Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

I

A propagandisták

fel k eszi léséről

A propagandistáik képaásóre a megyei pártbizottság évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít A változatos képzésformák egyike az évente szervezetit két-íhárom hetes I^ártiskolai tanfolyam. Az elmúlt években, ezeken a rövid tanfolyamokon, főként a propagandisták oktatás-módszertan i felkészítésére törekedett az oktatási igazgatósáig, A témák előkészítését, a pártototaitási év időszakában — egy-©gy téma áttekintését célul tűző — propagandistakonferenciák biztosították.

Ebben az oktatási évben először, öt kéthetes tanfolyamon

a kétirányú képzés ötvözete valósult meg. A tananyagban szereplő témák elmélyült tanulmányozása volit az elsődleges cél és ■— bár tetsizóliaigos másodlagos szerepet kapott — ehhez kapcsoltuk, a pártoktatás sikeréhez nélkülözhetetlen módszertani eljárások elsajátítását.

A politikai munka hatékonysága ugyanis azt igényli, hogy a tömegpropaiganida kleméiben foglalkozzék az alapvető politikai kérdéseik helyes és egységes értelmezésével, a téves és ellenséges nézetek elleni harccal. Ezért alapvető feladatunknak azt tekintettük, hogy a továbbképzésben részt vevő propagandistákat mdnidenekelöibt az aktív politikai tevékenységre készítsük fel. Arra, hogy érthetően, hatásosan ismertessék, magyarázzák és fogadtassák el pártunk politi-, kajának elvi alapjait. Segítsék a hallgatóikat abban, hogy a politika kapd kérdéseiben minél biztosabban igazodjanak el, s minél többen válasszák közülük aj tudatosabb cselekvés útját.

A propaiganddsták képzésében tehát a tartalmi, az esz- mei-poiliiibiikad felkészítés egyformán hangsúlyt kapott. Azokat a témákat vitattuk meg, amelyeket az 1974/75-ös párt- oktatási év sorén, a tömegpropaiganda-tanfolyaimoikon, maguk is tanítanak. Munkánk során a megyei témákkal kiegészített, központi tematikákat tekintettük irányadóinak. A legfontosabb társadalmi, gazdaságpolitikái és világnézeti kérdésekkel foglalkozunk. Az -eszmei-politikai és a ped agógiai -mód-. szertani képzés egységét az előadások tartalmi és pedagógiai értékei, valamint az egyes témák gyakorlati jellegű feldol- | t gozása biztosították.

Tanfolyamainkon megvitattuk a munkásosztály és a párt vehető szerepének kérdéseit, á káderpolitikáról és a káderrounkáról szóló határozatot, a közművelődés megyei helyzetéről és továbbfejlesztéséről elfogadott dokumentumot. Foglalkoztunk politikai, gazdasági ég társadalmi életünk alapvető kérdéseivel, pártunk ótetszín,vonal-politikájával, a iköziéilieti és munkahelyi demokrácia értelmezéséivel és gya- korláti megvalósításával.

Az 1974/75-ös oktatási év időszakában, pártunk, s egész tánsadiaíimunk életének két rendkívül nagy jelentőségű eseményére kerül sor: XI. kongresszusát tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt és hazánk felszabadulósálnak 30. évfordulóját ünnepeljük. E két esemény — és politikai előkészítésük — meghatározza a pártoktatási év feladatait, s természetesen meghatározta a propagandista képző tanfolyamaink munkáját is. Ezért, társadalmi életünk különféle 'folyamatait, hazánk három évtizedes történelmébe ágyazva, a legutóbbi négy esztendő munikasiikeredvel, eredményeivel és kirajzolódott feladataival összekapcsolva elemeztük,

A témák elmélyült tanulmányozásának minden lényeges feltételét sikerült biztosítanunk. Megteremtettük a sokoldalú véleménycsere, a propagandisták egymás közötti konzultációjának, tapasztalatcseréinek lehetőségét. Propagandistáink a tanfolyamok alkalmával találkoztak a megye párt- és tanácsi vezetőivel. A beszélgetések, eszmecseréik, a kdtatorét, helyi vonatkozású ismeretek bővítése mellett, jól szolgálták nevelési célkitűzéseinket is. A megyei pártvezetés nagy figyelmet fordított a propagjaindísteiképző tanfolyamokra. Az e! »adások, a konzultációk mellett segítettek abban is, ho£y az egyes témák országosan legjobb ismerői is bekapcsolódjanak propagandistáink felkészítésébe. Hasznos és érdekes színfoltja volt tanfolyamainknak a kulturális fórum és a Palócföld-ankét, amelynek keret ében megyénk irodalmi és kulturális életébe, alkotóműhelyeibe nyerhettek bepillantást a propagandistáik.

A felkészítő tanfolyamok új ég kedvező vonósa volt az is, hogy a résztvevő propagiandásták zöme a pártalapszerve- zetek tíszitségviselölniek szeminánurnát vezeti. Ilyen feladattal miindémütt a legfelkészültebb, a több éves gyakorlattal rendelkező propagandiisitákat bízták meg. A gyakorlati tapasztalatok, a közép- vagy felsőfokú politikai és állami iskolai végzettség, a jó politikai - érzék protoa-gandiisitáink jelentős részénél nagy felelősségérzettél és fegyelmezettséggel párosult.

A propagandisták kiválogatása és továbbképzése, a tanfolyamok jó előkészítése és lebonyolítása, a megyei pártvezetés segítő-irányító szerepe, a hallgatók és a,z oktatási igazgatóság tevékenysége: mindezek együttesen biztosították a felkészítő tanfolyamok sikerét, és minden bizonnyal hozzájárulnak a tömegpropaganda-munka további javításához.

Bozó Gyula,

az oktatási igazgatóság tanára

Vajon kinek teszünk jót

Egyre több gépkocsi jelenik kilométert, a sebességet mein eg az országutakon. Mind, rik. vagy komolyabb ellenőr- több a vállalati mellett a ma- zést végeznek. Így aztán a gánkezben levő személygép- jelzés után visszább csúszik kocsi a megyében is. A bal- a gázpedál, a kilométeróra a esetek megelőzéséért a köz- megengedett sebességet mu- lekedésrendészet gyakoribbá tatja. A közlekedésiek pedig? teszi az ellenőrzést. Hangsú- Azt kell, hogy megállapítsák: lyozzuk: a megelőzés érdeké- fegyelmezettek a gépjármüvében. zetők.

Az utóbbi időben furcsa je- Ügy gondolom, álhumaniz- lenségékkel találkozhat. a mus ez a betyárbecsület. Az, gépkocsin utazó ember. Aki mert az egyébként száguldó- nem tudná, miről van szó. a zókat is fegyelemre intik arra csodálkozás után azt hinné, a néhány száz méterre, s az hogy a vele szemben jövő ellenőrzési pontot elhagyva, gépjárművezetőnek valami ismét száguldanak az --szag- baja van. Hiszen világos nap- úton. Emberéletek, vezetőtár- pal reflektorozik, vagy a ke- suk testi épségének veszélvez- zével furcsa köröket ír le a xtetésével.

volánra támaszkodva. Akad A betyárbecsülettel senkiolyan is, aki a karját „va- nek sem teszünk jót! A bü- karja”. vagy ki tudja még. nősnek bűnhődnie kell akár hányféle „jelzést” használnak betétlappal, ellenőrző lappal, az országúton. vagy más úton. De büntetni

Ismerős gépkocsivezetőtől kellene azokat is, akik az el- crdcklödtem: mit takar ez a lenőrzés meghiúsítására tore- turcsa. játék az utakon. Az- kednek azzal, hogy lelzesei- zal nyugtatott meg, hogy sem- két „időben” leadják. A kul- mit, csupán azt. hogy néhány túráit közlekedéshez ez is száz méterrel odébb e’‘enőr- hozzátartozik, zést tart a rendőrség. Vagy a —So—

Szurdokpüspökiben a közős gazdaság

Tudatosan, felkészülten

Ibolyán túli - virágzás

Papagájvirág, datolyapálmák. szegfűk és orchideák idézik az örök tavasz hangulatát a nemrégen megnyílt virágüzletben. Salgótarjánban. Bódító illat is csalogatja a vevőket a rozmaringról elnevezett üvegpavilonba.

Tavasz elején az ibolya, a hóvirág volt a sláger, ennek már lefutott az ideje, most a szegfűk legkülönbözőbb szín- árnyalatai között válogathatnak a vásárlók. A vágott virágot celofándobozokba csomagolják, mely tetszetősségét növeli. Gál Katalin kertésztechnikus gondoskodók a csokrok, virágtálak készítéséről, ízlését dicséri az üzlet dekorációja is.

A' virágok mellett az eladók is frissek, fiatalok. Egyikük esküvőre készül. Az augusztusi menva&szonyi csokrot milyen virágból szeretné? — kérdezzük. ..Margaréta és rózsa összeállításból, de természetesen ez a vőlegényem gondja lesz!” mosolyog Kiss Erzsébet.

— kulcsár —

Lezajlott a zárszámadóköz- gyűlés a szurdokpüs,pöki termelőszövetkezetben is. Megyénk egyik legjelentősebb mezőgazdasági, üzeméről van szó. érthető, hogy nagy érdeklődés előzte meg a zárszámadást. Az elmúlt évben kedvezőtlen volt az időjárás számukra is. sokakat érdekelt, hogyan tudott az üzem megbirkózni a nehézségekkel. A szurdokpüspöki mezőgazdasági üzemről mint a nagyon egyenletesen dolgozó, a fejlődésben is határozottam, egye- jnes arányiban fejlődő gazda- ! Ságról beszélhetünk. Látványos eredményekre nem törekszenek, annál inkább a biztonságos gazdálkodásra, amely a közös gazdaságot erősíti, a tagok jövedelmét évről évre emeli.

Vezetők és tagok

A gazdaság kiegyensúlyozottságát mindenekelőtt a hozzáértő vezetők biztosítják. A munkát gondosan megtervezik. A korszerű növény- és állattenyésztésre törekszenek. A célkitűzéseket eddig valóra is, váltották. Nem kisebb a szerepe a termelőszövetkezet tagságának. Az üzemet a magáénak tartja, megélhetése legfelsőbb bázisának tekinti. A feladatát lelkiismeretesen elvégzi, a fegyelmezetlenséget elítéli. A szurdokpüspöki mezőgazdasági termelőszövetkezet tagságáról valóban elmondható: tisztában van azzal, hogy gyarapodik a közös, több jut a tagságnak is.

Az idei zárszámadó közgyűlésen részletesem megtárgyalták a közös gazdaság pénzügyi helyzetét. Közös vagyonuk 47 millió 131 ezer forint. A három év átlagához viszonyítva közel két és fél millió forinttal növekedett, amelynek értékét emeli, hogy korszerű munkával, jelentős megtakarítással érték el, Javult a termelékenység, tehát kevesebb munkával, magasabb a jövedelem. A korszerű technológiákkal évi hatezer munkanapot takarítottak meg. A bevétel pedig hatmillió forinttal több mint tervezték.

Felvetődik a kérdés: milyen változásoknak kellett elkövetkezni ahhoz. hogy ilyen előnyösen gazdálkodhatnak Szurdokpüspökiben. Visz- sza kell tekinteni egy másfél évtizedre amikor a kísérletezések éveit élték. Megalapozatlan tervek, amik a vezetésben levő fogyatékosságokra utaltak. A tez-tagság érdeme. hogy ezen nágyion határozottan változtatott. Maga mögött érezve a szövetkezeti mozgalmat támogató politikai, gazdasági határozatokat, a vezetést átszervezte, majd következetesen támogatta azt. Ez volt a kiindulás. Mivel az új vezetőség semmiféle, a reális valóságtól eltérő kalandozásokat nem engedett meg, ellenkezőleg, a tagsággal maga mögött a valóságos helyzetet figyelembe véve dolgozott, születtek meg a gazdasági, eredményeket kísérve a politikai sikerek is.

Érdemes egy pillantást vetni az üzeim belső életébe. A férfi tagok száma 157. A harmincévesekig ebbői negyvenhármán képviseltetik magukat, a harminc és hatvan év közöttiek pedig huszonkilencen. A nők száma 232. Nyolcvanöt a 30 és 60 év közötti. Ebből kitűnik, nekik is gondot okoz a ^munkaerő helyzete. E nehézség leküzdését azonban központi feladatnak tekintik. Idézzünk a vezetőség beszámolójából: „A tudományos-technikai forradalom mindinkább érezhető szövetkezetünk termelési

struktúrájában. Termelőeszköz-ellátásunk az iparszert! termelés feltételeinek megteremtése irányában fejlődik..” Ez egyébként kifejeződik abban is, hogy a gépi beruházásra csupán az elmúlt évben közel hárommillió forintot fordítottak. Az ezt megelőző négy évben 10 millió forint értékű különböző erő,. és munkagépekkel és technológiákkal gyarapították a gazdaságot.

Magas fokú igény

Az egyébként nyomasztó munkaerőhelyzetet ilyen kö- v rülményekkel hatástalanítják. A gépekkel megnyugtatóvá

teszik a terjjpelést. Országosan nagy hatasú volt a nyáron az a kezdeményezésük, hogy szövetségre léptek az északabbra fekvő mátramind- s.zienti tsz-üzemmel, azok a gépeiket az aratás idejére rendelkezésükre bocsátották, később pedig ők mentek segítséget nyújtani Mátramind- szentre, Hasznosra, és még más üzemekbe. Erre példa még nem volt a megyében, országosan is kevés. Eredménye: 150 hektárról takarították be a termést egy nao alatt. A gabona-átlagtermésük mennyiségben, minőségben igen kiváló, hektáronként negyvenhét mázsa. Említsük itt meg, mint a másik főnövénynek, a cukorrépának a hektáronként elért átlagtermését is. amely 325 mázsa.

Tanulnak, művelődnek

Említettük már, hogy az eredmények kapcsolódnak a tagok szorgalmához, a vezetők hozzáértéséhez. De ez a szorgalom, ez a hozzáértés náluk minőségi, mert tudatos gazdasági, politikai műveltségen alapul. Ha központi kérdés a tsz-ben a termelés. « tanulás is az. A vezetésben» dolgozó tagok harmincegy százaléka egyetemet, főiskolát végzett, negyvennégy százalékuk techiikumot, vagy más középiskolát. A fizikai dolgozók huszonkettő százaléka szakmunkás, a harminc éven aluli fiataloknak kilencven- három százaléka elvégezte a nyolc általánost. Ezt a felkészültséget azonban megállás nélkül tovább fejlesztik. Dolgozóik egyetemeken, szakközép- és szakmunkásiskolákban tanulnak. Sikeresen végezték a téli politikai tanfolyamokat. És így lehetne a tsz vezetőinek és tagságának a tudás állandó gyarapításáért folyó munkájáról beszélni.

Sikeres évet zártak az elmúlt évben ' -Szurdokpüspökiben. Tudatosan megtervezve értél? el az eredményeket. A gazdaság ismét határozott lépést tett a fejlődés útján, amely a tagság életét hivatott megszépíteni. B. Gy.

A tanulás is követelmény

akkor is, ha nincsenek itt —

.. .Még nem tudjuk, hogy elnyertük-e a címet...

A brigádnapló gondos női kezekre vall. Tükrözi mindazt, amit az első lap belső oldalán megfogalmazott a 8 tagú Zrínyi Ilona brigád, a FIM Gránit Csiszolókarong- és Kőedénygyár romhányi új gyáregységében. Bevezetésképpen Kelemen Tibor üzemvezető így kezdi,:

— Az értékelés szerint a kollektíva esélyes a szocialista brigádot megillető ezüstko- szorús jelvényre.

— Még nem tudjuk biztosan, hogy megkapjuk-e — folytatja nem sóikkal később a csendes Nagy Jözsefné, a brigád vezetője. Pár pillanatra elhallgat, majd így folytatja. — Három különböző helyen dolgozik most a brigád.

— Az átszervezés indokolta, hogy a régi, tapasztalt dolgozók a többi üzemrészben is segítsenek a -nemrég idekerült új dolgozótársaiknak. Később majd újra együtt lesznek — indokolja a jelenlegi helyzetet az üzemvezető.

A gyakorlatlanabb dolgozók segítése is szerepel a kollektíva felajánlásában. Ennek megfelelően Galbás Mihály- nét, Previz Kálmánmét, Kiss Jánosaiét és Major Istvánt ismertették meg az itteni munka alapvető fogásaival. *

— A brigád tagjai régi, jól dolgozó munkások. Csoportvezetőjük, aki egyben a .brvgádvezetői tisztet is ellátja, jól szervezi a munkát — dicséri szemébe Kelemen Tibor Nagy Józsefnét.

— Mi mindig egyforma tempóban dolgozunk. Akikor íü, ha a főnökök itt vannak,

válaszol az asszonyka.

Igazának bizonyítására álljon itt a következő: termelési vállalásukat a vállalt 2 százalék helyett 6,1 százalékkal szárnyalták túl 1974-ben, a piaci igényeknek megfelelően. Anyagfelhasználásuk jó. Tevékenységükre kétszer érkezett reklamáció. Az ígért 159 társadalmi munkaóra helyett •258-at teljesítettek. Részt vettek a műhely áttelepítésében. Ezt vasárnapi műszakban bonyolították le, hogy ne legyen termeléskiesés. Készülnek az új technika bevezetésére. Idejüket úgy osztották be, hogy segíteni tudtak az óvodának, az iskolának, ősszel a mezőgazdaság dolgozóinak.

— Reggelenként, reggelizés közben, vagy műszak után beszéljük meg a tennivalókat. Mostanában gyakran kerül szóba , a takarékosság.

— Ön szerint mivel lehet takarékoskodni ?

— Csiszolóvászonnal, spárgával és sok más egyéb apró dologgal. Kicsinek tűnnek ezek. de valójában . ezreket lehet velük megtakarítani .— állapítja határozottan a brigádvezető. — Erre összpontosítjuk erőfeszítéssinket ebben az esztendőben. Ugyanakkor a reánk rótt tervet teljesítjük, ha kell megfeszített munkával.

— Mit ért a megfeszített

szó a! att ?

— í Azt,- hogy időnként anyaghiánnyal kell megküz- denünk, bizony van időszak, amikor betegség címén sokan hiányoznak a brigádból. Az ő munkájukat is nekünk kel

rrfaj-d pótolni. Mindezek ellenére azt mondhatom: meglesz a terv.

— Nemcsak a brigádjára, hanem a műhely többi dolgozójára is gondol, az ő nevükben is beszél — egészíti ki az előbbi gondolatokat az üzemvezető.

Szó szót követ, majd a tanulásra terelődik a társalgás. A hrigádivezető az üzemvezetőre néz, ő meg vissza. Aztán kiderüli, hogy miért történt mindez.

— Az elmúlt év értékelésekor szóba került, hogy a tanulásinál is növelni kell a követelményeket — mondja az üzemvezető. Nagyiné mentegetőzve mondja:

— Akiknek nincs meg az általános iskolájuk, 40 éven felüliek, nehéz már nekik' a tanulás. De sok idejüket veszi el az otthoni munka, a családról való gondoskodás. Nem, nem tudom hányán adósak az általános iskolával —

A tanulás, az általános műveltség gyarapítása követelmény még akkor is, ha a gyáregység vezetői a tavalyi felajánlás elfogadásakor ériről elfeledkeztek.

— Félnek, hogy kinevetik őket, pedig velük egykorúnkról van szó, így hát nincs mit egymás szemére vetmiök. A gyáregység vezetése tanulmányi szabadságot ad, munkaidő-kedvezményt biztosít, megveszi a könyveket — folytatja az előbbi gondolatot Kelemen Tibor.

Ha képesek a termelésben megbirkózni az egyre . nagyobb felad at okkal, akkor nem indokolt ez a.z idegenkedés a tanulástól. Más üzemek keserves példája tanúsítja, hogy ahol csak a mára gondoltak, s elfeledkeztek a jövőről, ott később megsokasodtak a gondok. Aztán az ezüstkoszorús jelvény viselésébe a tanulás is beletartozik.

V. K.

tért ki a konkrét válasz elől.

NÓGRÁD — 1975, február 20,, csütörtök