Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
AZ MSZMP NOCRAD MEGVEI BIZOTTSÁG* ES Á4 MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVF„ 49. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság * Szerdán összeült a Magyar Szocialista Mun- Az együttes ülésen — a Politikai Bizottság káspárt Központi Bizottsága és Központi El- javaslatára — a párt XI. kongresszusa elé lenőrző Bizottsága- kerülő előterjesztéseket vitatják meg. A részesedésről tanácskozóit a TOT elnöksége Világ proletárjai, egyesüljetek! Szerdán, Moharos József el- határozzák meg az üzemek, inökhelyettes vezetésével ülést és a képződő jövedelem feltartott a Termelőszövetkezetek 'Országos Tanácsának elnöksége. megvitatták a termelőszövetkezeti részesedési, szociális, kulturális, fejlesztési használásánál egvre következetesebben alkalmazzák a szocialista elosztás elveit. százalékát, 421 millió forintot használtak fel. Ennek több mint felét a nyugdíjasok segítésére fordították. Megállapította az elnökség, hogy a Egyes szövetkezetek között szociális ellátottság alacso- azonban — a murikadíiak myabb színvonalát sok eazdaés egyéb rendeltetésű alapok színvonalában még jelentős, ság magasabb munkadíiakkal képzésének és felhasználási!- helyenként túlzott mértékű nak több éves tapasztalatait, különbségek mutatkoznak. Az Megállapították, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődése nagymértékben függ a különböző alapok helyes, rendeltetésszerű képzésétől és felhasználásától. Az adatok aat bizonyítják, hogy a közös gazdaságok ■többsége ésszerűen választotta meg a fogyasztás és a felhalmozás arányát, ez a népgazdasági tervek előirányzatával összhangban van. — 75 —25 százalékos arányú — ez arra utal. hogy a tsz-ek többsége ésszerűen használja ki az „önszabályozás” lehetőségét. A részesedési alap nagyságát általában a helyi adottságokkal összhangban elnökség rámutatott: a munkadíjak differenciálódásának mérséklésére kell törekedni, ez azonban nem zárhatia ki azt ,a lehetőséget, hogy a kiegészítő részesedés továbbra is megfelelően ösztönözzön az eredményesebb munkára. A igyekszik ellensúlyozni, egyes helyen, viszont azért nem iut elegendő anyagi eszköz szociális célra, mert alacsony a gazdaság jövedelme. A helves gyakorlat kialakításához szemléletbeli változásra van szükség, de az is lényeges, hogy a jogszabályok, illetve a szövetkezetek belső szatsz-ek a részesedési alapból bályzatai egyértelműen in- évente mintegy 17.5 milliárd tézkedjenek a szociális alap forintot fizetnek ki évközi, rendeltetéséről és a felhasz- rendszeres munkadíjként. nálás módjáról. A tsz-ek egyre többet utalnak át a kulturális alapba. Ez rendjén való. s az is örvendetes. hogy az alapot a legtöbb heiyten a -célnak meg felelően használják fel. de még mindig megesik. liogv a Az ' üzemekben általánossá kulturális kiadásokra félretett Az év végi, úgynevezett kiegészítő részesedésre az alap 9—12 százalékát, tehát évente 2,2—2.5 milliárd forintot fordítanak. vált a havi műnk ad íi fizetése. A szocialista alapra 1973- ban a bruttó jövedelem 1.5 Magas rangú katonai vendégek Salgótarjánban Budapesten az MHSZ or- munkáról, majd gyárlátoga- szágos központjában hat szó- tásna invitálta a vendégeket, c'alista ország képviselőjének Kiss Lajos vezérőrnagy és a részvételével tanácskozás volt társaságéban levő Zbigniew a szocialista országok honvé- SzydLowski vezérőrnagy a «leírni szervezetei között, délutáni órákban elutaztak melynek során az elkövetke- „ , .. ... y.6 öt év közös tennivalóit Salgótarjánból, beszélték meg és egyeztették a munkaiterveket. Szerdán magas rangú katonai vendégek érkeztek • Salgótarjánba, Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára és Zbigniew Szydlowsfei vezérőrnagy. a lengyelországi test* vérszervezet. a LÓK elnöke szerdán reggel érkezett a megyeszékhelyire, az MHSZ Nógrád megyei vezetőségének bázisára. Itt a SzalvaL Mihály Úttörő Honvédelmi Szárad tagjai virágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek, majd Fekete Nándor, a városi tanács vb elnöke tartott tájékoztatót Salgótarján múltjáról, jelenéről és a tervekre!. Kádár Mihály, ay. MHSZ Nógrád megyei vezetőségének titkára a megyében folyó honvédelmi munkáról adott rövid áttekintést. A bázison folytatott kiei-ekasztal-beszélgetés után Kiss Lajos vezérőrnagy és Zbigniew Szyd- lowski vezérőrnagy ellátogatott a megyei pártbizottságra, ahol Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta a magas rangú katonai vendégeket. A pártbizottságon történt beszélgetés után a két szövetség vezetője felkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol Antal Gyula vezérigazgató és Szilágyi Dezső a nagyüzemi \ pártbizottság titkára fogadta őket.. Antal Gyula vezérigazgató, a gyártörténeti ismertetés mellett szólt a kohászati. üzemekben folyó összegekből egyéb kiadásokat fedeznek. Jó jel. hogy . egyre több tsz a községek tanácsi szerveivel közösen, részben együttes költségvállalással fejleszti a település kulturális és sportéletét. A tsz-ek bruttó jövedelmüknek átlagosan 22—23 százalékát használják fejlesztésre. A tsz-ek e£v részében még megoldandó feladat a feilesztési célok és az anyagi eszközök összhangjának megteremtése. (MTI) A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában sok-sok fiatal vesz részt a termelés irányításában, szervezésében. A fiatal szakemberek nagy része még a gyár üzembe helyezésekor jött ide dolgozni, így a születés pillanatától kísérhetik a fejlődést, segíthetik a helyi problémák mielőbbi megoldását. Kiss Sándor üzemvezető is még a gyártelep építése előtti tereprendezéskor kérte felvételét a dolgozók névsorába, azóta küzdötte fel magát a vezetői beosztásba. Segítőtársai közé tartozik Béri Ferenc csoportvezető, aki a húzósodró gépek nagy szakértője. Eredményes munkájuk összehangolt tevékenységüktől nagymértékbem függ kulcsár — Elutazott az osztrák k if I ügym i ni szí er Dr. Erich Bielka. az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisizitere, akii Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, szerdán — feleségével és kíséretének tagjaival együtt — elutazott Budapestről. Dr. Brich Bielika — aki magyarországi programjának utolsó napján ellátogatott Szentendrére — elutazása előtt a repülőtéren sajtónyilatkozatot adott. Az osztrák külügyminiszter szerdán késő délután visszaérkezett Becsbe. (Közlemény a 2. oldalon). Dinamikus fejlődés a könnyűiparban Tovább tart az ágazat rekonstrukciója Zsigmond könnyűipari niszterhelyettes. Nógrád megye ipari szerkezetében rövid múltja van a könnyűiparnak: 1965-ig a Két napig tartó rendez- Ma már rangja »van a különösen dinamikus fejlődé- vénysorozatot szervezett a megye textilruházati iparú- sen ment át a kötő- és hur- Textilipari Műszaki és Tudó- nak; jelentősen nőtt az üze- kolóágazat, ahol a növekedés mányos Egyesület Nógrád mek termelése, javult tér- meghaladja a 46 százalékot, megyei csoportja, amelynek mékeik színvonala, s gyárt- Jcle.itősan nőtt az export is: vendégeként megjelent és mánvaik a világ sok őrs - iá- négy év alatt a szocialista or- előadást tartott dr. Bakos ba eljutnak. Különösen jelen- szagokba textiltermékekből, 2 mi- tős, hogly ezek a gyárak nap- milliárdról 3,5-re, tőkésorszá- jainkban már több mint gokba 2,2 milliárdról 4 négyezer női dolgozót foglal- milliárdra emelkedett a ki- koztatnak. szállított termékek volumene. A megye könnyűiparának Nagy eredmény, hogy a re- fejlesztésére az iparág orszá- konstrukció során, az év gos rekonstrukciója kereté- végére, várhatóan 30-ról 57— ben került sor. Már'a hatva- 58 százalékra emelkedik az Nógrád megyei Textilipari nas évek vége előtt is látha- -automata gépek száma. Az Vállalat volt a megye egyet- tó volt, hogy a hazai ipar, elmúlt évek alatt jelentősen len könnyűipari üzeme, és különösen a lakáskultúra fej- sikerült megnövelni a korcsuk az ezt követő években lődése, a ruházkodási igények szerű, szintetikus szálak felindult erőteljes fejlődésnek az növekedése és az egyre na- használása arányát is. új ágazat. Sorra alakultak a gyobb volumenű export- Az V. ötéves tervben to- gyárak, telepek. Átadták a rendelések miatt, már nem vább folyik a könnyűipar re- Textilipari Vállalat balassa- tudja az igényeket kielégíte- konstrukciója, nagyobb súiyt gyarmati üzemét, a Budapes- ni. Éppen ezért határozták fektetnek a konfekció- és ti Finomkötöttárugyár ugyan- el az ágazat teljes rekonstruk- kötöttáruk gyártására és a csak ottani gyárát, a Textil- cióját, amelyre népgazdasági minőség további javítására, ipari Vállalat • nagybátonyi szinten, a IV. ötéves terv so- Nagyobb összeget fordítanak telepéből megalakult a Buda- rán 14,5 milliárdos összeget, az anyagmozgatás gépesítésé- pesti Harisnyagyár üzeme. Az a megelőző időszakinak több, re, etnelik a szakmunkások elmúlt tíz év alatt létesült mint kétszeresét fordítják. A számát az iparban. 1976—80. a Váci Kötöttárugyár kazári, felújítás nagy feladatai már között várhatóan még na- a Női Fehérneműgyár jános- sorra megoldódtak, ez néhány gyobb összeg áll majd az aknai üzeme, s legutóbb számadatból is világosan ki- iparág rendelkezésére, amely megkezdte a termelést a Váci tűnik. Négy év alatt az ipar- nagyban hozzájárul a teljes Kötöttárugyár új telepe ág termelési értéke 32 száza- rekonstrukció megvalósításúhonvédeimi Pásztón. lékkai nőtt, ezen belül is hoz. T rr I ■■ I f «« ólunk függ Tervszerűen, céltudatosan. Talán így lehetne sommásan, egy gondolatba sűríteni elmúlt évi fejlődésünket, a végzett munkát, amelyről lapunk tegnapi számában tájékoztattuk olvasóinkat a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése alapján. Az írásból az országos jelenségek megerősítése mellett tükröződik megyénk gazdaságainak, kultúrájának, egyéb területeinek sajátos arculata. Ami azonos az országos fejlődéssel. az az. hogy megyénkben is tovább növekedett a lakosság életszínvonala, nőtt a pénzbevétele, gyarapodott a betétállománya. Az elmúlt esztendőben is sok új lakás épült, javult, a lakások kulturáltsága, felszereltsége, a korábbinál sokká! többet költöttek ruhára, cipőre, háztartási kisgépekre, jelentős javulás következett be a fekvőbeteg-ellátás tárgyi és személyi feltételeiben, erőteljesen bővült a gépkocsi-tulajdonosok száma, az általános iskolákban ma már a tanulók 94 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. S ami még igen döntő: korszerűbben kezdünk táplálkozni. Fejlődésünk azonban magán viseli megyénk sajátos jegyeit is. Ezek között említhetjük a korábbi nagy ipari beruházások kedvező hatását. Ez jelentkezik a termelésnövekedés országosnál nagyobb arányában. Ehhez az új üzemek jelentősen hozzájárultak, mivel átlagon felüli mértékben növelték termelésüket. Ezzel egyidejűleg érezhető a rekonstrukciós beruházások hatása is. Más kép tárul elénk, ha a termelés fejlődését a termelékenység tükrében vizsgáljuk. Itt még a korábbi időszak ellentétes jelenségei dominálnak. A régi üzemek a termelésnövekedés döntő részét termelékenységből biztosították, új üzemeinkre viszont még mindig erőteljesen az extenzív fejlődés a jellemző. Ugyanis a termelésnövekedés döntő hányadát új munkáskezek foglalkoztatásával biztosították. Megyénk gazdálkodásának másik sajátossága, hogy az elmúlt évben nem volt veszteséges termelőszövetkezet. Nehéz lenne megmondani, hogy a helyzet kialakulásához mennyiben járultak hozzá az egyesülések. Mindenesetre a gabona betakarításában elért eredmények tanúsítják, hogy a kedvezőtlen adottságokat nagyfokú szakmai hozzáértéssel jelentősen ellensúlyozni, illetőleg kedvezőbbé lehet formálni. Az elmúlt év gyenge pontját jelentette az építőipar. Elsősorban a tanácsi, de az állami építőipar munkásai és vezetői is a vártnál gyengébben szerepeltek. Kedvezőtlen hatásuk jól látható egyes beruházások késői átadásában, a gyakori tervmódosításokban, ami részben a különböző szervek együttműködésének hiányosságait is sejteti. A mezőgazdaságban a szarvasmarhaprogram végrehajtása során nőtt az állatlétszám, ugyanakkor sajnos, több területen nem emelkedtek a hozamok. Különösen a tejtermelésben alacsonyak továbbra is az eredmények; jóvai elmaradnak az országos átlagtól. Ezt viszont semmi sem indokolja! Kellemetlen jelenség, hogy a háztájiban visz- szaesett a sertéstenyésztés. Ha nem tudjuk megállítani ezt a folyamatot, akkor zavar keletkezhet a húsellátásban. Eredményeink méltó elismerése és tisztelete mellett, azért állítottuk nagyobb reílektoriénybe gazdálkodásunk gyengeségeit, mert, az idei év nehezebb, sokkal nagyobb feladatokat szükséges megoldani, ha azt akarjuk, hogy életünk gazdagabb legyen, tovább gyarapodjunk, növekedjék életszínvonalunk. Ez kizárólag tőlünk, mindannyiunk jó munkájától függ. Mert régi, de aranyigazság, hogy szocialista hazánkban csak azt lehet elosztani, amit mi, két dolgos kezünkkel megtermelünk. i V. K.
