Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Szálí tinink á síanuló k fotókiállítása Figyelemre méltó tárlat, a 211. gz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet fotószakkörénck pénteken ki­állítása nyílt az intézet épületében. Az évek óta igen aktívan és ered­ményesen működő szakkör — vezetője Gugi László — már ré­gebben felhívta magára a figyel­met a Nógrád megyei fotóklub pályázatain, kiállításain, tájegysé­gi és országos szemléken elért sikerekkel. Közülük az országos diáknapok, pécsi országos közép­iskolai pályázat, észak-magyaror-, szági fotószemle díjait említhetjük elsősorban. A pályázatra az intézet 10 ta­nulója 60 fekete-fehér képpel, és közel száz színes diapozitívvel nevezett. E bő és magas színvo­nalú anyagból a zsűri — Hor­váth László, Krenács Sándor, Sepsi István, Motyovszki István és Brunczel Tibor — a kiállítás­ra kerülő képek kiválasztása után első díjban (1—1 Zenit—E fényké­pezőgép) részesítette Határ Ist­ván és Kecskés János tanulókat. Harmadik díjat (fénymérő) ka­pott Pásztor Attila. A kiállítást az érdeklődők ja­nuár 23—február 9. közt tekinthe­tik meg a 211. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet (Salgótarján, Malinovszkij u. 59.) épületében. Ü Kecskés János: Ugorj! Nem okozott fennakadást az áruellátásban A munkaidő-csökkentés tapasztalatai a kereskedelemben TESTÜLETI ülésen is fog- lyozni kívánom, hogy az áru- lalkozott a KPVDSZ megyei ellátás biztosítása nem szak- bizottsága a dolgozók munka- szervezeti feladat. Bizottsá­idő-csökkentésének tapaszta lataival. Ebből az alkalomból beszélgettünk Oravecz Tiva­darral, a KPVDSZ megyebi­zottságának titkárával. — A megyében 1185 boltot, és 6111 főt érintett a munka­idő-csökkentés a kereskede­lemben — kezdte a beszélge­tést, majd így folytatta: — A felkészülési tervekben a vál­gaink elsősorban az udvarias a kulturált, előzékeny kiszol­munkaszervezés Is sokat se­gíthet a fgondok mielőbbi megoldásában. Szükség van arra, hogy a gazdasági veze tők is javítsák ellenőrző mun' gálást szorgalmazzák. E tekin- kájukat, szerezzenek érvényt a kiadott utasításaiknak, köve teljék meg a nyilvántartások naprakész vezetését. A KERESKEDELMI dolgo­zók örömmel fogadták a csök­kentett munkaidőt, mivel az tetben bizony elég sok a ten nivaló. — Milyen célokat tűzött ma­ga elé a megyei bizottság? — A felkészülési tervekben megjelölt t feladatok maradék­talan megvalósítását, a meg­változott körülményekhez való élet- és munkakörülményeiket lalatok a szakszervezettel igazítását. Ezért a szakszerve- jelentősen javította. A forga- eevetérttésben a többlet sza- *eti bizottságoknak továbbra lomtól független állománycso- bfdszázalékát íerSé- rendszeresen ellenőrizniük portba tartozóknál - 1900 fő, szetben kívánták biztosítani kell a felkészülési tervekben a többlet szabadnap biztosítva Ez nem valcTult meg csTk foglaltakat. Kérjék a dolgozók van. Sajnos a hálózatban még 90 százalékot értek el Ennek segítségét a belső tartalékok nem ellenére a dolgozók örömmel feltárásához, a munkaerő- fogadták a munkaidő-csök- megtartás érdekében szorgal- kentés bevezetését. Hatása ér- mázzák az időbeni bérfejlesz- ződik jó hangulatukban, szór- test, fordítsanak nagyobb fi- galmukban, igyekezetükben, gyeimet a dolgozók munkakö- Igy van ez még akkor is, ha riilményeit javító kisgépesítés­re, hogy ne kelljen túlórával, vagy más módon megváltani a ki nem adott csökkentett nak, mivel munkaidőt. Véleményünk sze- tennivaló, rint a hatékonyabb üzem- és V. K, nem a betervezel* napon, nem rendszeresen, később, vagy szabadsághoz csatolva kapják meg a szabadnapokat. Sikerült megértetni a kollek­tívákkal, hogy szakmánk jel­legénél fogva a csökentett munkaidő nem azonos a sza­bad szombattal. Igen- nehéz és felelősségteljes feladatot oldottunk meg, amikor az előbb említett munka elvégzésére vállalkoztunk. A megyei bi­zottság, az alapszervezetek ve­zetőségei, az aktivisták ezrei a gazdasági vezetőkkel együtt viszonylag jól oldották meg a feladataikat. Nagy eredmény­nek tekintjük azért is, mert a szakmában dolgozók 70 szá­zaléka nő, zömmel családos anya. Azokkal a gondokkal, amelyek ma zavarják, gátol­ják a munkaidő-csökkentés teljes megvalósítását, egyik­másik helyen, — a bevezetés­kor is számoltunk. Sajnos, jóval több problémával talál­koztunk, mint amennyire ko­rábban gondoltunk. Az eltelt fél év alatt nem lehetett sok olyan jó módszert kidolgozni, amelyek csökkentették volna meglevő gondjainkat. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatok egymásnak átadják jó tapasztalataikat. Mert ilyen is van bőven. — Zavarta-e az áruellátást a csökkentett munkaidő beve­zetése. — MEGYEI bizottságunk ál­láspontja szerint nem, Ezzel kapcsolatban különösebb pa­nasz nem érkezett hozzánk, sőt a lakosság többsége is egyetért ezzel. De beszéljenek a tények. A megye kiskeres­kedelmi áruforgalma 14 szá­zalékkal növekedett az előző évhez képest, ugyanakkor a létszám csupán 3 százalékkal. Ebben a szép sikerben tükrö­ződik, a XI. pártkongresszus' és a felszabadulási munkaver­seny eredménye is. Hangsú­minden kereskedelmi dolgozó élvezi az intézkedés előnyét, az ismert létszám­gondok miatt. Ezt különböző intézkedésekkel, nagy lelemé­nyeséggel, körültekintő mun­kaszervezéssel jelentősen lehet enyhíteni. A megyei bizottság a témát nem tekinti lezárt- bőven van még II takarékosság alapja: a belső tartalékok feltárása Beszélgetés Szoó Bélával, a Volán 2. számú Vállalat igazgatójától Hogyan valósítható meg egy vállalat takarékossági tervei? ' Legelőször is a lehetősé­gek, tennivalók alapos mér­legelésével. Aztán — az egyébként már az ország számos ipari üzemében be­vezetett, ám megyénkben még csak két helyen, a Sal­gótarjáni Kohászati Üze­mekben és a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységé­ben megvalósított — Dol­gozz hibátlanul munkarend- szer segítségével. Hiszen, e tudományosan kidolgozott hatékonysági rendszer kiin­dulópontja az üzem életében fellelhető mindennemű hiba módszeres, folyamatos fel­tárása és kiküszöbölése. S mi ez, ha nem a takarékos­ság alapja? És végül, mun­ka- és üzemszervezéssel. Természetesen, alapköve­telmény: az intézkedési terv végrehajtásának párosulnia kell a dolgozók legszélesebb körében történt ismertető, felvilágosító munkával, amely magával vonja a ha­tékonyság szempontjából legjelentősebb tényt: az alulról jövő kezdeményezé­sek szinkronba hozását a felsőszintű vezetés elhatá­rozásaival. Így valósítható meg az üzemi demokrácia szemszö­géből is egészséges takaré­kossági szellem, amely való­jában kiindulópontja a vál­lalati hatékonyságnak. Röviden így összegezte a beszélgetésünk kezdetén felvetett témát — a takaré­kosság összetevői egy válla­latnál — Szoó Béla, a Volán 2. számú Vállalatának; igazga­tója. Lám, már a meghatározás is milyen összetett — hason­lóképpen, miként a végre­hajtás folyamata. Mert folyamatról van szó — vélekedett Szoó Béla is — hiszen a népgazdaság el­várásai már az MSZMP KB december 5-i állásfoglalása előtt is előtérbe helyezték a takarékosságot. Most — és a későbbi időszakban is — csupán intenzívebbé, átgon­doltabbá kell tenni az erre irányuló intézkedések vég­rehajtását. Hogyan valósul meg mindez a Volán 2. szá­mú Vállalatnál? — Elsőként a jelenlegitől eltérő, új gazdálkodási szem­léletet kell kialakítani a dolgozókban és a vezetők­ben egyaránt. Ezen belül is, erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, mert csupán az elvek tudatosítása után vár­hatók a gazdálkodás igazi eredményei. Mindezek figye­lembevételével dolgoztuk ki azokat az elveket, ame­lyek szerint majd munkán­kat végezzük. Valóban: az intézkedési terv egy-két számszerű mu­tató kivételével nem tartal­maz összegeket. Érthetően — magyarázta az igazgató —, házén a behelyettesíté­seket csak az e hónap 29-én tartandó miniszterhelyette- si eligazítás után célszerű elvégezni. Mert egy esetle­ges új szempont, vagy mu­tató közzététele már fel is boríthatná a számszerű té­nyeken alapuló tervünket, újabb, nagy munkát kellene ráfordítani, dupla erőt, energiát, időt használnánk fel az újbóli elkészítésére. Lássuk, milyen elvi szempontok vezérlik a vállalat dolgozóit és ve­zetőit az 1975-ös takaré­kossági intézkedési terv megvalósítására? — A járművek közvetlen üzemeltetési költsége — amely alatt a hajtó-, kenő­anyagok és a futógumik értendők — évente több mint 45 millió forintot tesz ki. Ebben az évben a sze­mély- és teherfuvarozás 10 százalékos teljesítményfel- futásával saámolva, hasonló nagyságrendű költségre len­ne szükségünk. Mégis, gon­dosabb. ésszerűbb gazdálko­dás útján, jelentős megtaka­rítást érhetünk el. Egész sor munka- és üzemszervezéssel párosuló intézkedést dolgoz­tunk ki, illetve léptettünk már életbe a hajtó-, és üzemanyagnormák betartá­sára. Ezek költsége éves szinten több mint 32 millió forintot tesz ki, így különö­sen fontos, hogy a haté­konyság ezen a területért még fokozottabban érvénye­süljön. Mit is tesznek a megva­lósítás érdekében? Bemérik, felülvizsgálják a különösen nagy fogyasztású ZIL teherautókat, megszigo­rítják az üzemanyagkészlet ellenőrzését, a gépjárműve­zetők közül energiatakaré­kossági őrszolgálatot szer­veznek, s a végrehajtás si­kere érdekében anyagi ösz­tönzési rendszert dolgoztak ki, S még egy nagyon fon­tos terv: az önálló egysé­geknél energetikust állítar nak be. Természetesen, ez még nem minden; hosszan sorolhatnánk az egyéb in­tézkedéseket. Igen körültekintően vizs­gálták meg a gumiköltségek csökkentésének lehetőségeit is, hiszen a közvetlen üze­meltetési költségek sorában, a forgalom biztonságára gyakorolt hatása miatt itt több összetevővel kell szá­molni. Egyrészt figyelembe kell venni a takarékosabb gazdálkodást. másrészt ügyelni kell arra, hogy e* ne veszélyeztesse a személy- de a teherforgalmat sem. Csak ésszerűen — hangsú­lyozza az igazgató. — Nincs szükség túlzásokra, látszó­lag jobb eredményt biztosí­tó intézkedésekre. Csak az alapos, megfontolt, kellő mélységig vizsgált tervek hozhatnak reális megtakarí­tást. A hangsúly sem azon van, hogy valami újat, ed­dig soha nem voltat okos­kodjunk ki: az eredmények alapja a belső tartalékok feltárása. Valóban, téves lenne az a szemlélet, amely a takaré­kosságot csak az energiával, a hajtó-, kenő- és üzem­anyagokkal történő jobb gazdálkodásra redukálná. A kérdés sokkal összetettebb, hiszen a vállalati munka hatékonyságának sok más összetevője is van. Ezért is tartalmazza a Volán 2. szá­mú Vállalatának intézkedé­si terve az állóeszközök, a gépi berendezések fenntar­tására, és az egyéb energi­ákra vonatkozó költségek csökkentését, valamint a ter­melékenység növelését biz­tosító és elősegítő feladato­kat is. — Reálisan mérlegelve; nagy összeget tesz majd ki az éves megtakarítás volu­mene — összegezi beszélge­tésünket Szoó Béla. — Ter­mészetesen, ez még csakaz alapot képezi. Hiszen jövő'e, és az elkövetkezendő idő­szakban. az 1975-ös év ta­pasztalataival. még hatéko­nyabb gazdálkodási rendet tudunk majd kialakítani. Karácsony György iiiiiiiriifimiiiiciHiiiiiiiitiiiiiii.-iiHimimnfuniM,, A szerelőműhely dolgozói Bemutatjuk ti ztségviselőinket szamara nem volt közömbös J ~ a pártvezetőségbe kerül-e je- ^ töltjük, vagy sem. A figyel­műket tehát megosztották: a munkára és a vezetőség vá­lasztására. Bernát Miklós, a brigád vezetője nem egyszer sorra járta az embereket, hogy meghallgassa vélemé­nyüket, egyetértenek-e a ja­vaslatával, avagy sem. Ilyenkor nem mulasztotta el megmon­dani; a munkában ne lát- szódjék, számukra milyen je­lentősége van a_ választásnak. Bernátnak, a jelölő bizottsá­gon belül nem volt nehéz dolga, egyetértettek javaslatá­* út eledén*»* val. De a bizottság vele együtt mert ° nem csupán a brigád­három emberből állt, a tagság vezetője ennek a fiatalember­létszáma pedig egy termet nek> hanem barátja, és a megtöltött, akik számára szin- munkában vetélytársa. lenkezője a brigád vezetőjé- évek elején történt, pár esz- megszurkálja a testét, nek Mély fekete tekintetű, tendóre, hogy Kiss a gazda- Azóta néhány esztendő el- óval fiatalabb ember es hal- sagba került. Arattak, es Bér- múlt már. Kiss Jancsi, is meg- lat anul halk szavú de igen natnak a nyári munkában férfiasodott. Bernát Miklós a • Bernat azt mondta mindig nagy szerepe van, mint férfikorba lépett, és mind a kombajnvezetonek. A munka szerelőbrigád vezetője, te­nehezen haladt, segítségre lett kintélyes ember az állami volna szuskég. Kint a búza- gazdaságban. Sok minden táblán, a porfelhőben uszo gé­pén érett meg Bernátban, hogy Kiss Jancsit a gépre ül­teti. Tetszett neki a fiú szor­galma, a gépekhez való von jelöltjéről — A legnagyobb értéke a határozottsága. .. Abban a gazdaságban Kiss Jánost olyan jól, mint Bernát Miklós, senki nem ismeri, megváltozott azóta, csak az nem, hogy minden esztendő nyarán, amikor a kalászokat megcsörgeti a szél, Bernát Miklós és Kiss János a kom­ién nem közömbös, olyan nagy állami gazdaságéin, mint a pásztói, kik ülnek a pártvezetőségbe. A gazdaság életében az alapszervezet mindig fontos szerepet töltött be, amire az emberek igen érzékenyek. Bernát Miklós egy szóval nem ződása, de legfőképpen az, bájnra ül, és aratásra indul hogy mindent, amit Jancsira nak_ lölő bizottsági tagnak válasz­totta, minden eszébe jutott, amit Kiss Jánossal átélt a gazdaságban. Bízik ebben a fiatalemberben, azért jelölte az újonan megválasztandó ve­zetőségbe. De izgult a tag­gyűlés előtt. A nagyterem zsúfolt volt a párttagokkal. Kiss János a hátsó sorokban foglalt helyet. Tudta, hogyanevét a jelölő­listára javasolják. Az arca sá­padt volt az izgalomtól. Te­kintetét a padlóra szegezte, hogy takarja izgalmát. Ber- pát Miklós távolabb, a má­sik sorban ült. Időközönként tekintett Jancsira, látta mi megy benne végbe, Ö maga is hasonlóan érezte magát. Az­tán gyorsan zajlottak az ese­Története van ennek is. bíztak, megfontoltan és kifo- ^ es tamlvan:ya menyek, Kiss Jánost a fiatal--------- -L; , s , .1 . esT K11?; versenyre kel, es ez verseny a <.-,-,.-1*,. a nárttnesác» a B ernát Miklós ióval elnhh gastalanul elvegezte. Jancsit iaváhnl Kiss Jancsi nem he S e „. , a . Parttagsag a tíernat Miklós jóval előbb me„ieDte amikor utasítást 3Vj ' ,a-uuS1 nem be' vezetőségbe választotta. Az át­került a gazdaságba. Ott lett , s Sr f’ , ,, utasítási; szedes ember, többet mond a Alt vanv i*azán szakképzett szerelő kaP°tt, hogy jelentkezzek Bér- szemével miniJ a szóiéval 1 izgalmat nem lehet kon)- igazan szakképzett szerelő, nátná] kint a búzatáblán s.zeVJevel1 ™int a,jayal; nyen felejteni. Détár István, járművezető. Manapsag a buzataD‘an; Amikor erről a vetélkedőről a szakszervezet titkára arat,.­földművelésben kulcsszerepet s bovésu’ vékony dongaju szd esett, rnegharapta vékony tól, jancsjnak és most am betöltő ember. Kiss János ez . «««, a szeme össze- £* az iskolapadban Äe.n.lnette* ,fmik°r a fiú a Mária.ta. kombajn melle állt. De nem volt visszakozz. Felnőtthöz időben még ült, és naponta a mondta, egy moccanásával el nyáró], ahol édesapja fejőgu- méltóan szólt a cén mellett nem árulta aggodalmát, de lyaskent dolgozott, járt be ® p azért ebben az időben egy ár­nyalatitól emeltebb volt a hangja, amikor munkatársait figyelmeztette, jobban ügyelje­nek a gépek javítására. Jó­maga többször is átgondolta, a jelölő bizottsági tagtársaitól is kérte, alaposan fontolják meg... Nagyon egyszerű ember a brigádvezető. Fiatal, alig a "érflkorban. Bozontos a ha- a, élénk a tekintete, nyugta­lan, tettre kész. Jelöltje Kiss János, a munkatársa, éppen el­Pásztóra tanulni. Az iskolából került a gazdaságba Bernát Miklós mellé. János, tulaj­donképpen Bernát mellett nö­vekedett fel, amit nem is ta­gad. Ellenkezőleg: a napok­ban, már túl a választás iz­galmain mondta el, miköz’sm a gondba borult tekintete fel­élénkült. — Amit tudok, Bernáttól tanultán!... Ber­gondolod to­szűkült, és bólogatott Szólni hétköznapok, Kiss János éle- csak ennyit szolt róla. tének üj útJa kezdetén — Miklóssal nem könnyű nát megkérdezte: elszántan álló Jánoshoz. versenyezni... _ _ — Hogyan — Na, gyerünk a kormány Miklósnak sem rózsával vább?... mellé, és indulj szort uton Jaras Kissel a ver- — Ez nem könnyű, még ' " seny, mert a fiű sem akar le- nem tudom. Ha segítenél... Tálán mindkettőjüket azo- maradni. Az elmúlt évben A gazdaság szerelőműhe- nos szorongás fogta el. Nem tartósan az élre került. Bér- lyében szorgalmasan folyik a szóltak érzéseikről. János föl nát a tőle megszokott hirte- munka. Darabokban a gépek a gepre, le az inget magáról, lenséggel ki is fakadt. Kiss János javíjja az egyiket Igaz, csak a kormánykerekek — Nézd a taknyost, pende- társaival. Beszélgetésre kevés Között látott ki előre, de elin- lyes legényként tanítottam,., az idő, déli szál kószál a ditotta a motort. A kombájn Melegség, büszkeség volt Muzslán, délután a vezetőség engedelmeskedett. A kezdetre ebben a kifakadásban. És ami- tárgyal, emlékezve Kiss Jancsi elárul- kor a taggyűlés Bernátot je- Bobál Gyula Eben a kijelentésben Jancsi ta, hogy nem is a géptől tar­részéről elfogódottság van, de tott, azt ismerte. A portól i------------------------------------------—— -----------------------------­s ok igazság is, A hatvanas félt, és a kalász tűjétől, hogy j NOGRAP - 1975. január 26., vasárnap 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom