Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

Képernyő előft Egy óra múlva itt vagyok Eljön a hét közén«, a szombat délelőtt és Léna Vin­ce jámbor arca nem ielenik mes a képernyőn. .,Égy óra múlva itt vagyok” — mondta annyiszor a tizennégy szé­ria sugárzása során, és ha késve is. de mindig megie- Jent. Most viszont hiába vár- juk. Csak emlékezünk rá és örvendünk a szóbeszédnek, hogy rövidesen regény alak­ban is forgathatjuk. Legendás figura lett belőle, mint Stir- litaből és Klagt kapitányból. Bár igazán, irrealitásénál, ka­landjainak csináltsága és for­dulatai folytán sokkal inkább Kiess kapitányhoz hasonlít­ható. Mielőtt azonban Láng Vin­céről ejtenénk szót. foglalkoz­zunk néhány sorban a mű­fajjal. amely kalandfilmnek, a krimi rokonának mondható. Ámde eat a műfajt, amit köznyelven, a néző frazeoló­giájával szívesen nevezünk szocialista kriminek, a való­di kalandfilmtől és krimitől feltűnően elválasztja pozitív állásfoglalása. A bűnügyi filmmel szemben nem köve­telmény. hogy társadalmilag szolgáltasson igazságot, g ha azt teszi. azt csupán a fur­fangos nyomozó sikereként, és csak azáltal, hosv a bű­nös elnyeri méltó büntetését. Vagy hurokra kerül, vagy menekülés közben életét vesz­ti. A szocialista krimiben a hős mindig társadalmi igaz­ságot szolgáltat, nem elégszik meg a büntető törvénvkönvv paragrafusainak érvényesíté­sével. Amit a köznvelv ka- landflilmnek nevez, s amely­nek hőse a népnek (olykor a fennálló törvényekkel szem­benálló) igazságot szolgáltat, szembeszáll az önkénnyel, kalandok sorát éli át a nép pártján, már sokkal közelebb áll a szocialista krimihez. Csakhogy a szocialista krimi a mából és a közelmúltból veszi tárgyát, s hőse (aki akár a kalandfilmekben, hőstettek bámulatos sorát viszi véghez) nagyon ritkán vész el. mert túljár a reakciós, néo- ellenes. fasiszta banda, hata­lom. katonaság «szén. Persze, ezt a «szétválasztást csak a nézőközönség végezte «1 ilyen árnyaltan, aki a mozik és a tévé műsorán ne­velkedve. szükségesnek látta krimi és krimi között kü­lönbséget tenni. Sokszor ön­maga és főleg mások táiékoz- tatása érdekében. Nos. ha hivatalosnak fog­juk föl ezt a műfaji árnyalt­ságot. akkor az Egy óra múl­va itt vagyok valóban szo­cialista krimi, s Láng Vince csakugyan rokona Kloss ka­pitánynak és Stirlitznek is. határ ő mindkettőhöz kénest Tavaly végzett, autóra gyűjt Szakmák „Ven olyan Iskola, alvóvá nem szívesen megy el egy mun­kahelyi pályaválasztási meg" bízott szülői értekezletre: csak a különféle tagozatos o$®tályok lehetőségeit latoi- setják, mintha egy-egy szép és jó szakma szóba sem jö’ lieune.. A két tesbvérüzem, a sal­gótarjáni öblösüveggyár és a zagyvapál falvi síküveggyár pályaválasztási megbízottjai igen elférő helyzetben van­nak. A síküveggyár szakmun­kásigénye elenyésző az itt- dolgozók arányához mérve, míg az , öblösben megfe­lelő utánpótlás nélkül ve­szélybe kerülhet az egyre nö- vekvő külföldi megrendelé­sek teljesítése. — Volt ugyan olyan év is, hogy hatvan tanulónk volt, üvegvágók, gépszerelők, cső­szerelők. Az orosházi üveg­gyárnak és az építőiparnak képeztünk szakmunkásokat — jegyzi meg Ivánfi Csaba szakoktatási előadó. — Bár a mi pályaválasz­tást segítő munkánk koránt­sem bontakozhat ki olyan mértékben, mint más üze­mekben, az iskolákkal — fő­leg a zagyvapálfalvival — ió kapcsolataink vannak. Jön" nek a fiatalok gyárlátogatás­ra, mi elmondjuk, hogyan készül az üveg, milyen mun­kalehetőségok, betanított szakmák várják itt a gyár­ban őket, miilyen szaktanfo­lyamokat indítunk (például targoncavezető, kazánkezelő, hegesztő céltanfolyiamaink voltak) — mondja Gubányi Gábor gyártástechnológus, az üzem pályaválasztási megbí­zottja. Míg a síküveggyárban az üvege-szakmék a korszerű­sítés nyomán kisebb arányú­ak, és maholnap irányítás­technikai szakembereket ke­resnek a Zagyva III. működ­tetéséhez, az öblösüveggyár­ban a kézi munka jelentősé­ge csak tovább nő. A magya­rázat: a világpiacon igen ke­resetitek a csiszol* üvegáruk. Ehhez pedig üvegfúvó, üveg­csiszoló szakmunkások kelle­nek! — Már régóta nem elég- szülik meg. azzal, hogy csak a dicsérete gyárlátogatások teremtsenek lehetőséget a fiataloknak, hogy ezeket a szakmákat megismerjék. Jómagam há­rom éve vagyok pályaválasz­tási megbízott a szakoktatási előadói áMáaom mellett. Bár ez a kettő talán szét sem vá­lasztható — kezdi a beszélge­tést Kalocsay Jenő. — A gyár vezetői jó értelemben véve szabad kezet adnak eh­hez a munkához és minden­ben segítenek. Ha szülői érte­kezletre akarok elmenni va­lamilyen, távoli községbe, ko­csit kapok. Az üvegfúvó- szakma megismertetésére, propagálására, több ezer fo­rintot áldoztunk. Harminc darab tablót készítettünk, hat-hat színes fotóval az üvegfúvás mozzanatairól, ké­peket fogunk elhelyezni öt fontos vasútvonalon a kupék­ban. Bármelyik iskola igényel tőlünk szemléltető eszközö­ket — üveggyártási alap­anyagokat, kémcsöveket, mé­rőhengert — szívesen adunk. A csoportos és egyéni látoga­tásokat egyaránt fogadjuk. Az a baj, hogy kevesen ismerik igazán, milyen szép és jó ez a _ szakma. Sok divatszakmá­nál nagyobb lehetőséget nyújt az alkotás örömére, a munka eredménye sokkal közvetle­nebbül látható. Utoüjára em­lítek egy igen fontos ténye­zőt, az anyagi juttatásokat. Már a szakmunkástanulók ösztöndíja is magasabb az át­lagosnál, a kezdő fizetéssel pedig igazán meg lehetnek elégedve. Tavaly végzett az egyik fiú. most 3500 forintot keres. Mint elmondta, autóra gyűjt. — Mennyire érdeklődőek a szülők ? — Még inkább vidéken ta­lálkoztam olyan szülővel, aki tényleg tudni akarta, miilyen is ez a szakma. Legtöbb je­lentkezőnk a zagyvápálfalvi és a Csizmadia úti iskolából volt. Az előző nem véletlen: a feleségem ott tanít, az út­törőcsapat vezetője. Még a propagandáról valamit: a Nyitott kapuk napjai idején, a pályaválasztási hetek alatt talán nálunk jártak legtöbb iskolából. Mégis keveselltem: 94 iskolába küldtem meghí­vó levelet, 12 helyről jöttek. Várjuk őket! Tavaly tizenöt üvegfúvótanuló kezdett, Re­méljük. idén tovább emelke­4 NÓGRAD - 1975. február 18„ kedd dlk ez a szám. G. K, M. más jellemvonású. sodortatott, sodródott Dikareszk figura. Láng Vince a második világ­háború Svejkje. aki nem ke­resi a kalandokat, mégis min­denbe belesodródik, akár csak Dhrenburg szatirikus hőse, Roitsehwanz Laschik. ö az a jámbor emberke, aki mindent elhisz. mindent komolyan vesz. s aki jámborságánál fogva mindenféle kalandba keveredik, s akaratán kívül hőstetteket hajt végre. Nos. ez a félszeg. kiszolgáló Láng Vince nőtt lobban a szívünk­höz. s talán ebből fakad, hogy az utolsó folytatások­ban. amikor önálló haditet­tekre vállalkozik, már való­szerűtlenül hat tevékenysége. Túlságosan robbanásszerű a jellembeli fejlődése. talán még Harsányi Gábor sem hi­szi. hogy ő most volt katona- tánsainaik és a tiszteknek tart ideológiai felvilágosítást. Ezt is félénken teszi, mintha a régi Láng Vince állna előt­tünk. pedig hát egy félénk ember nem megy egyedül, egyetlen őrvezető társaságá­ban a Horthy-ti&ztek és ka­tonák gyűrűjébe. Persze, nem ez az egyet­len valószerűtlenség ebben a sorozatban, amelyben a ió krimihez méltóan nincs hi­ány váratlan helyzetekben és meglepő fordulatokban. s amelyben temérdek színész vonul föl. hogy lassan már gondot okozhatott az úi sze­replők előásása. Csakhogy a néző egyet elvár a szocialis­ta kirimitől is. hogy a hős jeliemében ne legyen törés, ha a logikai játékba be is csúszik olykor némi eikazer. S az is igaz, hogy egv tizen­négy folytatásból álló sorozat minden egyes fejezete nem lehet egyformán izgalmas és fordulatos, olykor becsúszik olyan is. amikor többet be­szélnek és a játék a szinen kívül zajlik a néző bosszú­ságára. Mindezek ellenére az Egy óra múlva itt vagyok-ról 'el­mondhatjuk. hogy hatalmas sikert ért el. amelyhez ha­sonlóval kevés sorozatfil­münk dicsekedhet. , Nagy haszna, hogy bár iátékos tor­mában és olykor csak a hát­térben, fölidézte a második világháború magyar vonatko­zásban sorsdöntő fejezeteit, a fasizmus kegyetlenségeit, a magyar ellenállás néhánv is­mert mozzanatát. Ez az a sorozat. amelyből a néző újabb tizennégy folytatást el tudna viselni. Könnyű és hasznos szóra­kozást jelentett az elmúlt ti­zennégy héten át is! (b. t.) (40) Eleinte ő hátul ült Hen­riikkel, a felponyvázott te­herautóban, a ládák közt. De a sűrű Igazoltatások miatt a sofőr azt mondta: jobb ha előre ül Henrik. Cseréljen vele valamelyik asszony. Persze Magda megértette, hogy őrá hord a szó. ő volt a fiatalabb. — Kirázza itt a lelket be­lőlem, a fene egye meg — mondta, amikor elhelyezke­dett hátul, a ládák közt. — Még ki se értünk Miskolcról, és látod, már, hogy parancs­nokol?. .. Később, ahogy távolodtak a várostól, elmaradtak az igazoltatások, és Henrik es­tefelé hátra ült, hozzájuk. Beszédes, jó kedvű fiatal- emher1 volt; nem látszott rajta* hogy nagyon bánkód­na a felkötött karja miatt. Folyton beszélt, mutogatott, grimaszokat vágott, ök per­sze nem értették, de nevet­tek rajta: jobb kedve lett akkorra Magdának is. Valamit magyarul is ko- nyított Henrik. Azt mondo­gatta Magdának:, — Te nem tudom nemet, én nem tudom rnágyár, nem- jo. nemio. Elkezdte tanítani Magdát németül. Meglógta a;z autó ojdaldeszkáját, & mondta né­metül; Hazánkról szóltatok szép szavak Megyei döntő Salgótarjánban VASÁRNAP rendezték meg a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ­ban a „Hazánkról szóljatok szép szavaik" rádiiios-tolevíziós vetélkedő megyei döntőjét, amelyen öt irodalmi színpad mutatta be önálló szerkeszté­sű produkcióját. E népszerű vetélkedő gyakorlata szerint a megyei versenyek zsűrije nam hirdet eredményt, csak az egy területi csoportba tar­tozó északi megyék döntőjé­nek teljes lebonyolítása után. Ekkor döntenek abban, hogy mely együttesek érdemesek a rádió, televízió nagy nyilvá­nossága előtti fellépésre, A vasárnapi rendezvény a fő kérdésben tehát nőm dön­tött; mégis érdemes volt vé­gignézni a vetélkedőt, mert átfogó képet kaphattunk álta­la megyeink amatőr irodalmi színpadi mozgalmának helyze­téről, Megtudhattuk — a ko­rábbi teljesítmények ismere­tével együtt megbízható mér­tékben —, hol tartunk pilla­natnyilag. Nos. a színvonal skálája meglehetősen széles teret fog át. Vannak egészen jó színvo­nalon dolgozó együtteseink, általánosságban azonban a közepes szint jellemző. En­nek egyik okát abban látjuk, hogy az együttesek többsége a közelnsúltban alakúin kezdő együttes. Nem ismerik való­ságos képességeiket, s ily mó­don lehetőségeiket sem tud­ják megfelelően kihasználni. Másik probléma: a képzés' hiánya és a képzettség hiá­nyossága. A megyében két'év­vel ezelőtt megszűnt az ama­tőr színpadi rendezők képzé­se, illetve továbbképzése. Ez magától értetődően visszave­tette — terméssé besen összes­ségében nézve, mert hiszen épp ez idő alatt bizonyított két balassagyarmati együttes is az országos fesztiválon — a mozgalmai. A rendezők szá­mára egyedüli fejlődési lehe­tőségiként az önképzés maradt, ök azonban a legjobb meg- mondlhatói, hogy ezt bármilyen lelkesen- csinálja Is valaki, önmagában kevés, nem pótol­hatja a kiváló országos szak­emberek bevonásával végzett Irányított, szervezett képzést. Ezért örülünk annak, hogy a József Attila Megyei Művelő­dési Központ az idén újra megkívánja szervezni az iro­dalmi színpadvezetőik tanfo­lyamát. AZ EGYÜTTESEK — egy kivételével — a rádiós-tele­víziós vetélkedő kiírásának megfelelően állították össze műsorukat. A vers- és ének- irodalomból, dokumentumok­ból válogattak. Talán túlságo­san könnyedén és egy&fkúan, a többség a háború és a fel- szabadulás témakörét dolgoz­ta fel, noha a kiírás többre adott lehetőséget. Egyetlen együttes, a balassagyarmati Ex Libris irodalmi színpad próbálkozott meg átfogó ké­pes adni a magyar történe­lemről, Minden nap ünnep című műsorával. Vállalkozá­suk azonban, mivel ezer . év forradalmait, örömeit és meg­próbáltatásait sűrítette húsz perebe, több olyan hibalehe­tőséget rejtett, amelyet az ügyes és szimpatikus fiataL gárda nem tudott elkerülni. Mégis, az ő játékuk tetszett a legjobban, mert helyenként — például a Dózsa képben — nagyon szépen szóltak, érzel­münkhöz és értelmünkhöz egyszerre. A másik balassagyarmati együttes a Madách Imre iro­dalmi színpad Szakonyi Ká­roly A két róka című darab­ját mutatta be, amellyel 1973- ban megnyerte a Balassagyar­maton rendezett országos fesztivált Egy eltorzult és egy egészségesnek megmaradt sze­mélyiség szembesítése sók mulatságos helyzetet teremt, de bármenmiyre érett is az előadás, ez a darab nem felel meg a vetélkedő kiírásának. A vanyarci Veres Pálné irodalmi színpad ragyogó öt­lettel állt elő. Kovács Pál, az együttes vezetője Ellenőrzött tevelék címen vanyarci kato­nák eredeti leveleit és néhány verset válogatott egy műsor­ba. Elszalasztott lehetőség az előadás. A színpad sötét, zseblámpák gyér fénye vilá­gít csupán. Nem látjuk, alig halljuk a szereplőiket, így nem érezhetjük az előadás hatását sem. A salgótarjáni öblös­üveggyár irodalmi színpada a műfaj klasszikus hagyományai szerint mutatta be Rózsa a romok felett című lírai orató­riumát. Kulturált előadás, me­lyet néhány kitűnő versmon­dói teljesítmény .lesz emléke­zetessé. Rokonszenves együttes be­nyomását keltette a salgótar­jáni bányász ifjúsági klub Iro­dalmi színpada. Csányi Tibor színpadvezető jól él a színpa­di hatás egyes eszközeivel, az előadás egészéljen nézve azonban mégis kiforratlan. Rendszeres és sok gyakorlás­sal, idővel kiváló együttes ko- vácsolódhat ebből a kezdő gárdából. BEFEJEZÉSÜL egy meg­szívlelendő észrevétel a me­gyei döntő lebonyolításáról. A művelődési központban há­rom rendezvényt tartottak egy időiben. Ez, mindem jó- szándék ellenére, soknak bizo­nyult. Az üveg,csarnokban le­bonyolított rendezvény hang­jai például tisztám, érthetően szűrődtek be a színházterem- tje, megzavarva a (szereplőket és a közönséget, gyengítve a produkciót. A jövőben — hogv megkíméljük magunkat a felesleges bosszúságtól — célszerű lenne az időmontok körültekintőbb egyeztetése. Sulyok László „Ütba esik jövet, menet a Takarékszövetkezet.” hirdeti a reklám. A képen látható megkínzott reklámtábla it útba esik jövet, menet azoknak, akik Szécsény és örhalom között közlekednek. Azt nem kutattam fel, hogy ki volt «3 elkövető és őzt sem, hogy kinek a dolga helyreállítani. Mindenesetre a helyreállítás nemes gesztus lenne... (bábéi 1 ászló) .... " ' . ■■ ..... F EKETE GYULA: A FIÜ :EG A KATOMáK — Auto. Magda elismételte: — Auto. Megfogta a Magda kabát­ját: — Rock. Tetszett Magdának a játék. Kacagva ismételte: — Rokk... Aztán jött az ő sapkája; a nadrág, a csizma meg minden egyéb. De már csak a rokkra, meg az autóra emlékszik, mer az hasonlított a magyar­hoz legjobban. Aztán kezdte élőiről. — Autó. — Autó — már ezen s ka­cagott Magda. — Rock, — Rokk... ö rögtön gondolt rá, hogy most megtanulhatna németül, és milyen jó lenne, ha már tudna beszélni, mire kiérnek Németországba. Mégis más az. ha tud az ember néme­tül; a németek is másképpen néznek rá. De annyira besötétedett közben, hogy mór nem lát­hatta, mire mondja Henrik, amiket mond. Azért csak fi­gyelt. és megpróbálta a sza­vakat megjegyezni. Akármi­kor megkérdezheti majd a nénjétől, melyik mit jelent. Henriik: — Kittel. Magda: — Kitél. Henrik: — Nemjo, nemjo... Kitl.. Kitl... Magda: — Kitől. Henrik: — Strumf... Magda kacagott: — Strumf.. S kezdték megint elölről a rokkriál: most dem az autó­nál kezdték. Magda hűsége­sen ismételte a szavakat, kuncogott. fel-felkacagott. Majd egyszerre komolyra vál. tobt a hangja, és azt mondta: — No. mára elég lesz. Ér­ted, Henriik? . ] Mára elég a tanulásból. — Mara eleg, nem tudom — mondta Henrik. — Tudod, vagy se, de mára elég... Ende, érted? Ende, mára ende... Slusszpassz. Másnan nem tanulhatott Henriktől németül, mert őt előreültették a sofőr meg a felesége mellé, a fülkébe. Amikor egy sorompónál vá-' rakoztak, a sofőr hátrament, s beszólt a ponyva alá: — Ne rézassa magát, Mag« duska, ha nem muszáj. A gyerek ellehet itt, neki iga­zán mindegy. — Megszokja az ember, nem is ráz — mondta Magda. — És legalább tanulok néme­tül. Többet mentek visszafelé, mint előre. Sok volt a vára­kozás mindenütt. Harmadnap eliirányították őket egy városba, a Dunához. Nem volt akkora város, mint Miskolc. Valami okból onnan nem mehettek tovább. Délben ér­tek oda, de még az éjszakát is ott kellett töitemiök. Amikor a sofőr megkapta az eligazítást, melyik útvona­lon mehet, Henrik kijelentet­te, hogy az neki nem jó. ő sokkal hamarább hazaér né­met katonai kocsin. Mehet­nek vele Ők is mind a ket­ten, hajnalban indul a város­ból a német konvoj. Gyor­sabb lesz így, és főleg bizton­ságosabb; majd a vasgyári kocsit bevárhatják odakint, a megadott címen. Elintézte a parancsnokkal, hogy ők ket­ten jöhetnek. Az öreg sofőr a feleségére nézett, és megvonta a vállát. Neki mindegy, ő nem szól bele. Ha kevesebb az utas, kevesebb a felelősség. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom