Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
1 Megyei filmbemutatók Minden igényi kielégítve Az eddigi gyakorlattól eltérően, ejtsünk szót a korábban már játszott filmekről is. Döntésünket mindenekelőtt az indokolja, hogy ezek a művek mindegyike olyan sikerült alkotás, amely megérdemli az újbóli figyelmet. Kovács András Bekötött szemmel című filmdrámáját most Balassagyarmaton mutatják be. A film Thurzó Gábor A szent című regényének egyik részlete alapján készült. Kozák Andrással. Madaras Józseffel és Avar Istvánnal a főszerepben. A történet a magyar történelem egyik katasztrofális pillanatát. 1943. telét Ukrajnában — ábrázolja, egy fiatal pap lelkiismereti válsága kapcsán. Magyar—szovjet koprodukcióban készült a kétrészes Szerelmi álmok című film Liszt Ferenc életéről. Keleti Márton a film rendezője. kitűnő szovjet és magyar színészeket választott a pazar kiállítású film szereplőiül. A híres szerzőt és zongoraművészt , Sinkovits Imre személyesíti meg, s fontos szerepéket alakít Ruttkay Éva, Pécsi Sándor, Ariadna Sengelaja és Klara Lucsko is. Az NDK-beli Effi Briest című film Theodor Fontane, kiváló némot író hasonló című, nálunk is jól ismert és népszerű regényének változata. Azt mutatja be, hogy a társadalmi konvenciók láncolata milyen merev, életidegen keretek közé szorítja az embereket. Az érdekes filmet Salgótarjánban mutatják be. Nem ismeretlen a mozilá- togatók előtt a Rocco és fivérei cími^ Luchino Visconti által rendezett film sem. Egy évtizeddel ezelőtt nagy iái I Jelenet A négy muskétás cím ü filmből .. 1 sikerrel játszották hazánkban is. Most a filmbarátok köre hálózatának műsorán kerül felújításra. Így az időközben felnövekedett generációk is megcsodálhatják a film kivételes értékeit, a rendező tiszta gondolatiságú, humanista művészetét. / A hétien játszott filmek között a Hogyan mondjam meg gyermekemnek? című NSZK alkotás már pnemiierfilm. "Hasonló művet, már láttunk néhány évvel ezelőtt. Azt is NSZK filmesek készítették, s Helga címmel került forgalmazásra. A mostani produkció valószínűleg az első olyan szexszuális felvilágosító film, amelyik egyszerre szól a szülőkhöz és a gyerekekhez is. Úgynevezett kényes kérdésekre válaszol, könnyen érthető. mégis tudományos módon. A film hangsúlyozott célja: segíteni abban, hogy a gyermekekből minél kiegyensúlyozottabb, boldogabb felnőttek váljanak. Ugyanerre törekszik minden gyermekét szerető szülő. Ezért is ajánlhatjuk az ő és serdülő gyermekeik figyelmébe, kivétel nélkül. . Az először bemutatásra kerülő A négy muskétás című francia fi'lmbohózat Dumas híres regénye, A három testőr alapján készült. André Huné heile rendező a Bolondos újoncokban megismert négy Oharlot-ra bízta a főszerepeket. Választása jónak bizonyult. A négy komikus fékezhetetlen kedvvel és lendülettel komódi ázza végig a vetítés másáéi óráját. Mai tévéajánlatunk 30.00: Szegény gazdagok. 1825. február 18-án. éppen százötven esztendeje született Jókai Mór. a „nagy mesemondó”. Milyen jó érzés újra fellapozni ezt a könyvet amelynek filmváltozatát most az író születésének évfordulója alkalmából a televízió műsorára tűzte! Milyen ió belemélyedni romantikus meseszövésébe. együtt élni és izgulni hőseivel! A Szegény gazdagok című regény 1860-ban született. Ebben az időszakban Jókai a francia romantikusokból kissé kiábrándultán abbahagyja a nagylelkű, tiszta jellemű hősök történeteinek sorát, hogy egy időre intrikus figurákat állítson művei középpontjába. Mint a Szegény gazdagok főhősét: Fatia Negrát. Erdélyi utazása sarán ismerkedett meg a Fatia Negrárói szóló történetekkel, amelyeket a Szegény gazdagokban széles meseszövésű regénnyé dolgo. zott fel. A legendás Fatia Negra valóban élt Hunyad megyében és aranycsemoész- és pénzhamisító-bandát tartott fenn. A regény alapján készült filmet Bán Frigyes rendezte. 1959-ben. Schneider Miklós — Szomszéd Imre A Kis-Zagyva völgye termelőszövetkezeti mozgalmának 25 éve Schneider Miklós és Szomszéd Imre tollából napvilágot látott Salgótarjánban A Kis-Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet mozgalmának 25 éve (1949—1974) című kiadvány. A szerzők mindenre kiterjedő kutató tevékenysége nyomán született könyv a megye termelőszövetkezeti mozgalmának, jelen esetben a Kis-Zagyvavölgye Tsz mozgalmának negyedszázadát öleli fel amely megyei helytörténetírásunk egyik úttörő vállalkozása. A dr. Balogh Sándor egyetemi tanár által lektorált kötethez Gáli László termelőszövetkezeti elnök írt előszót. Mint — többi között — írja: „Szeretném, ha a huszonöt év gondját, baját és örömeit bemutató könyv az idősebbek számára, akik mindezekben közreműködtek, jó emlékeztetővé válna és felidézné számukra azt, hogy milyen nehéz helyzetből indultunk, és éppen ezért mennyire meg kell becsülnünk mai értékeinket. Ugyanakkor remélem, hogy szövetkezetünk története lelkesítő hatással lehet fiataljainkra is, akik megláthatják elődeik példáján, hogy az összefogás, az emberi nagyot- akarás nehéz körülmények között is diadalt arat.” A kötet — természetesen — nem ^szépirodalmi nliunka, értéke mindenekelőtt abban a hatalmas dokumentációban van, amely hitelesen és a tények nyelvén ad számot a negyedszázad történetéről. Persze, a számok, adatok az e tájegységen élő dolgozó emberek életének egy-egy jelentős szakaszát jelzik, s a megtett út tanulságait hordozzák. Éppen ezért ajánlható ez a könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a termelőszövetkezeti mozgalom negyedszázados, nehézségektől sem mentes, de maradandó eredményeket is hozó története iránt. A Kis-Zagwa völgve szóban forgó községei Kisbár- kány, Luciáivá, Márkháza, Nagybárkány és Sámsonháza a korábbi évszázadokban meglehetősen eldugott községeknek számítottak a salgótarjáni járás délnyugati részén. Amint azt a gondos monográfiában is olvassuk, a „nagybárkányi völgy” említése szinte a megye fekete pontját idézte a múltban. A felszabadulás hozta meg itt is azt a fordulópontot, tereptette meg azokat a gazdasági-társadalmi alapokat, amelyek lehetővé tették azt, hogy a Kis-Zagyva völgy községei szintén kimozduljanak a holtpontról, s elinduljanak a fejlődés. a gazdasági-társadalmi felemelkedés útján. Ezt a termelőszövetkezeti mozgalom tette lehetővé az itt élők számára. A szerzők részletesen foglalkoznak^ a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, először az 1949—1861-es időszakban. Elemzik a szövetkezeti mozgalom szervezésének körülményeit, nyomon kísérik a termelőszövetkezetek megalakulását és első lépéseit e tájegységen. A kezdeti nehézségek összefoglalása után beszámolnak az első eredményekről. Nem mulasztják el a fejlődést megzavaró körülmények elemzését sem, hiajd pedig szólnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséről. A következő nagy fejezetben a szerzők a termelőszövetkezetek fejlődését kísérik nyomon a nagy átszervezés után, az 1962—1974-es időben. Először az „egy falu — egy szövetkezet” időszakának ösz- szefoglalását adják, itt szec- vezési, fejlesztési kérdéseket érintenek, szólnak a munka eredményéről, a részesedésről, végigkísérik a szövetkezeteket a megszilárdulás útján. A völgy legutóbbi történetét pedig már az határozza meg, hogy: együtt az öt község. E termelőszövetkezetek egyfesü- lése jó alapot nyújt az újabb eredmények eléréséhez, a szocialista jövő tudatosabb tervezéséhez. A szerzők szólnak az életmódban, kultúrában stb. bekövetkezett meghatározó változásokról is. Bő jegyzetanyag, fényképek, dokumentációk egészítik ki a kötetet. Megemlítjük még, hogy a grafikai anyag Mustó Jáno^, Salgótarjánban élő festőművész munkája. A kötet ezer példányban jelent meg. T. Iskolai alapdokumentumok Elkészültek a* első — még meglehetősen nyers — fogalmazványai azoknak az iskolai alapdokumentumoknak, amelyek az évtized végén bevezetendő korszerűsített tanterveket. nevelési programokat megalapozzák. Az új dokumejjtumrend- szer (az óvodai nevelés programja, az általános iskolai, a gimnáziumi, a szakközépiskolai. valamint szakmunkás- kéoző intézeti pedagógiai tervek végül a bentlakásos és félbentlakásos névelőintézetek úgynevezett csatlakozó programja) viszonylag Ú1 műfajt képvisel, és tartalmi értelemben is figyelmet érdemlő új törekvései vannak. Az alapdokumentum az adott iskolafok, illetve iskolatípus céljának, legfőbb feladatainak olyan leírását, adja. amely az egységet — differenciáltan — pegőrzi. Külön feljezetben foglalkozik az elsajátítandó művelődési anyag funkciójával, általános nevelő értékével. Figyelembe veszi, hogy a nevelésügy folyamatos korszerűsítésének, melyek a soronkövetkező lépései. mégpedig abban a hozzávetőleg egy évtizedben — lényegében a nyolcvanas években —, amikor a most készülő dokumentumok feltehetően érvényben lesznek. Ezért az alapdokumentum külön, fejezetben foglalja ösz- sze a korszerűsítés főbb irányait. Miféle feladatok kiemeléséről van szó egyebek között? Ide tartozik a szocialista ha- zafiság és az internacionalizmus elmélyítése. Ez példa arra is, hogy bonthatatlan egységben forrnak össze az úgynevezett oktatási és neve(41.) Magda csak sóhajtozott, ő nehezebben állt rá. Mondván: ő azért nem szívesen szakad el az ismerősöktől. Jó. jó, hogy odakint találkoznak majd. de addig sem szívesen szakad el. — Bár ki tudja, civil kocsival mikorra érnénk ki, az biztos, hogy a német katonaság előtt nyitva minden út... Es úgy a partizánoktól sem kellene félni. És persze Henrik is csak úgy lehet segítségükre, ha végig vele maradnak. De azért borzasztó, borzasztó ez. ő nem is tudja, mit csináljon... Lepakolták a Magda csomagjait, és útinak bocsátották a vasgyári autót. Stefi néninél voltak megszállva, annál a háznál, ahol később a géppisztolyt elrejtette a malacól padlásán. Magda kiment délután a városba; meleg zoknit, meleg a'sóneműt vásárolt neki. Itt még az üzletben árultak ezt, azt. Henrik is kiment Magdával ő kontrás szájharmonikát hozott. 'Grisánaik adta később a Km'harmonikát, mert Grisa nagyon szépen tudott szájharmonikázni. ö meg csak a Boci., boci, tarkát cincogtatta néha rajta, egyebet 6em tudott) Esile együtt vacsoráztak a ház'nénivel, és mindnyájan nagyon kedvesek voltak hozzá. Fel is tűnt akkor, hogy mindenben a kedvét keresik. Magda rossz hangulatban volt, nemigen szólt, egyre csak maga elé bámult. De őhozzá kedves volt. többször is megsimogatta a fejét, amit nem szokott különben. Tudhatták már ők azt, hogy nem vihetik magukkal. . De ő még Remmit sem sejtett akkor. Minden holmiját gondosan az ágya mellé készítette. Itt ne felejtődjék valami, ha éjszaka indulni kell Németországba. Reggeli világosságra ébredt. Üres volt a Magda ágya. Se ruhája, 6e csomgaja, semmi. Kirúgta magát a dunnából, kapkodva öltözött. Akkor látta meg a levelet, s az írkalapot, amely oda volt készítve, a székre, az ágya mellé. Drága kis Petykóm 1 Sajnos, nem vihetünk magunkkal, most az utolsó pillanatban tudtam meg. A parancsnok, amikor értesült róla, hogy egy gyerek a másik civil személy, közölte Henrikkel, hogy ehhez nem járulhat hzozá. Bármilyen nehezemre esik, Petykó, el kell válnunk, és csak az vigasztal, hogy talán jobb is így. A Jóisten a megmondhatója, hol van ma nagyobb bizonytalanságban az ember. Te még gyerek vagy, és az oroszok, ha neadj IsFEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK NÓGRÁD — 1975. február 19., szerda ten, ide Is elérnének, a gyereket nem bántják, mindenki azt mondja (Henrik is). Az én helyzetem más. Az asszonyi becsületről van szó, de te ezt még nem érted. Petykó! A házinénivel megegyeztem, kapott tőlem egy arany karperecét, maradhatsz nála, gondodat viseli. Segíts neki a ház körű) gyújtóst vágni, vizet hordani, sorba állni, légy mindenbeíi szófo- gadó gyerek, ez is az egyezségben van. Majd, ha a helyzet megengedi, hazavisz édesanyámhoz. A múltkoriban levelet kaptam Mária nénédtől. Már eljött Nagyváradról, és pesti címről írt. Ragasszál az ide mellékelt levélre bélyeget — hagytam a házinéninél részedre 20 pengőt — és dobd be a postán. Marinak is írtam hollétedről. A Márti pesti címét, sajnos, nem tudom, mióta férjhez ment, sem írt. Petykó! Fogadj szót a házinéninek, légy jó gyerek! Sokszor csókol, az otthoniakat is. ha előbb érnél haza szerető nénéd, Magda. U. i. Rezső bátyádnak, ha előbb találkoznál vele, mondd meg, hogy máris rettenetesen hiányzik, és kimondhatatlanul sokat gondolok rá. És mihelyt a helyzet megengedi, rohanok haza, ezt üzeni és milliószor csókolja az ő hűséges kis felesége. Magda igazán rendes volt, hogy még arany karperecét is adott Stefi néninek. És csupán azért, hogy őrá gondot viseljen. (Stefi néni ugyan azt mondta: nem is igen arany. De őbelőle akkor már az irigység beszélt.) Ég a levélben is nagyon szépet írt Magda. Drága kis Petykóm. meg ilyeneket mondani soha nem mondott azelőtt. És Henrik is nagyon kedves volt. Kontrás szájharmonikát adott — végeredményben még alig ismerték egymást. És elintézte a parancsnokkal, hogy legalább Magda elmenekülhessen velük. A hadsereggel egy civil. Nem haragudott rájuk, igazán nem is haragudhatott, de azért nagyon rosszul esett, hogy nem mehet Németországba. Annyira beleélte már magát, hogy idegen országba, s éppen Németországba megy. Nem éppen azért, hogy Hitlert láthassa. Egyéb dolga is van Hitlernek a háborúban, nemcsak az utcán grasszálni, és magát mutogatni — de nem is szoktak a királyok (s az ilyen legfeje- sebb emberek) járkálni az utcán. Mégis: idegen országba utazhatott volna és — ingyen. Rosszul esett, hogy annyira készült \ egész úton Németor szágba, és most már nem lesz belőle semmi. „De hiszen ott vagyok, ez Németország” — gondolta most, a töltés tövén, ahogy ott kuporgott a pokrócba burkolózva. Érdekes, ez Idáig eszébe sem jutott, hogy Ide vágyott annyira, amikor a menekítő vasgyári autón zötykölődött, a tankok által felmart, gödrös utakon. „Nem, nem. azért az más volna. Ha a katonákkal mehetek, az persze hogy más lett volna. Akkor olyan nincs, hogy rám- kiabálnak, meg rugdosódnak, meg minden”. Nem tudta kitalálni, hogyan mehetne tovább. Ezek mindenünnen visszavárják. De hová mehetne visszafelé is? Más volna, ha tudná, Magda merre van. Vagy Henrik. (Ha kérdezné Henrik a kontrás szájharmonikát, azt mondaná: elzabrálták az oroszok.) Nincs más, megvárja itt, amíg besötétedik, . (Folytatjuk) lési feladatok. A szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés korszakokat átfogó feladatán belül azokat a hangsúlyokat keresik; amelyek éppen Magyarországon és éppen a szóban forgó évtizedben időszerűek. Ez természetesen megkíván bizonyos — a jelen megalapozott feltevéseket Léteznek természetesen olyan kiemelt feladatok is. amelyekkel korábban nem foglalkozott megfelelően az iskola, mint például a pályairányítás és a családi életre nevelés. Mindkét feladat olyannyira összetett, hogy szinte valamennyi tantárgyat és a tanórán kívüli nevelés valamennyi színterét’érinti és fokozott összehangoló tevékenységet feltételez az osztályfőnöktől. Az osztályfőnöki munkának sok egyéb értelemben is közvetlen forrása lesz az alapdokumentum. A dokumentumtervezet olyan kérdésekre Is kitér, mint például az iskolai demokratizmus megvalósításának feltételei és módjai: a tanulók megterhelése a túl- és alulterhelésük, a magatartás. a szorgalom és a teljesítmények értékelése és minősítése. Az alapdokumentum kidolgozói a kollektívák illesztésének olyan általános programját igyekeznek megadni, amely az egyes nevelőintézmények konkrét pedagógiai terveinek kidolgozását megkönnyíti. de nem uniformizálja. Éppen azt hangsúlyozzák, hogy az iskolaközösség és a kisebb közösségek egyaránt csakis akkor válnak igazán élővé, tartalmassá, ha kiformálódik sajátos arculatuk. Az Iskolának helyzetéből, legfőbb sajátosságaiból követ, kező feladata, hogy összehangolja a különféle tényezők működését és elősegítse a hatások együttérvényesülését. A dokumentumnak erről szóló alfeiezete részletezi a családdal, a környezeti, társadalmi tényezőkkel (oolitikai szervezetekkel, üzemekkel, közművelődési hálózattal, tömegkommunikációs eszközökkel) való együttműködést is. Az alapdokumentum összefoglalja a sokoldalú együttműködés általános szempontjait és a pedagógiai munka legfontosabb elvei sorába emeli részletes programját, főként a tanórán és az iskolán kívüli neveléssel foglalkozó — a közeljövőben ugyancsak kidolgozásra váró dokumentum tartalmazza.
