Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

V f Labdarúgó-játékvezető Bemutatjuk Juhász Gábort Az Egri MEZŐGÉP Váll" lat pásztói gyáregységén" dolgozik mint lakatos és he geszí.ő 'szakmunkás. Elégedett a munkájával és a kereseté­vel is. Szocialista brigádve­zető. Vállalati dicsérő oklevél birtokosa. A szakszervezeten belül megbízták a vállalati soorttelelősi teendők ellátá­sával. Megyei szintű játék­vezető. A járási kézilabda- szövetség vezetőségi tagja minthogy kézilabda-játékve­zető is. — Hogyan egyezte*i öss»*' * családjával a játékvezetést? — Kezdetben bizony voltak gondok. De most már meg­értő a családom. Az elsős kisfiam és az ötéves kislá­nyom is tudja, játékvezető vagyok. Segítek otthon a há­zi munkák elvégzésénél. Külö­nösen sok elfoglaltságot ad a sportszeretetem. Értekezletek, vezetés mindkét játé*'nemben, szervezés vállalati szinten. Itt jelenleg a téli sportnapokat szervezzük, indítjuk, amely Ki$terenyén lesz megtartva. T- Hogyan és miért lett játékvezető? — Nyolc évig fociztam a Pásztói KSE megyei I. osz­tályú csapatában. Csatár vol­tam, de mint védőjátékos vo­nultam vissza. Nem volt le­hetőségem az edzéseken részt venni, jobbnak láttam vissza­vonulni. 1971-ben vizsgáztam játékvezetésből. Azóta 120 mérkőzést vezettem. Kézilab­dameccset körülbelül 50-et. Szeretem a sportot, azért ve­zetek. — Célja? — Harmincéves vagyok még csak. Ambícióm van. szeretnék feljebb kerülni, természetesen ezzel minden játékvezető így van. Addig vezetek, amíg érzem. hogy birom, és amíg szükég lesz rám. — Példaképe? — A labdarúgás kemény, férfias játék. Engedni kell a keménységet, de a durvaságot szigorúan megfedni. Ebben találkozók Palotai Károly játékvezetői stílusával. így nekem ő a példaképem. — Problémák? — Ha pásztói járásra gon­dol, akkor talán azt említe­ném, hogy nehéz innen a felsőbb osztályba való felke-. rülés, pedig vannak jó képes ságű játékvezetők. Kevesen vagyunk, akik aktívan veze­tünk. Jobban kellene szor­galmazni és irányítani a já tékvezetői tanfolyamokat. Hi­szen sok visszovonuló labda­rúgó van, akik esetleg szí vesen vezetnének, ebben az esetben innen is többen ke­rülnének felsőbb osztályba. — Élményei? — Különösen a járási mér kőzéseken fordult elő több­ször,- hogy egy-egy meccs nem fejeződött be. A kritikus meccseken nagyon nehéz ve­zetni. Gondolok a kiesésre, £ feljebbkerülésre. Én mindig a jó oldalát nézem a mérkő­zéseknek, sok szépség és öröm van egy-egy meccsen De a kellemetlen is előfor­dul. Például Mátraverebély— Karancslapújtő ifjúsági mécs­esen az eredmény 1:9 volt. A _h<tfyi csapatból egy kiállítás Volt. A felnőttmérkőzés után egy játékos az ifik kö­zül, az öltözőbe menet, alat­tomos módon előugrott és megütött. De egy-egy neve letlen ember viselkedése nem érdekel, megtévedteknek könyvelem el. Több az olyan ember, aki szereti a sportot, s igazán sportszerűen visel­kedik. Az a remény élteti a játékvezetőt is, hogy egyre többen lesznek ilyenek, s ezért vállaljuk a nehéz tár­sadalmi munkát. Tóth Kálmán Faluul sportkörök Lelkes sporimtuilüi Egyliázasgei'gén Egyház,a&gerge nein tartozik • nagy települések közé. A faluban körülbelül 1000 ember él, eeek közül 167-en tagjai a sportkornak. Ez az arány is kifejezi, hogy a faluban szere­tik a sportot, Simon József az egyesület elnöke 14 éve veze­ti, irányítja a falu sportéletét. — Talán, túlzás, hogy én irányítom.. Az egészből any- nyi Igaz, hogy én vagyok az elnök, de mindenben közösen, a vezetőséggel együtt dön­tünk. A versenysportágak közül csupán a Labdarúgással fog­lalkoznak. Szabó László csa­pata a megyei B osztályban küzd a bajnoki pontokért. Ősszel a „nagyok” a 7-, az ifik a harmadik helyeid végez­tek. — A többi sportágakkal csak tömegsport szintjén fog­lalkozunk — újságolta az egyesület elnöke. Ilyenkor té­len. sok hódolója álcád az asz­talitenisz- és saikksportágak- nak. Bartha István, Ru- zsinszky László, Buna Julian­na és a többiek a kuttúrház- ban fölállított asztalon ütik a labdát. Jelenleg a spartakiád téli versenyeire készülnek. A sakkozók egy-egy idény­ben több hé-'versenyt is rendez, tele. C -. uos László, Lászlók Lajos, Pilisi Gyula. Sztrami Lóvéd • sportág legihŰBÓgese j b jei. Ha az idő engedik a késő délutáni órákban benépesül a sporttelep. A faluban a fiúk és a leányok körében sok hó­dolója van a kézi- és röplab­dának. Gordos Mária, Bregócs Erzsébet, Simon M éli inda egy­formán ott vannak a kézi- és röptobdiacaapatban. — Itt nem lehet külön röp­labda-, kézitobdacsapatof szervezni. Van vagy húsz leány, aki szereti a sportot, eljár az edzésekre. Belőlük kerül ki mindkét csapat. Sőtt az atlétikai versenyeken is ők vesznek részt. Egy ilyen kis faluban mint a miénk, ez már nagy, eredmény — magyaráz­za Simon József. A kézi- és röplabdázők nem vesznek részt rendszeres ver­senyeken, de a járás által kiírt különböző tornákon, ku­pákon mindig megjelennek. — Számunkra az a fontos, hogy a nők sportolási lehető­ségét is biztosítani tudjuk. Amire az egyesület elnöke a legbüszkébb az a szervezeti élet, tömegsport-tevékenység, tagépítő munka, a község szer* veivel kialakított jó kapcso­lat. Jó szervezeti életet bizo­nyítja — a magas taglétszám meldett — a különböző jelle­gű téli sportköri esték rende­zése, amelyben szellemi ve­télkedő, filmvetítés, sporttól rendezése szerepel. — Föltétlenül említse meg a tömagsportmunlcánkat — leérte az egyesület elnöke. Jól­esik az idősebb, az aktív spor­tolásból kiöregedett emberek­nek, ha őket is megemlítjük. Szívesen teszek eleget Simon József kérésének, már csak azért is, mert az aktív spor­tolást befejezők részére a múlt évben 7 alkalommal ren­deztek sportversenyeket. Ezen­kívül az aktív sportolók rész­vételiével megrendezték a spartakiád versenyek házi- döntőjét. Részt vettek a ke- rüteto, járási, megyei verse­nyeken. Ami követendő pél­da, hogy a szomszédos köz­séggel M iihálygergé vei, min­den évben megrendezik a tö­megsport-találkozót. A sportkör tagjai kiveszik ré­szüket a község fejlesztéséből, szépítéséből. Az elmúlt év­ben ott voltak a könyvtár építésénél, a játszótér építé­sénél, a község rendezési mun­kálatainál. Kazareczfci Lajos vállalta, hogy társadalmi mun­káiban kijavítja a futóüici,pó­két. Az egyesület jó kapcsolatot tart fenn a község különböző szerveivel. A községi tanács az elmúlt évben 6 ezer forint­tal segítette a község sport- egyesületét. Az ez évi elő­irányzat 8 ezer forint. Ezen­kívül biztosítják az anyagot az épülő új öltözőhöz, ame­lyet november 7-én szeretné­nek felavatni. A termelőszö­vetkezet ellenszolgáltatás nél­kül vállalta a labdarúgócsa- pat szállítását. A tervekről így vallott az egyesülőt elnöke: a aportöltö- ző építésén kívül nincsenek különösebb elképzelásoink. A megkezdett úton eredménye­sen szeretnénk előre haladni.-r szenográdi — Sport a világűrben Föld körüli útjuk során Alekozcj Gubarev és Georgij Grecsko szov jet űrhajósok 2 hét alatt a követ­kező sportteljesítményt nyújtót fcák: lóO kilométert sétáltak, 100 kilométert gyalogoltak, 150 kilo­métert futottak, 20 ezer kiló- grammnyi súlyt emeltek föl és 50 alkalommal végeztek távolugrást. A Szojuz—I két pilótájának e ma­ratoni teljesítményét joggal ne­vezik az eteő „űröttusa” ver­senynek. Az orvosok szerint a sportsze­rű testedzés az egyetlen lehetőség a szervezet védelmének biztosítá­sára a teljes súlytalanság állapo­tában. A tartós súlytalanság káros kö­vetkezményeiről a szovjet és az amerikai űrhajósok és' tudósok is köteteket írtak már. Minél hosszantartóbb a repülés, annál fokozottabb mértékben jelentkez­nek ezek a hatások: csökken a munkavégző képesség, megbom­lik a mozgások koordinációja, az izmok elvesztik erejüket. A tar­tós súlytalanság állapotából a Fődre visszatérő űrhajósnál gyakorlatilag ismét meg kell ta­nulnia járni, izmait működtetni. A súlytalanság leginkább a láb izmokat veszi igénybe. A Szo­juz—S űrhajó pilótái például a Földre való visszatérés után kép­telenek voltak barátaik segítsége nélkül eljutni az űrhajó kabinjá­tól a rájuk várakozó helikopterig. A Szaljut—4 sportoló űrhajósai ez a veszély nem fenyegette. Edzési esen a sportiskolásoknál A létszám telj«. Kezdődhet a bemelegítés. A Salgótarjáni KSE sportiüfcalásai — az 1863—64-es születésűek Szliv- ka Gyula testnevelő tanár irányításával végzik a mun­kát a Mal’inovszkij úti iskola tornatermében. A mai prog­ramjuk összetett szabadgya­korlatokból, erősítő gyakorla­tokból és váltóverseny ékből áll. A 31-es létszámú csoport nagy lelkesedéssel rója a kö­röket. Elöl fut Serfőző Zol­tán, Ispán Zoltán. Telek Gyula, Budai László aztán sorban a többiek. A futóis­kola különböző gyakorlatai alaposan. megmozgatják az izmokat. Hasonfekvésből in­dulva átlósan - futnak a gye­rekek a tornateremben. Szigorúan cseng az edző hangja: — Mindenki az adott hely­zetből rajtoljon! Nincs pihenés, nincs megál­lás. CsuiPa mozgás minden, felgyorsítások és lassítások adnak lüktető ritmust a mun­kának. Mennyi lelkesedéstől, energiától, mennyi, frisseség­től duzzadnak a gyerekek. A bemelegítés után követ­kezik az edzés sava-borsa. A gumikötelek jutnak főszerep­hez. Nincs lazítás, nincs üres­járat. Mindenki szó nélkül végzi az erősítő munkát. Sok mindenre magyarázatot ad ez a munkaszellem és fegyelem fürkésző, nyitott szem, akarat és törekvés kell hozzá. Hamarosan változik a kép. Legnagyobb örömet kiváltó percekhez készülődnek hozzá a gyerekek. Váltóverseny kö­vetkezik. Feledkezzünk meg egy időre arról, hogy a sport, a veríték áldozat. Nézzük azt. ami benne szépség, öröm, főként — vidájnság. . Köztudott az: aki komolyan A kis Ponyi Béla mutat be egy gyakorlatot. A gumikötél engedelmeske­dik, s a többiek máris kezdik a mell-, hátizom-erősítő gya­korlatokat Törzskörzés köz­ben feszítik a „kötelet”. — Keményebben! — biztat­ja Szlivka Gyula edző a fiú­kat. Egy eszközzel mennyi válto­zatos gyakorlatot lehet vég­hezvinni. Csak fogékonyság. játszik azon okvetlenül meg­látszik a játék öröme, vagy az ólomsúlyú bánat... Jó, de mi kell a komoly játékhoz, az elhatározáson kívül? Kapás­ból rá lehet válgmi: valami­lyen tétre van szükség, hogy legyen miért küzdeni. Nem! Játszani úgy kell, ahogyan most játszanak. Felszabadul­tan. igazi versenyszellemmel telítve. Négy csapat küzd a győzelemért. Súlylökésszerűen Felszabadulási cmléktorna a VEGYÉPSZER-nél A hazánk felszabadulásá­nak 30.. évfordulója tiszteleté­re sorra kerülő rendezvények, események kapcsán három sportágban rendezett villám - tornát szabad szombaton a VEGYÉPSZER Vállalat salgó­tarjáni gyáregységében a KISZ-bizottság, a szakszerve­zet tömegsportbizottságával. Asztaliteniszben tizenkét induló közül Poianeczki Pál nyerte a versenyt Szabados László és Kies Gyula előtt. Kispályás labdarúgásban öt csapat játs^Stt kieséses rend­szerben. A döntőt a forgácso- lóműhely együttese nyerte 4:2 (2:1) arányban az irodák csapatával szemben, míg a 3. helyen a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád lakatos- csapata végzett. A sakkozók versenyét hét induló közül Garamszegi László nyerte Bányácski Zol­tán és Balya János élőt. Február 21-én kezdődik a gyáregység MHSZ-lövészklub- jának rendezésében a négy tord ülőből álló lövészverseny, a klub által alapított Felsza­badulási Kupáért. Az első két fordulóban, a Vörös Hadsereg megalakulásának 57. évfordu­lóján és a Magyar Tanács- társaság kivívásának ünnepén légfegyverrel döntik el a sorrendet a 4—4 főből álló csapatok, április 4-én és má­jus 1-jén pedig már kispus­kával bonyolítják le a ver­senyt. A csapatban lőtt ered­mények számítanak majd az egyéni versenybe' is. A lövé­szek társadalmi munkában már készítik a légpuskapavi- lont. A. M. A NÓGRÁD ÉS BÁBEL GYÖRGY (SKSE) TIPPJEI A 8. HETI TOTÖ- MÉRKŐZÉSEKRE N. .\scoli—J uventus B. x 2 Gy. 2 Bologna—Internationale I x x l Fiorcntina—Cesena 1 X 1 Milan—Róma X 1 Napoli—Sampdöria 1 1 X Varese—Cagliari X X A tálán ta—Palermo 1 X X 2 Avellino—Brescia X 1 Brindisi—Verona x 2 2 x Como—Novara X X Parma—Sambenedettese 1 X 1 X Pescara—Foggia 1 X X 1 Taranto—Arezzo 1 X 1 Perugia—Alessandria 1 1 Lazio—Ternana 1 1 forino—Lanerossi 1 I dobják a gyerekek a labdát, megkerülik a zsámolyt, s ha­talmas iramban futnak visz- sza. Aztán törökülésből kell indulni. A zsámolyról ugrás a szőnyegre, majd újra el kell érni a másik zsámolyt, visszafelé egy lábon szögűéi­vé érkeznek célba a fiúk. A hatodikos Serfőző Zoltán, mondja: — Egy éve vagyok sportis­koláig. Szeretek edzeni. A rendszeres testedzés megerő­sít. Atletizálok. 100-on 14,7 a legjobb időeredményem. A november 7. tiszteletére ren­dezett városi versenyen első lettem. Hamarosan leigazol az SKSE. A teremben vibrál az izga­lom. Nincs hiány biztatásban. Ezek a legvarázslatosabb pil­lanatok, mindenki teljes erő* vei harcol a győzelemért. — Hajrá Zoli... Pista. I Peti! Telek Gyula, egy szőke fiú, gyors, fürge mozgásával véte­ti észre magát. Egy pillanat­ra megállítjuk. — Három tusázom — mond­ja. Kislabdában 40 méter, tá­volugrásban 3,20 a legjob- bam. Az 50 méteres futásban még nem mértük az időt. Szerényen elhallgatja, hogy ő a legjobb magasugró, 130- at ugrik. A 2000 méteres fel­mérő terepfutáson 15,15-öt ért el. amivel a 6. legjobb lett. Zempléni Kornél 13,52-öt futott kétezren. 60-on 7.8 leg­jobb ideje. — Jólesik a mozgás, rend­szeresen itt vagyok az edzése, ken — magyarázza. Nem, egyáltalán nem fárasztó szá­momra a munka. A szüleim is sportoltak, én sem akarok elmaradni tőlük. Befejezésül szabadulás a labdától című játék követke­zik. A lelkesedés, egy pilla­natra-sem csökken. Hajrá, ti valamennyien, akik annyi lendülettel, akarással hajtjá­tok magatokat! Ügy látszik mégis igaz az a közhely: a sport kapcsán felejthetetlen élményekhez jut az ember, melyeket képtelenség elfelej­teni. Az edzés után Szlivka Gyu­la tanár, így összegezi a sportiskola feladatát: — Elsősorban az SKSE számára az utánpótlás-neve­lés az elsődleges számunkra. Általános felkészítést tartunk. A lesszűkségesebb technikai mozgásokat, elemeket ame­lyek az atlétikához nélkülöz­hetetlenek. itt elsajátítják a gverekek. Megtanulják az ug­rások. dobások alapvető tech­nikai végrehajtását. Számos tehetséges gyerek bontogatja szárnyát, Mi bízunk abban, hogy a jövő tanévtől beindu­ló ielvényszerzőversenv to­vább doppingolja r^iajd a gyerekeket és egyre többen szeretik meg az atlétikai sportot. A. L. NÓGRAD - 1975. február 20., csütörtök )

Next

/
Oldalképek
Tartalom