Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Az autózás meteorológiája Légnyomás, úttapadás és a köd Statisztikai adatok meg­győzően bizonyítják, hogy sok baleset azért következett be. mert a vezető nem vette fi­gyelembe kellően az időjá­rást. A köd, a síkosság, a hó­fúvás — vagy e három té­nyező együtt — eddig, na­gyon sok halálos áldozatot •követelt. Á levegő és az autózás A közlekedésben az első akadályozó tényező — amire senki sem gondol — a leve­gő, illetve a levegő ellenál­lása. A levegő ellenállása a sebesség megkétszerezésekor a négyszeresére növekszik, és ha a sebességet a háromszo­rosára növeljük, a légellen­állás már kilencszeres lesz. Ez azt jelenti, hogy ha a gépkocsi legnagyobb sebessé­gét valamivel még fokozni akarjuk, már aránytalanul nagyobb motorteljesítményre van szükség. Különösen elő­zésnél kell erre figyelemmel lenni. A légellenállás nagysága a hőmérséklettől is függ. A hi­deg levegő nagyobb ellenál­lást fejt' ki. mint a meleg. El­lenszélnél ez még fokozot­tabb. A szélsebeséé .növeke­dése (bármierről is fűi), meg­nehezíti a kocsi vezetését. Az erős oldalszél sodorhatja a kocsit, különösen, ha bevá­gott útról nyílt terepre érke­zünk. A hirtelen szélvihar akadályokat — faágakat, ho­mokot. kőtörmeléket — gör­díthet az utakra. Már a 75- km-es óránkénti szélsebesség is veszélyes és óvatosságra int, de hazánkban 100—120 km-es óránkénti szélsebesség is előfordulhat. A levegőinek súlya van. te­hát nyomást gyakorol a tes­tekre. A légnyomás pl. be­folyásolja gázkeverék sűrűsé­gét. Átlagosan minden min­es légnyomás-emelkedés kb 1 ezrelékkel növeli a motor tel­jesítőképességét. A nvoraás- csökkenés viszont rontia. A 100 m-es magasságkülönbség­re iutó légnyomáscsökkenés kb 8 mm-t tesz ki. A Mát­rában pl. már 40—50 mrn-rel kisebb a légnyomás mint az Alföldön. Éppen ezért veszít a motor a teljesítőképességé­ből. ha hegyre megyünk: Bu­dapesten a Gellérthegyre vagy a Rózsadombra vezető úton 2. a Szabadság-hegyre 5. a Mátrába vezető úton 12 szá­zalékot. Az eső és a tapadás A közúti közlekedés bizton­ságának fő feltétele, hosv a kerekek jól tapadjanak az út­hoz. A harmat, a dér. az eső. a hó. a jég vagy a zúz­mara jelentősen csökkenti — esetleg meg is szüntetheti — a tapadást. Az esőnek azon­ban kettős hatása van: csök­kenti is, de növelheti is a ta­padást. Ez attól függ. hogy mennyi eső esik és milyen az út minősége. A kevés, sze­merkélő eső csökkenti a ta­padást. különösein ha poros az út: egy rendkívül csúszós nyálkaréteg alakul ki ilyen­kor. A kiadós eső viszont le­mossa az utat. megtisztítja a korábban keletkezett síkos bevonattól, s ez a tapadás nö­vekedését eredményezi. A je­ges út viszont a minimumra csökkenti a tapadást. Ha egy közepes nagyságú gépkocsi^ 30 km/óra sebességgel haíad. fékútja szárazon 15. nedves úton 20, jeges szakaszon 32 méter. 60 km/óra sebességen ugyanezek az értékek: 45. 65 és 110 m-nek adódnak. A fékút hossza tehát a sebes­séggel nem egyenes aa'ány- ban. hanem nagyobb mérték­ben növekszik. Első számú Tage Danielsson: Miért veszített csapatunk? 1 Sportriponter: Mi a vélemé­nye a mérkőzésről? Hogy tör­ténhetett, hogy ilyen csúfosain kikapott a válogatottunk? Csapatkapitány: Hát igen... Miindenekelőltt szeretném meg- jegyezmk hogy nagyon szeren­csétlen volt a szállodai elhe­lyezésűink. Olyan puha volt a maitrac, hogy azt hittük lek­várban' fekszünk, s az a szo­katlanul nagy csönd már ak­kor gyanús volt. Aztán — hogy úgy fejezzem ki magam —a közönség itt, ugye, nem hazai., s önök is nagyon jól tudják, mennyire le tudja tör­ni az emlbert ,ha tücsköt-foo- garat bekiabálnak a pályára. Meg aztán a cipőm is szo­rított, különösen' a bal, pedig éppen az a rúgó lábaim. Csak lett volna szabadabb a bal lá­bam, megmutattam volna ne­kik...! Egyébként és külön­bem, tulajdoniképpen, hogy lágy mondjam, nem is egészen biztos, hogy elveszítettük a meccset, meint — véleményem szerint — az a négy gól, amit kaptunk, bizony nagyon les- helyzetből született Nekem el hihetik, ment én ott álltaim, azaz ott futottam... Bgyéblkélnt már számtalan­szor felhívtam a szövetségi kapitány figyelmét, hogy ne adjanak nekünk ilyenkor tök­főzeléket ebédre. Aztán — ezt fis bizonyít­hatom —, a pólyán a fűszálaik az első félidőben a mi kapunk felé dőltek, világos, hogy ilyen körülmények között szinte le­hetetlen volt aktív és ered­ményes. támadójátékot foly­tatnunk. Na és, ráadásul a balhalf unkat a szünetben tele­fonhoz hívta a felesége, s jól össaeszid'ta, hogy kilóg a tri­kója a nadrágból, a gyerekek meg nézik a tévét: milyen példát mutathat csemetéinek egy ilyen pacuha pasas? Sze­gény pajtás! Szörnyen beger­jedt, mondanom sem kell, hogy ezzel megbomlott beton- védelmünk egysége, hiszen ki­dőlt a főoszlop... Remélem, önök is észrevet­ték, hogy ennek a pályának nem olyan a fekvése, mint a mienknek, persze, nem tud­tunk kellően tájékozódni, s bevallom őszintén, az utolsó pillanatig kétséges volt szá­munkra, melyik az ellenfél kapuja. S aztán itt van az időjárás! Pompás idő volt, mondaná bárki. Hát igen, csak az a baj, hogy nem nekünk ked­vezett. Elhiihetik, hogy sűrű ködbe*», amikor szinte a lab­dát -tis alig látjuk, sokkal job­ban játszunk. Na és itt van a divat Kérdé­se. Ha már a tévében szere­pelünk, a divat követelmé­nyeit is szem előtt Kell tar­tanunk. A hosszú hajtincsek folyton belógtak a szemünk­be, s pont a lagválságosabb pillanatokban. Nem véletlen tehát — hangsúlyozom —, hogy elveszítettük a meccset... Fordította: Saiga Attila közellensén;: a köd A köd apró. különböző nagyságú vizcseppeknek a halmaza — voltaképpen a talajon levő felhő. Legtöbb­ször lehűlés eredménye, ezért este és a hajnali órákban a leggyakoribb. Közepes erősségű ködben csak 400—500 m távol­ságra lehet ellátni, ennvi utat egy gépkocsi 15—20 mo alatt tesz meg. Erős ködben a lá­tási viszonyok 5—10 m-re csökkenhetnek, sőt kivétele­sen 1 m-re. A meteorológu­sok akkor beszélnek ködről, ha a látási távolság 1 km-nél kisebb. , A köd gyakran helyi je­lenség. csak viszonylag ki­sebb területeken mutatkozik. Ez a veszélyesebb, mert a gépkocsivezetők kevésbé ve­szik figyelembe. A hldegcseppek különböző nagyságúak. A nagyon apró cseppekből álló köd a rövid- hullílmú fényt szétszórja, a hosszú hullámúakat — külö­nösen a sárga és vörös fényt — átengedi. Az erős ködök nagy cseppekből állnak és már a sárga és a vörös fényt is szétszórják. A köd gyakran nemcsak a látási viszonyokat rontia. ha­nem nedvessé is teszi az utat. Ha a ködcseppek megnőnek, ködszitálásról beszélünk. A gépkoosivezetőre ilyenkor ket­tős veszély leselkedik: a rossz látás és a síkosság. 1970. ja­nuárjában Szolnok térségé­ben 26 gépkocsi szaladt egy­másba a köd és a síkos út következtében. A köd tejfehér színű, de a városokban. ipartelepek környékén erősen szennyeződ­het. Az erősen szennyezett kö­döt szmognak, füstködnek ne­vezzük.' Ez a hazánkban gya­kori jelenség különösen ve­szélyes. az egészségre is ká­ros. Télen jelentkezik az ún. inverziós időjárási helyzetek­ben. amikor a magasban me­legebb van. mint a talajon és teljes a szélcsend. Ilyen­kor nincs függőleges levegő­kicserélődés: a szmog tartósan a földre telepszik. M. E. Jelentős beruházással bővült az ELZETT gzécsényi telepe. Már használatba vették aa alapanyagok tárolására szolgáló 605 négyzetméter alapterületű raktárát. Az 1 864 000 fo­rintos befektetés többszörösen megtérül majd, mert eddig az anyagokat a telepen szabad­ban tárolták, kitéve az időjárás viszontagságainak. Képünkön a raktár belső területe, ahová már megkezdték az anyagok szállítását Miért fél óra a Gyakran panaszolják a kis­iskolások pedagógusai: — Értelmes gyerek, még­sem Képes tudásáról megfele­lően beszámolni, — érdekli a tárgy, de nehezére esik a koncentrálás, nem tudja kö­vetni a pajtásait. — 8—10 éves gyerek eh gyomorfájásról panaszkodnak... Ha megkísérelnénk, vala­melyik „eset” nyomába sze­gődni, hamar kiderülne, —az otthoni, feszült, hajszolt reg­geli légkör az előidéző ok. Mert hogyan is zajlik aiz a bizonyos reggeli indítás? Legtöbbször a szülők és' a gyerekek az utolsó percekben kelnek fel. Azután következik a versenyfutás, a percek ada­golása a fürdőszobáért. A neiggeiiit gyakran állva fo­gyasztják. A kisgyerek kor­tyol valami keveset a kávé­jából, miközben biztatják: még nem vagy késiz, — már kabátban várok rád. Te is — én is el fogunk késni... Mi­kor tanulsz már meg tempóz­ni — egész életedre ilyen álomszuszék akarsz marad­ni... A hirtelenében harapott Kenyér jóformán rágás nél­kül kerül a gyomrába. Cso­da-e, hogy később a gyomrát fájlalja? De kérdezzük meg a gyer­mekpszichológust, ő miiben látja bűnösnek a reggeli in­dítást? Kenéz Márta a Gyermek Módszertani Intézetben műkö­dik, pszichológus és édesanya. — Talán azzal kezdeném, — hogy minden gyereknek, akár bölcsődés korú. akár is­kolás korú. rendkívül nagy szüksége van a szerető törő­désre és ami evvel -együttjár — a nyugodt légkörre. — A hangsúly, nem az ennivaló mennyiségén, vagy különle­gességién van, hanem a terí­tett asztalon. Mindegyik kis­gyereknek legyen saját helye, tányérja, papírszalvétája. Az anyu, vagy apu — ki hogyan ér rá, milyen a munkakezdé­se. — üljön le közéjük. És itt az a bizonyos fél óra, mert kb. ennyi időbe telik a csa­ládi reggelizés. Valószínű nem lesz népsze­rű. de merjük kimondani: a szülő keljen fel egy fél órá­val előbb, mert gyerekének egész napja, sikere, vagy si­kertelensége függ a reggeli indítástól. Ne csupán vasár- és ünnepnapokon legyen az asztal megterítve. Munkana­pokon is lopjunk be pár per­ces szeretetteljes foglalkozást a kis emberek életébe. Mi­lyen más lesz akkor az isko­lai szereplés, a felelés... Az a gyerek, aki háta mögött ér­zi a szülői házat, nagyobb biztonsággal, mozog, könnyeb­ben viseli el az esetleges ki­sebb kudarcokat. Egyszerűbb Lesz az „odafigyelés” a tanító nénire, hisz odahaza majd el­meséli. Van akit, vagy akiket — mindez érdekel. A fél óra reggeli — családi körben elfogyasztva, tagadha­tatlan. némi áldozattal jár. De sokszorosan megéri, mert tapasztalni fogjuk, gyerekeink kiegyensúlyozottabbak, ma­gabiztosabbak lesznek. Sohase felejtsük el. ha fel­nőtt fejjel a gyerekéveinkre visszapillantunk, — nem az egyszerű, vagy drágább játé­kok jutnak az eszünkben. Az otthon melege, vagy ri­degsége az ami végigkísér bennünket egész életünkre szólóan. G. Molnár Edit l. ...aa_ líiiililill Óvatos ember: — Köszönöm, amikor vezetek egy kortyot nem iszom. Apróhirdetések KETTÜÁGYAS kö­tőgép és egy automa­ta mosógép eladó. Cím: 22-94 telefonon. A FAIPARI é& BÚ­torkéseítő Szövetkezet felvese azonnali belé- pés-sel takarítóin őket. Jelentkezés a szövet­kezet telephelyén, Salgótarján, Rákóczi u. 147. KARÁCSONYI VÁ­SÁR ! Minden kötött­árura 10 százalék ár­engedmény. Salgótar­ján, Üttörők útja, pa­vilon. KERESEK egy olyan 501—60 közötti nem do­hányzó, özvegy vagy elválit barna nőt fele-' ség vagy élettársnak, kinek lakásából hiányzik egy minden káros szén vedélyt ő l mentes 62 éves, 167 cm magas, otthonát szerető barkácsoló férfi, kivel szeretet- ben, egyetértésben leélné hátraílevő öreg napjait. „Talán még nem k&ső” jeligére, a salgótarjáni hirdetőbe. TÖRZSKÖNYVEZETT kuvaszkölykök any­jukkal olcsón eladók. Tar, Szondi 51. ALBÉRLET két fér­finak kiadó. Fécskő u. 9. fezt* 2. Válóczi Bélámé. A lucfalvai Kis- Zagyva-völgye Mg. Te r melősz ö vet­kezet mezőgazda- sági gépszerelőket, — géplakatosokat — tehenészeket felvesz azonnali hatállyal. Jelent­kezés : Gál László tsz-elnöknéi, a tsz központi irodájá­ban, Lucfalván. Budapesti Rádió- technikai Gyár, 3. sz. gyáregysége (Salgótarján) gal­vanizáló üzemébe laboratóriumi munkára felvételre keres 2 fő vegyész­technikust vagy több éves gyakorlattal ren­delkező betanított laboránst. Üj fonodánkban lányokat íonómőnek 16 év felett betanítunk. Szálloda szerű el­helyezés, magas kereseti lehetőség, szabad szómba*. hazautazás! térítés. Jelentkezés írás­ban, vagy szemé­lyesen: Üj pesti Gyapj úszöv őgy ár, 1045. Budapest, IV., Berni u. l. VD □V VODE0TON

Next

/
Oldalképek
Tartalom