Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Rendszeresebb gondozás9 ápolás, bővülő „szolgáltat«sok" 0| rendelet az öregek napközi otthonaitól Az egészségügyi miniszter új rendeletben szabályozta az öregek^ napközi otthonainak létesítését, működésük felté­teleit, s azt, hogy kik. mi­lyen körülmények között és milyen térítés mellett vehetik igénybe a napközi otthoni gondozást. A régi rendelet szerint az öregek napközi otthonában csak azok kaphattak ingye­nes ellátást, akiknek egyálta­lán nem volt nyugdíjuk, s a gondozásra szorulók többsé­gének viszonylag alacsony jö­vedelem esetén is térítést kel­lett fizetniük. Ez egyre hátrá­nyosabban érintette a nyug­díjasokat. Az alacsony össze­gű nyugdíjak és járadékok emelése miatt ugyanis — a régi rendelet alapján — az utóbbi években már csaknem mindenkinek fizetnie kellett volna a napközi otthoni ellá­tásért. A térítési díjak megál­lapítását ezért az új rendelke­zés — rugalmasan — a taná­csokra bízza, «amelyek az anyagi és a szociális helyzet mérlegelése alapján bárkit mentesíthetnek a térítési kö­telezettség alól. Ugyanakkor az utóbbi,évek­ben jelentősen féjlődtek e napközi otthonok szolgálta­tásai is. A kezdeti törekvések­kel ellentétben ezek az intéz­mények a magukra maradt időg korúnknak már nemcsak klubszerű elfoglaltságot, 1 tar­talmasabb időtöltést és az em­beri kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit jelentik, biztosít­ják, hanem állandó, rendsze­res gondozásukat is. Az öregek napközi ottho­nainak különösen ez a gondo­zási jellege fejlődött sokat az elmúlt években. A korábbi egyszeri étkezéssel szemben ma már a legtöbb helyen reg­gelivel és vacsorával is ellát­ják a rászorulókat. Rendsze­res orvosi felügyelettel óv­ják egészségüket, gondoskod­nak ruházatuk tisztán tartá­sáról, közös kulturális progra­mokat szerveznek számukra, és sok helyen a gondozottak foglalkoztatását is megoldot­ták. Betegségük esetén pedig a lakásukon is meglátogatják és gondozzák őket. Az öregek napközi otthonai­ba való felvétel feltételei az új rendelet értelmében sem változtak. A gondozásra szo­rulók továbbra is a lakóhe­lyük szerint illetékes taná­csok egészségügyi hatóságai­nál kérhetik felvételüket, s csupán azokat nem vehetik fel, akiket családi környezet­ben, vagy — eltartási szer­ződés alapján — otthon ápol­nak. Az új rendelet — az elmúlt évek tapasztalatai alapján el­sősorban az eredményesen működő napközi otthonok gya­korlatban is jól bevált, egyre bővülő, szélesedő „szolgáltatá­sait” foglalja jogi formába. Mindezt a rászorulók, a ked­vezőtlen szociális helyzetben levő és a családi gondozást nélkülöző idős emberek érde­keinek legmesszebbmenő fi­gyelembevételével. Cukorbetegség — gyermekkorban A cukorbetegek száma az utóbbi évtizedekben jelentő­sen megnövekedett. A har­mincas években a teljes la­kossághoz viszonyítva csak 3 ezrelék volt cukorbeteg, nap­jainkban azonban bizonyos országokban már a lakosság 1 —2 százaléka szenved e be­tegségben. A régebbi adatok azt tanúsítják, hogy a cukor­beteg gyermekek az összes cukorbetegek 5,8 százalékát tették ki. Ez az arány azon­ban javult, mert a felnőttkori megbetegedések számának nö­vekedésével a gyermekkori esetek száma nem tart lé­pést. Ez azt bizonyítja, hogy a felnőttkori cukorbetegség kialakulását siettető ténye­zőknek — bőséges táplálko­zás, kényelmes életmód, a stresszállapot gyakorisága — a gyermekkorban nincs je­lentőségük. A qukorbajt az inzulin ne­vű hormon hiánya okozza. Az inzulinhatás érvényesülésekor energiában gazdag vegyüle- tek képződnek, amelyekre a normális sejtműködéshez és az anyagcsere-folyamatbk fenntartásához okvetlenül szükség van. Gyermekkorban még egy sajátos tényező fo­kozhatja az inzulinszükségle­tet: a gyermek fejlődését irá­nyító növekedési hormon el­lentétes hatású az inzulinnal. A gyermekkori cukorbaj­ban előtérben állnak a követ­kező tünetek: magas vércu- korszint, fokozott vizelete'l- választás és cukorvizelés, szomjúság, a bőséges táplá­lék- és folyadékfelvétel el­lenére a gyermek fogy, és a szervezet fokozatosan kiszá­rad. A cukorbajt öröklődő be­tegségnek tekintik. A legtöbb kutató szerint rejtett jelleggel öröklődik, ami azt jelenti; ah­hoz. hogy valaki cukorbeteg legyen, mindkét szülőben benne kell lennie a betegsé­get előidéző anyagnak, de ez bennük nem feltétlen beteg­séget okozó tényező. A rej­tett öröklődést feltételezve tehát valószínű, hogy két cu­korbajos szülőnek a gyerme­ke szintén előbb-utóbb cu­korbeteg lesz. Ha azonban az egyik szülő cukorbeteg, a má­sik nem az, de ő is cukorbe­teg családból származik, el­méletileg a gyermekek fele, gyakorlatilag kb. egynegyede cukorbajos lesz. Ezért az ilye­nek házasságát nem javasol­ják. i Szakszerű kezelés esetén a cukorbeteg gyermek testi fej­lődése az esetek többségében ugyanolyap, mint az egészsé­geseké. Nem tapasztalhatunk különbséget a szellemi fej­lődésben sem, sőt, sokak sze­rint ez a cukorbajos gyer­meknél még fokozottabb, úgy hogy az átlagosnál jobb isko­lai eredményt érnek el. Ha a gyermek kezelése nem kielégítő, nem csupán a testi, hanem a lelki fejlődésében is bonyodalmak támadhatnak: összeütközésbe kerül környe­zetével, személyiségének ki- bontakozása károsodik és túl­zott „betegségtudat” alakul ki benne. A cukorbeteg gyermek pá­lyaválasztásakor betegségét mindig figyelembe kell ven­ni. Fontos, hogy csak olyan pályára menjen, amelyen esetleges rosszulléte sem a sa­ját, sem mások testi épségét nem veszélyezteti. Mivel fon­tos a rendszeres életmód, ne válasszon éjjeli foglalkozást, de váltott műszakot sem. Olyan pálya sem előnyös, amely nagyon éles látást kí­ván (finommechanika, órás­mesterség). A cukorbeteg gyermek gyó­gyulása és emberi fejlődése nagyban azon fordul meg, hogy megkapja-e környezeté­től a szükséges törődést, meg­értést, irányítást. A cukorbe­teg gyermek ellátása összetett feladat, amely sok türelmet kíván a szülőktől, orvostól és a pedagógusoktól egyaránt. Jó üzlet a leves ! Az Egyesült Államokban az nak le. Manhattanban pl. a előételt, főételt és desszertet Fifth Avenue-n levő La Po- felszolgáló hagyományos ven- tagerie vendéglő 15 franknak déalők forgalma megcsappant megfelelő összegért szolgál fel az állandó áremelés miatt. levest. Ugyancsak levessel kí- Ezzel szemben azok az ét- nália vendégeit a San Fran- termek, ahol jó minőségű egy- cisco-i Pót au Feu étterem, tál ételt, esetleg ízletes le- A Stone Soup ebédidőben két vest szolgálnak fel, egyre na- óra leforgása alatt 450 ven- gyobb forgalmat bonyolíta- cTégtiek tálal ízletes levest. Kongresszus élőit Vezetőséget választottak az öntödei munkások Patkókovácg Mátranovákon. —M— 4 íél és a depresszió Aki depresszióra hajlamos, különösen vigyázzon novem­berben és a tavaszi hóna­pokban (márciusban és ápri­lisban). Ebben az időszakban kerül sor a legtöbb öngyilkos­ságra. A Duke University munkatársa, William Zung professzor statisztikája sze­rint nyáron sokkal keveseb­ben akarnak megválni az élettől. Ünnepélyes hangulat, zson­gás, élcelődés. Az öntöde I. pártalapszervezet tagjai het­vennégyen vannak. A vezető­ségválasztó taggyűlésen a kö­zelmúltban 70-en vettek részt. Csaknem zsúfolásig megtöltötték Salgótarjánban a ZIM Művelődési Otthonát. A munka jellegéből adódik, hogy kevés női arcot láttunk a párttagok között. Szürke­öntvényt állítanak elő. Zöm­mel fizikai munkások, a törzsgárda tagjai. Felelősség- érzet, nyugodt bizakodás jel­lemezte az arcokat Cselekvő egyetértés A kongresszusi irányelvek­ről és a szervezeti szabály­zat módosításának tervezeté­ről — az alapszervezet titká­rának betegsége miatt — Sándor Miklós vezetőségi tag tartott rövid vitaindítót. Hangsúlyozzuk. hogy rövid volt, de alkalmas arra. hogy parázs véleménynyilvánítás bontakozzék ki. A vitaindító legfontosabb gondolata: a párttagság egyetért az irány­elvekkel. mely vélemények egyéni beszélgetéseken és a pártcsoport-értekezleteken is kifejezésre jutottak. Az ön­tödében 331-en dolgoznak. Sajátosság, hogy a dolgozók 85 százaléka a környező fal­vakból jár be. Ig.v a munkás­műveltség fejlesztése — miu­tán ingázókról van. szó — számos akadályba ütközik. Ezek leküzdéséért már szá­mos intézkedést hoztak. Ál­talános iskolai tanulmányai­kat a munka mellett ebben a tanévben például 20-an folytatják. A munkások zömét bevontuk a különböző politi­kai és mozgalmi munkába — hangsúlyozta a vitaindítóban Sándor Miklós. Fejlődött az üzemben a szocialista bri- ■gádmozgalom. Az öt évvel ezelőtti kettőről ötre emel­kedett a szocialista brigádok száma. Elmúlt évi vállalásu­kat sikerrel teljesítették, bár a technológia és a munkafe­gyelem megszilárdítása terén számottevő a kimerítetlen lehe­tőség. Világosan megfogal­mazódott, hogy e munkás alapszervezet egyik legfonto­sabb feladata továbbra is, hogy a kongresszusi irányel­vekben megfogalmazott gon­dolatoknak megfelelően vé­gezzék a gazdasági munkát, segítsék a vezetést azon feladatok megoldásában, me­lyektől az életszínvonal emel­kedésének mértéke függ. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az anyag- és ener­giatakarékosságra, különös tekintettel az import anya­gokra. A jövőben a mennyi­ségi mutatók teljesítése mel­lett a minőségi munka kerül előtérbe. Ezzel ellentétes irányba hat viszont, hogy a fluktuáció évente eléri a 15—20 százalékot! A dolgo­zókkal való körültekintő fog­lalkozás bizonyára meghozza eredményét, hiszen az üzemi demokrácia keretei az öntö­dében adottak, ám tarta­lommal kell ezeket megtölte­ni. Az ideológiai tennivalók kapcsán az előterjesztő hang­súlyozta, hogy növelik a követelményeket a párttagok­kal szemben. Fegyelmet, ak­tivitást, a párt politikája mel­letti kiállást, és a megvaló­sításban erőfeszítéseket köve­telnek az alapszervezet( tag­jaitól. Erősödik az alapszer­vezet eszmei, politikai és cselekvési egysége. A szervezeti szabályzat (módosított tervezetével kap­csolatban Sándor Miklós kö­rültekintően indokolta az elképzeléseket. Kiemelten hangsúlyozta a két legfonto­sabb tényezőt: egyrészt növe­kednek a párttagokkal szem­beni követelmények, másrészt a jövőben tovább szélesedik a pártdemokrácia. Hasznos kiegészítések A vitában hatan nyilvání­tottak véleményt. Herczeg István, a nagyüzemi pártbi­zottság titkára a párt belső életének helyzetét, és a ten­nivalókat ecsetelte. A véle­mények, kérések, és a párt reális helyzetelemzésének je­lentőségével ugyancsak fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy a . pár$ ereje akkor növekszik, ha a munkában élenjáró, a közéleti tevékenységtől nem elzárkózó, szakmailag és politikailag jól felkészült dol­gozókkal erősödik. A mennyi­ségi helyett a minőségi szem­léletnek kell érvényesülnie a tagfelvételi munkában! Az Irányelvekkel, a mun­kásosztály vezető szerepének gyakorlati érvényesülésével, (és gazdasági feiadatokkdjlí foglalkozott hozzászólásában Angyal Andor, a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság tagja. A tulajdonviszonyok­kal kapcsolatban érdekes he­lyi sajátosságot vetett feL Salgótarjánban nem a bizsu­boltok és lángossütő bódék szaporítása a feladat, hanem az, hogy a magánszektor el­sősorban olyan szolgáltatási igényeket elégítsen ki, me­lyekre az állami és szövetke­zeti szektornak nincs lehető­sége. Fontos szempontként .hangsúlyozta, hogy a ZIM- ben a munkásokat bevonják a választott testületek mun­kájába, de ettől többre van szükség: növelni kell felké­szültségüket, hogy jól tudják képviselni a dolgozókat. Az anyagmegtakarítás és selejtcsökkentés ' rendkívül fontos kérdéseit taglalta Monostori Ottó, gyárrészleg­vezető. Tavaly selejtcsökken­tés révén több mint 300 ezer forintot takarítottak meg, az idei terv viszont 850 ezer fo­rint. Ennek teljesítéséhez a párttagok példamutatását kér­te. A vitában kifejtette véle­ményét Pintér László. Mizser László és Bolka József. Uj titkári választottak A választás zökkenőmente­sen, a pártdemokrácia előírá­sainak megfelelően bonyoló­dott le. A héttagú vezetőség­be négy új tagot választottak! A titkár személye is változott Egyhangúlag bizalmat sza­vazott a tagság Sándor Mik­lós művezetőnek, aki 1958, óta dolgozik a gyárban. A pártba és a munkásőrségbe 1961-ben kérte felvételét. A munkásőrségben két esztendő óta rajparancsnoki tennivaló­kat lát el. Tagja volt a koráb­bi pártvezetőségnek. A titkár ég a vezetőség megválasztása nyomán a tag­gyűlés tizenegy küldöttet vá­lasztott a nagyüzemi pártér­tekezletre, melyet február el­sején bonyolítanak le. Rozgonyi István iiillillliilMtiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimillHiltliimiiillllllllHIIIIIIIIMllll ..........................mi .......................mnimiiiiiiii..................................................................mim K özösen könnyebb "Pöbb mint két észtén ie- * je annak, hogy a ta­nácstörvény megjelenése után megyénk valamennyi helyi tanácsa és a Hazafias Népfront bizottságai együtt­működési szerződést írtak alá. Az együttműködési megálla­podás szükségességét indo­kolta az új tanácstörvényben a helyi tanácsoknak biztosí­tott, megnövekedett gazda­sági önállósága, a népképvise- let és örtkoirmányzabi jelleg fokozott előtérbe kerülése. De indokolta az együttműködést a szocialista [demokrácia to­vábbfejlesztése, a tanács tö- megkapcsoiatainak erősítése, a lakosság bevonása a tanácsi feladatok meghatározásába, végrehajtásába. Nem utol­sósorban a lakosság szükség­leteinek és igényeinek jobb megismerése, a város-, a kóz- Ségpolitikai tervek megvalósí­tása érdekében a választópol­gárok, a lakosság mozgósí­tása. Az eltelt idő azt igazolja, hogy közösen könnyebb a tanácsok, a népfrontbizottsá- gofc hasznos és gyümölcsöző együttműködést valósítottak meg. Erősödtek és egyre szé­lesebb körűbbé váltak a két szerv közötti munkakapcso­latok, bővültek az együttmű­ködés módszerei, formái. A megyében számos jó példa bizonyítja ezt. Akár Nagybá- tonyban, Homofeterenyén, Nagylócon. vagy Magyamán- dorban vizsgáljuk az együtt­működés. eredményeit, a po­zitív példáik sokaságát lehet felsoro’ni. Még inkább mér­hető az együttműködés ered­ménye a megyeszékhelyen, Salgótarjánban. A legutóbbi választások óta például a ta­nács és a népfront együttmű­ködik a tanácstagi beszámo­lók szór verésében és lebonyo­lításában. Ennek is köszönhe­tő. hogy az 1974-ben meg­tartott tanácstagi beszámo­lók során 3 733 választópol­gár vett részt, és 558-a,n mondtak véleményt a tanács­tag munkájáról, a választó- körzet előtt álló feladattok megvalósításáról. Ugyanak­kor a tanács és a népfront figyelemmel kíséri a beszá­molókon elhangzott közérde­kű bejelentéseik, javaslatok megvalósítását. Üj színfoltja az együttmű­ködésnek, hogy a népfront évente megrendezi a ta­nácstagok, a tanács és a nép­front tisztségviselőinek cso­portos megbeszéléseit. Sal­gótarjániban például rétegen­ként szervezték ezeket a ta­lálkozóikat. Külön az új ta­nácstagoknak, külön a mun­kásoknak, nőknek és a fiata­loknak, hogy e rétegeket érin­tő gondokat a legjobban vi­tathassák meg. A tömeglkapcsolatok erősí­tése, a szocialista demokratiz­mus fejlesztése szükségessé teszik, hogy a lakosság- szé­les körét érintő fejlesztési, kommunális, kulturális és egészségügyi feladatokat meg­határozó tervek megismerte­tésében, végrehajtásának megszervezésében a tanács és a népfront az eddigieknél szorosabb kapcsolatot alakít­son ki. Ez Salgótarjánban ab­ban nyilvánul meg, hogy a népfront a két év alatt több mint harminc témát javasolt a testületi ülésekre. Ilyen a többi között a fiatal értelmi­ség helyzete a városban, vagy a társadalmi munkák előzetes meghatározása, a külterületek kére s' redelm 1 él látót tsá g a, avagy a lakóbizottságoik tevé­kenysége. Ugyanakkor a terü­leti és ágazati tervek kidolgo­zása' során a tanács kikéri a népfront véleményét, ami a lakosságtól szerzett informá­ciókon alapszik. Így szinte minden tanácsrendelet kidol­gozásában megtalálható a városkörzetek dolgozóinak véleménye, javaslata. Ezért is van az, hogy Salgótarjánban az elfogadott határozatokat a népfront aktivistái széles kör­ben ismertetik, magyarázzák, segítik megvalósításukat. A városfej le-ztés, -szépítés, a közérdekű javaslatok meg­valósításának egyik legfonto­sabb forrása, a lakosság ön­zetlen társadalmi munkája — állapítja meg az együttműkö­dési szerződés." Kimondja, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a Hazafias Nép­front folyamatosain szervezi a Húszezer munkanapot Salgó­tarjánért mozgalmat. Ez a tevékenység kiemelkedő a vá­rosban. Csupán 1973-ban 25 638 fő kapcsolódott be a mozgalomba, s végzett társa­dalmi munkát. Ezzel 247 747 órát töltöttek el. ami 30 863 munkanapnak felel meg, és az eddig elvégzett társadalmi munka értéke csaknem 47 millió forint! A népfront részt vállal a társadalompolitikai felada­tok megvalósításában, a tár­sadalom egyes rétegeit érin­tő párt- és kormányhatáro­zatok végrehajtásában, részt vesz a lakáselosatás társadal­mi ellenőrzésében. A tanács munkája szám- pontjából igen fontos a lakos­ság véleményének kikérése, megismerése. A szoöial'sta demokratizmus érvényesítési lehetőségének megteremtése érdekében a népfront városi, városterületi bizottságai la­kóterületi gyűléseket, vtafó- rumokat hívnak össze. Most februárban például a Szülők parlamentjét már harmad­szor szervezik meg. Ugyanak­kor azt is biztosítják, hogy a tanács tisztségviselői, a szak­igazgatási szervek vezetői ezeken az összejöveteleken tájékoztassák a lakosságot, a tanács munkájáról, terveiről, az időszerű várospolitikai feladatokról. Rendkívül sokoldalú. s gyümölcsöző az együttműkö­dés a Salgótarjáni városi Ta­nács és a Hazafias Népfront bizottságai között. Folytathat­nánk a sort a lakosság szo­cialista szellemű nevelésevei, a hazafias tudat erősítésével, azzal, hogy közösen tevé­ken,ykednok a művelődéspo­litikai célkitűzések megvaló­sításában, a honismereti moz­galom fellendítésében egé­szen a jogpropaganda-tevé­kenységig. Valamennyi hasz­nos és fontos munka. E gy- eredményes együtt­működésnek is van­nak tanulságai. Éppen ezért most arra törekednek, hogy bővítsék ezt az együttműkö­dést. A népfront szeretné el­érni, hogy a lakóbizottságok együttes működését biztosít­sák a városban. Szeretnék el­érni, hogy a népfrontbizotísá- gok vezetőinek legyen joguk a tanácstagi alap felhasználá­sába is beleszólni. Közös ösz- szefogásra van szükség a kör­nyezetvédelmi munkában, és még sok mindenben, S. L. NÓGRÁD - 1975. január 18., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom