Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

i Szadat Párizsban Előtérben a gazdasági együUmiíködós Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Szadat egyiptomi elnök és felesége, valamint az elnök kíséretének tagjai hétfőn dé­lután 14 óra 40 perckor Orly repülőterére érkeztek, ahol Giscard d’Estaina köz­társasági elnök és felesége Üdvözöl fék a vendégeket. A két államfő fél 6-kor kézdte meg első tanácskozását az Elysée-palotában, ugyan- altkor a külügyminisztérium­ban Sauvagnargues francia külügyminiszter Fahmi kül- ügym'nlszterrai és az egyipto­mi küldöttség más tagjaival folytattak megbeszélést. Este a francia köztársasági elnök vacsorát adott vendégei tisz­teletére, amelyre politikai személyiségeken kívül a fran­cia kulturális élet képviselői is meghívást kaptak. A Le Monde hétfőn délutá­ni vezércikkében hangsúlyoz­za: bár Szadat elnök láto­gatását sokan egyszerű „üzle­ti útnak” tekintik, politikai jelentősége túlnő a gazdasági kapcsolatok keretein, A kai­rói kormány ugyanis állandó és szoros kapcsolatot akar teremteni Franciaországgal, amelyet a nyugat-európai or­szágok vezetőjének tekint, Giscard d’Estaing elnök pe­dig meg akarja szilárdítani Franciaország pozícióját az arab világban. „A tárgyalá­sok közös célja egy olyan Párizs—Kairó tengely létre­hozása — hangsúlyozza a lap —, amely előmozdítja majd a szoros együttműkö­dést nemcsak a nemzetközi politikában, Ijanem még in­kább kulturális, katonai és gazdasági téren”. A Le Monde szerint. Szadat elnök szeretné, ha Franciaor­szág aktívabban részt venne a közel-keleti probléma meg­oldásában és talán felmerül majd az a kérdés, hogy Franciaországot is bekapcsol­ják a genfi konferencia mun­kájába. Gazdasági téren va­lószínűleg olyan háromolda­lú együttműködés jön majd létre, amelynek keretében Egyiptom munkaerőt. Fran­ciaország technológiát bo­csátana rendelkezésre a gaz­daságfejlesztési tervek meg­valósításához és e terveket az olajtermelő arab országok finanszíroznák. A fegyverszállításokról kö­tendő esetleges megállapodá­soknak kifejezetten politikai jelentőségük lesz —• hangsú­lyozza végül a lap. Így meg­hallgatásra találna Szadatnak az a kívánsága, hogy Fran­ciaország Egyiptomnak ne pusztán „szállítója”, hanem „partnere” legyen. Az auschwitzi koncentrációs tábor volt foglyai a haláltábor felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tisztelegnek a mártírok emléke előtt Szolidaritás Vietnammal idgoa Béketonöcs Szolidaritási Bizottság elnöke A Béke-világtapács, valamint az afroázsiai népek szoli­daritási szervezetének kezdeményezésére hétfőn világszerte újabb vietnami szolidaritási megmozdulások, akciók kez­dődtek: a demokratikus, haladó emberiség a párizsi egyez­mény aláírásának második évfordulójára emlékszik. E meg­mozdulások sorozatának hazai eseményeként hétfőn együt­tes ülést tartott az Országos Béketanács ügyvezető elnöksé­ge és a Magyar Szolidaritási Bizottság. Az ülésen részt vett Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság, Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete, valamint Carlos San-Martin, a Chilei Szocialista Párt magyarországi képviselője. Az ülést Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnök­helyettese nyitotta meg, majd Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra,hogy két esztendeje írták alá a vietna­mi háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló párizsi egyezményt. — Az amerikai aigresszorok és csatlósaik nem érték el nagyratörő céljaikat. A tö­megpusztító fegyverekkel fel­szerelt barbár zsoldos hadse­reg ellen megvédtek hazáju­kat Vietnam népei és rákény- sze-rítették az agresszív erőket a párizsi egyezmény aláírásá­ra. A vietnami nép bátorsága és hősiessége, valamint a tör­ténelemben eddig még nem ta­pasztalt nagy nemzetközi szo­lidaritás — amelyet a Szov­jetunió, a szocialista országok és a haladó, békeszerető em­bermilliók akaratát kifejező béke világmozgalom terem­tett meg — végül is meghát­rálásra kényszerítette az ag- resszorokat, s vietnami báb­jaikat. — Az aláírás óta eltelt két év újabb tanulságokat hozott. Kiderült, hogy az agresszorok álnoksága határtalan, saját aláírásukat sem tekintik szentnek, sorra, rendre meg­szegik az egyezményt. Ame­rikai biztatással és segítséggel az áruló Thieu-rezsim zsoldos seregei szüntelenül rohamoz­zák, a felszabadított területe­ket, terrorizálják a lakosságot. A szerződésszegés bizonyítéka, hogy — a VDK kormányának közelmúltban kiadott doku­mentuma szerint — a két esz­tendő során a Thieu-kl i kk 60 ezer támadó hadműveletet in­dított a felszabadított terüle­tek ellen. — A magyar dolgozók már számtalanszor kifejezték szoli­dan tásaikat Vietnam népével, s ezt teszik most is, amikor el­ítélik az Egyestilt Államok magatartását, amellyel támo­gatják a Thieu-rezsim szerző­désszegő, agressziós, háborús politikáját — zárba beszédét Harmati Sándor. Az ülésen szolidaritásukról biztosították Vietnam népét a magyar társadalmi és tömeg-, szervezetek képviselői is. Nguyen Phu Soai arról be­szélt, hogy az USA kudarcai ellenére sem vonta le a meg­felelő következtetéseket, ma­kacsul húzza tovább a Nixon- doktrina felborult szekerét, folytatja új gyarmatosító poli­tikáját. Az egyezmény meg­szegésének minden következ­ményéért az USA-nak s a Thieu-irezaimnek kell viselnie a felelősséget. Nguyen Manh Cam egye­bek között arról szól, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban dinamikus építő- munka folyik, az újabb hábo­rús fenyegetések árnyékában is számottevő sikereket értek el a gazdaság fejlesztésében. Békésen dolgoznak, de készen állnak minden agresszió visz- sza verésé re. Oarlos San-Martin azoknak a nevében szólalt fel, akiket a fasiszta Pinochet-junta elüldö­zött hazájukból. Az imperia­lizmus — mondotta — újra támad Vietnamiban, ahogyan tette azt Chilében, te6zi a Közel-Keleten és a világ más tájain. Az agireaszor kezét a népek harca, szolidaritása fog­ja majd le. Az ülésen a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöksége és az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége nyilatko­zatot fogadott el. Az egyezmény létrejötte — hangzik egyebek között a nyi­latkozat — a vietnami nép nagy győzelmét jelentette ab­ban az állhatatos harcban, amelyet oly’ hosszú időn át vívott függetlenségéért, sza­badságáért és alapvető nem­zeti jogainak védelméért. Az egyezmény megfelelt a világ népei, köztük ak Egyesült Ál­lamok haladó erői mélységes békevágyának is. Bebizonyo­sodott, hogy a szocializmus, a társadalmi haladás híveinek világméretű összefogásával tárgyalóasztalhoz kényszerít­Már a módszerek is soS mindent elárultak a kínai po­litika természetéről. Minden előzetes bejelentés nélkül, ti­tokban ülésezett január 8-a és 10-e között Kínában a maoista párt központi bizott­sága. Nyilvánvalóan ezen az ülésen születtek meg azután azok a döntések, amelyeket a január 13-án ugyancsak ti­tokban összehívott és titok­ban ülésező IV. országos népi A. pekingi függöny mögött az úgynevezett „kulturális dott kora miatt részt nem forradalom” ideién kibonta- vevő —Mao különleges hely­kozott frakcióharcokat követ- zete nemcsak konzerválódott, tők. hanem meg is erősödött. El­A most hozott határozatok határozták és az ülésen elfo­_ _ ____utalnak bizonyos személyi gaűott új alkotmányba be is g yűlés ~ szentesí tett. Az egész kompromisszumokra és a ha- iktatták, hogy eltörlik az ál­folyamatról a külvilágot — talmi harc „viharszünetére”, lamfoi tiszséget. Ezt Liu Sao- beleértve természetesen a ki- de, ez a megegyezés nvilván- “j bukása óta egyébként sem nai külvilágot” is _ csak v'aloan viszonylagos. A múlt töltöttek be. Ftaadasul a fegy­ak kor értesítették, amikor a években általában két nagy veres erők főparancsoki fisz- folyamat már lezajlott csoportot különböztettek meg tet a Kínai KP elnöke, tehat Mindenesetre az eseményt a *?nai vezetésben: a Csou Mao veszi át A másik sze- így is jelentősnek kell ítél- En'la'i altal vezetett „prag- melyileg figyelemre méltó ha­iti. Végső soron a földkerek- Patikusokat, vagy mérsékel- íf;ozat- hj°5yJa hónaD°k óta ség legnagyobb lélekszámú és a korukat tekintve betegeskedő, de az ütésen ­országáról van vrn amplvnek fiatalabb, a „kulturális fórra- legalábbis a hivatalos közlés mXL és^lSÍ vT- dalom” idején feltűnt „radi- -érint - részt vett 76 éves n,átvezetése nem lehet közöm- Valisok” csoportjait. Ez utób- Csou En- a.it megerősítettek bős a nemzetközi politika hit „sangháji frakciónak” is miniszterelnöki tisztségében, szempontjából sem. Az a nevezték és a kombinációk A jelek szerint az ország tény. hogy az országos népi ehhez sorolták Csiang Csing- harmadik emberévé, első mi- gyűlést (tehát a parlamentet) e^- ^,ao felesegét is. Hangsú- niszterelnök-helyettessé végül is összehívták, feltété- lyezni kell azonban, hogy ez (egyébként tizenkettő van) lezte: viszonylagos és ideig- a felosztás mindenekelőtt a Teng Hsziai-ping lépett elő. lenes kompromisszum iött személyi hatalmi harcra vo- Teng. aki maga is lóval túl létre a kínai vezetés csúcsain natkozott. amely legfeljebb a van a hetvenen, egyike volt folyó hatalmi harcban. Hl- gazdaságvezetés és a belpoii- a „kulturális forradalom” ide- szen a kínai parlament tíz tíkai éIet stílusának különbö- jón a ..radikálisok” által lég­évé nem ülésezett, noha a 20 felfogásában nyilvánult hevesebben támadott funkció- tíz esztendő alatt felelős kínai meS- Semmilyen jele sem mu- náriusoknak. de már körülbe- vezetők nem egyszer „küszö- tatkozott annak, hogy a két lül másfél esztendeje fokoza­csoport tagjait valamilyen kü- fosán visszatért a hatalomba, lönbség választaná el egymás- Mégpedig Csou 'En-lai támo- tól a nemzetközileg leglénye- gatásával. akinek legfőbb gesebb kérdésben, az ádáz funkcióját Teng látja el a a par­bönállónak” jelezték lament összehívását. Mindannyiszor elsöpörték azonban még e formális gyü­lekezet összehívását is azok a szovjetellenességben. viharok, amelyeket már évek­ké! ezelőtt Liu Sao-csi állam- e'nök, majd a Mao utódjának kikiáltott Lin Piao bukását és sen nyilvánvalóan előrehala­2 NÖGRÁD - 1975. január 28., kedd miniszterelnök kórházba vonu- Ezt előrebocsátva: a Darla- lásának időszakában, Hason - menti döntések azt mutatják, lóképpen Csou bizalmasának hogy a 81 éves — és az ülé- számít a 76 esztendős Csien Jing marsall, akinek szemé­lyében Kínának Lin Piao bu­kása óta ismét van hadügy­minisztere. Mindamellett le kell szö­gezni, hogy az úgynevezett „radikálisok” a párt vezető testületéiben megtartották ed­digi pozícióikat és az úi al­kotmánytervezetet is ennek a csoportnak egyik tagja ter­jesztette be! Mindez — bármilyen jelen­tősége legyen is később a kínai politika magatartás ala­kulása szempontjából — vég­ső soron másodrendű. A politikailag leglényege­sebb kérdésben a központi bi­zottság és a népi gyűlés ülé­se megerősítette azt a kárté­kony, negatív vonalat amely Kína magatartását eddig jel­lemezte. Sőt. ezúttal ez az irányzat az új alkotmány­ban formai kifejezést is ka­pott. A még 1954-ben szer­kesztett régi alkotmány be­vezetője a Szovjetunió és a népi demokratikus országok­hoz fűződő megbonthatatlan barátságról beszélt. Ezt a szakaszt törölték az úi alkot­mányból. Helyét olyan beve­zető foglalta el. amely az imperialistaellenes harc mel­lett különös élességgel szólít fel az úgynevezett „szociál- imperializmus” elleni küzde­lemre. Ezen a kínai vezetők különleges szóhasználata a Szovjetuniót és a szocialista közösséget érti. A titoktartás fátylával bur­kolt és csak utólag, sommás hivatalos jelentésekben is­mertetett pekingi események ily módon a belső „hatalmi sakktáblán” esetleg létrehoz­hattak változásokat —. de a kínai politika szovietellenes fővonala a régi maradt. —i.—e. a Magyar égőnek Illése hetők a legreakciósabb, ag­resszív imperialista körök, s a legfontosabb nemzetközi kérdések politikai úton is ren­dezhetők. Az elmúlt két esz­tendő során az egyezmény végrehajtásáért foltyatódott a küzdelem. Az igazi béke nap­jainkig sem valósult meg, a saigoni rezsim sorozatosan megsérti a párizsi egyez­ményt,. Dél-Vietnam számos térségében súlyos fegyveres összetűzések ismétlődnek, ma is ártatlan emberek vére fo­lyik. Az egyezményt aláíró Egye­sült Államok változatlanul nem számolta fel sem katonai jelenlétét, sem politikai be­avatkozását a déli országrész belügyeibe; új gyarmatosító tö­rekvéseit a saigoni kormány­nak nyújtott fokozott katonai és gazdasági támogatással kí­vánja biztosítani. Tömegmére­tekben küld fegyvert, hadi­anyagot, civilnek álcázott ka­tonai tanácsadók tízezreit ál- lomásoztatja Dál-Vietnam- ban, akik a háborús gépezetet és Thieu bábrezsámjének el­nyomó politikáját irányítják; napirenden vannak a rendőri és „pacifikációs” akciók, bru­tálisan elfojtják a demokra­tikus, ahaladó szellemű töme­gek alkotta harmadik erőt, amelynek a párizsi egyezmény független és egyenrangú he­lyet jelöl ki a létrehozandó nemzeti megbékélés és egyet­értés tanácsában. Az Egyesült Államok észa­kon sem tartja be kötelezett­ségeit, továbbra is megsérti a VDK légterét és területi vize­it, nem járul hozzá á háború okozta sebék begyógyításához, sőt a bombázások felújításával fenyegetőzik. — A magyar társadalom nevében követeljük, hogy az Egyesült Államok . azonnal vessen véget Dél-Vietnam bel- ügyeibe való katonai és poli­tikai beavatkozásának; szün­tesse meg a hadianyag- és fegyverszállításokat, vonja ki valamennyi tanácsadóját álcázott katonai személyzetét, ne használja fél a saigoni re­zsimet eszközként a párizsi egyezmény szabobálására; szüntesse meg a VDK szuve­renitásának és területének megsértését, járuljon hozzá a háború ütötte sebek begyó­gyításához, a békés újjáépí­téshez. Követeljük, hogy a saigoni kormány haladékfala nul hajtsa végre a teljes tűz­szünetet, valamennyi fogva tartott polgári és katonai sze­mélyt _ bocsássa szabadon biztosítsa a demokratikus sza­badságjogok gyakorlását. A vietnami békéről szóló egyez­mény létrejöttének második évfordulóján megerősítjük: hős vietnami testvéreink a jö vőben is számíthiatmak egész népünk sokoldalú és cselekvő támogatására. (MTI) Érdelit ép viseled a tsz­dkaliimn)ít*kuak A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a gazdasá­gi vezetők munkájának véle­ményezésével kapcsolatos szakszervezeti jogkör tovább­fejlesztésével kapcsolatos el­képzeléseket. A továbbiakban a SZOT elnöksége a termelőszövetke­zetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottak szak- szervezeti érdekvédelmével foglalkozott. Megállapította, hogy a me­zőgazdasági tsz-ekben ás társulásaikban az utóbbi tí^ évben gyors ütemben nőtt at alkalmazottak száma, ahiely már 1973-ban elérte a 160 000-et. A, termelőszövet­kezetekben eddig szakszerve­zeti szerv nem működött, így érdekvédelmüket sem tudta ellátni. A SZOT elnöksége indokoltnak tartja a termelő­szövetkezetekben dolgozó al­kalmazottak szervezését, e helyeken a szakszervezeti szervek létrehozását. E szak- szervezeti szervek feladata, hogy szervezzék és mozgósít­sák a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek alkalmazot­tait a szövetkezetek társada­lompolitikai és gazdasági cél­jainak megvalósítására, se­gítsék elő az alkalmazottak szocialista tudatának fejleszté­sét, körükben a szocialista kultúra terjesztését, képvi­seljék, védjék érdekeiket, ér­vényesítsék a jogszabályok­ban. az alapszabályban és a termelőszövetkezetek belső szabályzataiban biztosított jo­gaikat. A szakszervezeti szer­vek alakítsanak ki szoros kapcsolatot a szövetkezet ve­zetőségével és a közgyűlés ál­tal választott, létrehozott bi­zottságokkal. A SZOT elnök­ségének állásfoglalása szerint a termelőszövetkezetekben megalakuló szakszervezeti szervek a MEDOSZ-hoz tar­toznak majd. (MTI) Választások Thaiföldül! Nincs abszolút többség Egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget a vasárnap megtartott thaiföldi parla­menti választásokon. A kép­viselőház 269 helyéért 42 párt jelöltjei versenyeztek. A leg­több mandátumot a demokra­ta párt szerezte, 71-et. Utána következik a szociális Igazság párt 46 képviselővel. Rajtuk kívül még hat politikai cso­portosulás szerzett tíz vagy annál több mandátumot. A demokrata pártot az AFP jobboldalinak, a Reuter mér­sékeltnek minősíti. A szociális igazság pártot az angol hír- ügynökség nevezi jobboldali­nak. Üj alapokra helyezik az egészségügyi dolgozók képzését Folytatás az 1. oldalról.) házban, klinikán, általános ápolóként, illetve valamennyi szakrendelőben és gondozó- intézetben általános asszisz­tensként helyezkedhetnek el. A korábbiaktól eltérően ugyanis egységesítették a két iskolatípus szakmai tananya­gát, és a jövőben a szakis­kolákban is oktatnak köz­ismereti tantárgyakat, ma­gyar nyelvet és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát és biológiát is. E tantárgyak óraszáma azon­ban kevesebb, mint az egész­ségügyi szakiskolákban. A szakmai oktatás keretében viszont azonos óraszámmal ugyanazokat a szakmai is­mereteket sajátíthatják el a tanulók mind a két iskola­típusban. A szakiskolai oktatás elő­nye az, hogy akik oda je­lentkeznek és felvételt nyer­nek, tanulmányaik ideje alatt állami támogatásban részesül­nek. És az egészségügyi szakközép ákolásokhoz ké­pest egy évvel hamarabb állhatnak munkába szakkép­zettként. Ugyanakkor, ha a — későbbiek során — érettségit akarnak szerezni, korábbi szakiskolai tanulmányi ide­jüket is beszámítják, és leve­lező vagy esti tagozaton, két- három év alatt szerezhetik meg az érettségit. Az új egészségügyi oktatási rendszer azok számára is le' hetővé teszi az általános ápo­lói szakképzettség megszerzé­sét és azt, hogy az egészség- ügyi munkakörben helyezked­jenek el, akik az általános is­kola befejezése 'után más te­rületen dolgoztak, vagy nem az egészségügyi szakközépis­kolában. tanultak tovább, s az egészségügyi pályát csak később választják élethivatá­sul. Ezek a fiatalok — ha egészségügyi szakképesítés nélkül állnak munkába — 18 éves koruk betöltése után, de legkésőbb 35 éves körüliig — meghatározott egészség- ügyi munkakörben, kétéves munka melletti szaktanfo­lyam keretében szerezhetik meg a munkakörükben elő­írt szakképesítést. Az egészségügyi szakképzés új lehetőségeiről, színvonalas tájékoztatót állított össze az Országos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet. A kiadvány a megyei pályaválasztási in­tézeteknél szerezhető be. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom