Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
iiiieriú dr. FoEinszky Károly oktatási miniszterrel Amint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, február 38-án Nógrád megyébe látogatott dr. Polinszky Ká- rbly, oktatási miniszter Salgótarjánban — egyében túl — a megye párt- és állami vezetőivel folytatott eszmecserét időszerű oktatáspolitikai kérdésekről. * A Nógrád megyei látogatás alkalmából lapunk számára interjút kértünk dr. Polinszky Károly oktatási minisztertől. Az interjút az alábbiakban közöljük: — Hogyan halod az nappali tagozaton, végzők szá- általános és közép- mára a tanácsok elfogadható iskolai tanterveket élet- és munkakörülményeket előkészítő munka? biztosítanak. — A közoktatás-politikai határozat egyik alapvető eél- kitűzése az általános iskolák közötti nagy különbségek megszüntetése. Ehhez jelentős anyagi erőre van szükség. Van-e remény arra. hogy ezen alapelv megvalósulhat a következő tervidőszakban? — Az oktatáspolitikai ha§ Melyek az új tantér ^ vek legfontosabb N alapelvei? — Az évtized végére Ű1 tanterveket kívánunk bevezetni. Ez a terminus meglehetősein feszített munkát kíván a tantervkészítőktől. Elmondhatom, hogy a munkálatok tervszerűen folyn^Jc. A múlt év őszén kialakultak a tananyag időkereteit meghatározó óratervek. December végéig az Országos Pedagógiai Intézet elkészítette a tantervi vázlatokat. Ezek vitáia után. tározat hosszabb távra írta a tanév végéig elkészül a elő az állami oktatás fejlesz, részletes tanterveknek az a tésének irányát, a meaoldan- változata. amelyet maid szé- dó feladatokat. Ezek közül lesebb körű vitára lehet bo- egyik legfontosabb célkitűzés csatani. így tehát a pedaaó- az általános iskolai oktatás gus kollegáknak módiuk lesz fejlesztése, a közöttük levő arra. hogy észrevételeikkel, színvonalkülönbség csökken - tanácsaikkal segítsék a kor- tése. szerű, s a pedagógiai realitá- +. . ... . , , sokat is figyelembe vevő tan- tevu ^mknak tervek kialakítását. Erre kér- ^ ' az.?rszá£os íel' ni is szeretnénk őket. ^ncepcio szerint, az V. oteves tervidőszakban az A tantervi munkálatokat °^tatási beruházásokra, (óvo- meghatározó alapelvekről és ^*-61 az egyetemig) biztosít- törekvé&ekről a következőket h_ató lehetőség kb. 41 száza- kívánom elmondani: Terme- lélcAt az általános* iskolai há- szetes, arra törekszünk, hogy lózat fejlesztésére kívánjuk a tananyag tartalma valóban fordítani. Különösen fontos- korszerű, tudományosan iga- riak tartjuk a körzetesítés be- 2olt ismeretekből tevődjék felezését és a zömmel mun- össze. Az oktatás egész tan- kásgyermekeket oktató áltatalmát befolyásoló egyik fő lános iskolák oktatási feliéte- törekvés a tananyag világmé- leinek • javítását, zeti hatékonyságának foko- A rendelkezésre álló beru- zása. Ügy kívánjuk összeállí- háaási lehetőség céltudatos, tani és megtervezni a tan- koncentrált felhasználásával, terveket, hogy azok a tudás az utóbbi években kibonta- cselekvő elsajátítására ősz-’ kozott társadalmi segítés to- tönözzenek. ezzel is segítsék vábbi bővítésével az V. öt- h gondolkodás fejlesztését, éves tervidőszakban meggyor- Végül határozott törekvésünk, sül az általános iskolai hálódé nem kis gondunk, hogy zat fejlesztése. A tanulóíét- az egységes törzsanyag mei- szám várható emelkedése és lett minél ésszerűbben és az általános iskolai oktatás gyakorlatiasabban tudjuk biz- jelenlegi tárgyi ellátottsága tosítani a differenciálás, a miatt azonban a kiemelt fej- választás lehetőségét, a sta- lesztéssed is csak szerényebb bili tás mellett az indokolt ru- mértékben lehet az egyes me- galmasságot. gyék, körzetek, iskolák közötti különbséget mérsékelni. $ — Az iskolás korú Hangsúlyozni kell. hogy a $ gyermekek szama az szintkülönbség nemcsak ellá5 ismeretes tarsada- tottsági különbségekből adólompolitikai mtezke- dik hanem tartalmi-módszcrdesek hatasara no- differenciáltságból. a vekedni fog. A ke- területi és helyi irányítás pesített nevelők .ie- szervezettségének. igénvessélenlegi száma azon- gének különbségeiből is. Ezek felszámolása, az itt jelentkező lemaradás behozása ei- szonylag meg na- sődlegesen nem anyagi kérgyobb lesz. Varhato-e dgs .jelentős intézkedés a helyzet orvoslására? A továbbtanulásra felkészítő tantárgycsoportok: humán, közgazdasági, műszaki és természettudományos jellegűek. A munkába állás elősegítését viszont a helyi saiátos körülmények é6 lehetőségek kiaknázásával több variáns szervezésével és más intézményekkel való együttműködéssel (műszaki raiz. gvors- és gépírás, gépkocsivezetés és -karbantartás, államigazgatási ismeretek, könyvtáros stb.) kell megoldani. A fakultatív tantárgy- csoportra a III. és IV. osztályokban az óratervi tervezet heti 8—8 órát biztosít. — A minisztérium iránymutatásána k megfelelően a megyében koncentrálni szeretnénk a mező- gazdasági szakképzést Szécsénybcn. Ezzel kapcsolatos terveinket egyeztettük a MÉM és a Művelődésügyi Minisztérium szakfőosztálva- ival. Megvalósíthatónak tartja-e miniszter elvtárs tervünket? — A középfokú szakoktatási intézmények irányításának megyei hatáskörbe vételét követően mi azt kértük a megyéktől, hogy a várható munkaerő-szükségleteik alapján vizsgálják felül szakoktatási kapacitásukat. Szak- oktatási intézményeink szakosítását a célszerűség, a gazdaságosság szem előtt tartásával hosszabb távra érvényes módon alakítsák ki és ennek alapján tegyenek javaslatot a szükséges módosításokra. Fenti feladatot — nyilván nagy körültekintéssel — a vonatkozó tényezők alapos mérlegelése után fogiák a megyék végrehajtani, bízunk abban, hogy a kialakított tervek megvalósíthatók lesznek. Nógrád megye Szécsényre vonatkozó tervét — jelenlegi ismereteim alapján — iól átgondoltnak és megvalósíthatónak vélem. Nem tartanám azonban célszerűnek a megyei terv egészéből való kiemelését. hanem annak szerves részeként fogjuk majd azt felülvizsgálni. következésképpen realitásáról is csak ezt követően tudok végérvényesen nyilatkozni. ban ma is kicsi, s a hiány később vi— Kétségtelen, hogy az iskolás korú gyermekek száma a különböző pozitív intézkedések hatására növekedni fog. A megnövekedett gvermeklétszám nyilván több oedagó- évtized gust igényel. Elsősorban — A fakultativitis milyen mértékben és formában érvényesülhet a gimnáziumi oktatásban? gimnáziumokban az végére tervezett új tantervi rendszer elókészíté(24.) — A tanítóképzést és az általános se az ütemezés szerint folyik. iskolai tanárképzést kell jelentősein növelni. A jövő tanévben 1200 tanítójelöltét vcA Tantervi Főbizottság által elfogadott irányelvek szerint a gimnáziumi tanulmányokat 6Zünk fel. (Pontosan mégegv- két szakaszra bontjuk. Az el- szer annyit, mint 6 évvel ez- ső az orientációs szakasz, a előtt). Az általános iskolai második pedig már spsciali- tanárképzést 220 fővel növel- zál. jük. tehát 1880 elsőéves hallgatót veszünk fel a tanárkéoA tanuló saját elhatározása alapján olyan fakultatív zó főiskolákra. Ez Nógrád tantárgyakat (tantárgvesopor- megye helyzetét is remé’he- tot) tönul magas óraszámban, tőén előnyösen befolyásolja, amelyek egyértelműen vagy Az egri Ho Si Minh Ta.nára tavábbtanulási lehetőségek képző Főiskola ugyanis a Bu- egy részére, vagy pedig (tan- dapesten lakó. továbbtanulni f0iyamt képzésnek megfelelő) szándékozó hallgatók részére vajami!yen munkakör betöl- kihelyezett tanári tagozatot tésére készítik fel. szervez a fővárosban. íev Nógrád megyéből is több hallgatót tud felvenni az egri főiskola. Emellett változatlanul biztosítjuk a levelező ta gozaton a alkalmazott szervezett továbbtanulását. A A gimnázium két feladatát a specializáló szakaszban úgy kell megvalósítani, hogy a specializálódás a személyi képesítés nélkül adottságok szerint. 6 ne csak pedagógusok a környezeti hatásokra történjék. ugyanakkor lesvén pedagógushiány felszámolását összhangban a társádatmi nagymértekben segíti, ha a szükségletekkel is. NQGRÁD — 19/j. január 30., csüiöiiök Sokat beszélnek mostanában arról, hogy béke lesz. Ami azt jelenti. hogy olyankor nem lesz háború. Eltűnődött ezen, és megpróbálta elképzelni, miiven lesz az. ha már sehol sem lőnek többet és mind civilt húznak, és hazamennek arra az időre a falujukba a katonák. És olyankor, amikor béke van. azt sem lehet' tudni az emberekről. melyik katona, melyik nem. És azt sem. kinek hány csillagja van, mert mindenki civil. És lehet, hogy a szakaszvezető eláll cselédnek, a gazdafiú pedig, akinek egy csillagja sincs, parancsol neki. Amíg a béke tart. A baka esetleg az őrmesternek is parancsol. És ha béke lesz. a tömérdek katonaruhát, a fegyvereket. az ágyúkat, a tankokat, a repülőket, a bombákat mind berakták valami irdatlan nagy raktárba. És ott őrzik, amíg a béke tart. Mert háborúnak akkor is lenni kell, ha valameddig csakugyan béke lesz. Mert mi lenne a rengeteg tankkal is. bombával, fegyverrel, ha soha többé nem lenne háború ’ Olvasni a történelemkönyvben. hogy ezek előtt is mindig háború volt. És ha békét kötöttek néha. csak azért kötötték, hogy kifújják magukat és hozzákészüllenek. És adódó alkalommal egymásnak estek megint. Az ö''">Vis háborúzást könv- nyen el tudta képzelni. Az Még csak most épül Barcson a CHEMICAL Építőanyagokat Gyártó Vállalat üzeme, de már hozzáláttak a szakemberek képzéséhez. Mire a gyár felépül már ezek a fiatalok veszik át a bonyolult gépek irányítását. Képünkön: Váray Károly üzemi szakoktató irányításával dolgoznak a laboratóriumban az elsőéves tanulók. A CORVINA JUBILEUMA Mai tévéajánlatunk 21 M: Jelénekelt szikla Különös hangzású, ritkán felcsendülő ritmusos mondókát hallunk a riportfilm elején. Régi idők óta fennmaradt munkadal ez magyar és szlovák szavakból, amellyel a tardosbányai kőfejtők a sziklát — azaz a levágott márványdarabokat — „felénekelik", mozgásra bírják. A súlyos kődarabokat csak közös erővel, azonos ritmussal dolgozva lehet megmozdítani, ebben segít az ősi munkadal. A tardosbányai kőfejtők szocialista brigádja nagyon nehéz, rendkívüli fizikai erőt, fegyelmet és ügyességet ki- vánó munkát végez. De ez nem akadályozza meg őket ■abban, hogy munkájuk befejeztével szabad napjaikon ne segítsenek egymáson. A faluban egyre több újonnan épült ház dicséri kezük munkáját. Mintha a kalákában végzett házépítésre ie ugyanaz a munkadal serkentené őket. A film riporterei Balogh Mária és Bán János. Rendezője: Szőnyi G. Sándor. Külföldön járva nagy öröm megpillantani a könyvesboltok kirakataiban egy-egy olyan könyvet, amelyen a cím, vagy a szerzői név — esetleg mindkettő — magyar, amelynek borítólapján hazai tájat, vagy ismert képzőművészeti alkotást fedezhetünk fel. De nemcsak nekünk öröm ez — öröm és tanulság sok ezer érdeklődő külföldinek is —. hiszen szerte a világon, nagyon sokan vannak, akik szívesen ismerkednek Magyar- országgal. Elsősorban könyvek segítségével, mert általában a könyv az ismerkedés első lépcsőfoka. Azoknak a könyveknek, amelyek a hazánkkal való ismerkedést segítik, túlnyomó többségét a húszéves fennállását most ünneplő Corvina Kiadó jelenteti meg. Érdemes röviden szemű gyre venni ebből az alkalomból, mit végzett húsz esztendő óta a kiadó. 1955 — alapításának éve — óit» a Corvina több mint 2900 művet jelentetett meg. Az összpéldányszám meghaladta a 22 milliót. Az első esztendőben már lemérték, hogy külföld érdeklődése igen nagy; s az 1955-ös 51 művel szemben 1958-ban már 130-at adtak ki. A kiadó, fennállásának első évtizedében összesen csaknem ezer könyvet jelentetett meg, német, angol, orosz, francia, spanyol és még tizenhét máa nyelveken. A kiadónak eddiig 25 ország mintegy 200 könyvkiadójával volt együttes akciója, köztük világszerte ismert jeles cégekkel, Zavarbaejtően gazdag az a címlista, amelyből — akárcsak vázlatosan is felidézni a kiadó tevékenységét — válogathatnánk. Janus Pannoni- ustól kezdve József Attiláig, a legfontosabb magyar kliasz- sziíkusok több nyelven, több kiadásban. Külön kötetekben a mai magyar próza és költészet színe-java. Ismeretterjesztő — elsősorban — művészeti ismeretterjesztő művek. Antológiák, összeállítások, útikönyvek, nagy értékű kó* dexkiadványok; magyar tudósok, művészek munkái. Külön kell szólni a Corvina művészeti sorozatairól, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a magyar művészeti nevelésben és a műkincsek széles körű külföldi megismertetésében. Keresik külföldön a magyar tájakat bemutató fotóalbumokat, a zenei könyveket — kiváltképpen a magyar zenepedagógia világszerte nagyrabe- csiült módszertanát tartalmazó alkotásokat —, a szakácskönyveket, sportkönyveket. A Corvina-kiadványok rendszeresen részt vesznek a nagy külföldi könyvkiállitá- sokon és elmondhatjuk, hogy előkelő helyezést érnek el a világranglistán. Számtalan külföldi sajtó- orgánum foglalkozott az évek során a Corvina tevékenységével; munkájában igen sok tanulmány írója példát lát arra, hogyan kell egy kis nép kultúráját, történelmét, szellemi, értékeit, mai szocialista valóságát bemutató alkotásait színvonalasan, egyetemes érdeklődést keltve a világ elé tárni. Magyar és idegen nyelvű kiadói tevékenysége ranFEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK örökös békét már sehogyan sem. Voltaképpen méa azt sem, hogy sokáig tarthat a béke. Vagyis a szünet két háború közt. (Berozsdásodnának a fegyverek is.) Jól van, gvöz maid valamelyik. Grisáék azt mondják: meg sem állnak Berlinig — ott lakik Hitler —. és akkor ..Gitv- ier kaput”. Ezek azt mondják: most vetik be a csoda- fegyvert. és egy hét alatt elfoglalják Moszkvát és ..Sztálin kaputt.” De ha győzne is valamelyik, hány ország van még a világon, talán száz is. Mikor győzi azt le mindet, lehet. hogy soha. Nem úgy megy az. folyton csak győzni. Hol egyik gvöz. hol meg a másik. Régebben — beszélik de emlékezhet is rá — inkább a németek győztek, mostanában inkább az oroszok. De azért száladnak Grisáék is néha: abból a hegyközi faluból is milyen egy-kettőre kizavarták őket... így töprenkediett néha. Azok nélkül a köznaoi dolgok né’- kül, amelyeket annyira megszokott már. a iövőt sem tudta elképzelni. Katonák nélkül, lövöldü^jsek, bombázások. füstölgő romok nélkül: me-' nekülők. bujkálok, sápadt, nyöszörgő, rosszkedvű sebesültek. az út szélére fektetett, hamuszürke arcú hullák nélkül „Ez a világ rendje” — gondolta a nagyanyja szavaival. Az ember nem férhet egymástól, folyton csali öli egymást. Félt az első időben. Miskolcon még különösen félt. de megszokta lassacskán, hogy ő elég nagy biztonságban van a felnőttek között. Mert a felnőtteknek mindnek több a félnivalója. Egymást üldözik a felnőttek, egymást ölik. s ez annyira lefoglalja őket, hogy vele nemigen érnek rá törődni. Tele a zsebük igazolványokkal, pecsétes írásokkal, kereszt’evelekkel. Nála egyetlen sor hivatalos írás nincs, mégis nagyobb biztonságban érezheti magát, mint bármelyik felnőtt, akárhány-nyelvű igazolványaival együtt. Ha rákiabáltak, ha fenyegetőztek is. előbb-utóbb útnak bocsátották. Legfeljebb ki- gom bo lkozott. (Folytatjuk) got szerzett a Corvinának, — s ennek a rangnak köszönhető, hogy kiadványait mind nagyobb figyelem kíséri itthon es külföldön. Világítótorony’ gyűjtemény * Gazdagon illusztrált könyv jelent meg nemrég Tallinn- ban: „Észt világítótornyok” címmel. Szerzője Armasz Luj" ge mérnök, aki csaknem fél évszázada foglalkozik a hajók tájékozódását megkönnyítő tornyokkal. Lujge nemcsak az építésben vett részt, de szép gyűjteményre is szert tett. Sok száz fényképe van. Ezek a francia, a spanyol és az angol tengerpart világítótornyait ábrázolják. A gyűjtemény magvát az észt. tornyok képezik. Több, mint kétszáznak részletes leírása található meg könyvében. Közöttük van a több mint 450 éves Kipu és a 200— 300 éves Ruhnu. Szirve, Kéri, Pakri. De megismertet a legfiatalabb. a Tallinn nevű világítótoronnyal is.
