Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

/

ft*

Cs felrobban a csend

Most! — kiáltja valaki ott fent a hegyen, /és a kővetkező pillanatban felrobban az erdők csendje. A tompa rfio- raj végighömpölyög a völgyben, neki-nekiütődik a hegyek derekának, s megpihen valahol messze, a zúzmarától fehér fák sűrűjében.

Hallani a dörejt itt is, a nógrádkövesdi kőüzem osztá- lyozója mellett. S bár zúgnak, zakatolnak a gépek, nyikorognak a szállítószalagok görgői, Viktor József mégis j felkapja a fejét és csak eny- J nyit mond: — Lejött megint egy pár tonna.

Mármint kő. Jó kemény, soha el nem málló kő. Üt lesz belőle, meg ház, kerité6 és Járdaszegély, * ki tudná felsorolni, még mi minden. Mert hisz’ a legősibb építőanyagok egyike.

Kell is belőle, csak győzzék kitermelni.

— Megy az most már köny* nyen — néz rám Viktor József és zsebébe dugja csupasz kezét. Mert hideg, köddel itatott szél süvít végig a völgyön. s hiába szokott hozzá huszonhárom év alatt a télen- nyáron kintléthez, a hideg azért csak hideg. — Volt úgy, hogy hetvenöt mázsa paxitot robbantottunk egyszerre. Képzelje csak el: lejött vagy tonna.

meredély felett letakarítani az omladókot, azt gondolta: csak most az egyszer megússza, dehogy jön máskor ide.

— Azt mondta a kisebbik fiam is, aki itt lakatos az üzemben: — Ha soha nem ennék kenyeret, akkor sem kötném a derekamra azt a kötelet. — Dehogy is nem. Csak a szája jár neki is, mint nekem, akkor először. Megszokja az ember és úgy dolgozik fent a magasban is, mintha a földön lenne.

Szerette azt a munkát, pedig olyan rettenetesen sokat sem keresett vele: 2500 körül vitt haza havonta.

— De aztán tavaly leparancsolták a hegyről. Megépült itt lent a korszerű szállító, osztályozó rendszer, Ide tettek vibrátorosnak.

Hosszú szállítószalag rázza, rostálja a követ fent, a húsz méter magas torony felső szintjén, s úgy s^áU a por, mint nyári szél után.

— Könnyű ez a munka. Csak be kell Indítanom a törőgépeket, meg az osztólyo- zót, s figyelni. Mégis sokáig vis6zavógytam a hegyre, a fejtők közé. Ahol a jó baráa» tok vannak, s ahol még minHaj, de mennynél kony d zerencs(st a köszönés,

nyebb azzal dolgozni! Bar »1,

csal a fúró végére, egy fordítós. Egy Ütés, egy fordítós a fúrón. Így ment ez egészen addig, amíg nekik is meg nem hozták a légkalapácsot.

nem leányálom, mert huszonkét kilós, meg ráz is retteMert itt lent, a fiatalok már inkább csak jónapotoznak.

trije ci. 1“ ivei, A1UÄ, meg 10 *0

kétszázhetvenezer netten hogy Viktor József ötvenéves!

El is gondolnám. hogy de gyorsabb, biztonságosabb! Arcára ráncokat cserzett már

mennyi az, de csak-C6ak neun sikerül.-r Elhordták belőle naponta vagy hatszóz dömperrel meg teherautóval, mégis eltartott három hónapig — érzékelteti végül is a hatalmas mennyiséget Viktor József. Könnyebb ma már a

nem ieónyólom

sem kőbányásznak

Bizony, még így lenni.

— Itt hagytam egyszer én

is három évre, elmentem a téeszbe fogatodnak. Mert hogy beteg voltam, nem lehetett volna clpekednem, de hát kézzel rakodtunk még

kőbányásznak is, mint régen, akkoriban. Aztán úgy-ahogy

ennek előtte..

Hogy is ne lenne az. Hiszen 1952-ben, mikor 6 is hozzájuk szegődött, úgy mondja: akkor kezdtem a hegyben, kézi fúróval fohászkodtak neki az irdatlan kőnek, Egy ütés a kalapácsmeggyógyultam, és visszajöttem. Mert szeretem ezt a ronda kőbányát, biz’ isten, nagyon szeretem.

Pedig, amikor először kellett robbantás után, harminc-negyven méter magasban, egyszál kötélen lógva a

a nap heve és a tél hidege, az eső meg a hó. — Nem számít, Ugyan ki is néz már meg engem — mosolyodik el. — Hát bizony, már csak az asszony —• ugratja társa.

— Hol laknak?

— Most már itt, Nógrádkö- vesden. Nemrég építettünk Ide.

— Kőház?

— Nem a’. Csak az alja, de az is berceli kő. A fain meg salakblokkból van. Hideg a kő, nagyon hideg.

Érdekes: mégis meg lehet szeretni...?

Karácsony György

Kismamaklub Balassagyarmaton

' Nemrégen olvashattuk • kismamák kérnek, várnak a nak, egymással Ismerkednek, NOGRAD-ban, hogy a Ma- klubtól Színházi és egyéb amíg kikapcsolódnak, gyarnándori Művelődési Köz- művészi estekre, zenés, szóra- — Óvónő-jelölteket monpontban megszervezték, amíg koztató rendezvényekre éppen dott?

a szülők a színházi előadást úgy, mint Ismeretterjesztő — Igen, a klub vezetője

nézik, az egyik klubban a előadásokra hívjuk a kisma- Sebes Kati is szakképzett

kisgyerekekre vigyáznak és mákat. Azt szeretnénk, ha óvónő, aki ügyesen megszerfoglalkoznak velük. Így lehe- jól éreznék magukat a mű; vezte az óvónő-Jélőitekből

tőséget adnak a nyugodt velődési központban, ha szíve* álló kismamaszolgálatot. Az szórakozásra a szülőknek, de sen és nyugodtan jönnének anyukák a gyermekgondozás főleg az édesanyáknak, hozzánk, hiszen a szervezett három éve alatt hűségesen Ugyanilyen szép szándék, fi- iklubprogromok idején óvó- szolgálják a családot. Ezt az gyelemre méltó gondoskodás nő-jelölt diáklányok tartanak időt szeretnénk megkönnyíte- hívta életre Kecskeméten a ügyeletet és vigyáznak, fog- ni és tartalmasabbá tenni — mesemozit, ahol a nagy film- lalkoznak a kicsikkel, amíg felezte be a gyors íterjúl mel egy'idöben felügyelettel a mamák szórakozva tanul- Halmai László. Elekes Éva mesefilmekkel szórakoztatják a gyerekeket. Se szeri, se száma a helyi ötleteknek, amelyek az anyákkal való fokozottabb törődést bizonyítják szociális oktatási és kulturális téren egyaránt.

— Mi elsősorban a gyér mekgondozáson levő kismamák helyzetén ' szeretnénk segíteni — kezdi a beszélgetést Halmai László, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ új igazgatója. ö maga is gyakorló apuka, aki tapasztalatból tudja, szinte . lehetetlen arra gondolni apró gyerekek mellett. hogy szórakozni, társaságba menjenek hazulról, ha nincs aki vigyázzon a gyerekekre. Pedig az édesanyák mennyire szeretnének kapcsolatot tartani a többi kismamával és részt venni a helyi kulturális rendezvényeken is.

— Ügy gondoltuk — mondja Halmai László, hogy a legvonzóbb fonna a klub lesz.

Itt a kismamák összejöhetnek és megbeszélhetik az őket érdeklő témákat. Azt is reméljük, hogy az azonos érdeklődési kör: a gyermeknevelés, no meg klubovi, azokat is idevonzza majd, akik idáig visszahúzódtak, tanulásra, szórakozásra önként nem jelentkeztek.

— Mikor nyílik a klub?

— Februárban nyitunk és terveinkben egészségügyi, pedagógiai. esztétikai, jogi témájú előadások, bemutatók, filmvetítések, tárlatvezetések és minden szerepel, amit a

Dolgozó nők és a háztartás

A hatónkban működő ősz- ra kiható rendelkezések. Viszonylag kevés helyen il- szes gyár, üzem közül legna- Utóbbiak, valamint a kor- letheti már jogos panasz a gyobb a háztartás. Az 1970. mányrendelet alapján tár- bolthálózatot. A vásárlás for- óvi népszámlálás adatai see- gyalta meg a témát a Ma- máinak korszerűsítésében rint összesen 3 353 000 a ház- gyár Nők Országos Tanácsa, azonban annál több még a tartások száma, s ezeknek a nők, a háziasszonyok, a tennivaló. A többszöri sor- mégyotöde azonos a család- családok szemszögéből. banállás — főleg délutáni, esdal. A parlamenti nőtanácsko- ti csúcsidőben — rengeteg

Minden egyes háztartás kü- tóson a kiemelt szolgáltató- időt emészt fel, éppen akkor, lön étterem, mosoda, varroda, sok kerültek reflektorfénybe, amikor a dolgozó nő családtakarítóüzem, s ki tudja még, A mosás és a vegy tiszti tás, a jával foglalkozhatna, mj minden funkciót tölt be. háztartások gépesítése, és a A kormányzat a kiemelt Mindennek főfoglalkozásé- háztartási gépek javítása, szolgáltatások fejlesztésére ban is bőven elég megfelel- karbantartása, a bolthálózat tekintélyes beruházási össze- ni. Köztudomású azonban, sűrűsége és a vásárlás új get szánt a negyedik ötéves hogy a munkaképes korú nők módszered, a félkész és kész- tervben. A fejlődés az utóbbi csaknem mindegyike dolgo- ételek minősége, választéka, esztendőkben számottevő. A zik, a társadalmi munkameg- ára, valamint a közétkezte- feladat a ma még meglevő osztás fejlődésével egyre több tés helyzete. hiányosságok elemzése, az

foglalkoztatási területen he- Lehet, hogy városlakó em- aránytalanságok szemxevéte- lyezkednek el. bemek kevésbé érdekes már lezése. megszüntetése.

Természetes tehát, hogy év- a téma. hiszen nincs is olyan A Magyar Nők Országos ről évre növekszik a háztar- város talán, ahol ezek a kié- Tanácsa felhívta az tlletéke- tási szolgáltatásokkal szem- melt szolgáltatások ne lenné- sek, de az egész népgazdaság ben! igény, s ez különösen az nek meg, A városok perem- figyelmét is a kiemelt szolutóbbi tíz esztendőben vető- kerületeiben, de különösen gáltatások fontosságára, az dött fel sürgető erővel. A falun, kisebb településeken arányta'anságok, gyorsított redkívül nagyszámú háztartá- nagyon is húsbavágó kér- ütemű eltüntetésére, a vidéki si egységet, a lakosságnak, elések ezek. Nem tűnik ugyan területek fejlesztésének meg- mint fogyasztónak sok- nagy dolognak, ha egy falu- gyorsítására, és a lakosság elmiiüómyi egyedét nem lehet- bői hiányzik a Patyolat fel-, látásában jelentkező „fehér séges már a régimódi társa- vevőhely, de megkeserítheti foltok” — mint helyenként a dalmi munkamegosztás ke- az ott lakó dolgozó nők éle- háztartási gépek javítása — rétéi között ellátni, kielégít«- tét. Mert ki szeret vajon ha- ésszerű beruházási, fejlesztési ni a megnövekedett, korsze- talmas szennyes ruliabatyuk- és minőséig kívánalmaira, rű formákat kívánó igénye- kai buszoszgatni a legköze- a lényeg akár egy mondáikét. lebbi felvevőhelyig? Jelen- ^ is összefogható: mindinA kormány úgynevezett lős mértékben növeli a nők kább kielégíteni a növekvő „szolgáltatás-fejlesztési alap- gondját az is. ha nincs a la- igényeket, és mind jobban rendelete” már félévtizedes kóhelyen étterem, vagy javítani á szolgáltatások szín- múltra tekint vissza. A rendc- bisztró, ahol a család ebédjét vonalát. Ebben lesz tennivalót fordulatot jelentett a ház- elköltheti. Rákényszerül az i^nk — nem is kevés _ az

t

artási szolgáltatások fej- otthoni főzésre, ami teklnté- ötödik ötéves terv során Nág- lesztése terén. Megjelenését lyes mennyiséget rabol el pi- rádban is. követően életbe léptek az hené&re, művelődésre fordítérintett minisztériumi tórcá- ható szabad idejéből. SZ. M.

■«■■■II

Uvcgfeslők..

— b —

„IDÉZD FÖL, nyájas olvasó, mit tudott csinálni egy város folyójával — Róma a Ti- berisszel, Firenze az Amoval, Szolnok a Tiszával — s előtted a kép, mi fűzi ezeket még lelkileg is a földhöz, amelyen altnak. A néphez, amelynek létük köszönhetik.” Illyé6 Gyula szép sorai nagyon büszkék a 900 éves város lakói, még akkor is, ha tudják, hogy Szolnok nem állítható, és soha nem is lesz állítható az olyan, világvárosok sorába, mint Firenze, vagy Róma. A költői képnek mégis igaz a magva. A nép, amely ősidők óta lakja e várost, ugyanúgy szereti, s mint a címerében található pelikán a fiókáit, salát vérével táplálta évszázaJubileum a Tisza partján

StolnoU 900 erei rónak a törölt elleni Harcokban, de 1532-iben elesett. Hosz- szú ideig török uralom alatt volt, s ez az időszak nem kedvezett fejlődésének. De azért

ipara. Ez határozta meg a város jellegét egészen a közelmúltig, Az utolsó két évtized azonban gyökeres fordulatot hozott Szolnok fejlődésében. A

említésire méltó, hogy ekkor struktúra-változásra jellemző,

épült a Tiszán az első cölöp- híd, amely később állandó jellegűvé vált, s nagy szerepe volt az ország közlekedésében.

hogy ma lakóinak több mint hatvan százaléka munkás, 34 százaléka szellemi dolgozó és

fs élő Harcosok oly büszkék: a proletárhatalom a tanácsikor- tnány leverése után Szolnokon még egy nappal tovább élt.

Történelmi hagyományaihoz cs forradalmi múltjához méltóan ünnepli jubileumát a város. Az évforduló tartalmára

ifjúsági jubileumi mozgalmai;

mindenekelőtt a termelőmunkában gyümölcsöznek. Emel- •lett ilyen számok is jelzik a célok megvalósulását: 1071- ben 10 millió, 1972-ben 19 millió, 1973-,ban 23 millió, 1974- ben várhatóan 30 milliónál is nagyobb értéltű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Többek között két új óvoda épült ebből — s ezzel most már valamennyi jogos óvodai igény kielégíthető a városban, — iskola,Itat hoztak rendibe, játszótereik, parkok

csak 3 százaléka —_a hozzá így utal a városi pártbizottság épültek, szép emlékmű készül.

Ez utóbbi mondat minden tartozó községekben élők — erről szóló határozató: „Cé- sportpályák épültek, autóbuszkésőbbi korban elmondható a a mezőgazdasági dolgozó. A városról — a mai napig, ami- város a magyar szervetlen kor már hetedik éve tart az a vegyipar egyik bázisa, az al- ■■H több milliárdos rekonstrukció, földi kőolaj- és földgáZkutadokon át a maga városát. Ügy amelynek nyomán Szolnokon, tás és -kitermelés központja,

mint ahogyan lakói saerethe- az európai kelet—nyugati for- ttk a világ legszebb, leggaz- galom e hagyományos csomó- dagaibb metropolisait. pontján lesz az ország egyik

Szolnok egyike az ország legnagyobb és legmodernebb legrégibb településeinek. Az személy- és teherpályaudvara, emberi élet nyomai két-há- A XVIII. században, a már rom évezred messziségébe ve- jelentős városias ranggal Pénzeinek. Létezésének első írott nyoma I. Géza király egy 1075-,ben kiadott oklevelében található. Ez az írás szolgál alapul ahhoz hogy a város az Idén fennállásának 900. évfordulóját ünnepelje.

A XII, századtól kezdve a Tiszán meginduló sószúllítáe Szolnokot fontos kereskedelmi központtá tette. Kialakult a ma is meglevő városmag a Zagyva és a Tisza által bezárt területen. Egy ideig jelentős

delkező településien megkezdik az ugyancsak a Tiszán érkező

papírgyára, bútorgyára, gépipara, s még sorolni is sok lenne, mennyi új ipari létesítmény jélzi dinamikus fejlődését.

A magyar nép történetének progresszív szakaszaiban Szolnok mindig jelentős szerepet Játszott. Az 1849-es dicsőséges

lunkat úgy érjük el, ha a jubileumi ünnepségek Időszakában a múlt és a jelen összekapcsolásával. eredményeink

és feladataink pontos számbavételével igényesebbé válunk saját magunkkal szemben, s ez az igényesség olyan aktivitással párosul, melynek nyomán a pártunk X. kongresszusán megfogalmazott célok, a szocializmus építésének sikereiről adhatunk számot.” A város jubileumi ünnepfa feldolgozását. Az 1835-,ben tavaszi hadjárat során a Dam- ségsorozata egybeesik hazánk

meginduló tiszai gőahajózás, Janich vezette honvéd seregek majd az 1847-iben Kossuth ál- Itt mértek súlyos csapást az tál megnyitott pest—szolnoki osztrák csapatokra. 1918. de- vasútvonal jelentő® lökést cemberében, nem sokkal a főadott az iparosodásnak. Az város után, Szolnokon ismeg- 1876-ban ismét megyeszék- alakúit a Kommunisták Ma- hellyé lebt város astózadfar- gyaronszági Pártja. A Magyar dulőval rohamosan kezdett Tanácsköztársaság fennállása fejlődni. A hét gőzfűrész-te- Idején frontvéros volt. A Tilep. a MAV-műhely, a mai- &za vonalénak védelmében a mok mellett kialakult a mező- város munkásai hősiesen

felszabadulásának 30. évfordulójával. E jelentős eseményekre való felkészülés pedig a párt XI. kongresszusára való felkészüléssel. Mindez jól érzékelhető a szolnokiak társadalmi, politikai! aktivitásán. A mind szélesebben kialakuló szocialista munka verseny, az

váró csarnok és még hosszan sorolható mindaz, ami maradandóan emlékezetessé teszi majd a város fennállásának 900. évfordulóját 1975-BEN egy nagy múltú város ünnepel, s kér figyelmet az ország lakosságától. Jól tudván, hogy a figyelemre nem annyira a régmúlt, hanem a jelen jogosít fel. Az a szorgalmas és példás építőmunka, amely ünnepeken és hétköznapokon, régi városainkban és új településeinken egyaránt az egész ország népére jellemző. A 900 éves Szolnok történelmének utolsó három évtizedével bizonyítja, hogy a magyar nép jó úton, a soha nem tapasztalt fejlődés, a virágzó jólét útján indult el felszabadulása pillanatában,

V. .1.

szerepe volt megerősített vá- gazdasági termékek feldolgozó helytálltak, S amire a még ma

NÖGRAD - 1975. január 19., vasárnap