Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

sS P O R T = Aranyat hozott a tél óvónői pályát választom, mert — Az első két futam után. szeretem a gyerekeket. Meg aztán a legnagyobb el­— Beszéljünk az úttörő- lenfelem a hevesi Pető. bal­olimpiáról — ajánlom. szerencsésen versenyzett. Bu­Megintcsak mosoly és bol- kott dog, beleegyező pillantás. A pólya a gyér hó miatt ravasz dolgokkal lepte meg a versenyzőket. Buckák, kö­vek. s imitt-amott fondorla­tos hullámok tarkították. Aki nem eléggé vigyázott, azzal megtörtént, hogy „megcsókol­ta” az anyahavat. Nem gon­dolt arra, hogy ez társasjá­ték. Többen is játsszák. Egy esés. s aztán már oda is a pá­lyára hordott hó. Törékeny, szinte áramvona­las termetű kislány érkezett elsőként a célba. Fáradt volt, de megkönnyebbülten tekin­tett hátra. Komoly arcot vá­gott. Nem ujjongott, nem tán­colt, semmit nem tett, amit 13 évesektől ilyen váratlan siker esetén elvárna az em­ber. Lehet, hogy odabenn harsá­nyan csilingelt egy ezüst csen­gő, belül kacagott minden, de ö csendre intette ezt a belső majálist, mert akkor mégnem hitte azt, ami történt. Pedig sikerült. Biatlonban a X. út­törő-olimpia bajnoka: Szlivka Zsuzsanna. A verseny után több mint egy hét telt el. A Malinovsz- kij úti Általános Iskola VII. osztályos tanulójával, a törté­nelemóra után beszélgettem. — Megúsztad? Egy sóhajtás, aztán huncut mosoly. — Nem feleltem, de megle­petés nem ért volna, mert ké­szültem. Egyébként szeretek iskolába járni. — Milyen pályára készülsz? — Fodrásznő szeretnék len­ni. Ha ez nem sikerül, az — Nehéz volt? — Hajtani kellett. Hatvan- ketten vágtunk neki a kétki- lométeres távnak. Hatszáz méterenként következtek a lő- állások. Tíz méterről, álló helyzetből hármat lőhettünk a léggömbökre. Aki talált, me­hetett tovább. Nekem mind­egyik állomáson elsőnek sike­rült. — Legnagyobb ellenfeled? — Az ugyancsak Nógrád megyei Oláh Andrea, Pan- csik Zsuzsanna és a Pest me­gyei Molnár Zsuzsanna vol­tak. Nem hittem, hogy legyő­zöm őket. Örömömre szolgál, hogy váltóban is sikerült a legjobbak közé jutnunk. Har­madikok lettünk. ■— Hogyan tovább? — A síben igyekszem még jobb eredményt elérni, és ter­mészetesen tovább atlétizálok. — Sportolói példaképed? — Monspart Sarolta — vá­laszolja Zsuzsa, aztán siet, mert a testnevelés óráról nem akar lekésni. Megértem öt, hiszen elárulta, hogy igazán ezt az órát szereti a legjob­ban. Gérecz Gábor ban idáig eljutott, történt egy és más. — A 13-as számú szánkóval rajtoltam — emlékezik Gábor —. de szerencsére nem va­gyok babonás. Ügy indultam, hogy az első három között ott kell lennem. — Mire gondoltál a győ­zelem pillanatában? Egy pillanatig töpreng, az­tán sóvárgó hangon mond­ja: — Arra, hogy milyen jó lenne legalább hetedikesnek lenni, mert akkor még egy­szer indulhatnák úttörő- olimpián. Kőszegen, sajnos, már nem lehetek ott, mert az idén végzek. — Hová jelentkezel to­vábbtanulni ? — A gépipari szakközépis­kolába. Fizika—testnevelés szakos tanár szeretnék len­— Gérecz Gábor mielőtt el­köszönne, még megjegyzi: — Balczó András a példa­képem. Ö hihetetlen akarat­erővel versenyzett. — A pálya nem kedvezett. — Aki a kijelölt szakasz­ról letért, már időt vesztett, mert a köveken elakadt. Hat­száz méter körül volt egy kri­tikus pont is, ahol lökni kel­lett a szánkót. — Mikor érezted, hogy itt nyerni is lehet? Egy lépcsőfokon mindket­ten túl vannak. Lehet, hogy titkon számítottak erre az eredményre, bíztak, hogy si­kerül. De nem szabad elfelej­teniük, hogy mindez még csak a kezdet. Az ellenfelek, biztosra vehető, hogy vissza­vágásra készülnek, ök pedig csak további komoly munka folytatása árán lehetnek nyu­godtak. Adorján László az ugyancsak Malinovszkij úti iskolás lett az úttörő­olimpia szánkóbajnoka. Utó­lag ez már természetesnek, magától értetődőnek hat. A szép dolgok ugyebár előbb- utóbb beköszöntenek az em­ber életébe. Negyedszerre végre felállhatott a dobogó ni. Ez a két tárgy ugyanis a legkedvesebb számomra. — Sportbeli terveid? — Síben a lesiklást kívá­nom folytatni. Jó lenne egy­szer a felnőttek között is eredményt elérni. Ezenkívül kosárlabdázom is, csapatunk célja a városi bajnokság meg­nyerése. Nem gyöngyélet futballbírónak lenni Statisztikai kimutatások szerint a háború után 200 FIFA-labdarúgóbíró vesztet­te életét bíráskodás közben. — A futbalibírók megvesz- tegetihetők! — állítja az AC Milan edzője. — „A legocs- mányabb szavakkal illetnek a játékosok! — panaszkodik a hamburgi származású Klaus Ohmsen nemzetközi játékve­zető. — De ilyenkor kénytelen vagyok úgy viselkedni, mint­ha nem is hallottam volna semmit.” A labdarúgópályák 23. em­bere gyakran csak úgv mene­kül meg az ököljog „igaz­ságtétele” elől. hogy kiváltja a „nyúlpasszust” és eszeve­szett futásnak ered a nézők felbőszült tömege elől. Az olasz Lo Bello futballbíró rendőrnek álcázva tudott csak elmenekülni egy bajnoki mér­kőzés után Firenzében. Fer­dinand Biwersit a nyugat-né­metországi Karlsruhe stadion­jából katonai helikopter men­tette ki. Az imént említett Klaus Ohmsen pedig mentő­kocsin jutott ki a duisburgi pályáról, egyenesen kórházba szállították, s két hónapig nyomta.az ágyat. — „A. fut- ballbírói senki sem szereti — írja a londoni Times —leg­főképpen a feleségük nem,” A „feketemezes” a iáték- idő alatt szinte diktátori ha­talommal rendelkezik. Dön­tései megfellebbezhetetlenek, ő a korlátlan ura két több milliós forgalmat lebonyolító „szórakoztató vállalat” -- ve­télkedésének. A játékos, aki megsérti őt. több hétre el­tűnhet a zöld gyepről „he­tekre „munkanélkülivé” vál-* hat. „Villám ítéletei ellen nem sokat használ a százezer torokból áradó füttykoncert. Egyeduralmát igyekeznek egyes csapatok már a iáték előtt „megtorpedózni”. Nagyobb stílű „figyelmes­ségről” értesítette a megvesz­tegethetetlen portugál bíró, Francisco Marques Lobo1 az Európai Labdarúgó Szövetsé­get. Egy közvetítő révén a torinói Juventus vezetősége 200 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, egy Alfa Romeo személygépkocsit és egy több hetes olaszországi nyaralás költségein °k fedezetét kínálta fel neki. ha a Derby County • • • és a Juventus közötti Euró­pa Kupa elődöntőiében bí­ráskodásával az olasz együt­tesnek biztosítja a győzelmet. A hamburgi Gerhard Schu- lenburgot is közel 150 ezer forintnak megfelelő összeggel akarta saját ügyének meg­nyerni. A torinói Juventus, a holland Leo Hornnak Dedig vagyont érő brilliánssal dí­szített aranyórát ajándékoz­tak. Szintén aranyórával kedveskedtek” a torinói sportfunkcionáriusok Con­cetto Lo Bellónak. amikor a 300. első ligás mérkőzését vezette a Juventus és a Mi­lan találkozón. A német edző, Max Merkel, így panaszkodik: „Kaisers- lauternbe egyetlen csapat sem utazik szívesen, mert ott min­den bíró úgy ítélkezik, mint­ha a mérkőzés előtt arany­órát kapott volna”. — Ez mind rossz indulatú híresztelés — mondja Ohm­sen bíró — a játékvezetők tiszta lelkiismeretű em­berek. igazi amatőrök. Igaz. néha kapunk csekély aján­dékot, nyakkendőt, kézelő­gombot. vagy hasonlót, ezek­6 NÓGRÁD — 1975, február 16., vasárnap Mai sportműsor ASZTALITENISZ. NB II. Gárdos-csoport. SBTC—Tele­fongyár, Zagyvapálfalva, Dé­ryné Művelődési Otthon, 11 óra. NB III. St. Spartacus— Sírok, 211-es Szakmunkáskép­ző Intézet tornaterme. 9.30 óra. A pásztói járás spartakiád- ja. Északi körzet. Asztalite­nisz, sakk. Pásztó, I. számú Általános Iskola, 9 óra. Déli körzet. Asztalitenisz. Kálló, művelődési ház, Sakk, Palotás, általánas iskola 9 óra. KÉZILABDA. Palóc Kupa. Balassagyarmat, városi sport- csarnok. (férfi mérkőzések) St. Építők A—Építők B v.: Lombos—Pattermann, 9 óra. Detva—Bgy. SE v.: Győrii — Hozlinger, 10 óra. Építők A —Érsekvadkert v.: szlovák já­tékvezetők, 11 óra. Építők B —Detva v.: Győrfi—Hozlinger 12 óra. Bgy. SE—Érsekvad­kert, v.: szlovák játékvezetők. 13 óra. Érdekes§é gek A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság február 20-án kezdődő végrehajtó bizottsági ülését előkészítő tárgyalások kez­dődtek Lausanneban. A kö­zéppontban természetesen a Montrealban rendezendő olimpiával kapcsolatos kérdé­sek állnak. A kanadai szerve­zők első képviselői már meg­érkeztek a NOB székhelyére. Az előkészítő tárgyalások so­rán a televíziós jogdíjak körüli vitát is próbálják tisztázni. ★ A Milan—Juventus rangadó botránya miatt a milánóiak két. soron következő hazai mérkőzésüket semleges pályán rendezhetik. Az elsőre, a Ró­ma ellenire, február 23-án valószínűleg Veronában kerül sor. Társadalmi Szerencsére hasznos divattá vált a testedzés. Alig néhány évvel ezelőtt még sokan meg­mosolyogták azokat, akik sza­bad idejük egy részét test­edzéssel. sportolással, kirán­dulással töltötték el. Sorra hangzottak a csípős észrevé­telek az alkalmi súlyemelők­ről. hogy ..izompacsirtákká” fejlesztik magukat, a rend­szeresen biciklizők gyorsan megkapták a „porfelhőlovaa” jelzőt, a lubickolok a ..most akarsz bajnok lenni” kezde­tű ledorongoló vélekedéseket. A nem versenyszerűen spor­toló nők és férfiak, lányok és fiúk gyakran hiába bizony­gatták. hogy szellemileg és fizikailag is remekül érzik magukat az üdítő testmozgás után, követőik száma mérsé­kelten emelkedett. Csak az utóbbi hónapok­ban. években jutott jogaihoz a testedzés. Ehhez persze — és sajnos — az kellett, hogy egyre többen érezzék kínzó hiányát a mozgásnak, s ugyanakkor az is nyilvánva­lóvá vált. hogy az örvende­tesen növekvő szabad időt legrosszabbul azok töltik el. akik a hét végén két naoig alszanak. Azok viszont, akik elfogadták az egyre iobban terjedő testedzési divatot, ma már szószólói a túrának. a villámtornáknak. kocognak, tollaslabdáznak, pingpongoz­nák, úszkálnak. A sport irányítása 1973. áp­rilisától állami feladattá vált az MSZMP KB állásfoglalá­sa alapján, de természetesen a testedzés, testmozgás tár­sadalmi jellege változatlanul megmaradt, hiszen csak ak­kor lehet eredményes és hasz­nos is. ha nem nélkülözi a legszélesebb összefogást a kü­lönböző szervek együttműkö­dését. Mindezek felismerését. az eddigi helyzet javításának szükségességét nyomatékosan aláhúzta az a tény, hogy a napokban az országgyűlés kulturális bizottsága tanács­it estedzés’* kozást tartott a Parlament­ben a sportélet időszerű kér­déseiről. A sporthivatal elnö­kének vitaindítója tükrözte azt az örvendetes jelenséget, miszerint társadalmunkban a testnevelés és a sport szerves része az emberről való gon­doskodásnak. Jól jellemzi élt az állapo­tot. miszerint az úttörő-olim­pián félmillióan, a középis­kolákban százezren, a mun­kahelyi és falusi spartakiá- dokon hétszázezer résztvevő rajtolt, hogy bemutassa ügyes­ségét. felkészültségét. vagy csak egyszerűen a kellemes mozgás iránt érzett vágyát. A versenysportban 36 ágazatban negyedmillió igazolt versenv- ző tevékenykedik, tehát egy­re inkább bizonyosul az a közkeletű — de sokszor csak idézett — megállapítás, mi­szerint mennél nagyobb tö­megek lépnek a pályákra, annál több ismert és neves versenyző öregbítheti a ma­gyar sport hírnevét. Persze sok még a tenniva­ló. A kulturális bizottság ülé­sén ugyanis ismételten meg­állapították. hogy az oktatá­si intézményekben kevés test­nevelő tanár tevékenykedik, még mindig szomorú a léte­sítményi helyzet, a klubokban is bőven elkelnének még szakemberek, de sokat kell tenni annak érdekében -s. hogy újabb és az eddiginél kedvezőbb lehetőségekhez jus­sanak azok. akik szabad ide­jüket többek között sporttal is szeretnék eltölteni. Amikor regisztrálhattuk azt az örvendetes tényt, hogy az országgyűlés kulturális bi­zottsága sporttörvény megal­kotását javasolta, akkor el­mondhatjuk: végre elérkez­tünk addig, hogy a tested­zést kedvelőket nem leki­csinylő megjegyzés, hanem inkább érdeklődés kíséri: va­jon hogyan és miképpen .le­hetne csatlakozni hozzájuk. Sz. F. Mióta osztanak aranyérmet? A magyar bajnokságok archívumából... Évről évre több a sport- verseny, a mérkőzés, a hazai és a nemzetközi találkozó. A nagy versenydömpingben elő­kelő helyet foglalnak el az országos bajnokságok, ame­lyeknek változatlanul nagy a tekintélyük, a rangjuk. összeállítást készítettünk a bajnokságok „születéséről”, s a „legöregebb” címet az eve­zőssport kapta: 1893-ban rendezték az első hivatalos versenyt, amelynek az egyet­len számában, az egypáreve- zésben Lindtner Sándor ke­rült az első helyre. Egy évvel később már bajnokságot vív­tak a teniszezők is, s nagy meglepetésre Pálffy Paulina nyerte a döntőt — a férfiak előtt. A két legtekintélyesebb sportágban, az atlétikábán és nek azonban csak jelképes értékük van. A funkcionáriu­sok megvesztegetési kísérlete­in csak mosolyog a neves né­met játékvezető. A nézők úgynevezett „kollektív ter­rorjáról” azonban más a vé­leménye: a Kicker című lap megírta, hogy a hazai csa­patnak kétszer annyiszor dön­tenek a javára a bírók, mint a vendégcsapaténak. Úgyszintén csak ielkénes az a térítmény. amit a fut- ballbírók kapnak. Az útikölt­ségen és a napidíjon kívül az európai országokban nagvon keveset kapnak fellépési tisz­teletűn fejében. A futballbírói hivatás egyedül Brazíliában kifizetődő, ott vannak hiva­tásos játékvezetők is. akik havonta 80 ezer forintnak megfelelő összeget is megke­úszásban 1896-ban küzdöttek először a bajnoki címért. A „sportok királynője” még csak négy számban (100 yardos és egymérföldes síkfutás, távol- ugrás és súlylökés) várta a jelentkezőket, az úszásban még ennél is kevesebb, ösz- szesen két szám volt (100 yardos és egymérföldes). A nők jóval később, 1920-ban kapcsolódtak az úszóbajnoki versenyekbe. A két legered­ményesebb magyar sportág közül a vívásban 1900, az asz­taliteniszben 1905. óta írták ki a bajnokságokat. Ma már elképzelhetetlen viszont olyan „kettősség”, amilyennel a századforduló utáni években néhány magyar sportember dicsekedhetett. Így például 1903-ban az egyetlen kötöttfogású birkó- zóbajmoki számban (a sza- badfogásúak csak 1931. óta lépnek szőnyegre) Weisz Richard bizonyult a legerő­sebbnek, s 1905-től a súlyeme­lők 85 kg feletti kategóriájá­ban négy esztendőn át védte a bajnoki címet. Emődi Béla 1904-ben könnyűsúlyú bir­kózóbajnok lett, 1907-ben egy merőben más sportágban, a tornában nyerte meg az összetett versenyt. A labdarú­gók 1901. óta küzdenek a bajnoki pontokért, s az első győztes a BTC együttese volt. De más, érdekességeket is ta­lálunk a sportágak bajnok­ságainak történetében. A 32 legismertebb és leg­népesebb sportág közül csak (nyolcban kezdődtek a baj­nokságok a felszabadulás utá­ni években. A sakkozók elő­ször 1945-ben ültek táblák mellé, hogy eldöntsék, ki az ország legjobbja, s az elsősé­get Flórián Tibor, a szövet­ség mai főtitkára szerezte meg. A „legifjabbak” közé tartozik a tollaslabda é6 a művészi torna; első bajnok­ságuk születési dátuma 1960. Mikor rendezték meg az első bajnokságokat? — idő­rendben a következő a sor­rend : 1893: evezés 1894: tenisz 1896: atlétika és Ú6zás 1898: kerékpár 1900: korcsolya és vívás 1901: labdarúgás 1903: birkózás 1904: vízilabda 1905: asztalitenisz és súlyemelés 1907: torna 1911: sí 1912: sportlövészet 1923: ökölvívás 1924: lovaglás 1928: kézilabda 1929: gyeplabda 1932: íjászat 1933: kosárlabda 1937: jégkorong és teke 1938: kajak 1945: sakk 1946: öttusa 1947: motorsport, röplabda és vitorlázás 1935: cselgáncs 1960: művészi torna és tollaslabda. K. M. HUMOR reshetik. Nem gyöngyélet futballbí- rónak lenni — állapíthatjuk meg minden túlzás nélkül. — Különösen meggyőz bennün­ket ennek igazságáról az a körülmény, hogy 1945. óta a FIFA keretében megtartott mérkőzéseken eddig kb. 200 játékvezető vesztette életét, részben a mérkőzések alatti balesetek következtében, rész­ben a játékosok, vagy a fel­bőszült közönség támadásai nyomán keletkezett testi sé­rülések miatt. S. I. — Sportolsz? — Mindennap jógázom. Hanyatt fekszem a he verőn, két órán át szememet egyet­len pontra függesztve. — Milyen pontra? — A képernyőre. ★ Egy gazdag amerikai Euró­pába jön nyaralni. A sok cso­maggal együtt egy pár sílécet is hoz magával. — Uram, nálunk most nincs hó — mondja a szállodapor­tás. — Ne törődjék vele. Hoz­tam magammal havat is. Egy Colorado állambeli pék nyerte meg a Baltimore-ban megrendezett nemzetközi ba­juszversenyt. A 35 éves Jacy Nestle 60 centiméter hosszú „királyi” bajusz tulajdonosa. Elhatároz­ta, hogy 1976-ig nem vágatja le arcának ékességét. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom