Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

/ Megelőzhetők a civilizációs betegségek Szerte a világon keresik a akkor az esetek 90 százalé- 1 ehetőségeket a civilizációs kában a mozgásszegénységet betegségek elleni küzdelem- jelölhetjük meg. ben, az egészségesebb élet- A technika fejlődése, a mód, a felüdülést jelentő munkát megkönnyítő gépek mozgás és testedzés népszerű- következtében egyre jobban sitése érdekében. mentesül a tehertől a test, A civilizációs betegségek — de fokozottabb megterhelés kezdve az egyszerű tartási hárul az ember szellemi éle- rendellenességen, az elhízáson téré. A következmény: kez- és az izületi betegségeken át detben idegesség, a szellemi egészes súlyos szívmegbetege- kimerültség, majd a különfé- désekig — gyors ütemben le testi panaszok, a rossz növekednek. Az életbiztosítá- emésztés, a gyomorhurut, a si társaságok halálozási sta- gyomorfekély, a vérkeringési tisztikája szerint a vérkerin- zavarok stb. A felismerés gési és érrendszeri megbete- nyomán tehát — különösen g cd esek egy év alatt 10 szá- kezdetben — könnyen lehet- zalékkal emelkedtek. Ugyan- ne segíteni a bajon, mert hi- így a sorköteles korba kerülő szén a recept kéznél van. Ez fiatalokról készített statiszti- a recept a több mozgás, ami ka sem megnyugtató. És ha viszont már azonos a sport ezeknek a bajoknak és pa- fogalmával. Az ember azon- naszoknak az okát keressük, ban természeténél fogva haj­A ISÓGRÁD ég Ssoó József tippjei a 4. heti iotómérkőaésckre N. Sz. J. AscoJá—Lazio 2 2 Casena—Bologna x 1 x 2 Fiorentína—Sampdoria 1 1 Lanerossi—Juventus 2 2 Mil au—Ter nana 1 1 Koma—Internationale l x 1 x Torino—Cagliari 1 x 12 Brindisi—Taranto 1 x Foggia—Brescia lx 1 Genoa—Cataaizaro lx lx Perugia—Verona 1x2 x 2 rescara— Alessandria 1 x 1 i>pal—Atailanta x 1 lx Como—Sambenedettese 1 1 Palermo—Arezzo 1 1 Parma—Reggiana 1 1 ÖTVÖZETGYÁR Salgótarján, azonnali belépésre keres iparszakos közgazdászt, gépészmérnököt, gépész üzemmérnököt, TMK területére metallorgus szakon végzett kohómémököt, jogászt, felsőfokú végzettségű belső ellenőrt, munkaügyi területen jártas közép- és vagy felsőfokon végzett dolgozót, közép-, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező rajzolót, szerkesztőt, középfokú végzettséggel rendelkező terv-statisztikust. Gimnáziumi érettségivel rendelkező fiúkat, lányokat laboratóriumi munkára. . Lakatosokat, villanyszerelőket. Felvétel esetén egyedülálló férfiak részére szállást biztosí­tunk. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6-tól 14 óráig. Levélcím: 3101 Pf. 16. Apró­hirdetések Élőn V o'? feltéte­lek mellett korsze­rű gépek kezelésé­re 13 éven fe-füi női dolgozódat veszünk és beta­nítunk fonónak, szövőnek, csévélő- nek. Felvételre ke­resünk továbbá 18 éven felüli női és férfi segédmunká­sokat. Vidékiek­nek minimális té­rítés ellenében szállást biztosí­tunk. Bővebb tá­jékoztatást levél­ben adunk. Levél­cím : Pamuttextil­művek budai gyá­ra munkaerő-eaz- dálkodás. 1502 Bu­dapest. Postafiók 43. SZIKÁR és Vidéke ÁFÉSZ kereskedel­mi szakembert ke­res áruforgalmi elő­adói és ABC-kisáru- ház vezetőhe 1 y ette si munkakörökbe. Fize­tés a kollektív szer­ződésben foglaltak szerint. Felvétel ese­tén útiköltséget térí­tünk. Jelentkezni le­het az ÁFÉSZ keres­kedelmi főosztályán. JÓ állapotban lévő hálószobabú+or el­adó. Salgótarján, Bajcsy-Z9. út 23. G asparko vicsné, 16 órától. 407-E8 Moszkvics gépkocsi eladó. Varga Béla, Mihálygerge, Felszabadulás út 9. GARAZS eladó a Pécsikő utca végén. Telefon lő óráig 23-50. Kerekes. A salgótarjá­ni síküveggyár azon­nali belépéssel fel­vesz: elektronikus műszerészeket, vil­lany szer élőkét. Je ­Lentkezós személyesen a gyár .munkaügyi osztály vezetői énéi. ÖZVEGY, egyedül élő anyámnak, aki még ma is csinos asszony, melegszívű, 30*0-0 keresettel, biztos egzisztenciával ren­delkezik, káros szen­vedélytől mentes, in­telligens, 54—60-ig fér­jet keresek. Salgó­tarjáni kétszobás Összkomfortos lakásá­ba, akd hozzá költöz­ne. ,.Üj kocsi, bank­betét” jeligére a sal­gótarjáni hirdetőbe. VENN EK kerti trak­tort. Cím Lucza 1st' vám doni Kisbarkaa*. lamos a kevés mozgásra, a lustaságra. Ezért igyekeznek a mozgást mostanában úgy népszerűsíteni, hogy az szó­rakoztató és felüdítő is le­gyen. Figyeljük meg a gép felett meghajlottan álló munkást. Ha az időnként abbahagyja a munkát, néhány lépést tesz, kinyújtózkodik, esetleg né­hány egyszerű gyakorlatot is végez, ezzel is csökkenti az egyoldalúan megterhelt izmok kimerülését, elfáradá­sát. A tétlen pihenő alatt viszont a szív és a tüdők las­san dolgoznak, s az anyag­csere lassúbb lesz. Ennek következtében a fáradság is lassabban múlik el. A tevé­keny, vagyis az aktív pihenő közben nem az egyébként is megterhelt izmok ég idegek tevékenykednek, hanem a szív, a tüdő és más szervek teljesítménye fokozódik. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a lehetőség szerint a nehéz tes­ti munkát végző fizikai dol­gozóknak is sportolniuk kell, mert a tevékeny pihenés gyorsabban és tökéletesebben tudja megszüntetni a munka fáradalmait. Nem lehet elégszer hang­súlyozni, hogy a krónikus mozgáshiány számtalan ártal­mát csak rendszeres tested­zéssel tudjuk ellensúlyozni. Kezdetben elég, ha észre­vesszük, hogy lábunkat nem­csak lóbálhatjuk, hanem jár­hatunk is rajta, sétálhatunk, sőt — uram bocsá’ — futha­tunk is segítségével. Világ- viszonylatban is egyre in­kább visszatér ez a felisme­rés. Az egészségügyi futás „ős­hazáját”, az Egyesült Államo­kat már gazdag hagyomány jellemzi. De az európai or­szágokban is jelentősen hó­dít a kocogás. Az északi ál­lamok mellett meg kell em­lítenünk az NDK-t, Csehszlo­vákiát, az NSZK-t, Francia- országot. A Szovjetunióban is egyre több azoknak a száma, — nem egy esetben 70 éven túl is —, akik rendszeresen futnak, vagy edzik testüket. Ezeknek az embereknek a teljesítőképessége sokkal na­gyobb, mint azoké a kortár­saiké, akik nem sportolnak. Ezeknek a szervezete is sok­kal lassabban kopik, mint a nem sportolóké. A céltuda­tos, rendszeres mozgás (sport- tevékenység) helyes életmód­dal és étrenddel párosulva nagyban hozzájárul az élet­kor meghosszabbításához. Feltétlen érdemes oda­figyelni tehát az orvosok véleményére: miszerint min­den felnőtt embernek lega­lább heti két-három alkalom­mal fél-fél órás testgyakor­lásra van szüksége. A. L. Öregít úk bajnoksága Nagy közönségsiker köze­pette került megrendezésre január 19-én Rútságon arz „öregfiúk” teremfoci első for­dulója. A szinte zsúfolásig megtelt tornateremben 5 csapat kezdte el a versenyt, a másik 5 vasárnap kapcsolódik be, tekintettel arra, hogy a versenybizottság a csapatokat két csoportba osztotta. A dön­tőre február 2-án kerül sor. A két csoport első és második­jai körménkőizéssel döntik el az első helyet. Eredmények: Romhány—Szendehely 8:4, Berkenye—Borsosberény 6:1, Rétság—Romhány 5:3, Berke­nye—Szendehely 6:1, Rétság —Szendehely 6:1, Borsosbe­rény—Romhány 7:6, Rom­hány—Berkenye 8:5, Rétság— Borsosberény 2:0, Szendehely —Borsosberény 2:1, Rétság— Berkenye 11:2. A bajnokság állása t. Réteág 2. Berkenye 3. Ramhány 4. Szérűé hely 5. Borsosherény 4 24- 6 12 4 10-21 7 4 25-21 6 4 8-21 3 4 9-16 2 A gólLövőlisia állása: 1. Ló- nich János (Berkenye) 11, Fe- rencsiik János (Rétság) 9, 3. Gregor István (Romhány) 8 góllal. Labdarúgók a Salgó-vár alatt... Lendül a láb, pattog a labda. Elöl Konyha és Varga Kihalt a pálya. Foga van az Időnek. Az öltöző kéményének füstje meleget ígér. Belépünk az ajtón. A szertáros felesége, Pattogató Ferencné szinte egy- szuszra mondja: — Futnak a fiúk! Várjon egy kicsit, nemsokára ideér­nek. Fáradtak, persze, hogy fáradtak annyi futás után! Nincs mindenki itt, mert az influenza ágyba rakott néhány fiút. Meg aztán sérült volt Dudás, a két Kovács. A Pis­ta, a Kokó odament a mes­terhez, azt mondta: Mester, edzeni akarok! Dehogy edzel te, ezzel a lábbal! — mondta neki Dávid, és elküldte. Itt lesznek mindjárt, csak vár­jon. Megy itt a munka, mert ugye jön a Téli Kupa dön­tője, meg aztán mennek fut­ni a gyerekek ötezer métert, Pestre — így a szertáros, és szavái nyomán máris kapunk egy képet az SBTC-ről. Nincs más hátra, várni kell. Előbújt a nap a felhők kör zül. A régi csaták színhelyén, a salakos pályán egy terem­tett lélek sincs, két kis kapu­fa várja a labdákat, a játéko­sokat. Hirtelen ajtó nyílik. Az öreg fűtő, Erdős Lajos megrakja talicskáját, eteti a kazánt — meleget készít a fiúknak, Megszólítjuk. — Hány éve fát itt a Sté- cénél? — Már nyolcadik éve, ké­rem. — Mennyi szén kell a ka­zánba? — Megeszik naponta 4—5 mázsát. — Sok a munka? — Elképzelheti, egyedül ke­zelem a pályát. Amikor Ze- lenka itt volt, a fele munka volt. — Hogy van az öreg? — Meg kéne már őt láto­gatni, régen voltam nála. — mondja Erdős fűtő. akit bekí­sértünk a kazánházhoz. a tűz, s a kazán mellett Patto­gató Ferenc serénykedik. Egy pillantás az útra, — a fiúk még sehol. Van idő a beszél­getésre. — Mikor jött ide szertáros­nak? — Az volt a legjobb iga­zolás! Most január 4-én volt 20 éve, hogy ide jöttem. Szűcs Gyuri bácsival! Akkor jött Jancsik, Jagodics, Vékony, Csáki Béla, Taliga Feri! No, 3 legjobb igazolás volt? — és tlevelünk a szertárossal. — Jó igazolás volt. Van-e különbség az akkori munka és a mai között? — össze se lehet hasonlíta­ni! Naponta 100 emberre mosni, rendbe tartani a cipő­ket, nem irigylésre méltó, ne­kem elhiheti. Van mikor reg­gel 9-től este 7-ig, 8-ig dolgo­zunk. Régen az ifi csapat he­tente kétszer edzett. Most az Az év legjobbjainak Díjátadós a Magyar Sajtó Dósában Mint ismeretes a sportúj­ságírók országos szavazása alapján 1974 legjobb sportoló­ja címet Bruzsenyák Ilonának és Magyar Zoltánnak ítélték oda. Ma délután a Magyar Sajtó Házában ünnepélyes ke­retek között adják át a sport- újságírók díjait a műit év legjobbjainak. a különbség, hogy két ifi csa­pat van, és hat edzés mind a kettőnek egy héten. — Mi az eredeti foglalkozá­sa? — Cipész vagyok. Győrből kerültem ide, innen nősültem. — Szerette a szakmáját? — Szerettem. Most is em­lékszem, megdicsért a mester, amikor szabadultam. Készítet­tem a mestermunkát, egy goj- zervarrott cipőt. — Szép munka lehetett. — Szép. Tizenhét éves vol­tam akkor. Aztán katonáskod­tam. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel, s amikor lesze­reltem, beálltam a szövetke­zetbe cipésznek. — Hogy került ide a pályá­ra? — Egyik nap szóltak ne­kem, hogy Petneházi Béla, a szertáros elmegy. Volna-e kedvem vállalni a szertáros- ségot. Bementem a tröszthöz — megegyeztem velük. Na, ennek múlt 20 éve. — Melyik mérkőzésre em­lékszik. szívesen? ­— Egyik meccs olyan, mint a másik nekem. Amikör nyerünk, az más, akkor örü­lök. Tudja, amikor idejöttem, nem foglalkoztam én sporttal. Bele se tudtam rúgni a lab­dába. Most meg már megsze­rettem. November 7-re kitün­tetést is kaptam. Otthon őr­zöm. Folytatnánk a beszélgetést, ki tudja meddig, ha távolból fel nem tűnne az SBTC autó­busza. Áll a kocsi, nyílik az ajtó, jönnek a busz utasai. Nyulászi János gyúró vezeti a sort. Kezében három táska. Répás, Kmetty Jóska, aztán Gergely, Varga és a többiek. Sapkában, melegítőben. Du­dás és Kovács civilben van ugyan, de ők is együtt jönnek a többiekkel. Húsz fiút szá­molunk meg. Pontosan 10 óra 21 perc. Dávid Róbert utasí­tást ad. A fiúk, miután larak­ták a kellékeket, elkezdődik a kiskapuzás. Egy érintősét ját­szanak. Oláh Dezső vezeti a mérkőzést. — Mennyit játsszunk Robi? — Csak nyugodtan játsza­tok, majd szólok — válaszol a vezető edző, akivel elhúzó­dunk a kapufa mellé egy kis beszélgetésre. — Honnan jönnek, mi volt a mai program? — Fél tízkor kezdtünk. Kör­befutottuk a Salgó-várat, le­jöttünk a menedékházhoz, majd onnan tovább Eresztvény be, a Napsugár étteremig ve-, zetelt az út. Ez a táv test­vérek között is több mint 5 ezer méter — mondja Dávid Róbert, és tudni kell: a sokat emlegetett ötezer métereket időre futják a fiúk, mert a „vizsga” január 30-án lesz Budapesten, ötfős csapatokból. Nyilván, hogy az „első” csa­patban a legjobb futók lesz­nek. — Kik a legjobb ötezresek? — A legjobb Miklós Jóska. Ezt a fiúk is tudják. Nagyon jól fut még Kajdi és Marcsok. Biztos, hogy ők hárman ott lesznek az „első” csapatban. — Kaptak-e ellenőrzést a felkészülés óta? — Nem is egyet! Először Mészáros József érkezett meg mindjárt január 6. után. Két nap múlva Moór Ede figyelte az edzéseket, majd újra Mé­száros jött ellenőrizni. A múlt hét keddjétől egészen szom­batig Vadas Miklós figyelt, mért, és hozzátenném: elég»*’ dett volt. Különösen a futá« sokkal volt elégedett! Egy pillantást vetünk a pá­lyára. Az egyik oldalon Mar­csok, Kmetty, Berindán, Bu­dai, Tóth K. és Angyal ját­szik együtt, míg az „ellenfe­lek”, Gecse, Bódi, Szőllősi, Répás, Varga. Fokozatosan „elfogynak” a csapatok, mert Dávid Róbert már eddig is beküldött néhány fiút az öl­tözőbe, Nyulászi gyúró keze alá. — Hogyan telik az idő Eresztvényben, a Hotel Satgó- ban? — Mindig hétfőn találko­zunk, kilenc órakor. (Köztu­dott, hogy az MLSZ rendel­kezése értelmében a hétvége­ket otthon tölthetik a játéko­sok a felkészülés időszaká­ban.) Tíztől edzés, futás, aztán ebéd, fél négyig pihenő, majd bejövünk a tornaterembe. Az edzés után gyúrás, este hét­kor vacsora, fél 8-tól 10-ig szabadfoglalkozás, este 10-kor , villanyoltás. Így ismétlődnek a napok. — Nem irigyeljük a fiúkat. Kissé egyhangú lehet fönn » hegyen. — Igyekszünk mindent meg­tenni, hogy ne legyen az. Vol­tunk moziban, kihoztunk a 6:3 című filmet, és más sport- tárgyú filmeket, a József At­tila Művelődési Központból.’ Szeretnénk egy játékvezetőt meghívni, aki szabálymagya­rázatot tartana, és várjuk Fábián Zoltán dr,-t, aki a he­lyes táplálkozásról, a sporto­lók életmódjáról tart majd előadást. — Hogy viselik a fiúk a kemény megterhelést? — Nem mondom, hogy könnyű dolguk van, de biz­tató és dicséretes, hogy be­csületesen dolgoznak. Meg­mondtam, mielőtt elkezdtük: a követelményrendszer minden­kire vonatkozik! Kötelessé­günk megcsinálni, és aki nem csinálja, az álljon félre! De aki félreáll, az többé nem lesz itt közöttünk, mert itt csak az maradhat, aki vállalja a mun. kát. — A gépipari szakközépis­kola tornatermében hány órát töltenek? — Jó két órát! Erőfejlesz- tés, medicinlabda, bordásfal, gumikötél. Egyszóval minden kellék együtt van itt, ami az erőfejlesztéshez kell. — Mi a véleménye a Téli Kupáról? — Szombathelyen játszunk most vasamap, és jövő szom­baton lesz a visszavágó Tar- júnbam Én meg is kérem a közönséget, hogy ne legyen csalódott, ha szép játékot nem láthat, hanem csak küzdelmet. Ez az időpont nem alkalmas a szép játékra — mondja Dá­vid Róbert, s közben odaszól Oláh Dezsőnek. — Dezsőkéin, fújd le, elég volt! A játékosok csapzottan, fá­radtan indulnak az öltözőbe, a felázott salakról. Egy kér­dés a csapatkapitányhoz, Ré­pás Bélához: — Mikor volt itt utoljára NB 1-es mérkőzés? — 1969-ben, a Szombathely ellen. Kriskó lőtte a gólt, az­zal nyertünk l:0-ra — vála­szol kapásból a középpályás. Búcsúzunk. Estére találkozót beszéltünk meg a tornaterem­ben. Szokács László <■

Next

/
Oldalképek
Tartalom