfontolt előkészíteni, a tagság teljes tervet terjeszt elfogadásra a tagság elé, akkor fontos lé­pést tett annak érdekében, hogy amikor az év végi el­számolásra kerül sor, ne áll­janak üres kézzel a vezetők a tagok előtt. részvételével lebonyolítani, a feladatot minden részletre ki­terjedően meg kell vitatni. Olyan figyelmet kell ráfordí­tani, hogy a jövőt alapozzák meg vele.-13— Munkások a műveltségért Sajnálatos tény. hogy az résből is — manapság egyre iparban, de a mezőgazdaság- többen ülnek be újra az is- ban is sokan dolgoznak olya- kolaipadokba, Jó példája en- nok. akik még nem végezték nek a Salgótarjáni Kohászati el az általános iskolai tanul- Üzemek dróthúzójának Ku- mányaikat sem. Örvendetes, lieh Gyula Szocialista Bri- azonban, hogy — főleg a gádja. ahol az idén öten fe- szocialista brigádok ösztönző jezik be általános iskolai ta- haiására. de egyéni felisme- nulmányaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom