Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

V f _ S P O R T — Céltudatosabbá vált a sportiskolák munkája A- Nfrgrád megyei Tanács Testnevelési és Sportbizott­sága ez év februárjában tár­gyalta meg a sportiskolák helyzetéről szóló jelentést és elemezte, vizsgálta eredmé­nyeiket és problémáikat, fel­adatokat tűzött ki. A sport- bizottság napokban sorra ke­rült kibővített ülésén tájékoz­tató jelentés hangzott el a sportiskolák helyzetéről, mun­ka járód, fejlődésének ütemé­ről. Az előterjesztett anyag elsőként a sportiskolák szer­vezeti életével foglalkozott. A sportiskolák minősítése érdekében az iskolák szerve­zeti életének javítását, ezen bélül az iskolatanácsok mű­ködésének megoldását tar­totta fontosnak a sportbizott­ság. Az iskolatanácsok műkö­dése azonban továbbra sem megnyugtató. Balassagyar­maton a tanács ülésezett, azonban jelentős hatása nem mutatkozik. Salgótarjánban pedig egyszer sem jött össze. A megtörtént személycseré­ket követően várható, hogy aktívabb munka következik és" a szemléletformálásban is változás áll be. SOK MÉG A TENNIVALÓ Asz iskolákban igen pozitív kép alakult ki a belső élet szervezését. irányítását, el­lenőrzését illetően. A munka- felállásban bekövetkezett vál­tozások következtében az ed­zők munkájának összehango­lása, a versenyeztetés a fog­lalkozások rendszeresebb és jobban ellenőrzött gyakorla­ta kezd kialakulni. Jelentős munkavégzés történt a sport­iskolák belső életének szerve­zettebbé tételében, azonban sok még a tennivaló Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton is, a sportiskolák társa­dalmi helyéinek és szerepé­nek városszerte történő el­fogadtatása és népszerűsítése vonatkozásaiban. Salgótarján­ban félfüggetíenített mód­szertani és szervezési előadót állítottak be. Fokozott isko­latanácsi és vezetési munká­val jelentős változás várható a szem lél etalák ulásban, Il­letve a helytelen szemléle­tekkel szembeni fellépéssel kapcsolatban. Sportiskoláinkban. Salgó­tarjánban atlétikai és vívó-, Balassagyarmaton atlétikai szakcsoport fejlődik. Minden szakcsoportban a megfelelő évfolyamokhoz az edzők biz­tosítottak. A szakcsoportok munkája egységes. A sportis­kolái tagság stabilizálására kevéssé megnyugtató a hely­zet, mert mind a személyi problémák mind a tanévek­ben. való gondolkodás jelen­tős fluktuációt idézett elő. Az előkészítő csoportokat ille­tően Salgótarjánban jó gya­korlat alakult ki, mert a sportiskola, a peremiskolák­kal szoros kapcsolatot alakított ki. A tagozatos is­kola szerepe a sportiskolái beiskolázást illetően nem egyértelmű, mert nincs egyet­értés a tagozatos iskolába való felvételt illetően. A vá­rosi művelődésügyi osztályok­nak az új beiskolázásoknál meg kell oldaniuk, az iskola- tanácsoknak pedig szervezni­ük kell a felvételt. Annak az elvnek kell érvényre jutnia, hogy a sportiskolás csopor­tok a tagozatos osztályokra épüljenek. EGYSÉGES IRÁNYÍTÁS A sportiskolák szakmai munkájával kapcsolatban el­mondható, hogy az eredmé­nyesség javítás® volt a fel­adat. hogy a sportiskolák a felmérő versenyeken megfe­lelően szerepeljenek és az összesítésben a gyenge sport­iskolák; kategóriájából ki­kerüljenek. A fielmérő ver­senyek azt mutatták, hogy javult a munka, hiszen a salgótarjániak és a balassa­gyarmatiak is jó néhány hellyel eíofoöréiéptek a sportági sportiskolák felmé­rő versenyén. A saakégvezetők és az edzők munkáját a szoros együttműködés jellemzi. A munkát jól választott és a szakágaikat szerető sport­emberek irányítják. Csökkent az edzőváltozásök száma. Még mindig problémát jelent a gyerekek terhelése, merit a sportiskola heti négy foglal­kozása mellett az iskolákban egyéb területeken is igény­be veszik őket. A sportiskolái elfoglaltság kellő helyre he­lyezése szükséges, hogy el lehessen, kerülni a túlterhe­lést. Mindenképpen szük­séges megemlíteni, hogy ja­vult a helyzet az összehangolt munka vonatkozásában és a gyerekek sokoldalú képzése került előtérbe. A sportiskolák és sport- egyiesületek közötti kapcso­lat a működésükből követke­zően kedvező. Az irányítás­ban is egységesen jelentke­zik a sportiskola a maga feladataival és mind a városi, mind a megyei spontfielügye- lőségek rendszeresen, foglal­koznak a sportiskola és sport­egyesület kapcsolatával. Az egyesület edzői segítenek a sportiskolának. A szakoktatás területén felfelé ívélő munka tapasztalható, továbbra is gondot jelent azonban a ne­velésiben az áldozatvállalás, ragaszkodás a sportiskolához, és az eredményes munkáért való küzdeniakarás vonatko­zásában. Előbbrelépés tör­tént a megítélés, a munka eredményességének egységes edzői szemléletében. Prob­léma jelentkezik még a tanu­lóknál az edzéseken, a foglal­kozásokon való pontos és rendszeres megjelenést il­letően. A nyári sportiskolái tábor létrehozása jő! szolgál­ta az eredményesebb és fo­lyamatosabb felkészülést. To­vábbra is fontos a nyári aporftáborozás és ezért a sportiskolái vezetést ösztönöz­ni kell a további bővítésre. A RENDSZERES VESENYEK Mind Salgótarjánban, mind Balassagyarmaton nem meg­nyugtató a helyzet a torna­termek tekintetében. Külö­nösen az utóbbi helyen ne­hezebb a helyzet, mert rossz idő esetén nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az egyetlen terem nem elegendő, hiába van három testnevelő, ha csak egy tornaterem áll a rendelkezésünkre. Egyelőre még nincs megoldva a tago­zatos iskolába való beiskolá­zás. Szükséges lenne megol­dani a testneveléssel foglalko­zó óvoda beindítását és tago­zatos középiskolai osztály szervezését. Az iskolák mű­ködéséhez az állami támoga­tás adja az alapot. Az egye­sületek mindkét helyen ke­veset adnak hozzá és ebből eredően aránytalanságok adódnak Salgótarján és Ba­lassagyarmat között. A fej­lesztéssel kapcsolatosan Ba­lassagyarmaton további edzői erősítés vált szükségessé, ami­nek anyagi kihatásait a meg­levő keretekből oldották meg. A függetlenített edző és mi­nőségi munka e vonatkozás­ban további anyagi terheket jelent. Meg kell említeni, hogy az egyesületek messze­menően egynek érzik magu­kat a sportiskolával, és így az egyesület felszerelése tel­jes mértékben a sportiskola rendelkezésére áll. Gond azonban Balassagyarmaton még jelentkezik, ugyanis a gyerekeknek saját felszerelé­sükben kell a foglalkozásokon részt venni. A sportiskolásofe versenyez­tetése előrehaladt az utóbbi időben. Többet foglalkoznak a versenyeknek a felkészülés középpontjaiba állításával, így rendszeresebbé vált a tarjám és a gyarmati sport­iskola atlétáinak találkozóba versenyek keretében. A gye­rekek ennek következtében egyre jobban, megszokják sajéib eredményeiknek a mé­rését és lelkesíti őket a ver­senyben való részvétel. Ezzel együtt a kedvező nevelési hatások is erősödnek. ★ A megyei sportbizottság ülésén megállapították, hogy a meglevő problémák mellett szervezettebb, átgondoltabb, és céltudatosabb lett a sport­iskolák munkája. Jobbak ez eredményeik, de a jövőben tovább kell javítani a társa­dalmi szemléletet, ég az is­kolák vezetőinek, nevelőinek támogató egyetértését a tar­talmasabb sportiskolái mun­ka érdekében. A. L. Komolyan vették a bajnokságot Á szécsényi járásban is be-: fejeződött a labdarúgó-baj­nokság őszi fordulója. Domsz- ky Györggyel, a járási sdort- felügyelővel beszélgettünk a forduló tapasztalatairól. — Mi jellemezte a leját­szott mérkőzéseket? A csapatok döntő többsége nagyon komolyan vette a já­tékot, nagy harc folyt az el­sőségért, illetve a helyezések­ért. öt mérkőzés maradt el. Magyargéc rosszul értelmezte a bajnokság fordulóit és így két mérkőzésre nem utazott el. A hollókőiek a ro6sz idő miatt, a nyitott gépkocsin, ugyancsak két mérkőzésre nem tudtak elutazni. A nógrád- sipekiek pedig a vendégség miatt mondtak le a mérkő­zésről. Két botrányos eset miatt szakadt félbe a játék. A labdarúgószövetség a Nógrádszakál—Varsány mér­kőzés újrajátszását ren­delte el, míg a Nógrádszakál —Szalmatercs mérkőzésen a pályán elért 2:l-es eredményt hagyta jóvá. A csapatok, já­tékosok nagy részét dicséret illeti, mert az esőzésekben is lejátszották a mérkőzéseket. — Tudomásunk szerint a játékvezetők ellen több kifo­gás érkezett a szövetséghez. — Ez így igaz. Számos esetben előfordult, hogy a rossz idő miatt nem utaztak el, így szükség-játékvezetőt kellett alkalmazni. Egyik­másik játékvezetőnk részre- hajlóan vezette a mérkőzést. Ennek a helyzetnek a fel­számolását csak a spotkörök segítségével tudjuk megszün­tetni. Kérjük őket, hogy a januárban induló játékvezetői tanfolyamra minél több ki­öregedett játékost küldjenek el. Jelenleg kevés a játékve­zetői állományunk, így nem tudunk válogatni. — Milyen légkör jellemezte a mérkőzéseket? — Magunk részéről csak azt tudjuk elítélni, hogy a csapatok mindenároni győz- niakarása közben előfordul­tak a durvaságok, kiállítások. Schmidt János nódrádszakáli játékost a szövetség 1975. jú­nius 30-ig eltiltotta. mert tettlegesen bántalmazta játé­kostársát. A labdarúgóknak és a vezetőknek egyaránt meg kell érteni, hogy a lab­darúgás az játék, tehát erre kell koncentrálniuk, nem pe­dig fölösleges, sportszerűt­len durvaságokra. — Hogyan ítéli meg a kö­zönség magatartását? — A rossz időjárás miatt volt olyan mérkőzésünk, ame­lyet „sért kapuk mögött” jsA-_ 6 NÓGRAD - 1974. december 8. «osófoop Marseille óta 44 mérkőzésen : 18 győzelem 62 játékossal, közötte 43 újonccal A magyar labdarúgó-válo­gatott szerdán Szolnokon, a Svájc elleni mérkőzéssel befe­jezte idei szereplését. Az összesített eredmény jobb a tavalyinál: 1973-ban egy mér­kőzést sem sikerült nyerni, az idén viszont már pozitív a mérleg, pontokban számítva: a válogatott 7-et veszített el és 9-et szerzett meg a lehetséges 16-ból nyolc mérkőzésen. Ami viszont feltűnő: a gól- különbség 1973. (9—11) után 1974-ben (11—13) is negatív. A magyar labdarúgó-válo­gatott — miként az utóbbi időben mindig — ebben az évben is folytatta a kísérlete­zést: 8 mérkőzésen 36 (!) lab­darúgó kapott szerepet, kö­zötte 11 újonc. A több mint három csapatra elég játé­kosból Fazekas játszott mind a 8 alkalommal, de ő sem volt a pályán 720 percig, mert Jugoszlávia ellen be-, Bulgária elten pedig lecserél- ték. A rossz emlékű 1969. de­cember 3-án Marseille-ben le­zajlott Csehszlovákia (1:4) el­leni világbajnoki selejtező óta öt évet játszott a magyar labdarúgó-válogatott, hivata­los mérkőzésszáma a mar- seille-i 441-ről 485-re emelke­dett. öt év 44 hivatalos, orszá­gok közötti találkozóján négy szövetségi kapitány (Hoffer József. Illovszky Rudolf, Bo- zsik József és Mór Ede) te­vékenysége alatt 18 győzelem, 13 döntetlen, 13 vereség a mérleg, 67 adott és 52 kapott góllal. A találkozókon össze­sen 62 játékos jutott szóhoz és a magyar válogatott 43 újoncot avatott. Mind az öt esztendőben Bene (38). Fazekas (31), Vi- dáts (22) és Kozma (12) ka­pott szerep»et. Rajtuk kívül a legtöbb mérkőzést vívott já­tékosok. Páncsics (30), Kocsis (26), Bálint, Juhász P., Zámbó (24 —24). Géczi, Dunai II. (21— 21), Juhász I., Szűcs (20—20). Az újoncok a válogatottba kerülés sorrendjében: 1970: VeHai, Fejes, Vídáts, Pusztai, Somogyi, Karsai, Má­té, Konrád, Rothermel, Me­gy esi, Müller, Nagy L. és Szuromi. 1971: Juhász P., Fábián, Nagy II., Kovács J. 1972: Szalai, Bálint, Brani- kovits, Vépi, Kü, Váradi és Tóth K. 1973: Török, Bicskei, Tóth A., Mészáros. Horváth, Rapp, Harsányi, Kolár. 1974, Fekete, Póczik, Kán­tor, Lakinger, Nagy Ilii.. Be­csei. Pénzes. Kiss. Muha, Tóth J. és Csapó. Az őszi idényzáró mérkőzé­sek azt mutatták, hogy az építés alatt álló válogatott hátsó alakzatai lassan kiala­kulnak. Elöl a góilövéssel viszont baj van. Az időszak 44 mérkőzéséből 11 alkalom­mal nem sikerült gólt elér­nie a magyar csatársornak. 11-szer csak egyet lőttek, 14 találkozón ért el a válogatott 2—2 gólt, ötször 3-at, kétszer 4-et (Norvégiának és Luxem­burgnak), egyszer pedig ötöt (az olimpián Iránnak). Az idén Dortmundbanj Bécsben, Cardiffban és Vár­nában nem sikerült a hálóba találni. Az 1974-ben lezajlott 8 mérkőzésen Fazekas volt a legeredményesebb, 4 góllal. Gólt lőtt még Nagy L. (2), Máté (2), Bene (1), Bálint (1) és Horváth (1). öt év alatt a 67 gól szer­zője 21 hazai játékos volt, de „besegített” a norvég Karls- sen. a jugoszláv Holcer és az NDK-beli Lauck 1—1 ön­góllal. A legtöbb góít lőttbe: Bene (12), Fazekas (11), Dunai II. (6). Kocsis (5). Nagy I., Szőke, Vidáts és Zámbó (3—3). Az idei mérkőzéseken sze­repelt játékosok. Kapusok: Mészáros, Géczi. Védőik: Kolár, Bálint, Megyesi, Vidáts, Kántor, Fá­bián, Horváth, Lakinger, Nagy III., Harsányi, Török, Tóth J., Mucha, Dunai III, Középpályások: Juhász IJ Póczik. Tóth A., Kovács J., Somogyi, Karsai, Halmosi, Csapó. Csatárok: Fekete. Fazekas, Bene, Máté, Zámbó, Müller, Albert. Kozma, Becsei, Pén­zes, Kiss, Nagy L. Vihara sérülés körül Mai sportműsor ASZTALITENISZ Férfiak tízek bajnoksága. Rétség. gimnázium tornater­me. 9.30 óra. SPORTLÖVÉSZÉT Férfi ifjúsági és egyéni csapatverseny. Rétség, hon­védségi lőtér, 9 óra. SAKK Felszabadulási villám egyé­ni verseny. Balassagyarmat. Erdőgazdaság klubterme. 9. óra. tajekozödási FUTÁS Felszabadulást tájékozódá­si futóverseny, Tereske 8 óra. szottak. Jó idő esetén 200-an is*kimentek a találkozóra. Hi­vatalunkhoz a Nógrádi Spar­tacus, Nógrádszakál, Nógrád- sipek csapatainak közönsége ellen érkezett be kifogás. Ezeken a helyeken a téli es­téken nagyobb súlyt kell fektetni a játékosok és szur­kolók ankétjára. — Milyen szereplést hozott az őszi forduló? — Kellemes csalódást kel­tett Nógrádszakál első helye. Az „újonc” sportkör Szal­matercs első helye. A negatív meglepetések között említhe­tem a varsányiak gyengébb teljesítményét, hiszen ők ta­valy még egy osztállyal föl­jebb rúgták a labdát. — Mit vár a tavaszi for­dulótól? — Régi tapasztalat, hogy a tavaszi fordulók mindig job­ban sikerülnek. Reméljük, hogy sportszerű igazi rang­adókat láthat majd a járás labdarúgó-mérkőzéseket ked­velő közönsége. rr Saenogradi — Futballberkekben sokat vi­tatott téma: vajon hol a ha­tár és meddig mehet el e téren a játékvezető? — veti fel glosszájában a kérdést a tekintélyes zürichi SPORT. Nem kétséges, hogy egyes játékosok, miután nem tudják futbaiimű vészét ükkel elkáp­ráztatni a szurkolókat, gyen­ge, sőt „giccses” akciókkal akarják magukra felhívni a figyelmet, illetve elsősorban a játékvezető figyelmét. Na­gyon sokszor látunk szinte az ízléstelenség határát súroló •jeleneteket, amikor a jaj­gatva lerogyott játékos szá­nalmasan vonaglik a pályán. Ilyenkor percekig szünetel a játék, berohannak az edzők, gyúrók, orvosok, és próbál­nak életet verni a szinte „ago­nizáló” játékosba. Ez a huzavona nyilván jót tesz, mert a megítélt szabadrúgás, vagy büntető után az előbb még szenvedő „félholt” játé­kos, mintha mj sem történt volina hirtelen felpattan és vígan tovább szaladgál, de csak addig, ameddig egy újabb vitás akció miatt újra nem kezdi meg „bemutató­ját.” Persze akadnak olyan ki­rívó esetek is, mint a leg­utóbbi Feyenoord—FC Barce­lona BEK-mérkőzés alkalmá­val is történt. Asensi, a barce­lonaiak játékosa saját kapu­sával olyan szerencsétlenül ütközött össze, hogy a földön maradt. A mérkőzés játékve­zetője a mindvégig kitűnően működő NDK-beli Glöcknter — a lap szerint — 4 percig hagyta a játékost a földön »onagtand, míg yégüá is hord­••• ágyon kivitték a pályáról és állítólagos bordatöréssel kór­házba szállították. Hát itt a határ, amikor a játékvezetőknek el kell dön­tenie: mikor szimuláns egy játékos és mikor komolyan sérült? Az előbb említett esetben sem lehet tehát a nagy nemzetközi tapasztalat­tal rendelkező Glöcknert el­marasztalni, hiszen hosszú pályafutása során már szám­talan szimuláns játékossal ta­lálkozott. így „a pásztor és a farkas” meséje alapján most sem gondolhatta, hogy a katalán játékos komoly sérü­lést szenvedett. Valamivel azonban mégis büntetni kellene a szimulán­sokat. De hogyan? Az a gon­dolat, hogy sárga kártyákkal figyelmeztessék őket. kéfcél ű fegyver: lehet, hogy véletlenül éppen azt a játékost intik meg, aki komolyan sérült. Ha ez később bebizonyosodik, a játékvezető kétségtelenül blamálta magát. A megoldás — a kommen­tátor véleménye szerint —■ az lenne, hogy végre sport- szerűségre neveljék a labda­rúgókat és tűnjenek el a pá­lyákról egyszer és mindenkor­ra a játékot „széttördelő”, nagyszerű színészi képessé­gekkel megáldott, szimuláns játékosok. Ezzel lényegesen megkönnyítik nemcsak saját csapatuk, de még a játékve­zetők dolgát is. A közönség a pénzéért pedig elsősorban becsületes játékot, vérbeli küzdelmet, gólokat és nem művészien vonagló, szimuláns jafiéko&okai kásán látni. f (

Next

/
Oldalképek
Tartalom