Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
Az 'A magas hőmérséklet a szövetekben akkor okoz károsodást, ha a szöveteket a biológiailag „kritikus hőfoknál” magasabb hőmérséklet éri. Égési sérülések általában elsősorban a bőrt érik. Arány* lag ritka az olyan égési sérülés, amelynél a mélyebb szövetek — izmok, csontok — közvetlenül károsodnak. Ezért, amikor égési sérülésekről beszélünk, elsősorban a bőr égésére gondolunk. Ha átgondoljuk, hogy a bőr hányféle fontos feladatot tölt be a szervezet megvédésében (kiszáradás elleni védelem, hőszabályozás, fertőzés elleni védelem, a külvilág érzékelése. a szervezet mechanikus védelme), akkor érthetővé válik, hogy kiterjedtebb, súlyosabb sérülése az életet veszélyeztető állapothoz vezet. Ha a bőrfelület nagy része (több mint 75—80 százalék) égéstől súlyosan sérült, akkor a halálos kimenetel — a jelenlegi gyó/ító lehetőségeinket figyelembe véve — elháríthatatlan. Hőégést okozhat bármely magas hőfokra hevített közeg, amely sugárzás által, vagy a testfelszínnel közvetlenül érintkezve fejti ki hatását. A forró szilárd testek, folyadékok és gőzök hatása igen súlyosan károsítja a szervezetet. A lángok vagy közvetlenül érik a testet, vagy előbb a ruházat gyullad meg és annak lángja éget. Különösen súlyos az égési sérülés, ha a ruha égő folyadékkal (petróleum. benzin) átívódott. A égési sérülés következményében szerepet játszik az is, hogy a megégett ember milyen ruházatot viselt a sérülés bekövetkezésekor. Lefor- rázásnál a szoros férfiruha átnedvesedve, a test felületére rátapad és nagyobb kiterjedésben okoz súlyosabb égési sérülést. Az elálló női ruházatról a folyadék könnyebben lefolyik., Lánghatás esetén a nők szellős ruházata köny- nyebben kap lángra, mint a férfiak szorosabb, a testre jobban ráfekvő ruhája. A lánggal való érintkezésnél leginkább a test kiemelkedő és így a lánghatással jobban érintkező részei károsodnak. A szoros ruhával fedett bő" égés rön úgyszólván nem látható égési sérülés. A hő okozta szöveti károsodás súlyossága függ: a hő fokától, a hőhatás tartamától és az égett felület milyenségétől. Egyes anyagok (zsír, olaj) magasabb hőkapacitásuk folytán rövidebb idő alatt nagyobb kalóriamennyiséget adnak le, s így súlyosabb sérülést okoznak. Például: a forró gőz magas, rejtett kondenzációs hőjénél fogva súlyosabb égést okoz, mint a forró víz. A magasabb hőkapacitású anyagok huzamosabban tapadnak a bőrfelülethez, lassabban párolognak, így hatásuk is hosszabb ideig tart. Az égési sérülés mélysége szerint több fokozatot különböztetünk meg. Elsőfokú égésnél a bőr élénkpiros lesz, a bőr a felszínéből enyhén kiemelkedik és fájdalmas. A fájdalom és a pír néhány óra alatt eléri tetőfokát, a bőr eh simul, fénylő lesz. A másodfokú égést jellemzik a piros alapon kifejlődő hólyagok. A sérülés után azonnal, vagy néhány óra múlva kisebb- nagyobb hólyagok keletkeznek, amelyek tiszta, szalmasárga savóval teltek. A hólyagok növekedésük következtében egyre feszesebbek lesznek, majd maguktól, vagy dörzsölés hatására megrepednek. A másodfokú égés területe duzzadt, igen fájdalmas. A harmadfokú égésre a szövetelhalás jellemző. A felületes harmadfokú égésnél az elhalás a bőrre szorítkozik, a mélyebbre terjedő elhalásban a bőr alatti kötőszövet, zsírszövet, esetleg izmok és egyéb lágyrészek is elhalnak. A negyedfokú égésre az jellemző, hogy az elhalás a bőr alatti szövetekre is kiterjed, részben vagy egészben elpusztul az izomszövet, az ízületek, a szalagrendszer és a csont. Az égési sérülés súlyosságának meghatározásakor nagyon fontos részlet az égett terület nagysága., melyet a testfelület százalékos arányában szoktunk megadni. Az égésnek az egész szervezetre való hatása szempontjából kevésbé súlyos a kis felületet érő égés, még akkor is, ha például valamely végtagrész teljes elszenesedésével jár is. Az égés súlyossága elsősorban az érintett bőrfelület nagyságától függ. Általában már súlyosnak nyilvánítjuk azt az égést, amely a bőrfelület 15— 20 százalékán vezetett elhaláshoz és nagyon súlyos, ha a bőrfelület 30—50 százalékán van ilyen elváltozás. Az elsősegélynyújtó ténykedés meghatározza a beteg későbbi sorsát. Az elsősegélynyújtás célja a sebek az orvosi ellátásig a fertőzéstől való megóvása. A sérült felszínt steril gézzel, vagy ruhával kell befedni. Tilos a sérültet olajjal, \zsírral, kenőcsökkel kezelni!! Nagy testfelületre kiterjedő égésnél leghelyesebb a sérültet steril lepedőbe becsavarni. Fontos, hogy a sérültet lehetőség szerint a sérüléstől számított két órán belül kórházba kell szállítani. A szállítás előtt nagyobb kiterjedésű égések esetén erős fájdalomcsillapító adása szükséges. A Végtagsérüléseknél a hőhatás megszűnte után a sérült testrészt hideg, vagy jeges vízbe is márthatjuk. Hatására a hólyagképződés elmaradhat, s a hideghatás a fájdalmat is enyhíti. A csapvíz vagy kút- víz bakteriális fertőzöttsége oly csekély, hogy e szempontból elhanyagolható. A hűlést 15—20 percig kell folytatni. Dr. Thassy Gábor Madzsar József Kórház sebészeti osztálya A téli idény alatt a sonkoly kiolvasztásával minden méhész igyekezzen! Téli időben a műlépkészítő üzemek — a több munkaidőre való tekintettel — gyors, jó munkával készítik el a beküldött viaszból a műlépet. A sonkoly osztályozásával különböző minőségű viaszt nyerhetünk, ami a felvásárlásnál javunkat szolgálja. A kereteket szegezzük öíz- sze, lyukasztás után azonnal dróthálózzuk. Fenyő- és puha fából készült kereten fúrt lyuk néhány nap alatt záródik, és kellemetlen, ha már a kilyukasztott kereteket újra lyukasztani kell. Jó, ha ilyenkor segítség van, aki a hálózást a lyukasztás után azonnal elvégzi. Több méhész eltüzeli az öreg, de még jó keretléceket. Magam is ezt tettem évtizedekig. Az elöregedett, vagy hibás lép kivágása után a keretlécet vizsgáljuk meg. Amelyik használható, azt újra hálózzuk. A molyrágott, elszuvasodott, elöregedett, rozoga keretléceket égessük el. Nagyobb — 80—100 családos — méhészetben évenként legalább 4— 500 darab új keret építésére számítva, csak a keretlécre 2 —3000 forint a kiadás. Ezért jó, ha miijei több öreg keretet, vagyis lécet újra használhatunk. Az ilyen kereteket, illetve keretléceket éles kapa- róvassal tisztogassuk meg a rászárqdt anyagoktól. Ha a kiolvasztott lépet nem kívánjuk feldolgoztatni, azt elmondhatjuk, ugyanakkor tetszés szerinti mennyiségben és méretben vásárolhatunk. Igen jó műlép kapható a balassagyarmati ÁFÉSZ magboltban, valamint a salgótarjáni piactéri ÁFÉSZ felvásárlótelepen. A műlép minősége nem mindig kifogásta lan. A szakcsoportok a téli hónapokban tartsanak minél több összejövetelt! Értékeljék az elmúlt év tapasztalatait. Igen hasznos, ha a csoport tagjai közül 1—1 jártasabb, nagyobb gyakorlattal rendelkező méhész ismerteti azt a témát, amit a tagok kívánnak. Még hasznosabb, ha egy szakelőadót hívnak meg, aki nagyobb tudással és gyakorlattal rendelkezik, és kellő tájékoztatást ad a csoport tagjainak. A közelben ilyen szakelőadó Kolompár István balassagyarmati méhész. Kolompár méhésztárs kiváló anyanevelő, lépesméz- termelő és nagy jártassággal bír a méhmérgezések alkalmával szükséges eljárások lefolytatásában. Ez utóbbira mind több esetben szükségünk van, mivel repülőgépekről, nagy erejű, erős teljesítményű földi gépekről állandóan permeteznek a gazdaságok. Erről a méhészt, vagy egyáltalán nem értesítik, vagy késve tudja meg. A pusztítás bekövetkezik, és a méhész az eljárások ismeretének hiányában, jogos követelésétől elesik: Ezenkívül perköltségi, bírósági illetékek növelik a kárát. Sok egészségügyi felelős sem ismeri az ezzel kapcsolatos eljárásokat. Télen kevesebb vitamindús ételt fogyaszthatunk. Propagáljuk a méz’ fogyasztását, amiben sokféle vitamin és ásványi anyag van! Az idei rossz termés nem teszi lehetővé a termelőtől való vásárlást. De az élelmiszerboltokban is kapható jó méz. Teljes ütemmel épül az új P PC-üzem A petrokémiai fejlesztési program szerves részeként épül Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátnál az új PVC-üzem, amely a tervek szerint 1977-ben kezdi meg a termelést. Ilyen nagy volumenű építkezés négy év alatt hazánkban még nem valósult meg. Az építkezésben közreműködő tíz tervező-, öt generálkivitelező, továbbá tizenöt egyéb építő- és szerelővállalat szakembereinek összehangolt munkát kell végezni - ök. A gépek és berendezések harmincöt hazai gyárból és öt nagy külföldi vállalattól érkeznek. Az építkezés irányítására a Borsodi Vegyi Kombinát beruházási igazgatóságot hozott létre. Az építkezés földmunkái már nagyrészt befejeződtek. Elkészültek az utak, a csatornák, s ugyancsak befejeződött a munkásszállás céljaira szolgáló kétszáz lakás építése. A technológiai létesítmények közül elkészült az egyik csarnok, s folyamatosan dolgoznak a különböző üzemcsarnokok éjpitésén és vázszerelésén. Jelenleg a különböző építőipari vállalatok kilencszáz, a szerelő-technológiai vállalatok mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztatnak. Az elkövetkező hetekben a szerelővállalatok lényegesen növelik majd létszámukat. Az év végéig több mint kétmilliárd forint értékű berendezést és gépet kell beépíteniük, készre szerelniük. Az 1975. esztendő tehát „kulcsév'’ a PVC III. építésében. Az új gyár az 1977- ben kezdődő próbaüzem után évi százötven tonna PVC-t száztízezer tonna klórt és százhuszonnégyezer tonna marónátront ad majd a népgazdaságnak. K. I. 6 NÖGRÁD - 1975. január 16., csütörtök ,,/To/ vagytok ti régi játszótársak... ” Dezső Amerikából. Ez Pásztor Ferenc szerkesztő-riporter hétrészes tévésorozatának ma este látható darabja, amelyben hajdani salgótarjáni iskolatársait szólaltatja meg. Akikből javakorabeli, deresedő hajú férfiak lettek, de egy-két kivétellel azóta is megmaradtak salgótarjániaknak. A lakatosokról az üzemvezetőről, a kovácsról, a gyárigazgatóról, a pilótáról és a tudósról, a TIT jelenlegi főtitkáráról szól a sorozat. Emberi sorsok villannak fel, de közben megismerkedhetünk — ha nem is éppen mi, hanem a városunkat még nem ismerő, tévénézők milliói — az új, megváltozott, modern arculatú Salgótarjánnal Is. Dezső — Siraki Dezső, a kohászati üzemek dolgozója — Amerikából. Megtévesztő, bár a városban régebben élők szemszögéből azonosítható a cím. Hiszen Amerika, a ma emberének már régi, kolónia- jellegű telepe.i áll még az acélgyári út mentén, a domboldalon. S hogy miért nevezték el így — megtudhatjuk a ma esti filmből. Siraki Dezső életét mutatja be a szerkesztő-riporter, a régi iskolatárs, minden gyermekkori csínytevés tudója. Az ifjúságról, a felnőttkorról, a megváltozott időkről szól a sorozat ma esti része, s újra felzeng benne az „amerikás Dezső” szép baritonja. Dezsőé, aki még ma is, majd mindennap ellátogat édesanyjához, a régi szülőhelyre, hogy fát vágjon neki, s felmossa a konyha kövét.... Naptárunk története Valamennyi új naptárunk a régi római naptári rendihez nyúlik vissza, amely eredetileg Maisnak, a háború istenének hónapjával, márciussal kezdődött, s decemberrel, a X. hónappal ért véget. A római naptárt állítólag már akkor bevezették, amikor Romulus és Remus megalapította Rómát (i. e. 753-ban). Legalábbis erről számolt be Te- remti.us Varró, a római történetíró. A régi római naptárt a főpapok a pontifexek számították ki. s az új hónap kezdetét mindig ünnepélyesen, hirdették ki (calare = kihirdetni: oalendae = a hónap kezdete.) A régi római naptárt azután állítólag Nurna Pompi- lius, görög mintára, két hónappal kibővítette, hogy jobban hozzáigazítsa az asztronómiai adottságokhoz. Numa Pompilius ez év elejére Janu- áriiust helyezte, míg Februa- rius hónapjával (Februu a tisztulási ünnepi hónapjával) zárta le az évet. Abból a célból azonban, hogy az évet ismét márciussal kezdhessék (a tavaszi napéjegyenlőség hónapjával), Januariust, December és Februarius közé illesztették be. Üjabb javítást végzett i. e. 150-ben Gadus Papinius, amikor —, hogy a naptárt a napév hosszával összhangba hozza — szökőrendszert vezetett be. Döntő változást hozott a naptárban i. e. 46-iban, Galus Jpii us Caesar, Szószig inész, alexandriai matematikus számításait használva fél. A 46- os év a naptár kiigazítása révén 15 hónap, azaz 445 nap hosszúságúivá vált A következő és minden, azt követó évre Caesar 365 nap időtartamot határozott meg, megszüntette az eddigi szökőhónapot és csak minden négy évben (február 23-a után) egy szökő napot iktatott be; így február 24-e kettős napnak' számított. További újításként Caesar január 1-én kezdte meg a naptári évet. Az úgynevezett „juliánus naptár” XIII. Gergely pápa (1582) naptárre- formijáig használatban volt. 100 körül végül bevezették a keleti asztronómiából átveti: hétnapos hetet, s a hét bolygó nevét választották a hét napjainak elnevezésül. A hét napjait a következőképpen nevezték; dies Saturni (szombat), dies Solis (vasárnap), dies Lu- nae (ihétfő-iiundi), dies Martis (kedd-mardi), dies Mercurii (szerda — mercredd), dies Jovis (csütörtök — jeudi), dies Veneris (péntek — v.endredi). Trombita harsog, dob pereg... Az úttörők százai neveztek be a tavaly novemberben meghirdetett Trombita harsog, dob pereg... országos honvédelmi vetélkedőre. Azok a csapatok, amelyek szakkörökön együttműködnek valamelyik fegyveres testülettel, felkutatták a felszabadulás eseményeit idéző áö- dumentumokat. lefényképezték lakóterületük jelentős létesít menyeit, riportokat írtak a munkásőrökről, a határőrökről. a néphadsereg katonáiról. Az Úttörők Országos Szövetségéhez beküldött pályaműveket ezekben a- napokban értékeli a zsűri. Ezideig az első tájegységbeli csapatölt közül a nagykőrösi kiskőrösi, jászberényi, a második tájegységből a leiiinvt- rosi, hajdúböszörmény L, nyíregyházi úttörőket ;ava- soltáik a vetélkedőre. Elsőként ők mutatják be lakóterületük három évtizedes fejlődését, a fegyveres testületek tágjait — azokat, akikre ők büszke c — és saját tevékenységüket. Az öt tájegység döntőit a rádió is közvetíti február 2- től egymás után következő1 vasárnapokon. A nyertes fo- | tórioorter-pa j tások j u talma: a fegyveres testületek díszelőadása. majd táborozás. Alek-zandr Kul: Csak igazolás nélkül! Az első, ami az embernek szemet szúrt, egy „Le. a bürokráciával!’’ plakát volt. Annak az embernek a feje fölött lógott, aki az igazolásokat állította ki. Az irodába belépett a porszívókat kölcsönző bolt vezetője. Igazolásra volt szüksége. — Mit parancsol? — kérdezte az igazolásokat kiállító férfi. — Egy igazolás kellene, miszerint több idegen nyelven beszélek. — Ez minden? Semmiség, kérem... A házassági anyakönyvi kivonatát elhozta? — Nem. — És a jogosítványa itt van? — Nem gondoltam, hogy... — Nagyon helyes. Elvonókúrán való részvételét tudja dokumentálni? — Nade... Fjodor Makivcsuk: NEM A PÉNZ TESZI... Két régi barát találkozik az utcán. — Szervusz, Nicolasa! Miért lógatod az orrod? — Ne is kérdezd! — Mi történt? — Tudod, nagy szükségem lenne ötszáz rubelre. Voltam már Petyánál is, gondoltam, megszán, de azt mondta, szó sem lehet róla. Jártam Vaszilijnél is. Kinevetett. „Azt akarod, hogy elveszítsem a legjobb barátomat? Nem tudom, hogy a kölcsön megrontja az emberek közti jó kapcsolatot, barátságot?” így fogadott. Hidd el, már egy hete nem alszom. — Hát akkor szégyetlheHed magad, Nyikolaf! Rögtön hozzám kellett volna fordulnod. — Nem is mertem gondolni, hogy van fölösleges pénzed. — Az nincs, de azért csak nézzél be délután. Remek import altatóm van. Ha egy szemet beveszel, úgy fogsz aludni reggelig, mintha letaglóztak volna. Oroszból fordította: Saiga Attila — Kitűnő. Valamelyik NB ll-es rugby csapat, leigazolta önt? — Nade ilyet.. .7 — Csodálatos. Merem remélni, hogy gyors- és gépírói tanfolyamot sem végzett, s az erről szóló bizonyítványt sem hozta magával. — De igen! — 1-igeen?! — kiáltott fel meglepetésében az igazolásokat kiállító férfi. — Jól rászedett az elvtárs! Én meg már éppen ki akartam állítani az igazolást. Értse meg — s azzal fejével a plakát felé biccentett —. kibékíthetetlen harcot folytatunk a bürokrácia ellen. Ha valaki igazolást kér, elegendő csupán eljönnie hozzánk, természetesen mindenféle igazolvány, dokumentum nélkül. Kérem, jöjjön él legközelebb, de ne szegje meg a törvényes előírásokat. Kérem a következőt. Tessék parancsolni! Képnézőben, — Most dolgozom a legújabb művemen. Már megint fordítva akasztotta fen a képet! (A Schweizer Illustrierte kar ikatúráü \
