Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Ünnepi megemlékezés9 koszorúzás (Folytatás az 1. oldalról) család költözik új otthonba. A megye nagy fiáról, Nógrádi Sándorról, a munkásmozga­lom nagy harcosáról elneve­zett új lakótelepen még eb­ben ae ötéves tervben mintegy 350 lakást építenek fel. Két új gyárat, a Magyar Kábel Mű­vek és a Budapesti Finomkö- tü ttárugy ár gyáregységeit avatták, és egy új nyomda­üzemet adtak át ebben a terv­időszakban. . A balassagyar- D'iti gyárak évi termelési ér­tele már meghaladja az 1,8 milliard forintot. De túltelje­sítik a közmű vesítési progra­mot is, óvodával, diákotthon­nal bővültek a gyermekintéz­mények. 1975 tavaszán, ha­zánk felszabadulásának , 30. évfordulójára átadják az új, modern otthonit az öregek pi­henésének biztosítására. Tehát tovább szépül, épül a város. Ezután azt hangsúlyozta, hogy fejlődésünk alapvető fel­tétele a testvéri szövetség a Szovjetunióval, a világ első szocialista államával. A szov­jet nép fiai a legdrágábbat, vérü'ket ontották és a legna­gyobb áldozatot hozták sza­badságunkért. Népünk soha nem felejti el, és mindig tisz­telettel emlékezik a felszaba­dító hősökre. Beszédét így fe­jezte be: — Népünk, a munkásosz­tály pártja vezetésével jutott el a történelmi cselekvés te­hetőségeinek felismeréséhez, a tettek programjához. Ez a program mutatta és mutatja ma is: mi az, amit tenni kell, ami előbbre visizi a társadal­mat, a nép álmainak, vágyai­nak beteljesülését. Az ünnepi együttes ülés el­nöke, Skoda Ferenc ezután ja­vaslatot tett két dísztávirat szövegének elfogadására. Az együttes ünnepi ülés távirat­ban köszöntötte Vaszidij Mit- rofanovics Ljubimov nyugal­matett őrnagyot, Balassagyar­mat díszpolgárát, aki részt vett a város felszabadításá­ban, és a felszabadító hadse­reg egyik parancsnoka volt. Ugyancsak táviiratban köszön­tötték Geongiij Beregovoj űr­hajóst, aki a felszabadító harcok során Balassagyarma­ton tartózkodott. Kitüntetések átadására is sor került. A Miikszáth-em- lékplakettet kapta id. Szabó István, Kossuth-díjas szob­rász és Rebmann Rókusné, aki az elhunyt Horváth Endre grafikusművész testvére. Ba­lassagyarmatért emlékpla- kett kitüntetésben részesültek tizennégyen. Elismerő okleve­let négyen kapták. A társadal­mi munkáért emlékplakettet és a vele járó 65 ezer forintot négy vállalat, illetve intéz­mény kapta. Számosán része­sültek a társadalmi munkáért alapított kitüntetésben, az arany, ezüst, ültetve a bronz fokozatban. Az ünnepi együttes ülés tag­jai ezután a Bajcsy-Zsilinszky út torkolatához érkeztek, ahol Brummer László, a KPM osz­tályvezetője adta át a város lakosságának a több mint 8 millió forintért felújított Baj- csy-Zsiliinsaky, illetve a Mik­száth Kálmán utat. Még a délelőtt folyamán ko­szorúzás! ünnepségre is sor- került Balassagyarmaton. A szovjet hősi emlékmű talap­zatára a kegyelet és hála ko­szorúit helyezték el a párt-, a tanács és a KISZ-szervezetek képviselői. X Balassagyarmat felszabadu­lásának 30., párttagságának 50. évfordulója alkalmából tegnap otthonában kereste fel Bojtos Sándort, a munkás- mozgalom veteránját Géeai János# Az Elnöki Tanács el­nöke megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozató ki­tüntetést nyújtotta át a mun­kában elfáradt idős embernek. A kitüntetés áadiásánál jelen vol Hóffer István, a megyei tanács elnöke, s a városi és a járási párt bizottság első szá­mú vezetője. Százezer tonna huzal Ä Salgótarjáni Kohászati üzemekben jelentős az 1974- es év. A gyár életében első ízben, tűzték célul a kétmil­liárd forint termelési érték túlszárnyalását. Az értékterv mellett azonban a mennyisé­gi és tételes igényeknek is eleget kell tenniük. Egy hó­nappal az év befejezése előtt mintegy 99 százalékban meg­valósult a vállalat esedékes kiszállítási terve. A huzalmű a kohászati üzemek legnagyobb svárrész- lege jelentős állomáshoz ér­kezett. Ez évben megtermelte és útnak, indította a megren­delők számára a 100 ezredik tonna huzalféleségét. Figye­lemre méltó, hogy a rúdvas- üzem az eddig esedékes 18 200 tonnás tervét 200 tonnával túlszárnyalta. Az üzem dolo- zói a XI. kongresszusra ké­szülve így is hozzá akarnak járulna az országban folyó nagy építkezések vasipari igé­nyeinek maradéktalan kielé­gítéséhez. Az építkezéseknél nagy szüksége van a külön­böző vastagságú rűdanvaaok- ra. huzalfélesésekre. Ezek fontos részei az előregyártóit elemeknek, a há^yárak zök­kenőmentes termelésének. A hegesztőhuzal jelentőségét ugyancsak szükségleten hang­súlyozni a vasszerkezetek ösz- szeállításánál és készítésénél. A gyárban a CO,-es hegesz- tőhuzalbél eddig 100 tonna többletre tettek szert, és ez­zel közel 1400 tonna hegesz­tőhuzalt termeltek. A gyár dolgozói az év hát­ralevő ideiéiben még megvizs­gálják az esetleges tételes el­maradásaikat. s így a fel­adatok pontos végrehajtásá­val sikeresen zárhatják a re­kord évnek szánt 1974-es esz­tendőt. O. B. AZ ÜZEMI demokrácia hely­zetéről, érvényesüléséről, to­vábbá fejlesztésének lehetősé­geiről számoltatta, be legutóbb a Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottsága Szom­széd Istvánt, a gépüzem igaz­gatóját A tapasztalatok ked­vezőek ennél az üzeimnéL A gazdasági vezetés igényli és elősegíti a dolgozók részvéte­lét az irányításban, a vezetés munkájának ellenőrzésében, a termelési feladatok megterve­zésében és megoldásában, az anyagi', szociális és kulturális kérdések eldöntésében. Mind­ez erősíti a szocialista tulajdo­nosi tudatot és felelősséget. A helyes értelmezés és gyakorlat feltételezd a döntés meghoza­tala előtt a demokratizmust, a végrehajtásban pedig a fe­gyelmezettséget. A gépüzemiben. a kisebb egy­ségeknél is az egyszemélyi felelős vezető és a kollektíva együttműködésében, a kölcsö­nös egymásrautalság, a segí­tés, megbecsülés alapján a jó üzemi légkor megteremtését tartják a legfontosabbnak. A dolgozók demokratikus jogaikat egyrészt közvetlenül, másrészt képviseleti szerveik útján gyakorolják. Az utóbbit nagyrészt a kollektív szerző­dés is tükrözi. A tapasztala­tot igazolja, hogy a gazdasági egységek vezetői ma már ál­talában előre tájékoztatják a szakszervezeti szerveket a tervezett intézkedésekről, és így az egyszemélyi. vezetés erősítésével együtt az üzemi demokrácia is érvényesül. Az üzemi demokrácia köz­vetlen érvényesülésének for­mái is kialakultak mér. A párt-, szakszeryezíetij, KIS2­Munkaeszköze a varrógép. Pizsamákat készít naphosszat Felsöpetényben a kisközség üzemében Szabó Erzsébet, s örömmel teszi, hisz’ helyben talált magának munkalehető­séget, nem kell messzire utazgatnia naponta. „Betanított munkásként dolgozunk itt valamennyien, pedig szívesen le­tennénk a szakvizsgát. Nem tudunk mi kevesebbet azoktól, akiknek bizonyítványuk van róla. Kell itt mindent csinálni ezeken a komoly gépeken szaporán fogy a cérna az orsóról!” — s közben mosolyogva újabb szálat húz a varrógép teker- vényes rendszerébe. Mint mindenütt, a fiatalok itt is szeret­nének tanulni. S nemcsak szeretnének, hanem teszik is, mert ha nincs lehetőség szakmunkásvizsgát tenni, akkor középis­kolába iratkoznak be. Szabó Erzsébet Hátságra, a gimná­ziumba jár, érettségizni akar Tartalék és az ember A rj nf o I o 1- a 11 Qc időszakát éli me­£\A didi d IV UlíK gyénk mezőgazdasá­ga. Nagyon tervszerűen halad a területi, ter­melési koncentráció. Ennek a nagy változás­nak még a kezdetén vagyunk, de máris szám­talan biztató jel igazolja, hogy a párt ez irá­nyú tanácsai a legmegfelelőbbek a mezőgaz­dasági üzemek magasabb szintű, jobb minő­ségű munkájának kialakításához. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol ez a folyamat az elmúlt évben, vagy az év elején elkezdő­dött, máris eredményeket hozott. Az ecsegi tsz, amely tudvalevő, hogy a megye egyik legelmaradottabb üzemével, a csécseivel egyesült, magasabb bevételt produkált már az első esztendőben, ötmillió forint a ta*.a- íék, a tagok részesedése is jó. Az előző évek­hez Viszonyítva korszerűbben alakult a ter­melési munka a korábban egyesült nőtincsi termelőszövetkezetben is. Az idén dinamiku­san fejlődött á cserhátsurányi egyesült me­zőgazdasági üzem is. Általánosságban elmondható megyénk me­zőgazdaságáról, hogy a párt politikájának ha­tására a tez-üzemekben jó irányú változások bontakoznak ki. A mezőgazdaság a megelő­ző időszakhoz képest lényegesen, néhány te­rületen a tervezettnél gyorsabb ütemben fej­lődik. A negyedik ötéves tervidőszakra elő­irányzott gazdaságpolitikai célkitűzéseink sikeresen teljesülnek. Az elért eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a célkitűzé­sek reálisak, időtállóak, megfeleltek a nép- gazdasági, megyei és ezzel együtt az üzemi érdekeknek. Igazolják még ezt, hogy a me­zőgazdasági üzemek többsége tervszerűen gazdálkodik, a racionálisabb költséggazdál­kodás került előtérbe, javult a gazdálkodás hatékonysága. Megfelelő színvonalon alakul dolgozó parasztságunk jövedelme, jobb lett a gazdálkodás és pénzügyi fegyelem — ál­lapította meg a mezőgazdasági vezetők kö­zelmúltban lezajlott megyei tanácskozása. A mi megyénkben a mezőgazdaság átala­kulásának az általánostól eltérő jelentősége van. Az üzemeink általában kedvezőtlen adottságúák. Ezt a körülményt egyesek né­hány évvel ezelőtt még úgy könyvelték el, mint a megváltozhatatlant, és egyben föld­művelésünk kimerülését, amelyet semmi egyébbel, csak magas tőkebefektetéssel lehet kiheverni. Ezen álláspont képviselői ezzel a koncepciójukkal meg is rekedtek. Senki nem látta, mert nem is készítették él a mezőgaz­dálkodásra fordítandó összeg ésszerű felhasz­nálásának tervét Balassagyarmaton, egy ta­nácskozás alkalmával hangzott el talán do­ctor, egy hivatásos vezető pártmunkás szá­jából, hogy az említett álláspont nem he­lyénvaló. És feltette a kérdést: Nógrád me­gyében talán már nincsenek tartalékok...? A földműveléssel hivatásszerűen foglalko­zók, akik a mezőgazdaságban valóban nélkü­lözhetetlen népgazdasági ágazatot látják, ter­mészetesen sohasem hittek abban, hogy a mi megyénkben már nem lehet újat produkálni. Azoknak, akik valóban gondolkodtak, a Ba­lassagyarmaton elhangzott megjegyzés bizta­tás volt: keressék lehetőségét, hogy a mosto­ha nógrádi körülményeket megváltoztassák. Ennek eredménye többek között, hogy az el­múlt esztendőben, a kedvezőtlen időjárás el­lenére, az országos átlagot megelőzve ter­mesztettünk kenyérgabonát. Történelmünk­ben első ízben exportáltunk más megyébe is terményt Akik ezzel foglalkoztak, feltárták a tartalékokat. Jó volt a termőhely- és a faj­takiválasztás, a talajmegművelés, a talajerő­pótlás, a technológia, a betakarítás. Összessé­gében, mindez rejtett tartalékként várt ar­ra, hogy alkalmazzák. Ez az eredmény is igazolja viszont, hogy az a bizonyos kedve­zőtlen körülmény tulajdonképpen addig ked­vezőtlen, amíg nem tudunk úrrá lenni rajta. Ennek pedig a legfőbb feltétele az ember. Tartalékokat nem tehet olyan emberek nél­kül feltárni, akik minden idegszálukkal azért dolgoznak, hogy magasabb szinten valósul­jon meg a gazdálkodás. Ezt azért kell igen erőteljesen hangsúlyozni, mert a most meg­indult egyesülés önmagában, csupán azért, hogy. csökkenjen az üzemek száma, értelmet­len dolog. Az egyesülésnek együtt kell járnia a magasabb szintű gazdálkodással. Csak azért, és csakis azért érdemes ezt a folya­matot véghez vinni. Tulajdonképpen ez is egy rendelkezésre álló tartalék igénybevétele volt. Emberek, méghozzá mélyen és felelős­ségteljesen gondolkodó emberek munkájának terméke ez. Ez is bizonyítéka annak, hogy a tartalékok feltárásában legfontosabb szere­pe az embernek van. Az egyesülés megvaló­sulása még nem minden. Az ezzel kialakult kedvező viszonyok megteremtése a nehezebb. Üj dolgokra, tartalékokra van szükség. Más­képpen kell a termelési szerkezetet kialakí­tani, a technikát kiválasztani és alkalmazni. Az emberi erőt- foglalkoztatni; egyáltalán másképpen kell gondolkodni. De felvetődik a nagy kérdés: hogyan? Miképpen lehet legeredményesebben dol­gozni a varsányi mézei munkásoknak, azt ők tudják a legjobban. Cserhátsurányban a hely­beliek ismerték el, hogy náluk hagyománya van a sárgarépa-termesztésnek, de nem fog­lalkoztak vele, "jóllehet, a lakosság ellátásá­ban hiányzik ez a termék. Ésszerűen váltot­ták a termesztési szerkezeten, és megvalósí­tották. Kötel egymillió forint nyereséget ho­zott már az első esztendőben, amikor saját bevallásuk szerint is még óvatosan nyúltak hozzá. De mennyire a tartalékok feltárása volt ez a lépés is! És ők maguk fedezték fel! Érdekesen alakult a helyzet Palotáson is. A gépcsoport hosszú éveken át ráfizetésesen gazdálkodott. Emiatt többen, értékes embe­rek — akik ma jó tenne, ha ott lennének —, elhagyták a munkahelyüket, hogy jobbat keressenek. Az új vezetőséget foglalkoztatta ez a helyzet, mert egyre kényelmetlenebb lett a közös gazdaság számára. Rájöttek ar­ra, hogy a gépcsoport decentralizált helyze­téből ered az eredménytelenség. Akik isme­rik, azoknak nem kell a gépcsoport szerepét a mezőgazdálkodásban 'bemutatni. Nagyon nagy, úgyszólván kulcsszerepet tölt be a kor­szerű mezei munkában. Egyetlen határozat­tal megváltoztatták á helyzetet. A gépcsopor­tot koncentrálták. Igaz, sokan azok közül a traktorosok közül, akiknek jól jött, hogy ad­dig udvaron tartották a gépüket, morogtak a határozat miatt. A lényeg az, hogy ma már a gépcsoport az üzemágak közül az egyik legeredményesebben gazdálkodó egy­ség. bzamfalan tartalekot rejt még me- tógazdaságunk, amely eszköze lehet annak, hogy leküzdjük a hát­rányos helyzetünket, és eredményesen gaz­dálkodjunk a dimbes-dombos Nógrádban is. Egy nagyon köztiszteletben álló ember mon­dása járta be a megyét korábban: „Ez a vi­dék üdülésre inkább alkalmas, mint gazdál­kodásra ’. Szép, hívogató a földünk pihenés­re, így igaz, de a gondtalan üdüléshez gazda­ság is szükségeltetik. Teremtsük ezt is még. Rajtunk, az embereken múlik, akik urai le­hetünk a természetnek. Bobéi Gyula • • r Üzemi demokrácia a Nagybátony i Gépüzemben taggyűléseik, szoeíálisita brigád tanácskozások, vezetői megbe­szélések, újítótanácskozások, a nemrég lezajlott ifjúságii, parlamentek mind, ezt a célt szolgálták, és igen eredménye­sen. A legszélesebb fóruma az üzemi demokráciának mé­gis a rendszeresen megtartott műszaki és termelési tanács­kozás. Jó módszer alakult ki a gépüaeimiben. Kisegységen- ként tartják a termelési ta­nácskozásokat, így leszűkülnek a gondok, feladatok, és így többen tudnak véleményt mondandi, javaslatot tenni. Igen aktíváik a kisegységen- ként tartott tanácskozások, és ez elsősorban a jó előkészítés eredménye. A megelőző mű­szaki tanácskozásokra újaib- ban ugyanis a szakszervezeti képviselőket, szocialista bri- gódvezietőfcet is meghívják. Rajtuk keresztiül viszont a többiek is előre megismerked­nek a tanácskozás anyagával. Sokat javult az utóbbi idő­ben a beszámolók színvonala. Az adathalmaz helyett közért­hetőbbek, az érdeklődést job­ban felkéltőek tettek. Eseten­ként azonban még tapasztal­ható, hogy nem fogalmazzák meg elég világosan, mit vár­nak a termelési tanácskozás­ból', miihez kérdik a dolgozók véleményét, segítségét. A termelési tárná csíkozások előkészítését még tovább kí­vánják javítani. Elsősorban az előre össizegyűjtótt vélemé­nyek alapján. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az eseten­ként egyes- kérdésekről tartott röpgyűlésiek is hasznosak. A kollektív szerződés módosítá­sa, a bérintézkedések idején szervezett muinkásgyűlések is igen hasznosak voltaik. Külö­nösen élénk vita alakult ki például a különböző szocialis­ta brigádcímek odaítélésénél, a jutalmazásnál. Az üzemi demokrácia for­mái között egyre jelentősebb a szocialista briigédtanácsfco- zások megszervezése. A dol­gozók 70 százaléka ugyanis szocialista brigdátag, akik tu­datosabban vállalnak részt a vezetés munkájából, a gondok megoldásából. Képezik magu­kat, fejlesztik emberi kapcso­lataikat, gondot fordítanak a szocialista /mumfcaerkölcs, az együttélés szabályainak be­tartására. A további feladatokat is jól látják a gépüzemben. Az össz- tevékenységet meghatározó in­tézkedési jogkörökben a cent­ralizmus erősítése, ugyanak­kor az üzemrészeik hatásköré­nek bővítése a cél. A célpré­miumokat, jutalmaikat egy bi­zonyos kereten beliül az üzem­részeknél bírálják el. A jog­kört tovább kívánják bővíteni, a bérbesorolásokra is kiter­jeszteni. A termelésirányítók politi­kai tájékozottságát, munkajo­gi, közgazdasági ismereteit Is szükséges bővíteni, me-rt a decentralizációnak ez az alap- feltétele. Nemcsak gazdasági, hanem politikai feladatot is el kell látniuk a termelésirá­nyítóknak. Joggal elvárják tőlük a szocialista brigád- mozgalom .erősítésiét is, és az ezzel kapcsolatos munkájuk­ról beszámoltatják őket. A TERMELÉSI tanácsko­zások színvonalának, az in­formációnak a további javítá­sa, a szocialista brigádoktól több meghatározott feladat kérése, az anyagi érdekeltség javítása ugyancsak szerepet kap a tervben. A helyes szem­lélet kialakítása', a végzett munka és jövedelem arányai­nak javításában, a munkafe­gyelem megszilárdításában szintén feladat még, s olyan munkahelyi légkör kialakítá­sa. amelyben a vezetők és munkások kapcsolata tovább javul. Az érdeklődő, véle­ményformáló, az üzemet való­ban sajátj-uiknak érző dolgozók fokozott megbecsülése ugyan­csak erősíti az üzemi demok­ráciát, ami végső soron igen nagy segítséget jelent vala­mennyi vezető számára. Az eredmények tanulságosaik te­hát a nagybátonyi gépüzem­ben, de feladatok is vannak még, melyeket a jövőben’ kell megoldaniuk. B. J. NÓGRÁD — 1974. december 10., kedd i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom