Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

VEK MMfiS VUMK Melegfront, hidegfront. Eb­ben az évben bizony nem múlt el hét frontbetörés nél­kül, egyik napról a másikra gyakran 10-^13 fokkal emel­kedett, vagy süllyedt a hő- mérő higanyszála. Dr, örmény Imre, az ORFI orvos-meteorológusa mond­ja: — Több évtizedes megfigye­ld», hogy különböző beteg- s igék gyakrabban lépnek fel Irontbetöréskor, mint a me- 1 rorológiailag eseménymentes órákban. Nagy általánosság­ban az jellemző, hogy a me­legfrontra érzékenyek köny- r.yebben kaphatnak tüdő- gyulladást, vakbélgyulladápt ós szemgyulladást, gyakorib­bá válik a vérzékenység, a gyomorégés, az, izgalmi álla­pot fokozódik és jelentősen emelkedik a vérnyomás. A hidegfrontra érzékenyek ese­tében a görcsös tünetek fo­kozódása jellemző elsősorban, így a szívko6zorúér-görcs, a migrénes fejfájás, valamint az egyre gyakoribbá váló one- és, vesekőpanaszok, a sűrűsödő asztmás rohamok száma, s a vérnyomás csök­kenése. Mindkét frontátvonulás leg­jellemzőbb hatása, hogy csökken a figyelemkoncent­ráló képesség, lelassul a cse­lekvési idő. A két front bio­lógiai hatása között az az o lanvető különbség, hogy a melegfront az arra érzéke­nyekre előbb érezteti hatá­sát, míg a hidegfront később. (Melegfront esetén például már a front átvonulása előtt felszökik a balesetek száma, aztán rohamosan csökkert.) Az orvosmeteorológia leg­fontosabb feladata, hogy a bílológiailag hatékony front­átvonulásokat előre jelezze és így bizonyos védő-óvó in­tézkedéseket lehessen foga­natosítani. A Péterfy Sándor utcai kórházban például bi­zonyos műtéteket attól tesz­nek függővé, hogy milyen a beteg érzékenységi típusa. A magas vérnyomásban szenve­dőkről és a cukorbetegekről kérdőívet vesznek fel. Ez a kérdőív — amelyet örményi Imre doktor dolgozott ki — az időjárás-érzékenységi típus meghatározására szolgál: a betegnek 50 kérdésre kell igennel, vagy nemmel vála­szolni, s ennek alapján dől el, hogy az Illető meleg-, vagy hidegfrontérzékeny-e. Az ipari üzemeknek, így el­sősorban a Nehézipari Mi­nisztériumhoz tartozó nagy- vállalatoknak fizetniük kell az előrejelzésért. Edékként az ő segítségükből is épül fel majd jövőre.a Rózsadom­bon az Orvos-Meteorológiai Laboratórium. Az üzemek és vállalatok a munkahelyi bal­esetek megelőzése érdekében kérik az előrejelzést, ugyanis ennek alapján biztonsági in­tézkedéseket lehet tenni. A munkavédelmi előírások be tartását ilyenkor rendkívül szigorúan ellenőrzik, egyes dolgozókat pedig pihentetnek. Hogyan lehetné megvalósí­tani, hogy mindenki tudomást szerezzen a várható frontát­vonulásokról? — Ez egyelőre több szem­pontból is lehetetlen — mondja dr. örmény. — Az időjárás annál sokkal bonyo­lultabb, hogy egyszerűen ,,c6ak” meleg- és hidegfront­átvonulásokról beszélhessünk. Számtalanszor előfordult már, hogy nincs frontátvonulás, mégis feltűnő a balesetek, a rosszullétek száma, egyre többen , fordulnak az orvos­hoz panasszal. Ennek a lég köri elektromosság az oka, a felső légrétegben olyan bo­nyolult fizikai jelenségek ját­szódnak le, (napkitörésekről, a fokozódó naptevékenység következményeiről van szó), amelyek megváltoztatják a frontátvonulások biológiai hatását. — Ez persze, nem jelenti azt — hangsúlyozza az orvos meteorológus —, hogy a me leg- és hidegfront-átvonulás nem befolyásolja életünket. De nem lehet mindent csu pán erre fogni, hiszen az em­berek azzal már kevesehbet törődnek, hogy milyen élet­módot folytatnak. Pedig nem lehet „büntetlenül” tnnlj,. éj­szakázni — a kimerült szer­vezet ugyanis fokozottabban reagál a fronthatásokra. Pethes Sándor 180 filmet mutatnak be \/közelgő évfordulók küszöbén a magyar filmforgalmazás­nak a felszabadulástól napjainkig megtett útjáról a MO- KÉP illetékesei tájékoztatták az újságírókat 1045-ben mindössze 972 mo­zi működött Magyarországon, ebből is 113 a fővárosban. A filmforgalmazásban, a mozi- hálózat fejlesztésében és üze­meltetésében a változás alap­vető feltételei csak az államo­sítással teremtődtek meg. 1957. végére a településeknek mór 81,7' százaléka részesült rend­szeres filmellátásban. 1958-tól napjainkig a mennyiségi fej­lesztés helyett a mozik minő­ségi színvonalának emelése került előtérbe. Lényeges fordulat követke­zeit be a filmek bemutatása terén is. Mindinkább kitelje­sedő hazai filmgyártás a szo­cialista alkotásai mellett 1949- 161 zavartalanul eljutottak a magyar moztlótogató közön­séghez a világon készülő évi több ezer filmből a legjobbak, közöttük a szovjet filmművé­szet és a többi szocialista or­szág megújult filmgyártásá­nak jelentős alkotásai. Időközben létrejött a Pan­nónia Filmstúdió, amelynek egyik fontos feladata a kül­földi filmek magyar nyelvű fe'í-rt'o/ásH, és évente mint­egy 00—70 külföldi film magyar hangú változatának elkészítése. Felépült a mo­dern filmlaboratórium is, amely a megnövelteden kópia­mennyiséget biztosítja a mo­zik számára, Az évente bemu­tatott játékfilmek száma — mintegy 15—20 országból — napjainkig elérte 170—180-at, a nézőszám 1960-ra elérte az évi 140 milliót. 1901-től kezdődően számos tényező, de különösen a tévé gyors térhódításának követ­keztében a mozik közönsége megcsappant. A képernyőknek az otthonokba történő meg­jelenésével a mozi „monopó­liuma” megszűnt, ám ha más technikai körülmények révén és esztétikai hatással, mégis manapság lényegesen nagyobb tömegekhez jutnak el a fil­mek. Az utóbbi évek,ben a mo­zik üzemeltetését irányító vállalatokkal közösen a MO- KÉP nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy magtartsa a mozilátogatók jelenlegi ak­tivitását és differenciált mó­don keltse fel újabb rétegek film iránti érdeklődését. En­nek eeyik eredményeként ala­kult ki hazánkban a filmba­rátok»,köre hálózat, amely ma már Szinte minden városban otthona az értékes, művészi­leg is rangos filmeknek. Egy­re jobban terjed a mozin kí­vüli filmellátás is: mesemo­zik, iskolamozik, üzemi kihe­lyezett vetítések, az ismeret- terjesztés filmekkel történő segítése jelenti a film közön­séghez vezető útjainak új for­máit. 1975-ben mintegy 180 játék­filmet — köztük 14 felújítást — mutatnak be a mozik. Közülük 20—22 a magyar stú­diók alkotása, a szocialista or­szágok filmművészetét 90—100 mű képviseli, a többit a har­madik világ és a kapitalista országok művészei készítették. A bemutatásra váró filmek 80 százaléka színes. Zárszámadásra készülve A mezőgazdaságban minden esztendőnek megvan a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezeteknek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tagjaik tudati fejlődésének ér­dekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett jó idő­járású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük, Milyen gazdásági eredménnyel zárják az évet a termelőszövetkezetek? A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatat­lannak látszó nehézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növekedése átlagosan 3—4 százalék. A szövetkezeti gazdák többsé­gének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között, egy ilyen nehéz, elemi csapásokkal teli esztendő a pa­rasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be; annak is köszönhe­tően, hogy a termelőszövetkezetekben ma­gasabb színvonalon folyik a termelés, más­részt pedig annak a nagy társadalmi össze­fogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokban országszerte kibontakozott. A 3—4 százalékos termésnövekedés a me­zőgazdaságban az országos átlagot jelenti. A termelés adatai az előző évekénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a ki­váló és kiemelkedő eredményeket elért szö­vetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zár­számadásokat a korábbiaknál gondosabban előkészíteni, lebonyolítani. — A gazdaság helyzetének vizsgálata, elemzé­se, s ennek alapján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként más-más feladat elé állítja a kommunistákat. Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégí­tők, ott a? egészséges jövedelemszint mellett, az alapok bővítése, ezek célszerű kialakítása a feladat. A gyenge gazdasági eredményt el­ért szövetkezetekben más célokért kell a pártszervezeteknek küzdeniük. Többek kö­zött, azért, hogy a tsz-tagok gondos gazda módjára még a jövedelem bizonyos csökke­nése árán is biztosítsák a jövő évi gazdál­kodás feltételeit, A kommunisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy politikai ten­nivalóikat sajátos körülményeik figyelembe­vételével alakítsák ki. Persze, a pártszervezeteknek általános, a párt politikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik, vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokrá­ciát. A nehéz helyzetben lévő gazdaságok­ban, a kivezető út, éppen a tagokkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „ke­mény kéz” politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a döntésekben ne a pillanatnyi érdek, hanem a gondos előrelátás uralkod­jék. Érvényesíteni kell a célszerű takarékos­ságot, biztosítani az anyagok, .eszközök fel- használásának hatékonyságát. Gondos mér­legelés szükséges a beruházásokról való dön­tésekben is. A legtöbb termelőszövetkezeti pártszerve­zet az évek során kialakította a körülményei­nek legjobban megfelelő, a célt legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás politi­kai előkészítésében. Ezekben a módszered­ben az a közös yonás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegységnyi érte­kezletek előzik meg. A szűkebb munkahelyi megbeszéléseknek az előnye, hogy itt minden szövetkezeti tag szóhoz jut, s a tapasztala­tok szerint bátrabban vetik fel a problémá­kat, mint a közgyűlésen, a nagyobb közös­ség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a ki­sebb közösségekben elhangzott észrevételek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jo­gait sértik meg. A pártszervezetek ügyeljenek arr.a, hogy ne sikkadjanak el ezek az észrw- vételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Számos tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaságpolitikai kérdésekben. Ennek előnye, hölgy a párttagok, már a munkahelyi meg­beszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalását. Vannak tapasztalatok arról is, hogy a pártszervezetek vezetőségei a mun­kahelyi értekezletek — üzem és brigád —ta­pasztalatainak birtokában értékelik a szövet­kezet gazdálkodását, a szövetkezeti élet jel­lemző vonásait. Ez utóbbi esetben, a párttag­gyűlést jóval a zárszámadó közgyűlés élőt1 célszerű megtartani. Nincs politikai haszna annak a párttaggyűlésnek, amelyet a zár számadó közgyűlés napján tartanak. Ebben az esetben ugyanis a kommunistáknak sem módjuk, sem idejük nincs arra, hogy a tsz- tagokkal megismertessék a taggyűlés véle­ményét, vagy éppen vitatkozzanak a téves nézeteket valló szövetkezeti tagokkal. Egyre több tsz-ben nemcsak a munkahe­lyeken tartanak gyűléseket, hanem külön- külön összehívják a tsz-ben dolgozó nőket. ■ fiatalokat, nyugdíjasokat. Ez azért előnyös, mert Ily módon a pártszervezetek, a szö­vetkezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbízható képet kapnak A mostani zárszámadó közgyűléseken —- sokkal inkább, mint a korábbi években — az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevé­kenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktól. Ezé?t a vezetőség beszá­molója tükrözze a tsz valóságos helyzetét. Hívja fel a gazdaság vezetőségének figyel­mét arra, hogy a beszámoló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjalval-nehézségei- vei foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszorosítják és előre megküldik a tsz-tagoknak. A kommunisták­nak azzal is biztosítások kell a közgyűlések munkajellegét, hogy bátran elmondják véle- ményüket, s célszerű javaslatokat tesznek a jövő évi gazdálkodásra. Esokelíés új módszerrel Az időjárás mesterséges I ‘öfoly ásatáséra irányuló kísérle­tek eddig elsősorban a mes­terséges esőkeltésre szorítkoz- lak, A mesterséges esőkeltés ma már klasszikusnak szá­mító módszere csaknem 30 esztendővel ezelőtt alakult ki és abban áll, hogy túlhűlt »izcseppekből álló felhőbe bizonyos vegyi anyagokat (úgynevezett nukleáló anya­gokat) juttatnak a földfelszí­nen felállított füstgeneráto­rokból, vagy repülőgépekről, esetleg üzérségi lövedékek­ből. Nemrégiben teljesen más elven alapuló jdőbefolyásolá- si eljárást dolgoztak ki. A földfelszínen vagy repülőgé­pen elhelyezett berendezésből relatlvisztikus elektronokat lő a légkörbe, vagyis olyan elektronokat, amelyeknek a sebessége közel jár a fényse­bességhez. Egy ilyen elekt­ronnyaláb 280 méter távol­ságig hatol a levegőbe. Ha igen sűrű időközökben (mik; romásodpercenként) megis­mételjük a belövellést, akkor lényegesen nagyobb távolság­ra hatolnak az elektronok e levegőbe és különféle jelentős hatások következnek be Először is egy felhevített le­vegőből álló nagy villamos vezelőképességű csatorna ke lelkezik. A csatornában : hőmérséklet tízezer abszolú. fokig emelkedik. Másodszo: a nagy sebességű elektronok hatására a légkörben rövid ideig tartó röntgensugárzás keletkezik, amely nagyszámú pozitív-negatív ionpárt hoz léire. Mindezek a hatások alkal­masak az esőképződés előse­gítésére. Valószínűleg elér­hetővé teszik azt is, hogy a villámok elsősorban a zivata­ros területnek valamely elő re kijelölt részében keletke/, zenek, a többi terület felet pedig a zivatarnak lényege­sen kevesebb legyen a villá ma. Ismerjük önmagunkat, ha­zánkat? És ha igen, vajon ismerjük-e eléggé? Minden részletét, zöget. zugát? Teljes pontosságú igen-nel talán senki gém tudna a kér­désre válaszolni. A MA FI LM és a Magyar Te­levízió közös sorozata, amely január 12-től minden vasár­nap délután műsorra kerül, ezt a címet viseli: Hazank Magyarország. Ügy térképezi fel számunk­ra a sorozat az országot, hogy lakosai a filmsorozat nézői, számára a közös emlékkel való találkozás örömét nyújt­ja: igen, ilyennek is láttuk, ilyen is volt... Az első rész közismertnek vélt tudnivalókat ígér. A cí­me: Beszélgetés a térképpel. Nemcsak Európában, világ­Hazánk Magyaroi :zág Telctíx'ós sorosat önmagunkról szerte elismerés övezi a Kar­tográfiai Vállalatot. Hazai fel­adatainak teljesítése mellett ma már öt kontinens számos országából kap rendszeres megbízatásokat. Olyan térké­peket készít, amelyeket a vilá­gon mindenütt ismernek, használnak. Hogyan jutott idáig, hogyan fejlődött ki a magyar térképészet tudomá­nya, hogyan váltunk a térké­pészetben „nagyhatalom­má?” Nemcsak régi metsze­tek, kézzel rajzolt térképek válaszolnak erre, értető rend­ben feisorokozva, hainem a magyar térképészet vezető egyénisége, dr. Radó Sándor professzor is. És ha már térkép van a kezünkben, könnyebb a tájé­kozódás. Még olyan tájon is, ©hol látszólag a „semmi” van. A Hortobágy eleven növeny- és állatvilágát bemutató Him alföldi dallamok segítségével tárja elénk ezt a sík vidéket. A mindentlátó kamera meg­örökíti azt a látványt is, ami­Iteszlet a Hortobágy tói készült filmből. ért messze földről utaznak ide a külföldiek: a csalóka, vib­ráló délibábot. Ki ne Ismerné a Balatont? De ki ismeri jobban a Bala­ton költőjénél, Illyés Gyulá­nál? A „Meghitt arcunk, ol­daltükörből” című film Illyés Gyula sorainak felhasználásá­val, az ő értő idegenvezetésé­vel kalauzol vgzen és szára­zon, térben és időben is fel­villantva azoknak a népek­nek a nyomát, amelyek mind­egyike hagyott' valami emlé­ket a magyar tenger partján. És sorolhatnánk még táj­egységeket: bemutatásra ke­rül a Viharsarok, a Zemplén- hegység vidéke, a Duna-Tisza közének áldott és átkozott ho­mokja. ,. De. hogy ne csak hazánk földrajzi, hanem szellemi tér­képe is elkészüljön, külön rész mutatja be a magyar színházi életet, a festőművé­szeket, szobrászokat, a ma­gyar népművészet élő alkotó­it. kiemelkedő alkotásait. S láthatjuk majd a magyar fa­lu mai arcát, katonáink min­dennapjait a nők mai életét és az alkotó embert: a mun­kást, a parasztot, az értelmi­séget A sorozat április 4-én feje­ződik be. és méltó emlékezés lesz hazánk felszabadulása harmincadik évfordulóján, „ % a; ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom