Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

Ciprusi menekülttábor Larnacában ,4 dél-amerikai országok tiltakoznak » A múlt évi katonai akciók kő vetkeztében Ciprus északi részén több mint 250 000 ember vált hajléktalanná és kényszerült menekülttáborokba, ahol nehéz körülmények között él. A képen: a Larnaca meletti menekülttábor részlete megteremVeset slirgetsis Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Tovább nő a latin-amerikai országok tiltakozása, soka­sodnak a hivatalos elítélő és visszautasító nyilatkozatok az Egyesült Államok gazdasági fenyegetéseivel szemben, Ed- gardo Mercado Jarrin perui miniszterelnök például kije­lentette: „az Egyesült Álla­mok kétszínű politikát foly­tat. Miközben új párbeszéd­ről, nagyobb megértésről be­szél, gazdasági agressziót al­kalmaz déli szomszédai el­len.” Az USA új kereskedelmi tör­vényének diszkriminációs in­tézkedései, valamint Kissinger külügyminiszter fenyegető nyilatkozatai & leghevesebb tiltakozást Venezuelában vál­tottak ki. Carlos Andres Pe­rez venezuelai elnök csütör­tökön este, a karibi turiszti­kai konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta: „El­érkezett az idő, hogy egyesít­sük erőinket az Egyesült Ál­lamokkal szembep.” Az elnök feltette a kérdést: „meddig tűrjük még Washington gát­lástalan játékát?” Az amerikai kereskedelmi törvény, amely elsősorban az arab országokat és a latin- amerikai államokat érinti hátrányosan, mexikói politi­kai és gazdasági körökben is élénk visszhangra talált Emilio Rabasa külügymi­niszter úgy nyilatkozott, hogy „az Egyesült Államok nem mérte fel, milyen károkat okoz az Amerika-közi kapcso­latokban”. A perui sajtó is arra biz­tatja a kormányt, hogy ne vegyen részt a konferencián. A Cronica „Az imperialista agresszió” című cikkében hangsúlyozza: egyetlen út áll előttünk, egyesíteni erőinket érdekeink védelmében. A latin-amerikai egység­front megteremtésére irányu­ló törekvéseknek a legújabb fejlemények újabb' lökést ad­tak. Carlos /tndres Perez ve­nezuelai elnök február elején Mexikóba utazik, hogy Eche- verria elnökkel, — egy az Egyesült Államok nélküli — latin-amerikai szervezet lét­rehozásáról tárgyaljon. Meg nem erősített hírek szerint a venezeuelai államfő rövHd időre megszakítja majd útját Havannában, hogy Fidel Castróval tárgyaljon. Bíróság elé állítják a diktatúra minisztereit E. Gierek. Kubában A máit és Jelen árnyai Itáliában Az Olaszországból érkezett legfrissebb hírek arról tanús­kodnak, hogy a költők által annyiszor mügének élt napfé­nyes Itáliát továbbra is riasz­tó árnyak népesítik be. A két legfontosabb hímek látszólag nincs sok köze egymáshoz. De a látszat, mint annyiszor az életben és a politikában, ez­úttal is megtévesztő. Az, egyik lyr az, hogy Gio­vanni Tamburino padovai bí­ró a jobboldal reményei elle­nére nem engedélyezte a ka­tonai titkos szolgálat, a hír­hedt SÍD vezetőjének, az 1974. októberében letartóztatott Vi­to Miceli tábornoknak a sza­badon bocsátását, sőt, amúgy- is vaskos peranyagát újabb vádemeléssel gazdagította. A másik hír az, hogy Olasz- ország-szerte sztrájkhullám seper végig. A jelentések sze­rint ez a hullám ezúttal nem merül ki az immár napiren­den lévő néhány órás mun­kabeszüntetésekkel és az úgy­nevezett „forgósztrájkokkal". — (hol az egyik, hol a másik üzemrész dolgozói szüntetik be a munkát) —, hanem érik egy általános sztrájk lehető­sége is. A három nagy szak­szervezeti szövetség tárgya­lásain csaknem bizonyossá vált, hogy január végén szin­te valamennyi dolgozó egy­szerre szünteti be bizonyos időre a munkát. Mi köze van ennek a Mi- celi-ügyhöz? Az, hogy a politikai össze­esküvésen ért generális annak a szélsőjobboldalnak a tekin­télyes képviselője, amely azt akarja, hogy a gazdasági ba­jokat csak a dolgozók érez­zék, a terheket csak a törfie- gek viseljék. Nem véletlen, hogy az újfasiszta tevékeny­ség — ez kimutatható — ak­kor élénkült meg, amikor a sokat reklámozott „gazdasági csoda” megtorpant. Azóta kö­vetik egymást a gyilkos me­rényletek, a Milánói Mezőgaz­dasági Bank provokációs fel-, robbantása, a Firenze—Róma vasútvonalon elkövetett pokol­gépes merénylet és a többi véres gaztett. Az újfasiszták a múlt ár-, nyai, de jelenlegi szerepük nagyon is mai: 6k a roham­csapatai annak az erőnek, amely a gazdasági nehézsé­geket „nagyobb fegyelem­mel”, vagyis a dolgozók el­nyomásával akarja „megol­dani”. Ez most Itáliában a tét, és ugyanennek az érem­nek a másik oldala az erősö­dő sztrájkmozgalom, vagy — erről 'is most kaptunk hírt — az arezzói baloldali tömeg- tüntetés. Az, hogy a hivatalos Itália egyik kulcspozícióban lévő személyisége azt tette, amit tett, komoly fenyegetés. De az, hogy a fasiszta tábornok a rács mögé került, és — mint a padovai bíró döntése mutat­ja —, ott is marad, jól érzé­kelteti, hogy az antifasiszta erők eredményesen védekez­nek. A sztrájksorozat és Arez­zo pedig a védekezésnél már többet jelent: ellentámadást... Növekvő függőségbe a Közös Piac Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Nyugat-Európa gazdasági téren fokozott függőségi vi­szonyba kerül — állapította meg Francois-Xavier Ortoli, az európai közösségek bizott­ságának elnöke pénteki sajtó- konferenciáján. Ortoli kije­lentette, míg az elmúlt évek­ben a Közös Piac vezető sze­repet töltött be a világgazda­ságban, a megváltozott hely­zet következtében most nö­vekszik függése a nyersanyag- termelő országoktól, de az Egyesült Államoktól is, amely jelentős nyersanyagforrásai birtokában nyilvánvalóan nö­velni kívánja majd gazdasági befolyását.- „Nyugat-Európa számára nincs más kiút, mint saját magára támaszkodni, ha el akarja kerülni függőségét” — mqndotta a brüsszeli bi­zottság elnöke. Ortoli kijelentette: az elkö­vetkező években jelentős, vál­tozások várhatók az EGK tag­államainak gazdasági, ezen belül ipari szerkezetében. Egyes iparágakban — így pél­dául az autóiparban, a tartós fogyasztási cikkek termelésé­ben — visszaesésre lehet szá­mítani, viszont más ágazato­kat, elsősorban az energeti­kai , ipart gyors ütemben kell fejleszteni. A magas nyers­olajárak és a többi alapanyag várható áremelkedése követ­keztében a kilenceknek ter­melésük nagy részét expor- tálniok kell, ezért várhatólag lelassul a beruházás és a fo­gyasztás növekedése is csök­ken. 2 NÓGRÁD - 1975. január 11., szombat Szociáldemokrata joyőzefem Üáu ában Dániában péntekre virradó­ra közzétették az előrehozott képviselőházi választások eredményét. Az ország leg­erősebb pártja változatlanul az Anker Jorgensen , vezette szociáldemokrata párt ma­radt, amely hét mandátum­mal tovább erősítette pozíció­ját a Folketingben; a .dán képviselőházban. Ppul Hart- ling Mérsékelt Liberális Párt­ja húsz képviselővel többet küldhet a parlamentbe, mint az 1973-as választások után. Poul Hartiing jelenlegi fni- niszterelnök, a Mérsékelt Li­berális Párt elnöke a vá­lasztási végeredmények köz­zététele után adott tv-nyilat- kozátában kijelentette, hogy nem áll szándékában vissza­vonulni, hanem kormányala­kítás céljából tárgyalásba kezd más poliRkai csoporto­sulásokkal, A szociáldemokrata párt elnöke, Jörgensen, viszont úgy nyilatkozott, hogy olyan többségi kormányt akar ala­kítani, amelyben nem kapna helyet a Mérsékelt Liberális Párt. • A Konsztantin Karaman- lisz vezette görög kormány csütörtökön törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé és ebben a junta több száz volt miniszterének és tiszt­ségviselőjének bíróság elé ál­lítását indítványozta. A ja­vaslat értelmében hatálytala­nítani kell a Papadopulosz- diktatúra alatt 1973-ban ki- bocsájtott politikai amnesztia- rendeleteket is./ Az 1967. április 21-i kato­nai hatalomátvétel püccsnak, nem pedig forradalomnak mi­nősítendő — jelentette ki Konsztantin Szteíanakisz Panamában csütörtökön tíz­ezrek rótták le kegyeletüket az 1961-ben meggyilkolt fia­talok sírjainál. Tizenegy év­vel ezelőtt amerikai katonák sorttizet nyitottak a panamai zászlónak a csatornaövezel- ben való felhúzásáért tüntető fiatalokra. A sortűz következ­tében 2'2-en meghaltak és csaknem ötszázan megsebe­sültek. A megemlékezések heves, amerikaellenes tüntetésekké--------------------------------------------­i gazságügyminiszter a tör­vényjavaslat beterjesztésekor. A junta uralmának idején ho­zott egyéb rendelkezések ér­vényben maradnak, nehogy zűrzavar keletkezzék a köz- igazgatásban, idővel azonban számos rendelkezést módosí­tanak, illetve hatálytalanítani fognak. Athéni politikai körök sze­rint a kormány a most beter­jesztett törvényjavaslattal az ellenzék nyomásának tesz ele­get, amely a tisztogatási fo­lyamat következetes végigvi- telét és a demokrácia teljés helyreállítását követelte. alakultak át. Juan Antonio Fack, az ország külügymi­nisztere az egyik nagygyűlés szónoka hangsúlyozta: „füg­getlenségünk sarkköve a csa­torna. Türelmünk fogytán van”. Omar Torrijos He/rera tá­bornok, panamai állam- és kormányfő kijelentette: „már készülnek a tárgyalóasztalok az új csatornaszetjződés meg­kötéséhez. Méltóan képvisel­jük a panamai népet”. Fidel Castrónak, a Kuba! Kommunista Párt KB^első titkárának meghívására pén­teken hatnapos hivatálos ba­ráti látogatásra Kubába uta­zott ' Edward Gierek, a LEMP KB első titkári. Személyében a lengyel nép legmagasabb szintű politikai vezetője ezút­tal, először lép Latin-Amerika földjére. Ütjára több magas ] rangú pártr és állami szemé­lyiség is elkísérte. A lengyel—kubai csúcsta­lálkozón központi kérdésként a kétoldalú ' együttműködés további fejlesztését vitatják meg. Áttekintik a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzetkö­zi élet időszerű problémáit is.’ Lengyelország és Kuba 1960-ban lépett a diplomáciai viszonyra. A két baráti szo­cialista ország együttműködé­se a legutóbbi években gyor­san fejlődött. Ezt a vezető politikusok kölcsönös látoga­tásai is elősegítették. / 1971- ben Edward Babiuch, a! LEMP KB tagja, a KB titkára járt Kubában, 1972-ben Fidel Castro látogatott el Varsóba, 1973-ban pedig Henryk Jab- lonski lengyel államelnök volt hivatalos látogatáson Havan­nában. Amerikaellenes tüntetés Panamában Etiópia ébren A Wabc Shcbel Szálloda, amely a császár unokáié volt, amíg nem államosították II. Kecskék a főutcán A repülőtérről a városba elegáns villanegyeden át au- tósztráda vezet. Üj virág leg­újabb szirma. (Addis Abeba amharául: Üj Virág.) Néhány éve még üresen állt ez a vi­dék, legfeljebb kecskenyájak legelésztek rajta, most viszont benépesült: diplomaták, üz­letemberek előkelő rezidenciái sorakoznak rajta, igaz, a kecskék megmaradtak. Egy- egy kecskenyáj ai. úton át­haladva nem egyszer okoz forgalmi akadályt. Máskor meg a magvakkal, fával, esetleg szénával megrakott szamaraik — négylábú- teher- taxijai az etiópoknak — kész­tetnek megállásra bennünket. Az egyik bámészkodó . szama­rat majdnem elütjök. Pedig abból rettenetes baj lenne. Vendéglátóim szerint itt a szamár, tehén vagy kecske csalenem nagyobb érték, mint maga az ember. A lábasjó- szág a tekintély egyik legfőbb alapja. Egy héttel később egy magasföldi tanyán a ténynek furcsa bizonyítékát ismerem meg. Mikor megkérdem a ta­nya gazdáját, látván tehenei­nek népes csordáját, hogy mennyiért tudna eladni agyet- egyet közülük, meglepődve, szinte értetlenül néz rám. El­adni jószágot? Nem! öncélú és ártalmas ragaszkodás ez az ősi hagyományokhoz, mely­nek a szakemberek vélemé­nye szerint nemcsak a gazda látja kárát, hanem az etióp mezőgazdaság is. Tíz-tizenöt perc kocsikázás után ráfordulnak a Churchill- ről elnevezett széles sugárút- ra. Addis Abeba legszebb út­ja a vasútállomástól ■ indul, s átszeli a fővárost. Lassan emelkedik, majd magas domb­ra szökik fel, ahol az , impo­záns, új városháza két szár­nyával szinte magához öleli. (Sajnos, mint hírül kaptuk, az egyik szárnya már nem ép, december elején bomba rob­bant benne, s alaposan elrútí­totta.) A központban járunk. A négylábú forgal-Ai akadályok­hoz azonban újabb nehézsé­gek párosulnak: mindunta­lan kéregető koldusokba üt­közünk. Megdöbbentően erős az ellentét, Az út két oldalán nagyvárosi, mondhatni luxus középülgtek és lakóházak. Például’a kereskedelmi bank gömbre emlékeztető üvegpa­lotája, az úton pedig mezítlá­bas és csak a legszükségesebb ruhát viselő, teljesen leron­gyolódott koldusok. Van köz­tük, aki 100—150 kilométert is gyalogolt, hogy idáig érjen. A koldusok úgy elárasztották a fővárost, hogy a katonai ve­zetésnek szigorú határozatot kell hoznia Addis Abeba meg­tisztítására. Innen ki lehet tiltani őket — jegyzi meg újdonsült addi- si diákismerősöm, de hová teszik azokat — folytatja in­dulatosan —, akik a tartomá­nyokban nyomorognak? Mert a császár a koldusok országá­vá tette Etiópiát! Akar töb­bet tudni a négus disanósá­gairól? Találkozzunk holnap a Siidist Kilónál. Valkó Mihály (Következik: Mit követett cl a négus'.’) :,-|í

Next

/
Oldalképek
Tartalom