Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

t Vilóg proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M £GY El . Bl Z OTTS A GA, ES Á 'MEG YEI T AN ACSráA PJ A XXX. ÉVF., 285. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 6., PÉNTEK Ü9ást tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága december 5-én kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta a Politikai Bizottságnak az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztését, valamint az ötödik ötéves terv irányelveiről szóló tá­jékoztatóját. A» ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) liosxorúxáat, falugyűlést tartottak Harminc éve szabadult fel Erdőtarcsa ERDOTAftCSA KÖZSÉGÉT SZABADÍTOTTA FEL NOGRAD MEGYEBEN E10SZCR 1 PECEMBEP 5*6 AN [ A .VÖRÖSHADSEREG m;.i ah<- U1 * • „ 1 .■ '. ;ií«i*: fi r Harminc .évvel ezelőtt. — december 6-án — szabadult fel a fasiszta iga elnyomása alól az első nógrádi telepü­lés, a megye déli részén fek­vő Erdőtarcsa. A szoviet Vö­rös Hadsereg rövid, ám he­ves csata után foglalta el a te­lepülésit. A három évitizedes jubileum jegyében megemlé­kezést tartottak csütörtökön Erdőtarcsán. A délelőtt az úttörőren­dezvények jegyében telt el. Délután koszorúzást tartottak annál az emléktáblánál, amely a .felszabadulás tényét ismer­teti. Ezután a megemlékezés résztvevői a szoviet hősi em­lékműnél tartottak koszorú­zást. Táborszki Erzsébet gim­nazista szovjet hősökről szóló verset szavalt. A közelmúltban újjávará­zsolt klubkönyvtárban este falugyűlést rendeztek. Zsúfo­lásig megtelt a klubkönvvtár nagyterme. Tóth József köz­ségi párttitkár megnyitója után Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első tit­kára méltatta *a jubileum je­lentőségét. Hangsúlyozta, hogy a járás életében 1944 decem­bere jelentős mérföldkőnek bizonyult. A pásztói járás Országos irodalmi színpadi napok Balassagyarmaton Megkezdődött a tizedik Balassagyarmat úrra fesztivállázban ég. A X. Madách Imre irodalmi színpadi napok négynapos rendezvénysoro­zata alkalmából a város ünnepi díszbe öltözött. A főutcán színes zászlókat lobogtat a tél eleji szél, s kétoldalt, a járdákon elhelyezett nagy méretű transzparensek hirdetik a bemutatkozó együttesek névsorát, a produkciók címét, az előadások időpontjait. A város viagáénalc érzi a ren­dezvényt, s a lehetőségekhez mérten mindenféle szempont­ból jól felkészült a több mint félezer szereplő, illetve ven­dég fogadására. A fesztivál vendégeként egyébként Balassagyarmaton artózkodik a budapesti Len- >yel Kultúra igazgatója és helyettese, Barbara Wiechno s, aki a fesztivál zsűritagja. V szomszédos Csehszlová­kiából is érkeztek vendégek. A tegnap délelőtt az érke­zés és az elhelyezkedés izgal­maival telt el. Néhány együt­tes azonban, melyek az első napi esti fesztiválprogram- oan léptek színpadra, már a próbákat is elkezdte. Mennyiben több, miben különbözik a mostani feszti­vál az előzőektől? Először is abban, hogy az idén első Ízben szentelik az egész programot egy baráti ország, a szocializmust építő lengyel nép kultúrájának, iro­dalmi hagyományainak, érté­keinek a megismertetésére. Az itt bemutatkozó együtte­sek mindegyike — a rendező- szervek, a Lengyel Kultúra, a Népművelési Intézet, a Nógrád megyei Tanács és a Balassagyarmati városi Ta­nács elképzeléseinek és kiírá sának megfelelően, a népek barátsága jegyében — lengyel eredetű műveket visz szín­padra. Olyan — joggal mond­hatjuk világhírű — irodalmá­rok műveit dolgozták fel iro­dalmi színpadi formában, mint Andrzejewski, Borowski, Rozewitz, vagy Glowaczki. Természetesen az, hogyan si­került ezeknek a színpadi (Folytatás a 2, oldalon) községei szabadultak fel a megyében legkorábban. Ki­emelte. hogy az eltelt 30 év története elválaszthatatlan a párt tevékenységétől. A mun­kásosztály élcsapata felkészül­ten fogadta a társadalmi át­alakulást, és az első nerctől fogva az ország leeielentő- sebb politikai tényezőié lett. A népi demokratikus forra­dalom egyre inkább kitelieie- dett, szilárdultak a szocializ­mus hadállásai. Emlékezte­tett azokra az évekre, ami­kor az újjáépítés, a széncsata, a szilárd pénz megteremtése, és az államosítás volt napi­renden. Helyzetelemzésében, mélta­tásában mai kérdésekről is szólott az előadó. Örömmel hangisúlyozta, hogy élni tud­tunk a hároón évtizede el­nyert szabadsággal. Megszi­lárdult a munkáshatalom, tervszerűen építjük a szocia­lizmust, eredményesen haitink végre a X. kongresszus hatá­rozatait. kedvező politikai légkörben készülünk a XI. kongresszusra. Gondok és el­lentmondások manapság is keletkeznek, de ezek más jel­legűek. mint korábban vol­tak, és feloldásukra haté­kony lépéseket teszünk. Ez­után a párt szövetségi poli­tikájának jellegét, lényegét taglalta. Elemezte a békeharc. a békemozgalom időszerű kérdéseit, és kiemelte a Szov­jetunió szerepét, melyet a vi­lágbéke szilárdításáért. az enyhülési politika további szélesítéséért folytat. A falugyűlés résztvevőit ez­után V. N. Sosztakov főhagy- nagy. az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet csapa­tok egyik tisztje köszöntötte. Végezetül a tanács község- politikai tevékenységéről szá­molt be a hallgatóságnak Nyemcsok Mihály, a Kallói községi Közös Tanács elnöke. Hangsúlyozta, hogy tevékeny­ségük alapját továbbra is a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok és az ezek alap­ján készült ciklusprogram képezi. Ismertette az idén el­készült munkákat: Erdőtar- csán kétmillió. Kallón egy­millió 200 ezer. Erdőkürtön 126 ezer forintot használtak fel beruházásra és felújításra. A felszabadulási megemlé­kezés Erdőtarcsán színes, színvonalas kultúrműsorral fejeződött be. Pályaválasztási kiállítás Salgótarjánban Tegnap délelőtt ja salgótar­jáni József Attila Megyei Mű­velődési Központ üvegcsarno­kában .ünnepélyesen megnyi­tották a Nógrád megyei pá­lyaválasztási hetek utolsó nagyszabású rendezvényét, a megyei pályaválasztási kiállí­tást. A rövid ünnepi műsor után Szabó Ferenc, a Nógrád me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet igazgatója kö­szöntötte a vendégeket, kö­zöttük dr. Boros Sándort, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága titkárát, Nagy Lász­lót. az OPTI igazgatóját, Má­tyás Pált, a Munkaügyi Mi­nisztérium tanácsi osztályve­zetőjét, a megyei, járási, vá­rosi pártbizottságok, taná­csok. mozgalmi szervezetek, üzemek és iskolák megjelent képviselőit, valamint a szlo­vákiai testvérintézmények küldötteit. Dr. Horváth István, a me­gyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében érté­kelte azt a folyamatot, mely­nek egyik befejező akciója ez a kiállítás. Néhány héttel ez­előtt a balassagyarmati kiállí­tással indult el a rendezvény- sorozat. Az edtjigi munka tar­talmas és hasznos volt. Bár megyénkben nem olyan régi az intézményes pályaválasz­tás, nemcsak egyéni pszicho­lógiai vizsgálatok folynak. A pályairányítás gazdasági, po­litikai életünk, társadalmi fejlődésünk menetét is .figye­lemmel kíséri, segíti. Az e te­rületen dolgozók előtt- két ko­moly elméleti kérdés áll: mi a hiányszakmák kialakulásá­nak oka, miért helyezkedik el sok pályaválasztó fiatal a me­gyén kívül. A válaszok kere­sésében, a pályakorrekciók, a sikertelen próbálkozások, a bizonytalanság elkerülésében és a népgazdaság szükségle­teinek kielégítésében is se­gítséget nyújt a választható szakmák, pályák mind alapo­sabb megismerése. A társadal­mi egy ü t tgondol kodási szán­dék, a közösség összefogásá­nak ereje, az együttműködés szélesítése pedig a szemlélet- formáló munkát lendíti előre. Az iskola, a szülök, a moz­galmi szervek és az üzemek közös érdeke, hogy ne kam­pány jellegű legyen a pálya- irányítás, ne maradjon az utolsó hónapokra a döntés. A rendezvénysorozat, a kiál­lítás egyik legfontosabb célja is ez: fórumot teremteni mindazok számára, akik ala­posan meg akarják ismerni a lehetőségeket a választás előtt. Ez az ismerkedés meg is kezdődött a megnyitó szavak után. A reprezentatív, egy­szerre szép és hasznos kiállí­tás bemutatja Salgótarján és a megye üzemeinek, középis­koláinak nagy részét, képet ad az üzemek életéről, a to­vábbtanulás lehetőségeiről. Érdemes végignézni! NAPIRENDEN: Nógrád könnyűipara Megyénkbe tátogatott a könnyűipari miniszterhelyettes Tegnap megyénkbe látoga­tott Sárosi Sándomé. a köny- nyűipari miniszter helyettese és a minisztérium több veze­tő munkatársa. A megyei ta­nács épületében Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára és Herencsényi József, a Nóg­rád megyei Tanács elnök­helyettese fogadták. A szoká­sos, évközi tárgyalás során áttekintették a megye köny- nyűiparának jelenlegi hely­zetét és az 1975-re vonatko­zó konkrét feladatokat. A III. és a IV, ötéves terv időszakában, megyénkben a könnyűipari ágazat erőteljes fejlesztésére került sor. Rend­kívül dinamikus folyamatról van szó, hiszen 1973—74-ben, ezen a területen az országos ágazatot és a megye szocia­lista iparát is meghaladó fejlődés ment végbe. 1973-ban Magyar felszólalás New Yorkban Tartós béke oldja meg a menekültproblémát Az EN§Z-közigyűilés külön­leges politikai bizottsága a palesztin menekülitek segély­programjával kapcsolatos kér­déseket tárgyalja. A vitáiban szerdán feliszolalt dr. Bányász Rezső, a Magyar Népköztársa­ság New York-i állandó ENSZ-képviselőjének helyet­tese. Beszédében rámutatott: a menekül'tproóléma végleges megoldása csak az igazságos és tartós közieí-kelatá béke megteremtésétől várható. En­nek alapfelébele minden meg­szállt arab terűiét azonnali kiürítése és az ENSZ-közgyű- iés határozatának megfelelően a PFSZ képviselőinek bevoná­sa a politikai rendezésbe. (MTI* 20. az iáén az első fél évben pedig 19,7 százalékkal na­gyobb termelési szintet értek el, mint az előzőekben. A dinamikus változások ered­ményeként, mind a termelési érték mind a foglalkoztatot­taik számát alapul véve, ug­rásszerűen nő az ágazat ará­nya a megye iparában. 1973- ban, megyei szinten a ter­melési érték 15, országosan 17, a foglalkoztatottak számá­nak 22,3, országosan 26 szá­zalékát adta a könnyűipari ágazat. Idén is. az első fél évben, ebben az ágazatban nőtt leg­jobban a foglalkoztatottak aránya: 17,4 százalékkal,. Ez­zel ellentétben — és ebből adódnak a felvetődött gon­dok — a munka termelé­kenysége mindössze 2—3 szá­zalékkal emelkedett, és 1974. első fél évben a létszámnö­vekedés a termelékenység 10 százalékát sem fedezte. ■ A megye könnyűiparában különösen a textilógazat. a kötő-szövőipar ment végbe jelentős fejlődésen — aránya hozzávetőlegesen. 60 százalé­kos —. de jelentős a, nyom­daipar, — a rétsági és a pásztói nyomdák üzembe helyezésével — kapacitásának felfutása is. Bár ezeken a területeken mind magasabb a női munkaerő foglalkozta­tottságának aránya, mégis alatta marad az országos át­lagnak. Ehhez hozzájárul, hogy — előzetes felmérések alapján — a megyében még több mint 7000 nő vonható be a termelésbe. A megyébe települi köny­nyöipari üzemek többsége még mindig magán viseli a kezdeti nehézségeket: egy­két kivételtől eltekintve, elég­telen a munka- és üzemszer­vezés, a munka hatékonysá­gának foka, elavulták a gé­pek, berendezések. Nagy­részt e tények következménye, hogy . a megye könnyűipari dolgozóinak személyi lóvé­dé Íme csak 83 százaléka az országos átlagnak. Téves szemlélet, hogy a termelési érték növelése, eq- zel párhuzamban a nagyobb nyereség, és személyi jövedel­mek. csak létszámtöbblettel érhetők el. A megye köny- ny űriparában a jövőben nö­velni kell a munkavégzés ha­tékonyságát, biztosítani kell a műszaki,-technikai színvo­nal, a felszereltség magasabb szintjét. Az extenzív fejlesztést szükségszerűen — rövid időn belül — az intenzívnek kell követnie. Bár a fejlődés ilyen irányú jelenlegi helyzetének objektív okai is vannak, hiszen az ipartelepítéskor nem minden esetben fedte egymást a szük­ségszerűség és a tervszerűség, mégis a minőségi változásiba kell átcsapnia a menyiségi- nek. A megye könnyűipara előtt álló feladatok és elképzelé­sek megvitatása után a mi­niszterhelyettes asszony, a megye vezetőinek kíséreté­ben megtekintette a Közleke­dési Nyomad,a pásztói részle­gét és a Váci Kötöttárugyár helyi telepét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom