Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Sakk Ma kezdődik Salgótarján bajnoksága Kossz szögben a földgolyó Montreálnak. az 1376-os olimpiai Tárosnak úev látszik nines sok szerencséje az emlékérmékkel. Miután a 10 dollároson téves évszám díszeiéi; és az S dollároson valahogy „félresikerült” az olimpiai öt karika, most az új S dolláros sorozatban rossz szögben fekszik » földgolyó. Ami méreg a városnak és az olimpiai rendezőségnek, öröm a szerencsés tulajdonosnak. A gyűjtök ugyanis már most S50 dollárt kínálnak egy ilyen ..félresikerült” emlékpénzért... A városi sakkszövetség rendezésében, ma délután 17 órakor kezdődik Salgótarján 1975. évi városi egyéni bajnoksága. A résztvevők két csoportban küzdenek. Az első csoportban az I. osztályú és a magasabb minősítésű versenyzők, a második csoportban pedig a IL osztálytól alacsonyabb minősítéssel rendelkező játékosok. Várják a rendezők mindazokat, akik kedvet éreznek a sakkhoz. A második csoportban mindenki indulhat! Jelentkezni a helyszínen, a verseny színhelyén, lehet, a Kohász Művelődési Központ melletti ebédlőhelyiségben. *S P O R T = Szélső a kórházból Szoó József: Nincs szerencsém a pestiek ellen Bobby Fischerről..« " — ;,A sakkozás világbajnoka nem szereti a sakkot!”... Legalábbis ezt állította Karpov szovjet nagymester, aki honfitársa Viktor Korcsnoj ellen játszott, azért, hogy melyikük sakkozhasson majd Bobby Fischerrel a világbajnoki címért. És nemcsak, hogy az amerikai bajnok nem szeret sakkozni, de még azt is áhítottá Karpov, hogy — véleménye szerint — nem is áll ki Bobby Fischer „trónjának” megvédésére. Karpov véleménye megalapozottnak tűnik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Fischer 1972. óta nem játszott és úgy viselkedett, mint akit nem érdekel a világbajnokság. önmagát kivéve mindenkit vádol, nem tiszteli a nagymesterek jogait, márpedig csak az a személy viselkedhet így, aki nem szereti a sakkot — állította a szovjet nagymester. Fischer,' aki 1972-ben a szovjet Borisz Szpasszkij legyőzésével Reykjavikban szerezte meg a világbajnokságot, azt követeli; hogy változtassák meg a bajnoki tornát. Az eddigi rendszer helyett a jövőben ne korlátozzák a partik számát és az -legyen a győztes, aki elsőnek nyer tíz játszmát. Azt is követeli, hogy a kihívó legalább tíz a nyolchoz arányban verje a bajnokot, ahhoz, hogy elhódíthassa a címet. A Nemzektözi Sakk Szövetség ellenzi ugyan a Fischer- követelést, de úgy döntött az idei sakkolimpián Nizzában, hogy megváltoztatja a torna Játszmáinak számát. Karpov nem akar úgyszólván végkimerülésig játszani Fischer ellen, mert ez azt jelentené, hogy az győz, aki A nyergesűjfalui Magyar Piscosagyár az őrs**«* egyetlen vegyiszálgyára azonnaii belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. jöjjön dolgozni e Duna menti nagyüzembe Nyergesújfalura ! — Korszerű automatizált, klimatizált üzemek, • — modern vegyipari technológia, — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság, — korszerű munkásszállás. — továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: mindennap 7—14 óráig, Nyergesújfalun (Komárom m.), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu, Pf. 1. ( „fizikailag” erősebb. Ez a torna több mint négy hónapig is elhúzódhatna és vajon kit érdekelne az ilyen végtelen meccs. De a Nemzetközi Sakkszövetség változtatásával sincs megelégedve, mert a szövetség — Karpov szerint — ezzel saját szabályait szegte meg. A fiatal szovjet nagymester azt állítja: — „Ha világbajnok leszek, akár úgy, hogy megverem Fischert, akár úgy, hogy Fischer nem áll ki, nem követem az amerikai példát, amely abból áll, hogy a bajnok nem vesz részt további tornákon.” Karpovra jellemző, hogy az utóbbi három évben vívott 150 játszma közül mindössze négyet vesztett. Mint gyerek tanulta meg a sakkozást apjától és már 19 éves korában nemzetközi nagymester lett A New York Times szerint Bobby Fischer kaliforniai magányában egy új megnyitáson töri a fejét, de közben nagy érdeklődéssel figyel minden moszkvai játszmát. Sorokban Január 25-vel már a pásztói járásban is sor kerül sportköri közgyűlésre. Ezen a napon Béren, Erdőkürtön, Kis- bágyonban, Vanyarcon lesz közgyűlés. Február 1-én Buják, Csecse, Egyházasdenge- jeg és Kálló sportkörénél értékelik a múlt évet és jelölik meg az új feladatokat 1975-re. ★ A Pásztói KSE birkózószakosztálya megtartotta szokásos évzáróját, amelyen megjelentek a nagyközségi tanács, a sportkör vezetői is. Sor került az 1974. év rövid értékelésére, az idei célok vázolására. Majd a jó tanuló, jó sportoló címeket kiérdemelt tanulók díjakat vehettek át. A totó 3. heti ered menye 1. Bologna—Napoli 1 1:0 2. Inter—Torino 1 1:0 3. Juventus—Fiorenl, X 0:0 4. Lazio—Milan 1 3:0 5. Sampd.—Cesena X 0:0 6. Ternama—Roma X 2:2 7, Varese—Lanerossi X 1:1 8. Arezzo—Como 2 1:2 9. Atalanta—Foggia 1 3:1 10. Avellino—Pesoara X 1:1 11. Brescia—Novara 2 0:2 12. Reggiana—Genoa 2 0:1 13. Sambesi.—Perugia +1 X 0:0 14. Taranto—Parma 1 2:0 Kézfogás és autogram A húszas évek legendás bokszolóiának: Jack Demosevnek be kell zárnia New York-1 éttermét, mert a háziúr erősen felemelte az üzletbért. Nos. az ökölvívó veterán barátainak nem kell aasódniok. Demnsev nem hal éhen! Las Ve- easból. a ..sivatagi” kaszinóvárosból iobbnál-iobb aiánlatokat kao évi 50 ezer dollárnál magasabb fizetéssel. A 80 éves Demnsev valószínűleg a ..Frontier” nevű luxusszálló alánlatát fogadia el. amelv óriási iátékkaszinóiának egyik sarkában DemDsev-éttcrmet akar nyitni. A volt vllágbainoknak mást nem kell maid tennie, mint azt. hogy esténként néhány órán át kezet ráz a vendégekkel és autogramokat osztogat. Egy Jellegzetes Szoő mozdulat. Lendül a jobb láb! (Herbst Rudolf felvétele) — Halló megyei kórház? — Igen. Tessék parancsolni! ' — A baleseti osztályt szíveskedjen kapcsolni, Saoó Józseffel szeretnénk beszélni. Pár másodperc szünet. Kedves női hang nyugtat: azonnal szól a betegnek. — Itt Szoó József! Nagyon örülök a hívásnak. Mi újság? — Talán mi kérdezzük. Először is: hogyan jöttél a telefonhoz? — Bicegve, cinkosizma van a lábamon, — Hány napja vagy kórháziban? — Hétfőn volt az öfcvanegyedik nap itt a baleseti osztályon. — Kellemetlen idézni az esetet, de mégis menjünk vissza a múlt év novemberére. Hogy történt a sérülés? — Negyedóra volt hátra. Epilékízam, mert meg is néztem az órát. Tóth András kirúgta a lábam, a híró nem fújt. öt perc, ha eltelt, amikor Marosokkal csapott össze, s gondoltam, én is odamegyek. Sípcsonton rúgott, valahogy a talpamat érte a rúgás. Máig sem tudom, hogy ment ki közülünk a labda, ölbe vitt 1« Nyúlásai Jani bécsi. Még szerencse, hogy a bokámat fogta meg, mert iszonyú fájdalmam volt. Minek tagadjam: a sírás is elfogott. — Azonnal kórházba kerültél? — Még az este behoztak a tott az influenza, nem lehetett látogatná- Még hosszabbnak tűntek a napok. — A fiúk felkerestek? mentem a teraszra, s mini dent láttam. Jól odalátni a salakosra. Egy ember még .távcsövet is ígért, de nem kellett. A szemem jó! — Szóval javul a lábad? — Javul. Képzeld, mikori^ vették a gipszet, olyan volt, mintha nem is az én lábam lenne. Bosszankodom, mert nincs nekem szerencsém a pestiek ellen. A Vasas ellen az arcc-ontom sérült meg — V’dátssal csaptam össze. A Dózsánál Tóth Andris „kény- szerített” pihenőre. Harmadszorra már jobban kell vigyáznom — mondja a jobbszélső, aki nagyon várja már a társakat, a futást, a labdát. Egyelőre azonban pihenni kényszerül a jóbb láb. Viszontlátásra a pályán! — búcsúztunk Szoó Józseftől. i (sz. 1.) kórházba. Törés — hallottam. Az első kérdésem az volt: focizok-e még ezzel a lábbal? Ne féljen, fog még játszani! — nyugtatott meg Szőke Szabolcs főorvos úr. — Gondolom nehéz hetek következtek. — Legnagyobb ellenségemnek sem kívánom a kórházat! Gipszbe került a lábam, s az első héten nagyon nagy fájdalmaim voltak. — Hogyan teltek a napok? — A kórházban mindig nehezen telik az idő. Néztem a tévét, olvastam, megnéztem a vb-sorozatot, aztán beköszön— Fél! Igaz a mondás: bajban derül ki, hogy ki az igazi barát. Jöttek Varga Sanyiéit! Répás Béla, Kovács Pista, Kajdd és a többiek. Nagyon jólesett, a látogatás. — Mikor hagyod el a kórházat? — Ezt nem én döntöm el. Nagyon várom már az áprilist, mert állítólag akkor elkezdhetem az edzéseket. Már nem bánnám, ha tavasz lenne és ott futkároznék a tartalékokkal. — Mit szólsz a Téli Kupához? — Rágtam a körmöm, ki■ ■■■•■■■«■9aaiaaaiiBBaeiaiiaaiaB>s9i!BacBB*aiei9taicaa9BBaBaia9C9S9fai9>Kaas5-!!ai9ci>-;ia;9iE:zBi9SEaiiiaa9g-eaESBSBes Iskolai sport Endrefalvan megteremtik a sportolás lehetőségeit Mi lehet egy ízig-vérig testnevelő tanár célja? A testnevelés megszerettetése, a tehetséges gyermekek felkarolása. Az egészséges életmódra nevelés lehetőségeinek kiaknázása. A cél, a nemes szándék megvalósításában előnyösebb helyzetben vannak azon iskolák testnevelői, ahol van tornaterem vagy tornaszoba és különböző szabadtéri sport- ■ létesítményekkel rendelkeznek. Endrefalva, bár körzeti is kola, testnevelés oldaláról mégis a gyengébben felszerelt iskolák közé tartozik. — 1971. szeptember elsején kerültem az iskolához — magyarázta Kiss Ernő testnevelő tanár —, bizony a helyzet nem a legrózsásabb volt. Nem volt tornaszoba, elfogadható szabadtéri létesítmény. a sportpálya mesz- sze* így jó idő esetén az iskola udvarán tartottuk meg a foglalkozásokat. Rossz időre maradt a tanterem. Kiss Ernő vallotta, hogy az adott körülmények között dolgozni kell, de keresni kell a megoldás lehetőségeit is. — Az iskola vezetésének támogatásával egy salakos sportpályát építettünk, ahol kézi- és röplabdapályát .alakítottunk ki. Ezzel jó idő esetére, megoldódott a foglalkozások lehetősége. Még mindig problémát jelentett téli időszakban az órák megtartása. A fiatal testnevelő elhatározta, hogy az iskolában bevezetik a téli sportágak oktatását. Ha a természet is úgy akarja és van hó, akkor síelni tanítja növendékeit. Sportdélutánokon pedig szánkózni mennek. Az iskola mellett, jégkorongozásra alkalmas területet, vízzel pár centiméter magasan elárasztottak, jégkorongot, botokat vásároltak és a gyerekek kipirult arccal, friss levegőn kergetik a korongot. Három év alatt sportlétesítményekben gazdagabb lett az endrefalvi általános iskola. De ami ennél sokkal fontosabb a gyerekek körében is megnövekedett a testnevelés szeretete. Az adott körülményekből kiindulva elsődleges célom a tömegsport-tevékenység, a testnevelés megszerettetése, fizikailag erős, egészséges ifjúság felnevelése. Ami a minőséget illeti, Kiss Ernőnek nincsen szégyenkezni valója. Klajbán Károly 155 centiméteres eredményével nyerte magasugrásban az úttörő-olimpia járási döntőjét. Kézilabda- csapatuk második helyen végzett. A gyermekek körében népszerű a sportdélután. Ilyenkor télen sakkoznak; asztaliteniszeznek, szánkóznak, síelnek és jégkorongoz- nak az endrefalvi gyerekek. A község vezetői, a szülők látják a testnevelő tanár törekvéseit. Talán ezzel magyarázható, hogy a községi tanács anyagot biztosít egy tornaszoba építéséhez. A szülők társadalmi munkában vállalták a munkálatok elvégzését. Jövő tanévben már tornaszobája is lesz az iskolának. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a fiatal testnevelő, az iskolai sportmunkán túl, bekapcsolódott a falu sportkörének életébe. Vezetőségi tag, a fegyelmi bizottság elnöke, a röplabda, csapat —, mely megnyerte a megyei spartakiád döntőjét — biztos tagja. Sz. F. 7 j NÓGRAD - 1975. január 21„ kedd
