Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fosa (Ha dr. Erich Bielkát. az Osztrák Köztársaság szövetségi kill ügyminiszterét. Balról: dr. Erich Bieika. jobbról Fock Jenő. Középen a tolmács. Bombázás Er it reá bun A Reuter megbízható Ad' dis/. Abeba-i forrásukra híva, kozva közölte, hogy az etióp légierő vasárnap bombázta az eritreai szeparatisták Asmara külvárosaiban kiépített állásait. Az etióp ideiglenes katonai kormányzótanács szombaton este közölte, hogy 2300 érit* raai szeparatista és 124 polgári személy vesztette életét a három hete tartó harcokban. A közlemény szerint a kormányosapatok 87 katonája esett el. 188-an megsebesültek vagy eltűntek. A kormánycsapatok 324 szeparatis- tát megsebesítettek, illetve foglyul ejtettek — mondja a közlemény. Etiópiából érkezett jelentések szerint az etiópiai kor- máhyhadaereg alakulatai hétfőn hajnalban teljesen elvágták északi Eritrea tartományt az ország többi részétől. A kormánycsapatok hétfőn reggel Eritreában tartó száz teherautóból álló gépkocsikara vént tartóztattak fel a tartomány határán, az Asmara tót 100 kilométerre délre fekvő Adiigrat városban. Az UP1 amerikai hírügynökség helyi tudósítója szerint a kormány csap« tok úttorla- s'.okat emeltek az Eriitreába vezető országutakon, s lehetetlenné tették a közúti forgalmat az északi tartomány és a többi országrész között. (MTI) Andrej Grecsho Új-Delhiben Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere hétfőn látogatást tett Szvarang Szingh indiai hadügyminiszternél és baráti beszélgetést folytatott vele. A marsall a nap folyamán lerótta kegyeletét Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru síremlékénél. majd megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sír iát is. Asszad interjúja Nem Kissinocr akarata szerint... — Ha Izrael visszatérne az 1967-es határok közé, és palesztin államot hoznának létre a Jordán folyó nyugati partján, valamint a Gázai- övezetben, ezzel elhárulna az utolsó akadály a végleges rendezés előtt, és Szíria kész lenne hosszú távú békeszerződést kötni Izraellel — jelentette ki Hafez Asszad Szíriái elnök a Newsweek amerikai magazin hétfői számában közölt interjújában. „Ez nem propaganda... komolyan és minden fenntartás nélkül határozottan gondoljuk ezt" — idézik a hírügynökségek Asz- szad szavait. A szíriai államfő ugyanakkor hozzátette, hogy országa egyáltalán nem érdekelt egy újabb nyolc—tíz kilométeres csapatszétválasztásban a Go- lan-magaslatokon, azaz egy olyan akcióban, amelyről —> úgy hírlik — Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalt az izraeli vezetőkkel. A Newsweek ugyanezen számában közli Mose Dajan volt izraeli hadügyminiszter interjúját is. Dajan ebben kifejti: nem hiszi, hogy Izrael valaha is teljesen kiürítené a Golan-magaslatokat vagy Ciszjordániát. A vpjt hadügyminiszter ugyanakkor bírálta lépésről lépésre való haladás Kissinger által követett politikáját, és kétségbe vonta az amerikai külügyminiszter hozzáértését. (MTI) Makariosz Ciprusról Makariios-z ciprusi elnök hétfőn ki jelen,tette: a ciprusi kérdésiről, folyó ENSZ-vita megfnuiíatja majd, hogy eluralkodhat-e a dzsungel törvénye. „Remélem — mondotta —, a Biztonsági Tanács vitája megmutatja, hogy a Törökország által szorgalmazott dzsungel törvénye végül is a múlté már és a mai viliágban n.em érvényesülhet.” Az elnök — az NDK nagyköveteinek üdvözlésére mondott beszédében — utalt arra, hogy a ciprusi probléma. a nemzetek egész közössége szempontjából nagyjelentőségű, majd kijelentette, hogy Ciprus ugyan igen kicsiny és védtelen ország, de sohasem fog térdet hajtani, és nem fogadja el a fegyverek erejével létrehozott káez helyzetet. Makariosz hangsúlyozta, hogy a ciprusi török állam egyoldalú kikiáltása „további súlyos lépés a sz’get kettéosztása és a Ciprusi Köztársaság. n,a,k, mint független államnak fe'számolásia irányába».’ A Nicosiából érkező hírek szerint Kücük volt ciprusi al" elnök elutasította, hogy részt vegyen a ciprust töröl? al- kotmámyozó gyűlés munkájában. Más jelentések arról számolnak be. hogy a ciprusi török szakszervezetek és más tömegszervezetek számos, képviselője sem hajlandó bekapcsolódni az alkobmá- nyozó gyűlés munkájába. Köziben Görögországban folytatódnak a Ciprus iránti szolidaritási tüntetések. Vasárnap Kalltea városában tartottak tömeggyűlés,t Ciprus ügye mellett. A gyűlésen elfogadott határozat követeli a ciprusi nép szabadságának és törvényes jogainak tiszteletben tartását. (MTI) Robbanások Pakisztánban A pakisztáni rendőrség vasárnapi jelentése szerint több pokolgép robbant a hét végén Peshawarban. A belvárosban 12 üzlet sérült meg robbanások következtében. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A hét végén folytatódtak a diákletartóztatások. A rendőrség eddig 403 személvt vett őrizetbe, engedély nélkül tartott fegyvereket és lőszert találtak több diákotthonban, (MTI) PORTUGÁL TAVASZ Európa nyugati szélén, Portugáliában ilyenkor már erősen érezhető a mediterrán tavasz jehellete. Az atlanti partok mentén azonban — márpedig ez az ország az Atlanti-óceán mellett húzódik — ilyenkor sem ritkák a viharok. A meteorológiai összkép nagyjából megegyezik az 1975-ös tavasz politikai tüneteivel — és egyben prognózisával. A politikai életre is elsősorban a tavaszi zsongás, a nemsokára — április 25-én — egy esztendős szabadság dinamizmusa jellemző és ez több mint érthető a félévszázados ' tél után. Azonban bőven akadnak aggasztó viharjelek is, ugyancsak atlanti irárfyból... A Pravda nem véletlenül hívja fel a figyelmet arra, hogy bizonyos NATO-körök a szó szoros értelmében minden eszközzel igyekeznek megakadályozni Portugáliában a kibontakozást, A déli szárny, a török—görög front látványos meggyengülése után kétségtelenül súlyos kudarc lenne számukra a valóban demokratikus erők győzelme a tavaszi választásokon. Ezért tartotta a minap demonstratív hadgyakorlatot' a portugál partoknál, ezért „óvják” szün. telenül a szociáldemokrata pártot a kommunistákkal való minden együttműködéstől és — ez különösen groteszk egy katonai tömb képviselőitől —, ezért sürgetik az MFA háttérbe vonulását. Az MFA a portugál fegyveres erők mozgalma, amelynek közismerten döntő szerepe volt az 1974. április 25-i fordulat előkészítésében, lebonyolításában és a vívmányok megőrzésében minden ellenforradalmi kísérlettel szemben. Cunhal és a többi kommunista vezető ezért hangsúlyozza szüntelenül, hogy a sajátos portugál körülmények között az MFA léte és progresszív irányvonala a további haladás kulcsa. A párt üdvözölte a fegyveres erők mozgalmának azt a történelmi horderejű döntését, hogy eredeti szándékával ellentétben a választások után sem szünteti meg önmagát, sőt, tevékeny szerepet vállal Portugália életében. Ez a szerep eddig egyértelműen pozitív volt és ilyennek szánják a jövőben is. A NATO, amely a reakciós katonai puccsok ellen soha nem emelte fel a szavát — ezt láthattuk 19G7-ben görög viszonylatban is — ezért aggódik ezúttal kivételesen a portugál katonák közéleti elkötelezettsége miatt. NÓGRAD - 1975., február 2S>, kedd Szakszervezeti bizottságoknak ajánljuk a nemzetközi nőnapra ajándékozásra az alábbi müveket: Rendelés példány fűzve kötve 20.— Ft. 12.— Ft. 25.50 Ft 21.— Ft. 18.— Ft. 22.50 Ft. 12.—Ft 21.— Ft. 13.— Ft. 10.50 Ft. 16.50 Ft. .......................Török Sándor: Valaki kopog 1 9.— Ft. A megrendeléseket időrendi sorrendben küldjük utánvéttel. Művelt Nép Könyvterjesztő V. 353 sz. NÓGRÁDI SÁNDOR KÖNYVESBOLT 3100, Salgótarján Művelődési Ház. Tőretten feflőtfésiink biztosítéka : a kölcsönös előnyök érvényesülése Ebben az esztendőben, a KGST-or&zágok egymás közötti kereskedőimében több terméknél új árak lépnek érvénybe. Mindenekelőtt azért, mert a korábban megállapított és rögzített saarzódiéses árak az utóbbi két esztendőben messze elmaradtak a világpiaci áraktól. Ez a magyar külkereskedelem áraiban is tükröződik: a tőkés világpiacról származó behozatalunk árszintje az utóbbi két évben több mint 50 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a KGST-országok állal szállított anyagoik, iparcikkek árai a két év során átlagosan mindössze két százalékkal emelkedtek. A KGST-onszágok egy alkalommal — a koreai háború esztendieiiben — már szembe kerültek hasoniló jellegű ár-problémával, akkor azonban tőkés külkereskectelmünk aránya — egyebek között az embargó miatt — alacsony volt, s ezért az árakat akkor egyszerűen „befagyasztották”. Hamarosan,1 még az ötvenes években kiderült, hogy az úgynevezett rögzített árak esetenként gátolják az exportra való termelés bővítését, a KGST-onszá'gok egymás közötti kereskedelmének, együttműködésének fejlődését. E tapasztalatok alapján dolgozták ki, hogy az egymás közötti kereskedelemben alkalmazott áraknak, a kölcsönös előnyök elve alapján hiztosítanioik kell a tagországok gazdasági fejlődését, kölcsönös árucsere- forgalmiuk bővítését. Az ezzel összhangban levő árképzés módszerem tagállamok közötti forgalomban érvényesülő árakat a világpiaci árak alapján — kiszűrve azokból a konjunkturális hatásokat — határozzák meg, több évre rögzítik, illetve időről időre hozzáigazítják a tőkés piacokon érvényesülő tartós árváltozásokhoz. Ez az árelv és árképzési gyakorlat másfél év'ázeden keresztül alapjában zavartalanul érvényesült: a KGST-országok három alkalommal — az 1958 évi bukaresti ülést követően, a hatvanas évek derekán, majd a hetvenes évek elején — módosították a szerződéses árakat általában a megelőző öt esztendő világpiaci áralakulás tapasztalatai álapján. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy ezek az árkorrekciók csak szerény mértékben módosították az egymás közötti kereskedelem árszintjét: szocialista behozatalunk és kivitelűn!? árindexe például aiz 1974-ben alig tért el az 1963. évitől, pedig közben két alkalommal is volt árrendezés. Ez azonban azzal is összefügg, hogy ebben az időszakban, az utolsó két év. kivételiével a tőkés piaci árarányok sem változtak jeientősan. . A tőkés világgazdaság válságjelensegei — gyorsuló infláció, nagymértékű áremelkedések — közepette a korább: árképzési gyakorlat, az árak több esztendőre történő rögzítése már nem felel meg kellőképpen a kölcsönös előnyök elvének, követelményének. Ezért a KGST-országok a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén abban állapodtak meg, hogy ezután az árakat nem öt évre, hanem évente állapítják meg, de továbbra is a megelőző öt esztendő árváltozásai alapján, és ezután is kiszűrve azokból a kon. junkturális hatásokat. Az 1975. évi új szerződéses árakat elsőként legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval alakítottuk ki. Az árkorrekciók a Szovjetunióból származó importunk mintegy 56 %-át, kivitelünknek pedig 63 %-át alkotó termékcsoportokat érint. Nyilvánvaló, hogy az energiahordozók és a nyersanyagok árai emelkedtek, árszintjük . azonban jóval alacsonyabb, mint jelenlegi világpiaci beszerzésül? költsége. (A szovjet kőolaj új szerződéses ára pl. 37 rubel, tőkés világpiaci ára jelenleg 110 dollár,) A Szovjetunióba irányuló kivitelünk mintegy kétharmadát feldolgo-. zóipari termékek, gépek, ipari fogyasztási cikkek, egyhato- dát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alkotják, s mindössze egytizedét az anyagok. Miközben a szovjet gépszállítások — ezek kb. 30 százalékkal szerepelnek a for-, galomban — árszintje alig változott, a magyar^ gépek és beszerzések árszintjét 15 százalékkal, a könnyűipari termékekét 19 százalékkal, a mezőgazdasági termékekét pedig átlag 28 százalékkal növelték az árrendezés során. lm-, portunk áruszerkezetéből — az energiahordozók és a nyersanyagok részesedése mintegy 60 százalék — azonban szükségszerűen következik, hogy az árkorrekció hatása a behozatalnál nagyobb, mint a kivitelnél, tehát az eddigi cserearányok megváltoztál?. Az 1975. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodáshoz kapcsolódva nemcsak az idei szerződéses árakat rendezték, egyidejűleg a Szovjetunió lehetővé tette, hogy a tavalyi kereskedelmi többletünket az új árak miatt keletkező mérleghiány csökkentésére használjuk fel. Az 1975—1980 között képződő kereskedelmi mérleghiány összegére pedig alacsony kamattal tízéves hitelt nyújt, A Szovjetunió emellett olyan nyersanyag-többletszállításokat is vállalt, amelyek kb. 50 millió dollár értékű tőkés im-' porttól mentesíti a magyar külkereskedelmet. Népgazdaságunk eddig is azért fejlődhetett töretlenül, mert bizton támaszkodhatott a szocialista országok gazdasági közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió nagyfokú segítőkészségére. \ Garamvölgyi István A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A közelmúltban az érdekelt KGST tagországok megállapodtak abban, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolásánál alkalmazott valutaárfolyamokat 1975. március 1. hatállyal megváltoztatják. Ez vonatkozik a turizmusra is. Az árfolyamok változásával egyidejűleg március 1-től ezen valuták vásárlásánál az eddig alkalmazott 5 százalék illeték felszámítása megszűnik. Ezek alapján a magyar állampolgárok az egyes szocialista valutákért 1975. március 1-től a következő főrinfösszegeket fogják fizetni: 100 bolgár leváért 1676,14 forintot, 100 csehszlovák koronáért 147,50 forintot, 100 lengyel zlotyért 76.92 forintot, 100 mongol tugrikért 352,87 forintot, 100 NDK márkáért 460,94, 100 román lejért 157,95. 100 szovjet rubelért 1475 forintot. Az árfolyamok változása és a fenti intézkedés a magyar kiutazók számára azt jelenti, hogy a felsorolt valuták vásárlásával kapcsolatos forint-; kiadásaik egyes valutáknál csökkennek öt százalékkal, másoknál pedig nőnek, legfeljebb 7 százalékkal. A bank- jutalék mértéke nem változik. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy a Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Mongóliába, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba magáncéllal utazó állampolgárok személyenként évi 8000 forint összegben vásárolhatnak valutát, azzal a módosítással, hogy ezen belül a napi összeg az eddigi 350 forintról 400 forintra nő. Ezen felül az eddigiekhez hasonlóan lehet vásárolni valutát egyéb meghatározott költségek fedezésére néldául gépkocsi-üzemanyagra.) Az árfolyamok változásával kapcsolatos kérdésekre részletes felvilágosítást a valutakiszolgáltató helyek nyújtanak,
