Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

Gádor Béla Néhány első szerelem története, tv-játék. (Január 11., szombat, 21.00) Felvétel az iparművészeti íői?kolára Negyven év a katedrán A magyar iparművészeti főiskola az 1975—76-os tan­évre felvételt hirdet külön­böző fakultásaira. A felvételi jelentkezést a pályázóknak saját maguknak (tehát néma középiskola útján) levélben kell megkiildeniök a főiskola címére március 8-ig. A levél­ben közölt jelentkezéseknek tartalmazniok kell a felvéte­liző diákra vonatkozó pon­tos adatokat. A határidőre beküldött és a kért adatokat tartalmazó le­velek alapján a főiskola min­den jelentkezőt értesít arról, hogy a felvételi vizsgán mikor és hol kell megjelennie. A felvételi vizsga két szakasz­ban történik. Az első szakaszt a főiskola a tavaszi iskolai szünetben, áprilisban bonyo­lítja le. Mai tévéajánlatunk 20.00: Szombat este... Létjogosultságot nyert im­már a Szombat este című te­levíziós összeállítás, ame­lyet úgy szerkesztenek, hogy több órás vegyes ízelítőt kap­junk a különböző szórakozta­tó műfajokból. Keverve az egészen könnyed műfojokat a komolyabb szellemi értékek­kel. Ezúttal láthatjuk Nepp József és Temovszky Béla rajzfilmjét, a dr. Bubo soro­zatból. Érdekes beszélgetést Negyvenegy éve annak — mondja Alaxay Béla nyugdí­jas tanár, — hogy Eger kör­nyékéről Nagybátonyba ke­rült. Szerencsés volt, mert ta­nítói oklevelének megszerzése után nem kellett három-négy évig állás nélkül otthon üldö­gélni, mint sok osztálytársá­nak. Nem állami és nem is egyházi iskolánál, hanem az akkori időben előkelőnek mondható bányatársulati is­kolánál kezdhette pedagógusi pályafutását. örült a tanítói kinevezés­nek. Még jobban annak, hogy nem pap volt a közvetlen fe­lettese. Így is voltak elegen, akik parancsoltak neki. Aki hasonló körülmények között élt. az ismeri e világot. A fi­atalok nem is tudják elkép­zelni, de így jó — fejtegette a beszélgetés során Alaxay Béla. Szorospatak-bányatelepen kapott beosztást — a bánya­igazgató munkásgyarmatnak nevezte —egy tanítónővel. Ott tanulták az igazi életet mint­egy 110—120 gyermektől, akik gyakran írtak fogalmazásaik­ban ilyen mondatokat: .A halda ég”. „Apám siktába ment”. „A magazin üres”. Ta­nultak és tanítottak. A bá­nyaigazgató titkára nyíltan megmondta, hogy a felnőttek számára nem kell kulturális előadásokat tartani, mert ha műveltekké válnak, nagyok lesznek az igényeiig. Abban az időben a kultu­rálódási lehetőség mostoha volt. Nem akadt egy könyv­tár, az egész településen nem volt mozi. rádiót csak a bá- oyaigarga,tónál láttak. Még sportkör sem működött a fa­luban, pedig a „foci” márak­nek örvendett. Néha — mondja Alaxay Béla — egy- egy szerény színdarab hozott némi változatosságot egyhan­gú életükbe. Fűtött helyiség nem állt rendelkezésre. Tél­időben a szegényes tanítói la­kásban tartották a próbákat. Ez is baj volt egyik-másik jó­akaró „feketemiséről” sutto­gott. s ilyenkor raportra ren­delték a magasabb fokon ül­dögélő felettesek. Különféle, agyafúrt kifogásokkal .fel­rúgták” az énekkart, meg­szűntették a próbákat. Az idős pedagógus csillogó szemmel emlékezik v>ssza a felszabadulás óráira, A bánya urai nem várták meg. de itt maradtunk mi — mondja. — A felszabadulás óta nagy utat tét tűnje meg szűke bb te­lepülésünkön. Nagybátonyban. A párt és a kormány okta­táspolitikai programja világo­san megjelölte a fejlődés út­ját, mely dolgozó népünk minden rétegének javát szol­gálja. Az ötvenes évek elején egymás után három napközi otthonos óvodiát, több kultúr­házait kapott községünk. Mozi létesült három helyen, felnőtt- és gyermekkönyvtár működik, csaknem minden lakásban rádió és tv. Sportpályánk or­szágos versenyek lebonyolítá­sára is alkalmas. Nagybá­tonyban legnagyobbat mégis iskolai téren fejlődtünk — mondja Alaxay Béla. Felépült a szakmunkásképző, az álta­lános iskola. Igaz utóbbi szűknek bizonyul, • s a nagy­község vezetői mindent meg­tesznek azért, hogy a közel ezer általános iskolai tanuló­nak biztosítsák a délelőtti ok­tatást. A távlati tervek isko­labővítést, új iskolaépítést tartalmaznak. • A felszabadulási évforduló alkalmával jó erről a fejlő­désről beszélni — emeli ki a nyugdíjas pedagógus. A múlt­ban tűzzel-vassal irtották azt a pedagógustörekvést, hogy a munkássággal jó kapcsolatot teremtsen. A felszabadulás erre is megadta a nagyszerű lehetőséget, örül Alaxay Bé­la az oktatáspolitikai és köz­művelődéi határozat megje­lenésének. Sajnálta, hogy ak­tív nevelőként már nem kap­csolódhat be végrehajtásába. Szerény ember volt egész életében, a szerénységet tar­totta fő erényének. Negyven­éves korában végezte el a pe­dagógiai főiskolát. Kitünteté­ses tanári diplomát szerzett. Volt megyei szakfelügyelő, szervezte a tanyai tanítók tanfolyamát. Szervezett bá- nyaművelő-technikumot, szakmunkásképző iskolát, te­vékeny részese volt mindig a politikai életnek, 1945 óta a párt tagja, sokáig a községi pártszervezet vezetőségében do! gozott. • A kormánytól Kiváló Tanár és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának kitüntetését kap­ta. Sokszor részesült elisme­résben, jutalomban. Elégedett ember. Az iskoláiban a nevelőtes­tület — sokan tanítványai — és az úttörők búcsúztak tőle. Elköszöntek attól, aki 41 évig egyik vezetője volt Nagybá- tony kulturális életének. Az a fejlődés, ami Nagybátony- ban látható, az ő életével is összefonódik. A nagyközségi tanács mél­tán jegyezte be nevét tanács­ülésen a település dicsőség­könyvébe. —S. —6« ; koriban is nagy népszerűség­FJELŰJÍTASBAH: RQCCQ ÉS AZ ÉJSZAKA Színházi esték Balassagyarmaton Mikszáth Kálmán egyik könnyesen kacagtató elbeszé­lését. A becsületes Gyuri tör­ténetét mutatja be a Déryné Színház társulata 1975. ja­nuár 14-én este 7 órai kez­dettel a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Óváros téri házában. A, sikert a nagy érdeklődés mellett azért Is lehet biztosra venni Mikszáth egykori vá­rosában, mert a nézők legna­gyobb többsége Mikszáth- „szakértő” és -rajongó. Ezt a novellát Csong­rádi Mária Jászai-díjas rendező állította színpadra és a főszerepben is egy Jászai- díjas színművészt, Sallay Kor­néliát, láthat a közönség. De a többi színészben, díszlet- és jelmeztervezőben is méltó megelevenítésre talál Mik­száth elbeszéléseinek ez a gyöngyszeme. — kcs Várják a fiatalokat X salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ kiscsoport­rendezvényeire látogatókat, művészeti együtteseibe, kö­reibe fiatal tagokat keres. A tizenévesek között valószínű­leg az ifjúsági klubnak 'lesz a legnagyobb sikere, de re­mélik, hogy a népitánc-együt­tes, a fúvószenekar, a vers­barátok klubja, a színjátszó csoport, és a képzőművészeti kör is gyarapszik új, fiatal résztvevőkkel. Februárban irodalmi színpadot szervez­nek, ahová szintén szívesen lát minden érdeklődőt a mű­velődési központ. hallhatunk Tatjana Liozová- val, a Tavasz 17 pillanata so- rozot rendezőjével a tévéfilm keletkezéséről, forgatási kö­rülményeiről, a forgatókönyv írásához és a film rendezésé­hez szükséges dokumentumok felkutatásának nehézségeiről. Hangversenyt adnak a moszk­vai operettszínház művészei. Tévéjátékot láthatunk Gá­dor Béla írásaiból — Néhány első szerelem története cím­mel. Az író novelláiból kere­kített történet hőse még di­ák, amikor először szerelem­re lobban. A tétova, félszeg fiú csak messziről nézi sze­relme tárgyát. A légies érze­lem után már reálisabb sze­relmek következnek, olykor kedves humorral fűszerezve. Helyet kap még a Szombat este műsorában varieté és nem hiányzik a humor sem, amelyet a Képes képtelensé­gek című összeállítás képvi­sel. A Nógród megyei Mozlüze- mi Vállalat összeállította a salgótarjáni Art Kiino első negyedévi programját." A be­mutatásra kerülő hat film a kortárs filmművészet repre­zentáns alkotásai közül került ki. Felelősséggel és nagy mű­gonddal készített, igényes filmek, igényes nézőknek. A gamma-sugaraik hatása a százszorszépekre című ameri­kai filmet a híres filmszínész, de már rendezőként is hírne­vet szerzett Paul Newman készítette Paul Zinder drá­mája nyomán. A film egy apa nélkül élő család életének bemutatásán keresztül vet fel aktuális "lélektani, társadalmi kérdéseket. A főszereplő Joanne Woodward, aki egyéb­ként a rendező felesége, já­tékával elnyerte a tavalyi carmes-i filmfesztivál női ala­kításának díját. Gyertyán Er­vin fesztivállevelében így írt a filmről: „Paul Newman... tudatos törekvése vóLt vissza­adni a becsületes érzelmek rangját a filmen, szakítani az elvont intellektualizmussal, és valódi problémákat, hús-vér embereket ábrázolni.” ({}.) torpattogbafáshoz a kanászok­1 Közel a front, hát persze, Már csak azt érezte, s egy- hogy lőnek. Ha az ember re erősebben érezte, iiogy: óvatos. nemigen mutogatja éhes. Egyetlen szem krumplit magát, akkor nehezebbén éri talált, azt elrágcsálta. utöl -a golyó. Lám. őt még Alkonyaikor kiugrott a ve- sose érte utói (és nem is a rémből, és a. mindenfelől ke- kötél ^ miatt, hiszen csak replő-csattogó lövöldözésben nemrég sikerült szereznie a elszaladt a legközelebbi házig, kötelet.) Nyitva az ajtó, betörve az Halottak persze vannak, ablakok, sehol egy lélek — meg sebesültek, de hát az ve- megkereste a pincelejárót, le jár. Van egyáltalán hábo- bedörömbölt, és a halálra rú meg front, meg ütközet rémült lakóktól enni kért. halottak és sebesültek nélkül? Azóta fél esztendő telt ej. Félt a halottaktól eleinte. "Úgyszólván végig a tűzvonal- Pedig az anyja már kikú- ban, a fronton, vagy nem sok- rálta, amikor Parázsó nagy- kai a front mögött. Hozzá- apa meghalt. Ahogy elütötte szokott a lövöldözéshez, a az óra az éjfélt, odavezette az robbanásokhoz, mint az os- anyja a ravatalhoz, megmu­4 NQGRÁD - 1975. január 11., szombat tatta a halott lábát, aztán be- con látta. Akkor még nem takarta lepqjlővel. érte el a várost a front. — No most, harapd meg. Csavargóit az utcákon, bá­Harapd meg szépen, kisfiam- mészkodott. Ha eszébe jutott, Meglátod, többet sose nem figyelte a járókelőket: hátha félsz a halottól... No, szépen, Magda nénjével találkoznék, kisfiam. . Egy alkalommal a rendőr­E1 akart szaladni, de az ségre is bevitték, kikérdezték- anyja erősen fogta, egy ta- De mit tehettek ve<le; haza podtat sem engedte a rava- nem zsuppolhatják, mert a fa­táltól. S addig biztatta, evői- iu már a front túlsó oldalán tette, míg aztán rászánta ma- van. gát- s megharapta _ a halott Magda nénjének se címét, nagylábujját a lepedőn kérész- se asszonynevét nem tudtá, tül. csak annyit tudott, hogy a — No, látod kisfiam. Ugye, férjét Rezső bácsinak hívják, már nem is félsz? — kérdez- Ezt az egyet jól megjegyezte; te rögtön az anyja. sosem hallott ilyen nevet tz­Bizonytalanul megrázta a előtt, fejét, pedig dehogyisnem félt- Nézegették a könyvekben Utána még az ágyban, is el- Magda nénjét a leányneve fogta a reszketés: hátha aztán szerint,! kérdezgetek, mikor megbosszúlja magát a halóit, esküdtek, miikor költözött ide. (Mert nagyapától nem félne, _ Ki tudja azt, itt lakik*e de ez már nem nagyapa, ez csakugyan — mondta az egy halott.) Behúzza a földbe egyik,, egy fejesebb rendőr... vagy valami — hall ilyeneket — A^jfalusiaiknak a fél megye az ember. Miskolc, Győrtől Zsolcáig. . Eltemették Parázsé nagy- Muti csak a pecerődet, hadd apát, s elfelejtődött ez a do- lám, szőrösödik-e? Mert, ha log. Csak a fronton jutott szőrösödik, akkor mese nincs, eszébe megint, , hogy őt már akkor beeöltöztetünk egyene- kikúrálta az anyja, nem kel- sen katonának... lene félnie a halottól. Üj volt még ez is. Nagyon , Az első halottakat Miskól- megijedt, hogy ezek a drome: A sakál című chilei film­drámát a jelenleg emigráció­ban élő, fiatal Miguel Littim rendezte, még a Népi Egység kormánya idején. Kiinduló­pontja: egy ak Allende veze­tése előtti években megtörtént bűntény. A részeges csavargó megöli az őt befogadó asz- szonyt és öt gyermekét. A do- kumemtarista eszközökkel ké­szült film azonban több egy­szerű lélektani drámánál. A rendező megrajzolja azt a társadalmi körülményrend ­szert is, amely a szörnyű tett elkövetőjének személyiségét deformálta, cselekedeteit, mo­tiválja. A címszerepet Nelson Viliágra játssza. Gyurkó László nagy sikerű drámája alapján készült Ján­osé Miklós legújabb filmje, a Szerelmem, Elektra. Először az 1974. december eleji buda­pesti magyar filmnapókon ke­rült a hazai közönség és a nemzetközi filmszakma kép­viselői elé, akik elismerően nyilatkoztak a politikai ér­deklődésű, sajátos filmíor- manyelvet kialakító művész munkájáról. Luchino Visconti Rocco és dárok még aztán kiherélik, vagy valami. Neki ugróit rög­tön az ajtónak, de elkapták. Rúgott, harapott, s úgy ordí­tott, majd megszakadt a tor­ka, de kezét-lábát lefogták, s erővel lehúzták róla a nadrá­got. Hozzá sem értek aztán, csak megköpködték, s röhög­tek fölötte. Megbékélt később a rend­őrökkel, nem húzták le róla többet a nadrágot. Enni bő­ven akadt, és külön priccset, takarót kapott az óvóhelyen. Meg is nyugodott volna eb­ben. hogy kivárja itt a rend­őrségnél, amíg lesz megint vonat és hazaimehet. Vagy Magda ménje mégis megkerül. De amikor meghallotta, hogy a klastromba akarják átvin­ni az apácákhoz, egy óvatlan pillanatban megszökött. Nem félt ő már a városlói. Napközben az utcán ten­gett, a vásárcsarnokban, az Avason, este pedig odament aludni, ahová akart; befogad­ták a ház pincéjébe. Sőt pártfogója is került az óvóhe­lyen a „menekült kisfiúnak/”, alyan. aki megosztotta vele a ■vacsorát (Folytatjuk) fivérei című kétrészes filmé drámáját felújításban tűzik műsorra. Most az időközben felnövekedett generációk is elismeréssel adózhatnak a korunk egyik legnagyobb ren­dezőjének tartott Visconti enyhén patetikus hangvételű, markáns művészete előtt. S megcsodálhatják azokat a remekbe szabott színészi alakí­tásokat, amelyek Alain Delon, Annie Girardot és Renata Salvatore nevét egy csapásra világszerte ismertté tették. Visconti a hosszabb léleg­zetű művek mestere. Az utóbbi években forgatott filmjei kivétel nélkül ezt bi­zonyítják. Mint például a szintén bemutatásra szánt, olasz—francia koprodukcióban készített, kétrészes történelmi filmdrámája, a Ludwig. La­jos, bajor királyt Helmut Berger német színész alakít­ja, aki Visconti Elátkozottak című filmjében is jelentős feladatot kapott. A további főszerepekben Trevor Ho- wardot, Sylvana Manganot és Rommy Schneidert láthatjuk. Michelangelo Antonioni rendezői hírnevét a két évti­zeddel ezelőtt forgatott Az éjszaka című film alapozta meg, noha már a korábbi A kiáltás című filmje is élénk érdeklődést és visszhangot keltett. Antonioni „Az éjsza­ké”-ban a fő súlyt, a cselek­mény minimálisra történő csökkentésével, a lélektani ábrázolás részletező hitelessé­gére helyezi. Ez a törekvés vezeti későbbi filmjeiben — A kaland, a Zabriskie Point — elkészítésében is. Az éj­szaka két ember, egy házas­pár kapcsolatának érzelmi ki­hűlését ábrázolja, egyetlen napba sűrítve. Főként az a&z- saony csalódottságát, kiégett- sógét mutatja meg magas művészi színvonalon. A film főszerepeit ismert, művészek, Marcello Mastroianmi, Jeamne Moreau, Monica Vltti és az elsősorban rendezőként szá­mon tartott Bernhard Wicki alakítják. ■ Az Art Kino elsői negyedévi műsora pénteken kezdődött Paul Newman filmjének be­mutatásával. A kéthetenkénti előadásokat továbbra is a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központban tartják. Ami viszont új: a középiskolások kedvezményes bérletet vá&á rolhatnak a negyedéves prog­ramra. 1 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom