Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

* Tatarozástól az alumínium-gyártásig Dinamikusan fejlődik a Balassagyarmati Fémipari Vállalat Történelem immár az 1950. óta eltelt idő. Balassagyar­mat iparosodásának történe­tében és a vállalatéban is... Már a felszabadulás után is, csak alig néhá-nyam kép­viselték a munkásosztályt Ba­lassagyarmaton, palócföld, eme régtől patinás városában, s ők is kik voltaik... A sep­rű- és kefegyár az olajütő néhány dolgozója, meg a hús­ipar egy-két mestere. Pedig köztudott: ipar nélkül nincs fejlődés! Hadakoztak is érte a balas­sagyarmatiak, mígnem hosz- szas viták után, 1950. decem­berében. eldőlt a kérdés, s az azt követő évben hivatalosan is megalakult a Nógrád me­gyei Tatarozó- és Építő Vál­lalat vertikális üzeme. Igen, ebbői a kis, 1951. áp­rilisában mindössze har­mincegy dolgozót foglalkozta­tó üzemből nőtt ki a jelenle­gi fémipari vállalat Idestova huszonöt éve, ■ • szűk negyedszázad alapot szolgáltat arra, hogy néhány mondat erejéig időzzünk a vállalat történeténél. Igen, a hőskornál, a gyár fiatal dolgozói, és a megye sokezer lakosa által sem ismert törté­néseknél. Épületvasalások, nyílászá­ró szerkezetek készültek az üzem lakatos-, kovácsoló, és asztalosműhelyeiben, vízve­zetéket szereltek mások, a villanyszerelők pedig részt vettek az országos faluvilla­mosítási programban. A Kos­suth Lajos úti részben meg­alakultak az építő szaki pari munkabrigádok is. Tulajdon­képpen a jelenlegi külsőszere­lők elődei voltak. S bizony ma, ha valaki megnézi a Pé­ti Nitrogénművek, a KGYV tápiószelei gyára, vagy a Hejőcaabei Cementgyár sze­relésén dolgozó, modem kisgépekkel, védőeszközök­kel ellátott szocialista brigá­dokat, el sem képzelné, mi­lyen körülmények között, a hogyan dolgoztak elődeöt Néhány éves volt csak az A Péti Nitrogénművek szerelésén dolgoznak a vállalat brigádjai. közfii Két üzem, a vertikális részleg, amikor 1953-ban a Villany- szerelési Vállalat megszünte­tése után, annak részlegeit átvéve, felvette a Nógrád me­gyei Épületszerelő Vállalat nevet. Nőtt, fejlődött az üzem, újabb, meg újabb munkákat végzett és fellendült gyárt­mányainak száma is. Az 1950-es évek végére már vil­lamos árbockapcsolók, rá­csos vasoszlopok, és egyéb szerelvények készítésével is foglalkoztak. Nőtt önállósá­guk, s ennek nyomán, szerve­zett egységgé kovácsolódtak. Miket is gyártottak tizenöt- évvel ezelőtt? A hatvanas évek elején, ho­nosították meg a Soós-féle beromöebető, a petinóleam- gázfőző gyártását, de — jel­lemző az akkori idők széles kinőtte a Kossuth Lajos 6t *• lasaagyarmaé nyugati iparié- könnyűszerkezetes építési skálájú termékeire — készí- szám alatti telephely szűkös, lepén, az azóta fémipari vál- programba való bekapcsoló­tettek még álLatvakarókat is! zsúfolt műhelyeit, és új léte- lalat nevét viselő, korszerű dásuk révén jelentősen nőtt az De már a fejlődés megindult: sítmény beruházását kezdték gyár. A vasbeton szerkezetű, alumínium gyártása és fel­ékkor kezdtek el először alu- meg. csupaüveg, központi energia- használása. Ennek hatására mini-irmot önteni. 1969. január elseje óta mű- szolgáltatású munkacsarnok, fejlesszük tovább, a napja­Telt az idő, és a véHlalat ködik jelenlegi helyén, Ba- ideális körülményeket biztosít inkbain háromszáz tonnás évi ___ a dolgozóknak. Modern szó- kapacitással működő öntődé­d ália létesítmények, 300 fős jüket konyha, ebédlő, ifjúsági klub, Jelenleg három profil jel­orvosi rendelő szolgálja jó lemző tevékenységükre. Az ellátásukat. Még ebben az év- acél és az alumínium alap­ben bevezették a negyven- anyagú termékek gyártása és négy órás munkahetet, je- az épületszerelés. Jugoszlávi­lentősen csökkent a fluktuá- ába, kisebb mennyiségben az ció, s növekedett a magas NDK-ha. ég Csehszlovákiába, képzettséggel rendelkező do!- exportálják termékeiket, gőzök, közép- és felsőszintű így alakult számottevő vezetők szama. Ennek ered- eredményekkel büszkélkedő ménye volt, hogy 1970-ben túlszárnyalták az évi százmil­lió forintos termelési érté­ket. Két nevezetes év követke­zik a gyár életében: 1972-ben meghaladja a százhatvan mil- és 1973-ban megkapták a Ki- lió forintot, váló Vállalat címet. És Balassagyarmaton, ahol Közben jelentős változás a felszabadulás után még állt be a gyártmányösszetétel- ipar sem volt, most a többi ben. Mind több és több alu- nagyüzem sorában jelentős míniumot állítottak elő, és helyet foglal el a Balassa- csatlakozfeak a Magyar Alu- gyarmati Fémipari Vállalat, mínitnnipari Tröszthöz. Aj, (X) hazánk határain túl is is­mert gyárrá a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat, Több mint hatszáz dolgozót foglal­koztat, Idei termelési értéke réocr ás kábeldob Nemcsak váráról hires már Drégely palánk. . . Országosan ismert a Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szöveti eret 1 Nem is ojyan régem még csak történelmi múltiáról volt híres Drégelypalánk. a nóg­rádi hegyek között megbúvó kis falucska. Ha nevét emlí­tették. a törökök ellen hősie­sen küzdő Szandi György, meg az Arany János verséből Ismert két apródja jutott elő­ször az emberek eszébe. És nemkülönben Móricz Zslg- mond 1932-ben írt riportja, amelyben maradandó emléket hagyott ránk az akkori álla­potokról. a nélkülöző lakók­ról. Krumplijuk sincs már — írta — kukoricát esznek he­lyette. De régen is volt.. 1 S mennyi minden változott azóta! A táj talán ugyanaz még. de a falu arcvonásai meemá­sultak már. Modem, beton­ból. üvegből épült gyártócsar­nok magasodik a falu régi. zsindelyes és az új. magasra törő házai fölé Is: a Szondi Lakatos és Szerelő Inari Szö­vetkezet új termelőegységé­nek falai. Ez ad otthont, az eddigi szétszórtan, meglehe­tősen mostoha körülmények között dolgozó szövetkezetiek, nek. Szép a csarnok, tetszetős, és az országot járt embernek ismerős is már: láthatta a Vá­rosligetben, a nemzetközi vá­sár területén. A francia kiállítóké volt ak­koriban, a drégelypalánkiaké már. Kényelmes is. korszerű és értékét még valami növe­li: a kongresszusi, felszaba­dulási munkaversenv tisztele­tére építik társadalmi mun­kában a szövetkezet szocia­lista brigádjai. S jellemző ez is. Mert Nógrád mindig erős fellegvára volt a munkásmoz­galomnak. Salgótatiánban szerzett többséget a Magyar Kommunista Párt. és itt len­dült fel először a felszabadul lás után a kisipari szövetke­zeti mozgalom. Az ország ré­gi. még ma is működő kis­ipari szövetkezetei megyénk­ben találhatók. Bár ez nem jellemző a Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetre, hiszen mindössze öt éve alakult, a mozgalmi hagyományok ápo­lása azonban nem újkeletű. A napjainkban négyszázöt­ven dolgozót foglalkoztató szö­vetkezetnek huszonnégy szo­cialista brigádja van immár: több mint kétszázhatvanán vesznek részt a brigádmozga­lomban. Nem múltjával, ha­nem jelenével, a rövid öt év eredményeivel vált országos viszonylatban is egyedülálló­an dinamikusan fejlődő, mun­kája után megbecsült szövet­kezetté a drégelypalánki. Mert néhány rövid mondat csak az eddigi történelmük... 1969-ben a járási tanács kezdeményezésére alakultak meg önálló szövetkezetté. Negyvennyolcán voltak mind­össze, s úgyszólván a semmi­ből indultak. De az indulás első. igazán végigdolgozott évében már tizennyolc millió forintos bevételük volt. És a dinamikus fejlődést 1ól Il­lusztrálják a számadatok. 1971-ben harminckét millió az éves termelési értéke. 1972- ben m r a dupláját s rá- követk 3 évben pedig nyolc­vankét millió forint volt a szövetkezet bevétele. Jelentős összeg egv inari középüzemnél is, nem még egy öt éve alakult szövetke­zetnél ... Mór az indulást követő első évben, 1970-ben. felfigyeltek a drégelypalánki Szondi La­katos és Szerelő Ipari Szövet­kezet külső szerelést végző dolgozóinak gyors, pontos és szakszerű munkájára. Ezt tud­va. sorra kötöttek velük szer­ződést olyan nagyvállalatok is. mint az Almásfüzitői Tim­földgyári a Lábatlani Cement­gyár. s ott találhattuk őket a nyírségi hűtőházak szerelé­sein. Jelenleg is számottevő he­lyet foglal el tervükben a külső szerelés. Ebben az év­ben — a többi között — te­* ÜHWITWI B (KV rag! mé iramú bi drátüzemének bővítésében, a Budapesti Ve­gyiművek rekonstrukcióiáhan és ftzemátteiepftéaében a Sar­kad! Cukorgyár és a Nyerges- újfalui Eternit Művek kor­szerűsítésében. működtek köz­re. S törekvésük továbbra Is a munkavégzésnek ez a formá­ja. csak magasabb szinten. A szövetkezet saját gyártmánya­it akarja szerelőivel a nagy­beruházások üzemeibe beépít­tetni. Ügy tervezik, hogy a* V. ötéves terv végére, a köz­ponti üzem előállítja, a má­sik pedig beszereli termékei­ket Már a megalakulást követő SvcBSen me^atSroBott tervei dolgoztak ki a profil kialakí­tására. Érmek része, hogy ma már meghatározott termék­csoportokon beiül, egyelőre az MMG megrendelésére koo­perációban, komplett elektro­nikus és pneumatikus mérő­éi vezérlőegységeket gyárta­nak és szállítanak, amelvek a moszkvai kiállításon is sze­repelnek az MMG gáz- és olajvezeték műszerei beren­dezései között Természetesen, a szövetke­zet munkájában — bevétel szempontjából ugyan jelen­téktelen. de a lakosság szem­pontjából számottevő — he­lyet foglalnak a különféle szolgáltatások is. Drégelypaíánkon és környé­kén. egészen Rétságig. tíz községben van cipész-. fod­rász-, elektroakusztikai és háztartásigép-javító részlegük. Nagy gondolt fordítanak ezek további fejlesztésére, hogy ne csak a nagyipari üzemek, ha­nem a lakosság körében is elismerést vívjanak ki mun­kájukkal így vált rövid idő alatt hí­ressé a drégelypalánki Szon­di szövetkezet amelyről nem lenne teljes a kép. ha nem imánk le: elnyerték a Ki­váló Építőipari Szövetkezet és a Kohó- és Gépipar Kiváló Szövetkezete címet isi M A szövetkezet új, a jövő év végére elkészülő gyártócsarnoka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom