Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

Kádár János fogadta Josef Kempny-t A CSIil* küldöttségre elutazott hazánkból Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Josef Kern jny, Csehsiiovákla Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására január 14—16. közütl tartózkodott Magyaror­szágon A, Központi Bizottságban Németh Károlyal. az MSZMP Politikai Bizottságának tág­jává’. a Központi Bizottság titkárával folytatott megbe­szélem során áttekintették a gazdasági építőmunka kér­déseit. megvitatták a két or­szág közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeit, es véleményt cseréltek a nép­gazdaság tervezésének és irá­nyításának rendszeréről, va­lamint a KGST-ben f >lvó együttműködés időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen, amely elvtársi légkörben és az együttműködés elmélyíté­sére irányuló törekvés szel­lemében zajlott le, csehszlo­vák részről részt vett Vladi­mir Micka. a Központi Bi­zottság gazdasági osztályának vezetője, Rudolf Netik, a ke­letszlovák kerületi pártbi­zottság titkára és dr. Mora- vec budapesti csehszlovák nagykövet; magyar részről: Párdi Imre, a KB gazdaság­politikai osztályának vezető­je és Káplár József, a KB gazdaság-politikai osztályá­nak helyettes vezetője. Jo­sef Kempny és kísérete el­látogatott Székesfehérvárrá a Videoton-gyárba, ahol a gyár vezetői tájékoztatást ad- . tak a gyár fejlesztésével kap­csolatos kérdésekről. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta J. Kempnyt, a CSKP KB elnök­ségének tagját, a KB titkárát. Josef Kempny és kísérete csütörtökön gépkocsival el­utazott Budapestről. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Párdi Imre, a KB osztályvezetője. Káplár József, és Szűrös Mátyás, a KB osz­tályvezető-helyettesei búcsúz­tatták. Jelen volt dr. Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) Ebben a hónapban Kormány alakul Angolában Álvórban szerdán este a portugál kormány és a három angolai felszabadítasz mozgalom képviselői ünnepélyes aktus keretében aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmé­ben Angola 1975. novemberében független állam lesz és en­nek kimondásáig az aláírók biztosítják az átmenetet. A te- leviz'ó egyenes adásban közvetítette, amint Portugália ré­széről Francisco da Costa Gomes elnök, a három felszaba­dj tási .szervezet nevében pedig Agostlnho Neto (MPLA), Roberto Holden (FNLA) és dr. Jonas Safimbi (UNITA) az egyezményt aláírta. Ennek értelmében Angolát az átmeneti időben egy 12 tagú kormány vezeti, amelynek élén a négy aláíró fél képviselői állnak. A kormány e hónap végén lép tisztségébe. A választásokat ez év októberének végén tart­ják, ezeken viszont csakis a három felszabadítás: szervezet jelöltjei indulhatnak A portugál kormány és a három angolai felszabadítási nibzgalom képviselői között ALvorban szerdán este aláírt megállapodással a felek nem­zetközi szerződésben vállaltak kötelezettséget arra, hogy 1975. november 11-ón bizto­sítják Angola függetlenségét és népének önrendelkezési jo­gát. A portugál demokratikus ©Kőknek, a fasizmust megdön­tő fegyveres erők mozgalmá­nak (MFA) és az Angolai Né­pi Felszabadítási Mozgalom­nak (MPLA) Angola valóban forradalmi felszabadítási szer­vezetének az elmúlt időszak­ban sikerült meghiúsítaniok a jobboldali neokoloniali&ta erőiknek azt a kísérletét, hogy saját céljaik szolgálatába azonnal kikiáltsák a volt por­tugál gyarmat „függetlensé­gét”. Megakadályozták annak közvetlen veszélyét, hogy a szélsőségesen reakciós, fajül­döző feihértelepesek rhodesiai mintájú hatalomátvételt hajt­sanak végre és folytassák lé­nyegében gyarmati uralmukat. A portugál fegyveres erőket szakaszosan vonják ki az af­rikai országból, nem pedig egy csapásra: ez azért fontos, mert az MFA katonáinak an­golai jelenléte ma azoknak az angolai demokratikus, haladó erőiknek kedvez, amelyeknek még idő kell ahhoz, hogy fel­készüljenek a függetlenség el­nyerésekor rájuk átruházandó politikai, gazdasági és katonai hatalom gyakorlására. Az an­golai népi erők, mindenek­előtt az Agostinho Neto ve­zette MPLA, olyan országot akarnak, amely nemcsak jo­gilag független Portugáliától, hanem megszabadul a portu­gál és a nemzetközi tőkés mo­nopóliumok uralmától is. A másik két angolai szerve­zet, az Angolai Nemzeti Fel­szabadítása Front (FMLA) és a Nemzeti Unió Angola teljes függetlenségéért (UNITA) pol­gári platformon álló mozga­lom. Az UNITA-t szoros szá­lak fűzték a gyarmatosító, fa­siszta portugál hadsereghez: az FNLA-t ugyian támogatják bizonyé« népi erők, de a szer­vezetben igen nagy egyes gyarmatosító és angolai tőkés csoportok befolyása. Az FNLA és az UNITA mégis olyan politikai és ka­tonai tényező Angolában, amellyel a baloldali erőknek a jövőben is számolniuk kell Az alvori megállapodás az Angola jövőjét különbözően elképzelő áramlatok kompro­misszumának a történelmi ha­ladás szempontjából pozitív eredménye. (MTI) Kommentárok M^gkülönhö/t téi> A Belga KP újságja, a Le Drapeau Rouge megállapítja; a Szovjetunió teljességgel ért­hetően járt el. amikor vissza­utasította az amerikai kong­resszus által szabott önkényes feltételeket. „Azok a kom­mentárok” akik a Kreml po­litikájában állítólag bekövet­kezett. isten tudja milyen vál­tozásokról közölnek találgatá­sokat, jobban tennék, ha in­kább azokra a jelenségekre fi­gyelnének fel, amelyek az amerikai vezető körök agresz- szivkásának növekedését ta­núsítják — írja a belga kom­munista lap. — Azok az ame­rikai manőverek ugyanis, amelyek a Szovjetuniót a ke­reskedelmi szerződés felfüg­gesztésére kényszerítették, más súlyos fejleményekkel Í6 egybeesnek, például az olaj­termelő arab országokhoz in­tézett fenyegetéssel, amelyet Kissinger tett és Ford meg­erősített, s amely szerint az Egyesült Államok kész a ka­tonai beavatkozásra is, egybe­esnek az amerikai külügymi­niszternek az olasz és a fran­cia baloldal megerősödése mi­att tett figyelmeztetéseivel, a Fehér Ház urának a világban betöltött amerikai vezetősze­repére irányuló lépéseivel, a Washington által Hanoihoz in­tézett fenyegetésekkel, az amerikai hetedik flotta had­mozdulataival. ★ Az Unttá, az OKP lapja ve­zércikkében az egyoldalú és teljesen alaptalan amerikai politikai követelések számlá­jára írja a szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény fel­bontását és rámutat, hogy a felelősség ezért a súlyos fej­leményért teljes egészében az amerikai törvényhozás bizo­nyos köreire hárul. Ezek a körök a legkülömbözőibb mó­don akadályozni igyekeznek a szovjet—amerikai együttmű­ködés haladását, követeléseik olyan ügyekbe való beavat­kozást jelentettek, amelyek teljes egészében és kizárólag a szovjet állam hatáskörébe tar­toznak. „Egyetlen ország sem, amely függetlennek mondja magát, egyezhetett volna bele ilyen feltétetekbe. Még ke­vésbé a Szovjetunió” — írja. Az enyhülés, békés egymás mellett élés, nemzetközi gaz­dasági együttműködés ma fontosabb, mint valaha — mutat rá a továbbiakban az Unitá. — De helytelen és ve­szélyes lenne azt gondolni, hogy ez az út magától értető­dően kínálkozik, s, hogy a világ időszerű problémái szin­te automatikusan hozzák ma­gukkal a nemzetközi együtt­működés újabb 6 újabb .térhó­dítását É’et a táborban Etiópia ébren Végelgyengülés, végelgyen- egyelőre csak a tehetősebbek gülés, végelgyengülés ... sora- zsebe bírja, a szegényebbek koznak egymás után a kórla- el sem jutnak a kórházig, pokon. A dessiéi kórház igaz- Külön kell fizetni a vizsgá- gatója, dr. Zaraj rakja elém latot majd a gyógyszert, ,s őket. ha beutalják, a kezelést és a A kórház folyosóján beszél- kórházi ágyat. Egy napi kór- gecünk. Aránylag korszerű házi ápolás a legalacsonyabb egészségügyi intézmény, tíz szinten is legalább öt dollár­éve épült, s amire itt büsz- ba került. Egy munkás ötnapi kék, már etióp orvos igazgat- keresete. ja. A múlt évi tragédiára a kórházi „vizit” alkalmá- fordítva a szót, drámai jele- val eljutunk az alagsorba is. neteket idéz. Elgyengült anya a lejárónál csaknem beleüt- ölében hogyan halt > meg az közöm a fal mellett oszlopban alig néhány hónapos csecse- sorakozó szójabablisztes zsá- mő, a vízért könyörgő két- kokba. A zsákokon felírás, jól ségbeeselt tekinteteket, wiha láthatóan: az UNICEF külde- (vizet, vizet) hörögték százak ménye. És a dátum: 1973. jú- és ezrek elhalóan, szerte az Husi utakon. És víz egy csepp sem — De hisz’ ez már több, volt. A város kútja! kiapad- mjnt egy éve érkezett — né- tak. S amikor végül a világ ^ek kérdően a direktorra, tudomást szerzett a tragédiá- — Sajnos, igen — válaszol- ról, s igyekezett az éhezők se- ja. itt felejtették. Ide hozták, gitségére sietni, még az sem hogy majd szétosztják, aztán jutott el a szerencsétlenekhez. az isten nem gondolt vele töb- Ma már mindenki beszéli, bet. Mi meg nem szólhatunk, hogy a császár cinkosai az — Mennyi lehet? ide szánt élelmiszert és ruhá- — Húsz-huszonöt mázsa, zatot már Dzsibuti kikötőjé- Hány ember életét menthet- ben elpanamázták, azaz egy- te volna meg! — ezt magam- szerűen eladták. ban mondom már, nem han­Járjuk a kórház termeit, gosan, de érzem, hogy dr. közben betegek érkeznek. Zarájban hasonló gondolatok Nem beutalással, a maguk fordulnak meg. szándéka szerint. Itt nincs A szárazság sújtotta tarto- SZTK, se körzeti rendelő. Mi- mányban most már javában előtt vizsgálatra engednék folyik a rehabilitációs mun- őket. már a bejáratnál le kell ka. Táborokba gyűjtötték azo- szurkolniuk egy-egy etióp dől- kát, akik túlélték az éhinsé- lárt, Ez a belépő. így hát get. Most ott éldegélnek, öt 2 NÖGRAD - 1975. január 17., péntek tábor is működik a környé- Közben motyogó férfi áll Fen. meg előttünk. Rólunk tudo­A szögesdróttal elkerített mást sem vesz. Valamit má- területre fából ácsolt kapun niákusan ismételget, de értel- lépünk be. Belül elszórtan ba- met még amharául tudó kísé- rakkok, valamennyi fából. Az rőim se vesznek ki szavaiból, erős napsütés, meg a gyakori Megzavarodott, sajnos, nem ő eső alaposan megbarnította az egyedüli. Belőlük már alig- őket. Mindez úgy fest, mint- ha tudunk új embert faragni ha koncentrációs táborban — mondja a tábor igazgató­járnánk, de a különbség lé- ja. Egy másik barakknál vi- nyeges: itt az élet van újjá- lágtalanok csoportja, traho- szúletőben. Járjuk a tábor másak. barakkjait. Megszólítom az Majd fölöttünk helikopter egyik fiatalembert. Nevét berreg el hatalmas zajjal. Vi- kérdem. s csak néz bambán, szi a magot, az élelmet és a Azt, hogy hová való — üres rovarirtó szereket. Oda, ahová tekintet a válasz. S hogy ho- már út sem vezet, ahová a gyan érzi magát, de csak néz madár se igen jár. De a se- egykedvűen, bambán. Mintha gítség eljut. Néhány nappal fel sem tudná mérni, mi tör- ezelőtt kép villan fel az em- tént vele. Csak van, létezik, lékezetemben. Amikor a fő- A tudat nélküli vegetáció városban, egy kültelki raktár­formája. Teste épülőben, lé- ban nagykövetünk a magyar lekben mindörökre sérült. nép ajándékát adta át az Etióp Hányán laknak itt? — Ta- Vöröskeresztnek. Milyen jó Ián ötszázait — válaszolja a vol\ látni a Hungary feliratú tábor vezetője, etióp felcser, ládákat, s a ládákban a kon- Eredetileg ötezernél is többen terveket és a különféle bébi­lehettünk. Közben azonban ételeket. sokan „eltávoztak”, pontosab- Wolloban aratnak. Vágják a ban elvitték őket. teffet. amiből majd a kenyér M . ? *esz’ es°s évszakban bősé­0 ‘ , ' ges csapadék hullott. Így hát Vidékre. Valamelyik te- meglehetősen jó termés vár- lepűlesre, vagy épp üres te- ható. Az éhhalál képében já- rületre. Kaptak földét, meg ró kaszás azonban korántsem pénzt is hozzá, hogy igás jó- fújt még takarodót. Olvasom, szagot vehessenek. így talán most más tartományokba tet- könnyebb lesz nekik újra kéz- te át működési területét. Oga- deni az életet. den vidékén, Hararban 250 Az egyik barakk előtt sür- ezer embert fenyeget az éh- gés-forgás. inség. És nagy a szárazság — Most készítünk elő egy Danakil-földön is. újabb szállítmányt, Valkó Mihály Újjászervezték a volt megyei kiegészítő parancsnokságokat ' A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatója Az államigazgatás korsze- rűsítéiének részeként a ma­gyar néphadseregben — a volt megyei kiegészítő pa­rancsnokságok átszervezésé­vel — az elmúlt esztendő vé­gén megalakultak a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságok — tájékoztatta az újságíróitat a néphadsereg központi klub­jában Szűcs Ferenc vezérőr­nagy, a vezérkari főnök he­lyettese. Elmondotta, hogy az új pa­rancsnokságok — mint a Ka­tonai igazgatás területi szer­vei — az államigazgatás rendszeréhez igazodva vég­zik a katonai igazgatással, a honvédelmi kötelezettséggel, a hadkiegészítéssel, valamint a területvédelemmel összefüg­gő feladatokat. A megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságok ille­ték essége és hatásköre — a honvédelmi kötelezettséggel összefüggésben — a lakosság széle® körét érintik: irányít­ják a hadköteles korba lépő állampolgárok összeírását, katonai nyilvántartásba véte­lét, és a szolgálatra való al­kalmasságuk előzetes megál­lapítását, vezeti a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos katonai nyilvántartásolcat, szolgálatra készítik elő a sor­köteleseket stb. Az új pa­rancsnokságok hatásköre és feladata a volt megyei ki­egészítő parancsnokságokhoz viszonyítva sok tekintetben módosult, illetve új felada­tokkal bővült: új szervezetükben ellát­ják a területvédelemmcl összefüggő feladatokat, s végzik az állami népesség- nyilvántartáshoz kapcsolódó katonai nyilvántartási teendő­ket. A sorkötelezettségről szól­va a vezérőrnagy rámutatott: a sorkatonai szolgálat teljesí­tése nem egy esetben nagy megterhelést ró mind a bevo- nulóra, mind annak család­jára. A róluk való fokozott gondoskodás nyilvánul meg a párt és a kormány külön­böző határozataiban, amelyek a bevonultak érdekeit hiva­tottak szolgálni. Családi se­géllyel támogatják például a sorkatonák ellátatlan hozzá­tartozóit, s ennek összege fo­lyamatosan növekszik. A hon­védelmi miniszter arról ren­delkezett, hogy a nős és csa­ládos sorkatonákat — lehecő­Aki túlélte a szárazság ok >/J éhínséget. (Következik: A danakil sivatagban) ség szerint — az állandó la­kóhelyükhöz közel eső csa­pathoz kell bevonultatni, s ugyancsak a miniszter ren­deleté alapján ma már a le­szerelő sorkatonák jelentős része 1000—2400 forint közöt­ti egyszeri leszerelési segély­ben részesül. A kormány né­pesedési politikájának meg­valósítását is szolgáló továb­bi paragrafus: azokat a sor­köteleseket, akiknek két vagy több gyermekük van, egy- esztendös szolgálat után külön kérelem nélkül is leszerelik. — A magyar néphadsereg parancsnoki állománya min­dent elkövet, hogy segítse a sorköteleseket az életre való felkészülésben — folytatta a vezérőrnagy, a szolgálat-ha­lasztási rendszer nagy gond­dal hangolja össze az egyén, a társadalom, a népgazdaság és a honvédelem érdekeit, arra törekszenek, hogy a szakmunkástanulók — a középiskolába járók be­vonulásuk előtt befejez- , hessék tanulmányaikat. sőt, a lehetőség határain be­lül a kellő gyakorlati ismere­teket is megszerezzék. Az egyetemi, illetve a négyéves képzési idejű főiskolák hall­gatói sorkatonai szalgálatukat megosztva teljesítik, részint tanulmányuk megkezdése előtt, részint diplomájuk kéz­hezvétele után. — A bevonuló fiatalok mind magasabb képzettség­gel rendelkeznek, ez a had­sereg számára is kedvező, Csaknem egy harmad u knak azonban nincs szakképzettsé­ge. Az ő további életpályájuk meghatározását segíti az a le­hetőség, hogy katonaidejük alatt 38 szakmában szerezhetnek képesítést. A sajtó tájékozta tán szó esett a tartalékos hadkötele­sekről is, azokról, akiket —• korábban rendfokozatuktól függően — 50 vagy 60 éves korukban bocsátanak el ün­nepélyesen a hadköteles állo­mányból. Évente sok ezer azoknak a tartalékosoknak a száma, akik az új haditechni­ka megismerése céljából — továbbképzésre, vagy néhány napos gyakorlatra vonulnak be. A tartalékosok családja, hozzátartozói a kormány ren­delkezése szerint olyan bér­ben, vagy segélyben részesül­nek, amely nagyjából azonos a bevonuló fizetésével. (MTI)------------------------------------/ C sou En-laj állapota Csou En-laj kínai minisz- terelnök nyolc hónap leforgá* sa alatt szerdán hagyta él harmadízben azt a pekingi kórházat, ahol közelebbről meg nem határozott betegsé­gével ápolás alatt áll. Az Üj Kína hírügynökség a csütörtökre virradó éjjel az első helyen említette Csou En-laj nevét. Azok között, akik részt vettek a január 9- én elhunyt Li Fu-csun mi­niszterelnök-helyettes teme- tésán. A kormányfő 1974. május 9_e óta — a mostani temetést leszámítva — két ízben volt látható a nyilvánosság előtt: először július 31-én — a népi "elszabadító hadsereg napjá­nak tiszteletére adott parla­menti fogadáson, majd októ­ber 1-én, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett banket­ten. Eközben viszont a kór­házban (vagy inkább szana­tóriumban) az idelátogató külföldi notabilitások egész sorát fogadta. Csou En-laj fáradságos u'otokolltevékenységére a je­lek szerint továbbra is fönn­áll a zárlat. A május 9-ét megelőző időszakkal ellentét­ben nem jár ki a pekingi repülőtérre, hogy állam- és kormányfőket fogadjon, s ugyancsak nem szerepel vendég'ásóként a tiszteletükre adott díszvacsorákon. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom