Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

1961-ben alakult meg, s azóta háromszor nyerte el a szocialista brigád címet a kilenc­tagú Április 4. ifjúsági szocialista brigád a salgótarjáni Volán 2. telephelyén. Kong­resszusi felajánlásukat túlteljesítették, ezen felül hatvan óra társadalmi munkát is vál­laltak. A brigád tagjai közös színház- és mozilátogatáson is részt vettek. Ipolyi József brigádvezető és Szabó Géza csoportvezető — képünkön — egy ZIL-típusú tehergépkocsi .. első futóművének beállítását végzik. Munkájuk alapján rászolgálnak a bizalomra. Új törvény hésxiil Műsoros est Hz emberi környezet védelme Ünnepség Hollókőn Japán fővárosának központ­jában a forgalomirányító rendőrök gázálarcot horda­nak, mert szolgálatuk ideje alatt mérgezést szenvednének a szennyezett levegőtől, a gép­kocsik kipufogógázától. A nagy vegydgyárak luk-nyékén lakóik szélcsendes időben, nem mernek ablakot nyitni, olyan szemet maróan fertőzött a le­vegő, É&za'k-Afriika tenger­partjain tilos a vízből kifogott halat megenni, mert húsuk annyira átitatódott az olajos- «zenmyes vizáéi, hogy meg­mérgezik az embereket is. Könnyez©tűnik védelme, éle­tünk védelme nem túlzás ez a megállapítás. Az utóbbi évek­ben az ipar, a motorizáció fejlődésével annyira szennye­zetté vált az emberi települé­sek környezete, hogy nem egy helyen, szinte elviselhetetlen­né teszi az emlberi életet. Ma már nemcsak a nagyvárosban lakók panaszkodnak, a levegő egyre nagyobb területen saeny- nyezett. a folyók olyannyira piszkosak, hogy az országban alig akad hely, ahol a fürdés­re alkalmas lenne. Társadalmi méretekben elő­ször a Hazafias Népfront kongresszusán hangzott el: „ Népi r o nitbizot tság ainlk lép­jenek fel kezdeményezően az ember természeti környezeté­nek védelme érdekében. A le­vegő, a vizek és a talaj tiszta­ságát károsító, hatások, a zaj­ártalom lényeges csökkentése mellett törekedjenek az új ártalmak keletkezésének meg­akadályozására.” A felhívás elhangzása óta a környezetvé­delem országos méretű mozga­lommá változott, szakemberek kutatják a módokat, formákat amelyekkel csökkenthető ko­runknak ez az újfajta „népbe­tegsége”. Ma pedig már ott tartunk, ho-gy a kényszerítő, sürgető okok miatt az egész ország közős ügyévé vált a környezetvédelem. Az Igaz­ságügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi és Városfej­lesztési Minisatériium illetéke­sei elkészítették a törvényter­vezetet az emberi környezet védelméről. A népfront pedig — gyakorolva alkotmányos funkcióját —, ezt az egész társadalmait érintő kérdést a legszélesebb nyilvánosság elé tárta. Az országiban harmincnégy helyen tanácskoznak a készülő törvényről. A fővárosiban ki­lenc tanácskozás már lezajlott, szakértők, a legközvetleneb­bül érintett társadalmi ágaza­tok képviselőinek részvételé­vel. A Csepel Művekben, nyílt vitában a munkások mondták el észrevételeiket. Vidéken el­sősorban az ipari központok­ban és a nagyüzemi mezőgaz­daság centrumaiban, voltak és lesznek környezetvédelmi ta­nácskozások. Borsod megyé­ben 7, Somogyiban 6, Békés­ben, Győr-Sopronban és Ko­máromban 3, Csongrádban 2 és Fejér megyében 1 helyen ke­rül sor ilyen tanácskozásra. Az új törvénytervezet a je­lenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében megálla­pítja az emberi környezet vé­delmével kapcsolatos alapvető szabály okát. Ez a védelem ki­terjed az emberi környezet megóvására és tervszerű ala­kítására is. Hangsúlyozza a terv: „Gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok a kör­nyezetvédelmi feladatokat és követelményeket megismerjék és a környezetvédelemben az egész lakosság — társadalmi munka végzésével is — részt vegyen.” Hazánkban védelem alatt ál'l a föld, a víz, a levegő, az élővilág', a 'táj és a települési környezet. A törvény megszü­letése után a védelem alatt álló tárgyak felhasználása, hasanositása, alakítása csak a környezet védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági ren­delkezések megtartásával tör­ténhet. A tervezet sok eddig vitás kérdést megnyugtatóan rendez. Például: „A vizek fer­tőzését, vagy kanos szennye­zését előidéző üzemet, létesít­ményt csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzem'be tartani.” Vagy a levegő tisztaságát óvó részből egy mondat: „Csak olyan gép­járműveket, tüzelőanyag okát, tüzelőberendezéseiket szabad gyártani, behozni, forgalomba hozni, továbbá gépjárműveket, tüzelőberendezéseket üzemel­tetni, amelyek nem okoznak a megengedett határértékei meghaladó mértékű légsaeny- nyeiziőidést.” És folytathatnánk a sort, hiszen, a tervezet min­den ©gyes paragrafusa ' min­dennapi életünket kívánja jobbá, egészségesebbé tenni. Ennek érdekében a legszigo­rúbb büntetést is kilátásba helyezi a törvény megszegői­vel szemben, . A jelenlegi tanácskozásokon a helyi mápíromfcbi aottsá gok mellett részt vesznek a taná­csok, a MTESZ képviselői is. Az elha ngzottafcat összesítik, & végül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a két emlí­tett minisztériumnak átadja a tapasztalatokat, kéréséket. A széles körű, országos méretű előkészítés, a nyílt vita jelzi, hogy ismét egy olyan törvény van születőben,1 amely a tár­sadalom egészét érinti, megal­kotása a társadalom közös ér­dekeit szolgálja. E. Gy. Hollókőn ma ünnepük a község felszabadulásának 30. évfordulóját. Délután koszo­rúzást tartanak a, felszabadu­lási emilékműnél. Este ünnepi megemlékezést rendeznek. Műsort az iskola tanulói, a KISZ-szervezet és a menyecs­kekórus tagjai adnak. Ez­után levetítik a Hollókőn for­gatott „Kövek, várak, embe­rek” című ismeretterjesztő filmet. Az ünnepségre meg­hívják az egykori földosztó bizottság tagjait is. M ármint a hidegre der­medt üveg... De itt. a B jelű faze­kaskemencében, még forr. buzog, vöröslőén háborog az ezerkétszáz fokos massza. Fe­hérlő tűzgömbök kúsznak a hosszú nyelű merítőszerszá­mok, a „pipák” végén, s raj­zolnak ritmikus vonalakat a ventillátor kavarta levegőbe; midt megannyi karácsonyfa- dísz, villog, szikrázik a sok izzó golyó, s gyengéd, vigyáz­va simító mozdulatra is en­gedelmesen hajlik ember­kívánta formára a nyúlós üvegnyaláb. Félmeztelen hajladoznak a csarnok félhomályában az üvegfúvók is: izzadtságtól fénylő testüket bíborba von­ja a kemencenyílásokon át kipatakzó fény. Megállás nélkül, másodper­cekre kiszámított mozdulatok­kal dolgoznak, szinte hang. odavetett szavak nélkül. A tüdő levegőjét munkára fogják itt beszéd helvett. Hiába is kívánná az ember, hogy szót váltson Komlósi Andrással vagy Deák Ferenc; cél. csak intenének: maid később, a műszak végezté­vel ... — Ha egyszer elkezdjük a munkát — említi Garai Im­re. a nevét viselő szocialista brigád vezetője —. nincs az. ami miatt megállnánk. Egy­szerűen lehetetlenség: menni kell, meríteni a kemencéből, fújni az üveget, percnyi szü­net nélkül, így igaz. S hogy most vele mégis­csak sikerült beszédbe ele­gyedni. rendhagyó eset: más állt helyette a dobogó elé. fület hajlítani a karcsú po­harakra. Mert így megy itt náluk. Megszakad a lázasan siető láncolat, ha egy szem hiány­zik belőle. Felelősséggel — önállósággal A pártvezetőségek^SálaSena tős esemény volt az alapszervezetek életé­ben. Nem mindegy, hogy az elkövetkező idő­szakban milyen vezető testülettel és hogyan oldják meg feladataikat, hiszen a párt poli­tikájának végrehajtása, az eredmények és gondok nagyban függnek majd a megválasz­tott új pártvezetőségek munkájától. Az ed­digi nógrádi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a párttagság a fentiek tudatában már a jelölő bizottságok megválasztásakor igye­kezett elősegíteni az eljövendő választás si­kerét. Olyanokat választottak e bizottságok­ba, akik jól ismerik a párt káderpolitikáját, a helyi viszonyokat, akikben bíznak a tagok, s akik a lehető legjobb vezetőség kialakítá­sán fognak majd fáradozni. A megválasztott jelölő bizottságok akkor járnak el helyesen, ha azonnal munkához látnak, hiszen nagy feladat áll előttük. Rá­juk hárul a választás jó káderpolitikai elő­készítése. Olyan feladat ez, amelyben a párt káderpolitikai elveinek és azok gyakorlati megvalósításának kell ötvöződnie. A feladatok jó végrehajtásához adottak a feltételek. Elegendő az idő a jelölő bizottsá­gok munkájához, hiszen a beszámoló taggyű­lések jelentős részét már novemberben meg­tartották az alapszervezetek és az elkövet­kezendő napokban mindenütt befejezik a számadást. Biztosítottak a szükséges politikai feltételek is. A Központi Bizottságnak a ká­der- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjú­ságpolitikai feladatokról szóló határozata, s nem utolsósorban a március 19—20-i irányel­vek a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, világosan megszabják azokat a követelményeket és tennivalókat, amelyek iránymutatásként szolgálnak. A határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fizi­kai munkásoknak a száma a pártban, akik különös érdeklődést tanúsítanak a közügyek iránt, érett politikai érzékkel, közösségi szen­vedéllyel képviselik a párt politikáját, s ezenkívül a termelőmunkában is példamuta­tónk. Ez a változás már a jelölő bizottságok megválasztásánál is tükröződik a legtöbb me­gyei alapszervezetben, és nyilvánvalóan érez­teti hatását az alapszervezeti vezetőségek je­lölésénél, megválasztásánál is. Felvetődhet a kérdés, nem túlzás-e a je­lölő bizottság szerepét ennyire hangsúlyoz­ni, hiszen végső soron a párttagság egésze választja a vezetőséget? Semmiképpen sem túlzás! , \ A jelölő bizottság ugyanis több vonatko­zásban nagyon is fontos „bizalmi” feladatot lát el. Eleget kell tennie többek között apárt általános káderpolitikai követelményeinek; olyan vezetőséget kell javasolnia a választó taggyűlésnek, melynek tagjai a párt politi­káját értik és végre is tudják hajtani. A ta­gok megítélésénél tehát elsődlegesen és dön­tően a politikai szempontokat kell figyelem­be venni. Azok kerüljenek a vezetőségbe, akik élvezik a párttagság és a többi dolgozó bizalmát. Olyanokat javasoljanak a bizott­ságok, akik eddigi tevékenységükkel is bizo­nyították a politikai, mozgalmi munkára való készségüket. Mértéktartó, józan gondolkodású párttagokat, akik képesek a feladatok kiala­kítására, megmagyarázására, s akik a kitű­zött célok megvalósítására magukkal tudják vinni a dolgozókat. Az emberi jellemvoná­sok, a személyi kvalitások számbavétele so­rán lényeges figyelembe venni az életmódot, a munkához való viszonyukat, a szavak és a tettek egységét, mert a vezetőség tagjai­nál különösen fontos a megfelelő példamu­tatás. ' Nem statisztikai, hanem politikai kérdés a vezetőség megfelelő összetételének alakulá­sa. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy híven tükrözze az adott terület párttagságá­nak társadalmi összetételét. Természetesen nem valamiféle mechanikus tükröződésről van szó. De a megye nagyüzemeiben, a fi­zikai munkásokat összefogó pártszervezetek­nél magától értetődő, hogy a termelőmun­kában részt vevők legyenek többségben. Az is természetes, hogy a fiatalok és a nők is a jelenleginél nagyobb képviseletet kapja­nak az alapszervezeti vezetőségekben. A jelölő bizottságnak az előkészítés egész folyamatában úgy kell dolgoznia, hogy min­den párttag élhessen a Szervezeti Szabályzat által biztosított jogokkal, a pártdemokráeia adta lehetőségekkel. Mindenekelőtt tájéko­zódjon az alapszervezetet irányító partbi­zotfeágnál, hogy hány tagú vezetőséget kell választani és, hogy a jelenlegi vezetőség mun­káját, tevékenységét azok hogyan ítélik meg. Ami a munka módszerét illeti, a korábbi he­lyes gyakorlat szerint osszák fel maguk kö­zött a párttagságot és türelemmel hallgassák végig minden párttag véleményét a még funkcionáló vezetőség munkájáról, az új ve­zetőségbe javasolt párttagokról. Az irányító pártszerveknek a több éves munka ismeretében tett személyi javaslata csupán iránymutatás, amelyet hasznosítani lehet és kell a végleges javaslat kialakításá­nál. A végső döntés azonban a tagság joga és kötelessége is. Ezért az irányító pártszer­vek törekedjenek arra, hogy segítségükkel ne csorbítsák az alapszervezetek önállóságát, hanem erősítsék a pártdemokráciát. Nagyon lényeges az is, hogy a jelölő bi­zottság alaposan felkészüljön javaslatának megindoklására, hogy a párttagság megfelelte információval rendelkezzen a jelölés elfoga­dásához, bizalommal adhassa szavazatát , a javaslatokra. Elképzelhető, hogy a jelölő bi­zottság jelöltjei közül a nyílt szavazáskor nem kerül fel mindenki a jelölő listára. Ezért szükség szerint újabb javaslattal kell, hftgy éljen a bizottság. Erre az eshetőségre is jó előre fel, kell készülni. Bizonyára lesznek olyan párt vezetőségi ta­gok, akik különböző okok — betegség, idős kor, fáradtság — miatt azt kérik majd, hogy ne válasszák őket újra. Ez esetben célszerű, ha már a beszélgetések során megkérdezik őket, hogy a jövőben milyen pártmunkát vé­geznének szívesen. Az így összegyűjtött vé­leményeket bocsássák az új pártvezetőség rendelkezésére. L m /, 11 ha jelölő bizottságokon. Ne OO-K mUIJK,ajnálják tehát az erőt e, fáradtságot, mert tevékenységükkel több év­re szólóan alapozhatják meg az alapszerve­zet vezetését, munkáját. Vigyázat! Törékeny ! — Sajnos, volt is már rá példa. Valaki nem iött be. mindegy, hogy miért, s csak álltunk, álltunk egy darabig. Nem tudtunk mihez kezdeni nélküle. Mert nálunk nem olyan egyszerű pótolni az embereket; kevesen tudják ugyanazt a munkafolyamatot olyan minőségben. olyan gyorsan végezni... S mit te­szünk ilyen esetben? Átál- lurík másik munkára. Az meg időveszteséggel jár. és a zse­bünkből is kihúz egy pár fo­rintot. No, meg, a gyáréból is. Mert nemcsak magukra gondolnak. Rég elfelejtették _ már ők azt a szemléletet, hogy csak vagyunk magunk­nak. nem erdekel a tíibbi. Ezért is háborognak gyak­ran. amikor megtudják, törik nagyon az üveg a meózásnál. a csomagolásnál, a szállítás­nál. • — Jobban meg kell becsül­ni a munkát. Tudja. mi. akik csináljuk. hogyan vigyá­zunk?! Úgy bánunk az üveg­gel. mint a hímes toiással. dédelgetjük, óvjuk. Hiszen csaknem mindig exportra dol­gozunk; drága anyagból, ió pénzért értékesíthető darabo­kat állítunk elő. Higyje el, nekünk fáj a. legjobban a sok. hulladékba került, ösz- szetört kehely, pohár, kan­csó. Mert egy kicsit a mi lelkünk is benn van abban a munkadarabban. Jobb szervezés kell még — mondogatja Gafai Imre —. hogy ne fordulhasson elő, ami elég gyakran volt mór: kőművesmunkát is végeztek az üvegfúvók. Mert azt akarják: iobb le­gyen, gazdaságosabb a mun­ka. kevesebbet járjon rá a szája az embereknek a ká­romkodásra. A B jelű kemence nyolc ki­merítőnyílása ontja a mele­get, bent nyugtalan lávaként háborog a folyékony üveg. Másodpercekre kiszámított mozdulatokkal dolgoznak az emberek: megköveteli a munka a lázas tempót. Szót­lanul. szinte odavetett szavak nélkül kerülgetik egymást Garai Imre brigádjának tag­jai. Látszólag kikerül látó­szögükből a külvilág. Vagy mégsem? — Mi is érzékenyen reagá­lunk mindenre — válaszol­ja meg a kérdést a brigád- vezető, aki nemcsak ez: a szakszervezet műhelybizottsá­gi tisztét is elátja. — Eljut­nak a mi észrevételeink in­nen a kemence mellől, tudo­mást szereznek javaslataink­ról, elképzeléseinkről. Nagyon is beleszólunk á gyár életébe. Mert nálunk sem ördön­gösség már az üzemi demok­rácia. Csak a szó útja teker- vényesebb mint másutt. — A munkaközi szünetben említik meg gondjaikat az emberek. Aztán még azon melegében megvitatjuk, jo­gos-e a felszólamlás, érde­mes-e miatta irodákba járni? És, ha úgy látjuk, igen. hát veszém a kalapom és beko­pogtatok egyik-másik aitón... Észrevették egyszer: romlik az üveg minősége, sehogy sem lesz olyan a munka­darab. amilyet megszoktak, amilyennek szeretnék. — No, száíad’j csak. Imre. szólt ne­hogy nagy baj legyen belőle! És Imre ment. Gyors in­tézkedés: le kell állítani a kemencét! Egy hét alatt meg­javították. nincs is rá panasz azóta sem. Most meg más baj orvoslását kérik a veze­tőségtől. — Panaszkodnak az embe­rek, hogy fáj a torkuk, be­dagad, egy időre elvesztik beszélő képeségüket. Most is öten betegek. Nem tudjuk, nem a földgáztüzeléstől van-e? Ezért kértük, vizs­gálják meg tüzetesen, nehogy aztán később nagyobb baj le­gyen belőle. Mert már egy­két1 ember kiesése is számít, nem még ha többen nem tud­nak dolgozni. Megállós nélkül hajladoz­nak az emberek, arcukról, testükről patakzik a verejték. Rengeteg vizet veszítenek műszakonként, pótolni kell hát szaporán. — Csak a sok szóda kiké­szíti az' ember gyomrát. Már most. jó előre, a nagy nyári melegek előtt kértük a szak­szervezetet: nézzék meg. nem kaphatnánk-,e akkor mást he­lyette? Üdítő italt, vagy kólát? Mert dolgozni csak teliesen egészségesen lehet. L átszólag kerül ki csak a látószögükből a kül­világ. Bár munka köz­ben nincs idejük szaladgálni, mégis meghallja a szavukat, akit illet. Mert Imre megy. De most visszaáll a dobo­gó mellé. Levág egy darabot az üvegnyalábból, s két gyengéd mozdulattal a pohár­ra simítja. Vigyázva teszi, óvatosan: a társai leikéből is van abban egy kevés... Karácsony György NÓGRÁD - 1974. december 13., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom