Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Szavunk erős Amit nem lehet elég korán kezdeni Yagaíhajtás a bányában. A szovjethatalom hajna­lán bányánkban nem termel­ték annyi szenet, mint amennyit jelenleg az én bri­gádom. Évről évre növeljük a „fekete arany” kitermelésé­nek ütemét. Amíg 1971-ben a brigád "35 ezer tonna szenet kül­dött a felszínre, 1972-ben már ÜSS ezer tonnát. Az öt­eves terv utolsó meghatározó évében — ahogy ezt az évet a szovjet emberek elnevezték — a brigád átlépte a 60|) ez­res határt. Az elmúlt tíz hó­napban brigádunk kollektí­vája több mint 10 ezer ton­na szenet adott az országnak. Erre az évre 700 ezer tonna tüzelő kitermelését vállaltuk, ezt már túlteljesítettük. A munka termelékenysé­ge ebben az Időszakban két­szeresére nőtt. Az önköltség csökkentésével a brigád 130 ezer rubelt takarított meg. Mi hozzuk városunkban a leg­olcsóbb szenet a felszínre — 65 kopejka tonnánként. Bri­gádunk vállalta, hogy a ki­lencedik ötéves terv célkitű­zéseit a Nagy Októberi For­radalom ünnepére, 1974. no­vember 7-re teljesíti. Válla­lásunknak még augusztus hó­napban eleget tettünk. A mi példánkat követték a város és az egész megye bányászai. Elegendő, ha azt elmondjuk, hogy a „Lendnszk Kuznyeck” bányászai szavukat adták, hogy az ötéves tervet 4,5 év alatt teljesítik. Az ügy jól halad. Városunk bányászai terven felül már 1 millió tonna szenet adtak. Ezeket a sikereket az SZKP és aSzovjetunió kormá­nyának — bányászokat se­gítő — gondoskodáséval ér­tük el. Az „Október” bánya, ahol én is dolgozom, modem technikával ellátott, tudomá­nyos munkaszervezést vezet­tünk be, más bányák bá­Tanároli a gyárban Negyvenen vizsgáztak A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészle­gében 40 dolgozó tett sikeres vizsgát az általános iskola 7.— 3. osztályából, A tanárok he­tente három alkalommal* lá­togattak el a gyár vörös sar­kába, ahol jelen voltak a tanulni vágyó dolgozók, akik a munka befejezése után négyórás előadásokat hallgat­tak. Segítettek a gyárrészleg mérnökei és technikusai is, akik az étkezési szünetekben adtak segítséget elsősorban a matematika-, a fizika- és a ké­miatételek elsajátításához. nyászainak legjobb módsze­reit átvettük. A brigádomban 15 kom­munista van, ők dolgoznak a legnehezebb és legfelelősság- teljrsebb munkahelyeken. A barátság és egymás segítésének szabályai szerint élünk, fej­lesztjük technikai és. gazda­sági ismereteinket. Két elvtársiunk jár egye­temre, öten technikumba, né­gyen pedig szakmai tovább­képző tanfolyamra. Az újak, gyakorlott mesterek mellé kerülnek. Nagy_ hangsúlyt' helyezünk az egyéni alkotás fejlesztésé­re. A verseny gyakorlati jel­leggel folyik. Aprólékosan átgondoljuk a napi. heti és havi munkaszervezési grafi­konokat. Minden dolgozó egyénileg is felelős egy meg­határozott szakaszért, és a bányagépért. A brigádban még sok tartalék rejlik, de mi állandóan ezek feltárására 'törekszünk. A kilencedik ötéves tervben a célunk 3 millió tonna szén kitermelése. Ennyi szenet ma egy közepes bánya termel a megyénkben. Ennyi szenet kitermelni, nagy munkasiker. Ezt a fel­ajánlásunkat az SZKP kö­zelgő XXV. kongresszusá­nak tiszteletére tesszük. Jurij Cserepov az „Október” bánya brigádvezetője Ford: Kopka László MOZGALMAS esztendő volt az idei az út­törők életében is, az őszi hónapokban zajlót-^ tak le parlamentjeik. Először a csapatszintű- ek, azután a városi-járási parlamentek, a sort pedig a megyei úttörőparlament zárta. Amellett, hogy a véleménycsere nagyszerű lehetőségei voltak a parlamentek, nagy erő­próbának is bizonyultak a gyerekek számára. Hiszen, valamennyi alkalommal tanúsítaniuk kellett: tudnak-e felelősséggel szólni mozgal­mukról, képesek-e a nyílt, őszinte, bátor megnyilatkozásra? Feladatukból jelesre .vizsgáztak az úttörők. Nem volt hiány őszinte szóban, felelősségér­zetben. Mégsem voltak a parlamentek ko­molykodó, felnőtt-utánzó értekezletek: sokat daloltak, nevettek, játszottak közben a pajtá­sok. A gyakran igencsak hosszadalmas ta­nácskozások vidám légkörben zajlottak le. Elmondták a pajtások, hogy szeretik az ex- pedíciós feladatokat, ez a forma rájuk sza­bott, nekik szól. Lelkesen vesznek részt az Emiben az embertelenség akcióban is, amely igen sok ismeretet ad járásuk, városuk, lakó­helyük múltjáról, jelenéről, jövőjéről, mun­kásmozgalmi hagyományairól. Túrázást, ku­tatási lehetőségeket biztosít, kiállítások ren­dezését teszi lehetővé, egyszóval izgalmas, romantikus feladatokat nyújt. Valamennyi parlamenten szó esett a pró­barendszerről. Örömmel nyugtázták, hogy meg­valósult két évvel ezelőtti kérésük: a próbák most már választhatóak, ki-ki egyénisége, ké­pessége, érdeklődése szerint vállalhat. Hiá­nyolták azonban a megszüntetett kollektív próbázólapolcat, s szóvá tették, hogy a pró­bák igazolása nem folyamatos. Az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata az úttörőélet egyik igen fontos területe. A paj­tások több parlamenten is kérték, hogy az is­kolaélet alakításában kapjanak nagyobb ön­állóságot az úttörőtanácsok. Jelenleg az út­törőtanács nem vesz részt például a háziren­dek összeállításában, pedig hasznos dolog lenne támaszkodni véleményére. A KISZ—úttörő testvérkapcsolatok igen vál­tozatos képet mutatnak. Helyenként elisme­réssel, köszönettel szóltak a KlSZ-szerveze- tek segítségéről, másutt viszont beszélni sem lehet még kialakult kapcsolatról, megint más helyen éppen a parlamentek kapcsán ala­kultak csak ki. Kapcsolatok alatt a pajtások nem csupán anyagi támogatást értenek. Sőt, elsősorban közös rendezvényeket, egymás foglalkozásai­nak rendszeres látogatását kérik. Több he­lyen kezdeményezték már az egy raj — egy a lápszervezet mozgalom létrehozását, amely a kapcsolattartás igen gyümölcsöző formájának ígérkezik. Jó néhány iskola kötött írásos szocialista szerződést a közeid üzemmel, vállalattal. A szerződés alapján számottevő támogatást kap­nak az úttörőcsapatok. Ám a gyerekek nem­csak kapni, hanem adni is szeretnek: több íz­ben kérték, hogy részt vehessenek a patroná­ló üzemben, vállálatnál, társadalmi munká­ban. Szenvedélyes viták forrása volt a jutalma­zás, a büntetés, illetve ezek alkalmazott for­mája. Többen határozottan hangoztatták, hogy nem helyes dolog valakit büntetésként kizárni a mozgalomból. Inkább szép szóval kell hatni rá, és vonzó feladatokkal kötni erősebben a közösséghez. Ellenzik a pajtások azt a gyakorlatot is, hogy a nyakkendő elvé­telével büntetnek. Hasznos ötleteket adtak egymásnak a jutalmazás, dicséret formáira. Egyes csapatoknál Dicsőségkönyv, Arany- könyv című naplóiba jegyzik a dicséreteket, másutt faliújságon vagy egyéb -fórumokon te­szik közhírré. Kifogásolták viszont a pajtá­sok, hogy az. úttörőigazolványba való be­jegyzés, mint a dicséret legelemibb formája, szinte sehol sem, gyakorlat. Az őszinte vélemények, a hasznos ötletek sora á következő évek munkájának aranybá­nyája lehet. A parlamenteknek azonban ta­lán ennél is.nagyobb erénye, hogy a felnőtt társadalom fiigyeimét a gyermekek mozgalmi életére Irányította. A felnőttek figyelmének felkeltését sok helyen azonnali segítségnyúj­tás követte. ' A PARLAMENTEKNEK ezzel azonos ran­gú értéke, hogy a gyerekeknek újabb alkal­mat adott a demokratizmus tanulására. Saját példájukon, gyakorlatukon érzékelték, mit is jelent a közéleti aktivitás, és hogyan kell azt gyakorolni. Mind olyan képességek ezek, amelyeknek kibontakoztatását nem lehet e’ '-g ■ korán kezdeni. — szöuli — Rendelkezés a képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok idei továbbtanulásáról 'As Oktatási Minisztérium rendelkezést adott ki a ké­pesítés nélkül alkalmazott pedagógusok továbbtanulá­sáról, amit az 1975/78-os tanévtől kezdődően több­féleképpen is biztosít. Az óvodákban, az általános iskolákban, a nevelőotthonok­ban, a nevelőintézetekben, a diákotthonokban, a gyógype­dagógiai intézményekben, a gyemnek- és ifjúságvédő in­tézetekben pedagógus mun­kakörben képesítés nélkül al­kalmazott pedagógusok az óvónőképző intézeteit, a taní­tóképző intézetek, a tanár­képző főiskolák, illetve a gyógypedagógiai tanárképző főiskola levelező tagozatán óvónői, tanítói, vagy tanári oklevelet szerezhetnek, A képesítés nélküliék to­vábbtanulásának feltételei között szerepel, hogy legalább a tanulmányok megkezdését megelőző esztendő október el­sejétől óvodában óvónőként, általános iskolában tanítónő­ként. vagy tanárként működ­jenek; nevelőtanári, gyermek- felügyelői, vagy nevelőszülői felügyelői munkakörben dol­gozzanak. Feltétel az is, hogy a mun­Csökkeni a megye városi és falusi ellátása közötti különbség Negatív tapasztalat: növekedett az italfogyasztás Tovább korszerűsítik a falusi bolthálózatot r Az MSZMP X. kongresszúsának az az összetett célki­tűzése: magasabb szinten folytatni a szocializmus építését, meghatározta a kereskedelem helyét, szerepét, további fel­adatait is. Az eltelt idő alapján megállapítható: a középtá­vú terv eddigi szakaszában a megye kereskedelempolitiká­ja megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Számok, de a közvetlen tapasztalatok is bizonyítják, hogy egyenletes és kielégítő az áruellátás, javultak a vásárlás körülményei. A megye kereskedelmének* fejlődéséről, az eredmények­ről, s a további feladatokról beszélgettünk Nyerges János­sal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Az általa elmondottakból ragadtuk ki a leglényegesebb, leg­íontoSabb tényeket Az 1970—73-as évek között a megye kiskereskedelmének forgalma az országosnál mér­sékeltebb ütemben emelke­dett, viszont 1974. I—III. ne­gyedévében az értékesítés meghaladta az országos, 10 százalékos növekedést. A sze­mélyi jövedelmek emelkedé­sével és az életkörülmények változásával összhangban, csökkent és egyre inkább el­mosódik a városi és a falusi lakosság ellátása közötti '•kü­lönbség. Mindez annak is tu­lajdonítható, hogy az ÁFÉSZ- ek mind jobban bekapcsolód­nak az ipari települések ellá­tásába és a megyében három munkásszövetkezet is alakult. A bolti élelmiszerek kínála­ta fokozatosan javult, s a for­galom a négy év alatt vár­hatóan 35 százalékkal emel­kedett. Megyénkben az egy .főre jutó húsfogyasztás meg-, felel az országos átlagnak, s a nagy munkáslakta települések lakossága kiemelt hús- és hús­készítmény-ellátásban része­sül. Am ennek ellenére, to­vábbra sem bővült a válasz­ték, amely részben az elégte­len feldolgozói kapacitásnak és a kereskedelmi munkában még mindig fellelhető hiá­nyosságoknak tudható be. Valamelyest javult a bur­gonya-, a zöldség-, gyümölcs­ellátás. Előbbiből 10,8, utób­biból 1Í5.1 százalékkal volt magasabb az egy főre jutó ér­tékesítés. 1973-ban, mint há­rom évvel azelőtt. Nagy .sze­repe volt ebben a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnak, amely, bár nem szakkereskedelmi egység, mégis nagy gondot fordított az említett áruk be­szerzésére és forgalmazásá­ra. Ezen a területen azon­ban még mindig sok a ten­nivaló, s további javulás csali a MÉK Vállalat jobb munká­ja és hálózatbővítése-korsze- rűsítése után várható.. A megye vendéglátásának árbevétele a négy év alatt 22 százalékkal — a tervezettnél nagyobb, az országos átlagnál kisebb mértékben — nőtt. Salgótarjánban a Kővár ét­terem átadásával lehetővé vált az olcsóbb, kulturált tö­megétkeztetés lebonyolítása, s javult a nagyüzemi 'dolgozók étkeztetésének színvonala is. Nőtt a vendéglátás szerepe a társadalompolitikai határoza­tok megoldásában: egyre több a háziasszonyok munkáját megkönnyítő hidegkonyhai kész- és léikész termékek érté­kesítése. Kedvezőtlen viszont, hogy 1970—73. között emelkedett az italfogyasztásból eredő bevé­tel, amelynek ellensúlyozásá­ra további intézkedéseket kell hozni. Tovább bővült á megye ru­házati kereskedelmének áru­kínálata. Nagyobb mennyi­ségben és választékban áll­nak rendelkezésre korszerű öltözködési cikkek, a nők ház­tartási munkáját megkönnyí­tő. könnyen mosható, célsze­rű termékek, a népesedéspoli­tikai határozatok végrehaj­tását elősegítő kismama- és gyermekruhák. A cikkek vá-. lasztéka már jobban Igazodik a különböző életszínvonalú rétegek és korosztályok igé­nyeihez. de még több, ol­csóbb árura lenne szükség. Az életszínvonal emelkedé­se. az életmódban bekövetke­zett változások eredménye­képpen a vegyesipari cikkek forgalma emelkedett a leg­élénkebb ütemben: négy év alatt mintegy 43 százalékkal. Jelentősen hozzájárult ehhez a lakáskultúra színvonalának emelkedése, a háztartások gé­pesítése, az egyre nagyobb méreteket öltő turizmus, Az eredmények mellett azonban fogyatékosságok is vannak; főként vasárukból és ap­róbb cikkekből szinte állandó­sult a hiány. Az eltelt négyéves idő­szakban /tovább korszerűsí­tették a bolthálózatot, új, mo­dern- árusítóegységeket épí­tettek. A megye két városá­ban folytatódott a bevásárló központok. kialakítása és emellett nagy gondot fordí­tottak a falusi üzletek fej­lesztésére is. A nagyobb tele­püléseken ABC-áruházak lé­tesültek, s épülnek továbbra is. Erősen negatív tény vi­szont, hogy nem fejlődött eléggé a zöldség-gyümölcs szakboltok hálózata, még min­dig nem kielégítő a raktár- kapacitás, hiányos a bolti és a vendéglátó egységek gépi­technikai felszereltsége, s ez kedvezőtlenül hat a dolgozók munkakörülményeire. A IV. ötéves terv eddig el­telt időszakában a kiskeres­kedelmi vállalatok gazdál­kodását a kiegyensúlyozott­ság. a stabilitás jellemezte. Hatékonyabbá vált a költség- gazdálkodás, amelynek ered­ményeként az idei 28 száza­lékkal* magasabb áruforgal­mat 8 százalékkal kisebb költ­séggel bonyolítják le, mint 1970-ben. Különösen jelentős eredmény, hogy a vállalatok a többletforgalomnak mint­egy 70 százalékát a termelé­kenység növelésével érték el. Életszínvonal-politikánk szer­ves része az árpolitika. A megye kereskedelmének célki­tűzései jól igazodnak a köve­télményekhez: a vállalatok és szövetkezetek számos enged­ményes akciót terveztek és ezék során az utóbbi három évben közel 17 millió forintos árengedményt adtak. Természetesen, az eredmé­nyek ellenére, még további tennivalók várnak a megye kereskedelmére. A IV. ötéves terv áruforgalmi célkitűzé­seinek teljesítéséhez szüksé­ges, hogy jövőre bolti élelmi­szerekből 5—6, ruházati cik­kekből 7—8, vegyesipari cik­kekből ugyancsak ennyi, a vendéglátásból 10 százalékkai forgalmazzanak többet a kis­kereskedelmi szervek, szövet­kezetek. Tovább kell bővíteni a kereskedelmi szolgáltatá­sokat, a szabad idő hasznos eltöltése érdekében fejlesz­teni kell a kölcsönzési, bizo­mányi és barkácscikkeket árusító boltok hálózatát. Job­ban kell javítani az iskolás­gyermekek élelmezését, s az eddiginél is nagyobb figyel­met kell szentelni az új lakó­telepek, a gyárak, üzemek környékének ellátására. Sok tennivaló van még, s csak ezek gyors, céltudatos megoldása teszi olyanná me­gyénk kereskedelmét, ami­lyennek mindenki szeretné. kaadó a pedagóguspályára va­ló alkalmasságukról meggyő­ződjön, továbbtanulásuk szük­ségességét igazolja és java­solja. alkalmazásukat leg­alább a továbbtanulás idő­tartamára biztosítsa. Mind­ezt a munkaadónak a je­lentkezési lap megfelelő rova­tában igazolnia is kell. A képesítés nélküliek to­vábbtanulását a minisztérium kifejezetten és kizárólag ab­ból a célból biztosítja, hogy a tényleges pedagógushiány felszámolható legyen. A pedagógusképző intéz­mények minden esztendőben, február 1—15. között szervezi k meg a felvételi vizsgákat. A közelebbi Időpontokat — az alkalmassági vizsga időponl- ját is — a pedagógusképző intézmény határozza meg, és erről az érdekelteket írásban értesítik. Sikeres felvételi vizsga alapján a hallgatóit tanulmányaikat, a levelező oktatásra vonatkozó előírá­sok alapján folytathatják. A pedagógusképző intéz­mények a felvételi vize^n eredményéről a jelentkező., továbbá a munkáltatóját, és a megyei művelődésügyi osz­tályt március 15-ig értesítik. Az intézkedés nem vonat­kozik a főváros területé i szervezett, speciális, esti-le­velező tagozatos óvónőkép­zésre. A rendelkezés hatályba lé­pett. (MTI) Hintók reneszánsza A lengyel teng er mellék középső szakaszán az utóbbi időben újból divatba jöttek a fogatok, a bries- kák és a hintók. Ezek az „ódiva­tú” jármüvek, amelyeket már év­tizedek óta kiszorítottak a koz­mákról a gépkocsik és motorke­rékpárok, ismét felbukkantak a lengyel vidéken. Különösen jelen­tős szerepet vállaltak a régi Jár­művek új divatjának népszerűsí­tésében az állami méntelepck, amelyek jelentékeny lóállomán.v- ny&l rendelkeznek. Mindegyik tenycszlelep legalább két fogattal és díszes lószerszámmal rendelke­zik. A „rekordot” a Biaiy Bór-l állami mén telep tartja, amely ösz- szcscn 17 fogat, ezen belül több ritkaságszámba menő bricska és hintó birtokosa. A hangulatos jár­művek nem csupán a tenyésztele- pek szükségleteit szolgálják, de nagy népszerűségnek örvendenek a vakációra érkező túristák köré­ben is... NÓGRÁD - 1975. január 4„ siómba* ^ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom