Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
Mai számunkban: A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Feltámadt termelőszövetkezet Az olvasók fóruma Labdarúgók a Salgó-vár alatt... A párt kongresszusi irányelveiről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács Világ proletárjai, egyesüljetek! NOCRAD AZ MSZMP NOGRÄD M EGY E I BI Z O TT S Á G A ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXI. ÉVF., 19. SZÁM ARA: 80 FILLER 1975. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK A. riO. évforduló jegyében Folwtatóflott az orszájjos felszabadulási eaüilékülcs Sal$* o i a ej á n Sia n A 30 éves fejlődésről szerdán kiállítás nyílt Salgótarjánban, galmi Múzeumban A „Felszabadult hazánk 30 éve” című országos tudományos emlékülés szerdán folytatódott Salgótarjánban. A résztvevők — a megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságainak képviselői — szekcióüléseken vettek részt. Öt szekcióban 32 korreferátumot — kiegészítő előadást — hallgattak meg, melyek politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai fejlődésünk eredményeivel, a partéiét kérdéseivel foglalkoztak. Egyenletesen Egyre több üzemünk ismeri fel és bizonyítja be, hogy az új esztendő, számára január 1-el kezdődik. Ez csak természetes, mondhatná bárki. így van. ez már a naptár megszerkesztése óta. Csakhogy a naptár lapjai. számai, és az üzemekben testet öltött valósáig között nincs mindig meg az összhang. Vagyis vannak üzemek, ahol az év első napjaiban, sőt a későbbi időszakokban sem teljesítik naponta az általuk előírt termelési és gaizdálkodiási tervet. Emiatt állandósul a hó végi, a negyedév végi, esetleg az év végi hajrá, de sokszor még ennek igénybevételével sem sikerül eleget tenni a saját magúik által előírt kötelezettségüknek. Különösen akkor van így. ha közben váratlan meglepetések is zavarják a folyamatos termelést. •Tó politikai közérzet, jó hangulat, nyugodt, kiegyensú- ] vozott termelés, eredményes gazdálkodás csak azokban az üzemiekben tapasztalható, ahol az új év első munkanapját sem töltötték tétlenül a dolgozók. Ahol a munkanap első órájában nem kellett anyagra várni, nem kellett méltatlankodni a rossz munka- és üzemszervezés miatt, nem kellett szerszámra várni, hanem mindenki tudta feladatát. E tekintetben _ a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben január első felében nem volt különösebb gond. A különböző gyárrészlegeik sorra- rendre, naponta teljesítették esedékes tervüket. Van még néhány üzemünk. ahol hasonló a helyzet, mint a kohá- saoknáL Enmek ellenkezője is tapasztalható. A múlt év végi hajrá fáradalmait most pihenik ki. Ez idő alatt jelentős lemaradást hoznak össze, aminek törlesztése, illetőleg pótlása csak nagy nehézségek árán lehetséges; burkolt társadalmi munkával, jelentős túlóráztatásokkal és egyéb más módon. Az ilyen teume- lőtevékenységiet általában a kapkodás és az idegeskedés kíséri. Következménye jelentkezik az alacsony termelékenységben, a kedvezőtlen munkaerő-gazdálkodósban, a kívántnál alacsonyabb hatékonyságban. Az a vezető, aki előrelátóan dolgozik, az december végétől visszafelé számolva bizonyos biztonságira törekedve — állítja össze a napi termelési, gazdálkodási programot, aminek teljesítéséhez mindenképpen ragaszkodik. Ezt követeli meg közvetlen irányító munkatársaitól, ennek megfelelően dolgozza ki szá- mukra az anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. Különösen ebben, az esztendőben nőtt meg a fontossága a rendszeres, naponkénti tervtelijesítésnefc. A dolgozok lelkesedéssel készülnek a XI. pártkongresszusra. Ugyanakkor szigorúbb gazdasági környezetben kell eleget tenni a nagyobb követelményeknek. A többi között a napi munka szerves részévé kell tenni az anyaggal, az energiával való takarékoskodást. Ugyanígy kell cselekedni a munkaidővel, a nagy teljesítményű gépeli kihasználásával. Figyelembe véve a kapitalista országokban folyó válságot, fel kell készülni kisebb-magyobb meglepetésekre. . ; Ilyen körülmények között szükséges biztosítani a. népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Ennek pedig egyik fontos feltétele, az előrelátó, tervszerű, jól megalapozott folyamatos - termelés, ami elsősorban a naponkénti program maradéktalan gazdaságos magvalósításában tükröződik igszán. Óvakodva a közhelyektől, szükség van annak hangsúlyozására. hogy az idei, minden tekintetben szigorúbb gazdálkodási követelmények mindenkitől, de elsősorban az irányítóktól, a vezetőktől, az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítést, tartalmasabb, eredményesebb. hozzáértőbb munkát kívánnak. Ebbe_ az irányba ösztönzik vezetőiket a munkásak is, akik egyértelműen kinyilvánítják: nem üdülni, pihenni, tétlenkedni, hanem dolgozni jönnek munkahelyükre. Az év első napjaiul az utolsóig. V. K. Az Országos Szövetkezeti Tanács szerdán ülést tartott, amelyen megvitatta a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésen részt vett dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője. a szövetkezetpolitikai munkaközösség vezetője, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Molnár Frigyes, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagja. Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vezetői és sokmilliós tagsága nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kongresszusi irányelveket. A szövetkezetek jelentős része felhasználta az éppen időszerű közgyűléseket is arra, hogy kifejezze egyetértését a párt következetes politikájával, amelynek eredményei a társadalmi élet és a gazdasági építőmunka valamennyi területén megmutatkoznak. Az általános haladás szerves részeként figyelemre méltóan fejlődtek a szövetkezetek is. Közös vagyonuk növekedett, s erősödött annak társadalmi jellege, a szövetkezetek megteremtették és állandóan gyarapítják a nagyüzemi termelés technikai szervezeti bázisát. Elismeréssel méltatták: a párt következetes, töretlen politikájában kifejezésre jut, hogy annak szilárd alapja a munkásosztály vezető szerepének, valamint a munkás-paraszt szövetségnek az erősödése. A szocialista szövetkezetek maguk is a felszabadulás óta elért nagy vívmányaink: a munkáshatalom megteremtése, a termelőeszközök társadalmasítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőerők gyors, általános fejlődése következtében jöttek létre, és tagjaik öntevékeny Négy és fél A Nógrádi Szénbányáknál évről évre törésmentesen fejlődik az ú.iítómozgalom. Tavaly év elején a vállalatvezetőség több mint százezer forint jutalmat helyezett kilátásba az ú j itómoza alomb a n legeredményesebben tevékenykedő üzem. brigádok és egyélű újítók anyagi megbecsülése érdekében.. Megszervezték a már évek óta hagyományos úiítóhónapot, amikor gyorsított eljárással bírálták el a benyújtott javaslatokat. Az ösztönzés nem volt hiábavaló. Az elmúlt évben 610 újítási javaslatot naplóztak az ügyintézők, amelyek közül az egyszemélyi elbírálók több mint kétharmadát elfogadták, illetve megvalósításra alkalm ásnák találták. A benyújtott javaslatok száma csaknem százzal, az elíogadotmunkájával részesei az elért sikereknek. A szocialista demokratizmus általános elveinek megfelelően fejlődött működésük belső rendje, a szövetkezeti demokrácia. Szabó István hangsúlyozta: az irányelvek célkitűzései, s azok megvalósításának módszerei a szövetkezeti mozgalom egyetértésével találkoztak. A szövetkezetek továbbra is hazánk általános szocialista fejlődésének szerves részeként kívánják fejleszteni vállalati tevékenységüket, a korszerű nagyüzemek kialakítását, felhasználva mindazt a lehetőséget, amelyek szervezetük továbbfejlődésében, a társulások, közös vállalkozások létrehozásában, a szerződéses kapcsolatok erősítésében, rejlenek. Helyeslik, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősödik a szövetkezeti tulajdon társadalmi jellege. Nélkülözhetetlennek tartják működésük demokratikus normáinak, s ezen belül a munkahelyi demokráciának a továbbfejlesztését. Az irányelvekből következően fontos feladatok várnak a szövetkezetekre, és szövetségesükre, a különféle kulturális, szociális és társadalmi feladatok megvalósításában is. A szövetkezetek sokmilliós tagsága igényli, és nagy megelégedéssel fogadja azt a segítőkész figyelmet, amelyet a párt munkájukra, szocialista fejlődésükre fordít. A vitában többen felszólalták. Az Országos Szövetkezeti Tanács állásfoglalásában egyetértését fejezte ki az irányelvekkel, a bennük meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. Szabó István zárszavában bejelentette, hogy az állásfoglalást, a vita során elhangzott észrevételeket, javaslatokat az OSZT eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához. (MTI) milliónál több také 88-al meghaladta az előző évit. Az újításokból származó népgazdasági, illetve vállalati eredmény megközelíti a négymillió 700 ezer forintot. Ez is egymillió 200 ezer forinttal több mint az előző évi volt. Örvendetes, hogy tovább növekedett a fizikai újítók száma és a javaslatok több mint 80 százaléka származott a szocialista brigádoktól. A vállalatnál az újítási díjon felül külön jutalmazzák a munka- és egésziségvéde- lem célját szolgáló újításokat. Az elmúlt évben 70 ilyen újítást jutalmaztak. Ugyancsak külön jutalomba részesítik azokat, akik első ízben nyújtanak be megvalósításra alkalmas javaslatot. Tavaly 21 ilyen újító volt. akik egyenként 300—300 forint jutalmat kaptak. Egyébként 327 ezer forintot íizetAz első szekció munkájában két nóignádii előadó kapott szót. Mészáros Ottó „Nógrád megye ipari szerkezetének fejlődése”, míg dr. Molnár Pál „A helytörténeti kutatások eredményeinek felhasználása a politikai oktatásban” címmel tartott élénk érdeklődést keltett előadást. Egy másik szekcióban Markovics Miklós, (Szabolcs) a magyar— szovjet kapcsolatok Szabolcs- Szs'tmár megye fejlesztésére gyakorolt hatásának kérdéújításokból tek ki újítási díj címén a vállalatnál. Az újítási verseny értékelése most folyik. Rövidesen kiderül, hogy kik értek ei legjobb eredményt és szereztek jogot a külön jutalomra. A legtöbb javaslat. 295 a gép- üzemnél született. Az utókalkuláció szerint viszont a legtöbb gazdasági eredményt. 1377 ezer forintot a kistere- nyei építési üzemnél értek el. Egyébként tavaly 16 olyan témakörben találtak megoldást az újítók, ami a feladattervben szerepelt. Az idén is elkészült az újítási feladatterv a Nógrádi Szénbányájánál. Ebben 90 olyan témakört határoztak meg. amelynek megoldásához várják az újítók segítségét. Rövidesen nyomtatásban is eljut az üzemekhez az újítókhoz. seit elemezte, figyelemre méltó tudományos alapossággal. A délelőtti korreferátumok után a vendégek városnézésen vettek részt Salgótarjánban. A továbbiakban arákét és filmvetítés szerepelt a programban. Fekete Nándor városi tanácselnök rövid várostörténeti ismertetése mellett levetítették a Salgótarján rekonstrukciójáról készült filmet. Ezután az emlékülés résztvevőd megtekintették a munkásmozgalom-történet oktatását segítő helytörténeti kiadványokat, és egy képző- művészeti tárlatot. Dr. Boros Sándor, a megyei prátbizottság titkára ezután a felszabadult Nógrád metgye 30 éves fejlődéséről készített kiállítást nyitotta meg a Nógrád megyei Munkásmozgalimi Múzeumban. Dr. Molnár Pál megyei múzeurnigazgatá — kinek írását a kiállításról a 4. oldalon publikáljuk — köszöntötte a megjelenteket, köztük Géczi Jánost, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Móna Gyulát, a Központi Bizottság agitáciiós és propagandaosztályának helyettes vezetőjét és Hotter Istvánt, a megyei tanács elnökét. Megnyitójában dir. Boros Sándor a politikai dokumentációs kiállítás megrendezésének jelentőségét méltatta, és hangsúlyoztál, hogy alkalmas a 30 év alatt megtett eredményes utunk reális felmérésére. Jóleső érzés, hogy a közelgő pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előtt megállapíthatjuk: Nógrád forradalmi a Nógrád megyei Munkásmozerői a lakosság széles tömegeinek cselekvő közreműködésével az eltelt három évtizedben teljesítették a reájuk bízott felelősségteljes feladatokat. Méltatta a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg érdemeit hazánk felszabadításában, és a további segítésiben. A szovjet katonák elűzték hazánk földjéről a fasiszta hordákat, dolgozó népűink kezébe vette az ügyek intézését. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy élni tudtunk a szabadsággal. A megyei vándorkiállítás és más tényezőik jól dokumentálják, ho’gy népünk szereti szülőföldjét, cselekvőéin részt vesz a szocializmus építésében. A későbbiekben dr. Boros Sándor a politikai dokumentációs kiállításon bemutatott témakörök lényeges jegyeivel foglalkozott, és méltatta annak az útnak a jelentőségét, melyet a megye ipaira, mező- gazdasága, kereskedelme, szolgáltatása elért, honnan, hová jutottunk az urbanizációban, a közoktatásban, a közművelődésben, a szociálpolitikában, az egészségügyben és a sportéletben. Hangsúlyozta, hogy politikád, gazdasági eredményeink segítségével sokat léptünk előre a tudat formálásában, jól szolgálták a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelést. Végezetül hangsúlyozta, hogy a kiállítás bizonyosan eléri \célját, jól illeszkedik jubileumi ünnepségeink sorába. A tudományos politikai emlékülés résztvevői ezután nagy érdeklődéssel tekintették meg a térképeket, grafikonokat, dokumentumokat és az üzemek szemre is tetszetős termékeit. Az országos tudományos politikai tanácskozás ma) plenáris üléssel fejeződik' be.