Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

1 é NOGRAD " AZ MSZMP NOGHÁO; MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Népünk a munkásosztály vezetésével jutott el a történelmi cselekvésig Ünnepi megemlékezés, koszorúzás Balassagyarmaton XXX. ÉVF., 288. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 11 bevált politika útján A vasárnapi lapokból az ország egész lakossága megismer­hette a XI. pártkongresszus irányelveit. Az MSZMP at egész tár­sadalom irányításában vállalt vezető szerepének és velejáró fe­lelősségének megfelelően ismét a nyilvánosság elé állt és fel­mutatta, mintegy összefoglalva szemlélhetővé tette, az egyébként is mindig nyíltan hirdetett és gyakorolt politikát. Kiderül a doku­mentumból, hogy a Központi Bizottság hogyan, milyen gondola­tok jegyében készül arra, hogy beszámoljon a kongresszusnak az előző kongresszus óta végzett munkáról. Egyben felhívás ez orra’ hogy kommunisták és pártonkivüliek alkotó vitákban ta­pasztalataikkal és javaslataikkal járuljanak hozzá az elszámo­lás teljessé tételéhez és az új feladatok meghatározásához. Természetes, hogy az irányelvek vitájában — pártdokumen­tumról lévén szó — a fő figyelem a pártszervezetekre, a kom­munisták megnyilvánulásaira irányul. Az eszmecserék során min den bizonnyal, tanúi lehetünk majd a Központi Bizottság, az ciapszervezetek és a különböző szintű pártszervek alkotó kap­csolatának. A kongresszus előtt kiadott irányelvek jól bevált módszere alkalmas arra, hogy az egész párttagság részese le­gyen a párt politikája kialakításának. Az ilyen tevékeny közre­működés megkönnyíti a párt politikájával való belső azonosu­lást, az ily módon megerősödött elkötelezettség pedig hasznára válik a végrehajtásnak, a párt politikája melletti őszinte kiál­lásnak. * A pártszervezetekben és a társadalmi szervezetekben lezaj­ló vitáknak nincs előre megszabott menetrendje és végeredmé­nye. De bizonyos, hogy a párttagság és a közvélemény egyetér­tőén fogja visszaigazolni az Irányelvek legfontosabb megállapí­tásait és a jelzett feladatokat. Megengedhető ez a feltételezés j azért, mert miként az MSZMP valamennyi állásfoglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tömegekben megérett feladatok ismeretére épül. Ki-ki a saját tapasztalatai alapján igazolhatja az Irányelveknek a megállapításait: a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján; tovább szilárdult a mun­kásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség; fejlődött a szo­cialista demokrácia; kiszélesedett a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött; rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Erősödött társadalmunkban a marxizmus—leninizmus befolyása; tovább emelkedett a nép mű­veltségének színvonala; tért hódított a szocialista közgondolko­dás. Nemzetközi politikánk, együttműködésünk a szocialista or­szágokkal, a kommunista és munkáspártokkal biztosította építő­munkánk külső feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt al- kotóan alkalmazta hazai viszonyainkra a marxizmus-leninizmust. a szocializmus építésének nemzetközi érvényű plveit és tapaszta- tatait. Az eredményeken túl a Központi Bizottság félreérthetetlenül, világosan beszél azokról a feszültségekről, ellentmondásokról is, amelyek külső vagy belső' objektív, vagy szubjektív okokból kí­sérték a szocialista építés utóbbi esztendeit. Természetes, hogy ilyen ellentmondások nyomán viták is keletkeztek, amelyekben azonban sikerült megfelelő következtetésekre jutni és ezek a kö­vetkeztetések jól hasznosíthatók majd az Irányelvek vitájában is. Ha visszatekintünk a két kongresszus közti időszak politikai életére, azt mondhatjuk, hogy tisztázó eszmecserékben sikerűit túljutnunk azon az alternatíván, amely szerint vagy semmibe kell vennünk az egyéni és csoportérdeket egy elvont társadalmi ér­dek javára, vagy a partikuláris érdekek szabad játéktervévé kell változtatnunk társadalmunkat. Konkrét intézkedések történtek az érdekek tudatosabb összehangolására, az össztársadalmi érdek tudományosabb megfogalmazására és határozottabb képviseleté- re. Elvetettük azt az alternatívát is, amely mereven'szembeállít­ja egyfelől az anyagi érdekeltséget, másfelől a szocialista tuda­tosságot, a szocialista morált. Tisztázódott, hogy a szocialista tu­dat formálásában is csak akkor érhetünk el maradandó ered­ményeket, ha a?, helyes érdekeltségi rendszerre épül. Ugyanak­kor nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely automatikusan ön­magától kitermelné/ a szocialista viszonyokat kifejező jó érdekelt­ségi rendszer, és oz erkölcsi-politikai nevelés együtthatására for­málódik a szocialista ember. Meggyőződésünkké vált a két kongresszus közötti időszak­ban, hogy a tudományos-technikai forradalom, a fejlett szocia­lizmus építésének időszakában is változatlanul a munkásosztály­ra hárul a társadalom irányításának feladata. Semmi kétség nem lehet az iránt sem, hogy a munkásosztály történelmi hivatása mindenekelőtt a forradalmi marxista—leninista párt vezető, irányí­tó tevékenységében jut érvényre' ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvetlen termelőmunkát végzők soraiból az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területein, legfőképpen a testületekben, bátrabban kell előléptetni az arra alkalmasakat. A párt politikája elősegítette az ország szellemi életének a megújulását is. Az eszmei tisztázás igénye és követelményeinek kielégítése együtt járt a párt szervezeti erejének és tömegkap­csolatainak erősödésével. A tömegek előtt világos, hogy olyan szervezet áll a társadalmi haladás élén, amely képes az egész nép számqra követhető célokat adni, a munkásosztály érdekeit úgy képviselni, hogy abban a társadalom valamennyi osztálya és rétege felismerje saját távlati érdekeit. Az Irányelvek egyik legfontosabb üzenete, hogy a párt be­vált politikájának alapján lehet a mind nehezebb világgazdasá­gi helyzet ellenére, a szocialista testvérországokkal való gazda­sági kapcsolatok fejlesztése útján biztosítani gazdaságunk és irányítási rendszerünk továbbfejlesztését. E politika alapján lehet megőrizni és erősíteni a társadalom egységét. Tudni kell, hogy hibázik, vét a munkásosztály ellen, a nép érdekei ellen az, aki ilyen-olyan szempontokra hivatkozva megkérdőjelezi á társada­lom egységének szükségességét, s annak erősítése helyett a szo­cializmus osztályai, rétegei közötti válaszfalak építgetésével fog­lalkozik, figyelmen kívül hagyva, hogy a munkásosztály történel­mi küldetése, feladata az osztály nélküli társadalom megterem­tése- nem pedig az osztálykülönbségek konzerválása. Kádár Já­nos elvtárs a Politikai Főiskola jubileumi ünnepségén tartott be­szédében mondta erről: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társadalom alapkérdéseit érinti ez, ezzel is szem­be kell nézni, és megfelelő marxista választ kell adni arra is, hogy hogyan segítsük efő a dolgozó osztályok közeledését, a vá­ros és a falu közötti különbségek és, ami a leglényegesebb lesz, a szellemi és a fizikai munka közötti különbségek felszámolá­sát”. Az Irányelvekben, a nagy felelősségtudattal készített szám­vetésen túl, a társadalmi realitásokhoz mért feladatmeghatáro­zások vannak, olyan perspektívák, amelyek eléréséhez párttagok és pártonkivüliek, munkások, parasztok, szellemi dolgozók egy­aránt felsorakoztathatok. A párttagság és a XI. kongresszus ta­nácskozásai természetesen még elevenebbé, konkrétabbá és ez­által gazdagabbá teszik majd a kongresszusi előkészületek ve­zérfonalát képező Irányelvek gondolatait. Pozsgay Imre 1974. DECEMBER 10., KEDD Czinege Lajos vezérezredes Algériába utazott Czimege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével hétfőn katonai küldött­ség utazott Algériába Aibdel- h aim id Latréche, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság nemzetvédelmi minisz­tériuma főtitkárénak meghí­vására, hivatalos baráti láto­gatásra. A Ferihegyi repülő­téri búcsúztatáson jelen volt Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, a tá­bornoki kar több tagja, vala­mint Szigeti Károly, a Kül­ügyminisztérium csoportfőnö­küldöttség utazott Varsóba Dr. Wlodzimierz Beruto- wicz, a Lengyel Népiköatnása- ság igazságügyi miniszterének meghívására dr. Korom Mi­hály iigazség.ügyiminiisizfer ve­zetésével hétfőin küldöttség utazott Varsóba. A delegáció a jogalkotás módszerei t, vala­mint az igazságszolgáltatás irányításának kérdéseit tanul­mányozza Lengyelországban. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren d;r. Mankója Imre igazságügyi mámsaté.riuirni ál-. laimitiitíkár és a minisztérium vezető munkatársai, búcsúztat­ták. Jelen' volt az elutazáskor Tadeusz Hanusaek, a Lengyel Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete is. (MTI) Döntő fontosságú A New Age című indiai he­tilap legutóbbi számában a magyar, az NDK-beli és a csehszlovák miniszterelnök nemrégiben tett új-delhi lá­togatásával kapcsolatos kom­mentárjában megállapítja: „a látogatásokról kiadott közle­mények tanúsága szerint India és a fenti országok egy front­ban vannak mindazokat a nemzetközi kérdéseket ille­tően, amelyek nemcsak India, hanem az afroázsiai népek jövőjére nézve is meghatáro­zó jelentőségűek. Ez a tény nem jelentéktelen az egész világ szempontjából sem — teszi hozzá a New Age. Az indiai hetilap döntő fon­tosságúnak nevezi a szocialis­ta országok és India között egyre növekvő megértést és együttműködést. t'^tengd'níír Állandóan n a síküvegexport Betonból. vasból, üvegből reskedelmi kapcsolatban. — célszerűen, gyorsan impo- Köztük az Amerikai Egyesült zánsan. Ez jellemzi a ma Államok több mint 1,7 millió, építészetét. A mindig korsze- Hollandia 480 ezer, az NSZK rű és nélkülözhetetlen -nemes 370 ezer és Olaszország 200 anyag; az építészeti üveg, a ezer négyzetméter húzott sik- sal gótariáni , síküveggyár üveget vásárol. Ezenkívül ke- alaptermé'ke. Termelőkapaci- reskedelmi partnere Kanada, tasa és exportja fokozatosan Ciprus, Dánia, Líbia, Tunézia fejlődött. Negyedszázaddal és újabban Anglia is, — s ezelőtt a gyár évi termelése emellett természetesen mint­áiig haladta meg a 44 millió egy hatszjz , hazai megren.de- jforintot, az exportja a 8 mii- lője van. Á múlt évben há- liót. Jelenlegi évi termelési rommillió négyzetméternél is értéke ennek nyolcszorosa. - nagyobb mennyiségű síküve- több mint 350 millió forint, get exportált, több mini hat­es termékeinek egynegyedét vanmillió forint értékben, fő­külföldön értékesíti. leg továbbfeldolgozó üzemek­1949-ben csak egy-két ex- hez. Húsz évvel ^ezelőtt csak portáló partnerrel rendelke- a gyár termelési értéke érte zefct, s a legtöbb építészeti el ezt az összeget, üveget Törökországba szállí- Az alig egy évtizedes pet- totta. Ma tíz országgal áll ke- ricsésze exportja, ma már szintén jelentő®, tíz országba irányul. Európai és ázsiai or­szágok mellett Japán is meg­rendelő. Ebből a termékéből 1973-ban közel 5 millió forint értékben, szállított. Az idén festett síküvegtálkái már az USA-ban is keresettek, jövőre pedig több mint hatezer kész­letet és százezer tálkát igé­nyeltek. Ez évben a gyár eddigi hú- zottsíküveg-exportja a tőkés országokban, megközelíti az egymillió dollárt, szocialista relációban a tizenkétezer ru­belt, a petricsésze és a sík­üvegtálka kiszállítása pedig a százhatvanezer dollárt. A salgótarjáni síküveggyár célja, hogy a jövőben még intenzívebben részt vehessen- a nemzetközi árucserében. Erre az elmúlt évek műszaki - gazdasági dinamizmusa jó biztosíték. Jövőre pedig az új húzóüzem — a Zagyva III. — termelésének beindulásá­val az építészeti üvee-export árualapja tovább bővül a 2— 3 milliméter vastagságú sík­üvegnél. Az új berendezéseivel hul- lám mentesebben, optikailag igényesebbb üveg előállítása várható — vagyis az ezzel járó műszaki-technikai szín­vonal fejlesztése az eddigi­nél . is magasabb minőségi követélmények kielégítését te­szi lehetővé a világpiacon. Ez viszont a gyár termékeinek jobb, magasabb áron való ér­tékesítését is jelentheti. V, U ke. (MTI) Korom Mihály vezetékével A Balassagyarmat felszaba­dulásának 30. évfordulója tisz­teletére rendezett ünnepség- sorozat már vasárnap meg­kezdődött a városban. A Pa­lóc Múzeumban először Po­gány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a politikai plakátkiálli- tást. A rendkívül gazdag anyag ugyan 1945—1975 ne­vet viseli, mégis egy korsza­kot ölel fel, hiszen találkoz­hatunk a Magyar Tanácsköz­társaság legsikerültebb alko­tásaival is. Délután ugyancsak a Palóc Múzeumban Felszabadult me­gyénk 30 éve —* Nógrád me­gye fejlődése 1945-től nap­jainkig címmel nyílt kiállítás. Képekben, grafikonokban mutatják be az elmúlt három évtized fejlődését. A kiállítást Rithl Lajosné, a balassagyar­mati városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Hétfőn délelőtt tovább foly­tatódott a felszabadulási em­léksorozat a zászlódíszbe öl­tözött Balassagyarmaton. A zenekar térzenét szolgálta­tott. A volt megyeháza nagy­termében a város felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére ünnepi együttes ülés­re gyülekeztek a városi párt- bizottság és a városi tanács tagjai, a meghívott vendé­gek. Az ünnepség elnökségében ■helyet foglalt Géczi János, a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képvise­lő, Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Ott voltak az ünnepség elnökségében a vá­rosi, járási pártbizottság, a vá­rosi tanács, a járási hivatal első számú vezetői, az üze­mek képviselői, szocialista brigádok tagjai. Eljött erre az évfordulóra Kovács P. Ist­ván, a felszabadult Balassa­gyarmat volt polgármestere, a város díszpolgára, id. Szabó István, Kossuth-díjas szob­rászművész. Balassagyarmatért emlékplakettel tüntették ki a város fel- szabadulásának 30. évfordulóján Lotharidesz Imrét, a Fém­ipari Vállalat dolgozóját, aki két évtizede megszakítás nél­kül dolgozik a vállalatnál. Életútja eddig is gazdag volt, most brigádvezető. Brigádja öt esetben nyerte ei a Szocialista cí­met. Az emlékplakettet Lombos Márton tanácselnök nyújtja át A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után — amelyet a városi énekkar adott elő. magas' színvonalon — Skoda Ferenc, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ün­nepség résztvevőit. Ezután Lombos Márton, a városi ta­nács elnöke emelkedett szó­lásra. Bevezetőjében 1944. decem­ber 9-ét, a felszabadulás nap­ját méltatta. Visszatekintett a szovjet hősök harcára, s vázolta a 30 év eredményeit. Arról beszélt, hogy milyen változáson ment keresztül a város az elmúlt három évti­zedben. Megváltozott az em­berek gondolkodásmódja, po­litikai állásfoglalása és a va­ros arculata is, hiszen az új gyárak mellett az új lakóhá­zak, lakótelepek egész sora épült fél Balassagyarmaton. Beszédét így folytatta: — Az idén is a szocialista építés újabb sikereinek jegyé­ben ünnepeljük december 9-ét. Eredményesen folyik a X. pártkongresszus nagy or- szágépíitö programjának, hatá­rozatainak megvalósítása és nagy lelkesedéssel készülünk, pártunk újabb jelentős állo­mására, a XI. kongresszusra. Az ünnepi előadó ezután számokkal adott bizonyságot a fejlődésről. Elmondotta, hogy a negyedik ötéves terv­ben teljesítik a lakásépítési programot, és csaknem 1290 (Folytatás a 3. oldalon) A felszabadulás évfordulóján: Magyar—bolgár barátsági nap Rétságon Rétság nagyközség , felsza­badulásának 30. évfordulóját köszöntötték tegnap a járási székhelyen. Ebből az alka­lomból Rétságra érkezett Szto- jan Rálev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségének III. titkára, kultúr- attasé és kísérete. A vendé­geket délelőtt a járási párt- bizottság székházéban Nagy Zoltán, a járási pártbizottság ‘első titkára fogadta. Ott volt a fogadáson Vass József or­szággyűlési képviselő, Mar- czinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bi­zottságának titkára, a járási hivatal és a nagyközségi párt- bizottság, és tanács képvise­lői. A rövid tájékoztató után a vendégek ellátogattak a Glóbus Nyomda rétsági üze­mébe, ahol Csöndes Zoltán igazgató fogadta a vendéje­(Folytatás a 2. oldalon) A bolgár vendégek is megkoszorúzták a rétsági szovjet hősi emlékművet

Next

/
Oldalképek
Tartalom