Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

Cttörőparlament után Cél: az iskolák és az úttörő­szervezetek teljesebb kapcsolata Egyedül is elboldogul Hogyan értékelik az V. országos úttörőparlament ta­nácskozását, milyen tapasztalatokat, tanulságokat adtak a legfiatalabbak küldötteinek fórumán elhangzottak? — er­ről nyilatkozott Nyilas Dezső, az Oktatási Minisztérium ál­talános iskolai osztályának vezetője az MTI munkatársá­nak. Az úttörőparlament mun­kája is igazolta a meggyőző­dést, hogy ez a nemzedék is mindinkább élni tud az isko­lai demokratizmus adta lehe­tőségekkel. Javaslataik, vi­táik azt bizonyították: a pe­dagógiai szükségszerűség, hogy a növendékek számára folyamatosan kell biztosíta­ni a pozitív, alkotó tettek le­hetőségét, a társadalom érde­kében végzett közösségi mun­ka semmi mással nem pótol­ható örömét. Ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő fórumot kell te­remteni arra, hogy a gyer­mekek sokoldalúan megvitas­sák a közösség és az egyének problémáit, elmondhassak igényeiket, elgondolásaikat, kritikájukat; hogy javaslato­kat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, a gyermek személyre szóló _ megbízatá­saira, segítésére. Új alapokra kell tehát helyezni a taná­rok és a diákok közötti vi­szonyt. Ebben az összefüggés­ben olyan partnerkapcsola­tot kell kialakítani a gyakor­latban, amelyben természe­tesen a fejlettebb személyi­ségé — a pedagógusé •— a vezető szerep, de a munka stílusát a legteljesebb biza­lom jellemzi, hiszen csakis ez a szocialista pedagógiai mód­szer eredményezheti a fiata­lok közéleti- aktivitásának kiteljesedését is. — Természetesen az úttörő­parlamenteken elfogadott ha­tározatokat,. javaslatokat a minisztérium is, a pedagógu­sok is megvitatják, és hatá­rozatot hoznak saját munká­juknak, az egyes pedagógu­sok tevékenységének tovább­fejlesztésére, amely előmoz­dítja a nevelők és az úttörő- csapatok együttműködését. Az országos úttörőparla­ment ösztönözte az oktatás­ügy vezetőit arra is, hogy megvizsgálják: milyen újabb lehetőségeket kínál a gyerme­keknek a közművelődési in­tézményhálózat az órán kí­vüli közös ismeretszerzésre, nevelőmunkára. Mindenütt napirendre kerül a tavaly elkészített iskolai házirendek ügye is, amelyekkel ' kapcso­latban megnézik, hogyan vál­tak be, kellőképpen tükrö­zik-e a fiatalok igényeit, s megfogalmazzák-e például a gyermekek jogait és felelős­ségét. Egészében tehát az V. or­szágos úttörőparlament is hoz­zájárult a közösségi élet gaz­dagításához. Az oktatásügy vezetői és a nevelőtestületek számba veszik a felvetett or­szágos és az egyes iskolákban megoldandó problémákat. Tervet készítenek a parla­ment javaslatainak megvaló­sítására. Az autósokat fenyegető mérgezések Benzin, alkohol, gyógyszerek Az autós környezetében mindig nagy mennyiségben jelenlevő benzin szájon ke­resztül, vagy gőzeinek belég- •zése útján' okoz mérgezést. Szájon ke#esztüli. véletlen má.gszés úgy következhet be, hogy hordóból, vagy egy má­sik gépkocsi tankjából ben- zlnieeresztés, vagy -áteresztés céljából az anyagot a gumi­csőbe beszívják és a szájba szaladt benzint reflektoriku- saft lenyelik. 20—30 gr-nyi, gyermek esetében 10—15 gr- nyi benzin lenyelése már sú­lyos mérgezést okoz. Igen gyorsan, eszméletlenséggel járó súlyos mérgezést okoz a nagy tartályok tisztítása közben a tisztításra használt benzin gőzeinek a bslégzése. A benzin éppenúgy. mint az alkohol is narkózist okozó méreg. Toxikus mennyiségű ben­zingőz belégzése után a mér- gezetett haladéktalanul sza­bad levegőre kell vinni. Szük­ség esetén a légutakat sza­baddá kell tenni, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni, és a mérgezettet haladéktala­nul kórházba kell szállítani. Sok káros fizikai és kérrrai ártalom önhibáján kívül ér­heti az autóst. Nem ilyen a közlekedés biztonságát leg­inkább veszélyeztető szeszes­ital-fogyasztás amely aiz egész világon, óráról órára szedd áldozatait az utakon._ Noha a rendőrségi ellenőrzések fo­kozódnak, még mindig sokan bíznak a szerencsében „rend­kívüli szervezetükben”, el­feledkeznek emberi mivoltuk­ról és szeszes italt fogyaszta­nak vezetés előtt vagy köz­ben. Sok olyan vezetővel lő­het találkozni, aki 3—4 üveg sörre becsüli tűrőképességét, sőt azt képzeli, hogy szeszes­ital-fogyasztás után „javul­nak reflexei”. Mindez nyil­ván téves önmegfigyelésből következik: azt hiszik, hogy a gátlások csökkenése, a közérzet javulása egyenlő a teljesítmény javulásával. Ez a megtévesztő, szubjektív ér­zés objektív vizsgálatokkal könnyen megcáfolható. Az alkoholt rendszeresen fo- gasztó, aki az ivás szertartá­saihoz. hatásához hozzászokott a tilalmakról könnyebben fe­ledkezik meg vezetés előtt is. Az alkohol pedig méreg, ti­pikus narkotizáló szer. gyor­san kialakul a mérgező ha­tás. Nemcsak az olyan élet­fontos szerveket mérgezi, mint a máj, a hasnyálmirigy, vagy a szívizom, hanem akár kismennyiségben is olyan hatást fejt ki, amely a finom idegrendszeri működéseket gyorsan megzavarja. A száj­ból, a gyomorból, a belekből, gyorsan, mintegy 1—1 1/2 óra alatt teljesen felszívódik. Ek­kor éri el a vérben és a szö­vetekben a maximális szin­tet és ettől kezdve bomlani és ürülni kezd. 85—95, % elég a szervezetben 0,5—5 % a lég- utakon keresztül távozik, és a vesék is kiválaszthatnak 0 2—10 %'-nyi mennyiséget. Általában 6—8 óra alatt el­iminálódik. Az alkohollal szembeni ér­zékenység eléggé egyedi, min­denesetre, azok akik nem szoktak hozzá és a gyerme­Fontos „kellék’ a szenvedély kék érzékenyebbek. El kell oszlatni a „kis alkohol­mennyiség ártalmatlanság­ról” elterjedt babonáikat. A gépjárművezetést zavaró gyógyszerek: az altatószerek. E csoportba tartozik: a Novo- pán, a Hypnoval, a Dorlotyn, a Tardy], a Sevenal. a Verő nal. az Eunoctin, Noxyron, az Albroman. - Hasonló hatásúak, de kisebb mennyiségű ható­anyagot tartalmaznak: a nyugtatok. Ilyen a Sevenalet- ta. a Belloid, a. Legatin, a Valeriana, a Dalgol stb. Mos­tanában még a fentieknél is jobban elterjedt az ideg- rendszeri hátású szerek az un. trankvillámsok. Ezek kö­zül a Seduxenről már sokan tudják, hogy az alkohol ha­tását képes kis mennyiségben is meghatványozní. Hasonló hatásúak az e csoportba tar­tozó: Andaxin, Trioxazin, Frenolon . stb. is. Ide tartoz­nak az erősebb hatású fen- tiazAn származékok, mint a Hibernal a Hirepin, a Fipol- phen, a Tisercin, az Aparkazin és a sz;n,tén neuroleiptikus hatású Trisedyl és Haloperi­dol. Az alkohol hatását fo­kozza és figyelemlazulást okozhat néhány antaillergi- kum, mint a Suprastin, a ' Sandosten, a Peritol és már említett Pipolphen. Csak a legfontasabb, olyan mérgezéseket ismertettük melyek a tapasztalatok sze­rint a gépjárművezetőkre, ko­moly veszélyt jelentenek. Ezek hatásáról a gépjármű­vezetőknek, egyrészt saját, másrészt, a közlekedésben résztvevők érdekében kell tudniok. Nem a szemerkélő eső mi­att húzódott aiz elnök irodájá­ba Sinkó János, a növényter­mesztés brigádvezetője. A na­pi munkát beszélik meg, ki tudja már hányadszor a gaz­daság megalakulása óta? Igaz, az első másfél évet, mint gyalogmunkás töltötte el az ipolyvecei termelőszövetke­zetben, de azután, ahogy ő fo­galmazza: „kiemelték”. Tizen­két éve, hogy egyfolytában irányítja az asszonyokat, s az erdészet dolgozóit. Még a fo- gatosok is az ő keze alatt dol­goznak. — Egyformák a napok — ' mondja, ami azt jelenti, hogy este a feladatokat beszélik meg, másnap reggel munkába állítja az asszonyokat. Ellenő­riz, intézkedik. Sokszor még ebédre is alig jut ideje. Alapító tagja a szövetkezet­nek. Sorsa végérvényesen hozzákötődött a földhöz, a ha­tárban szinte már az utolsó rögöt is ismeri. Kevesen van­nak. akik tőle -jobban tudnák, érzékelni azt a különbséget, ami a mai és a tíz évvel . ez­előtti gazdálkodás között van. — Hol vannak már a lóvon- tatta fűkaszák? — kérdezi, amikor a gépek körül jár. Azok tették lehetővé, hogy év­ről évre mind több kerüljön a közös asztalára. Persze, nem ment könnyen a gépesítés. Harcolni kellett néha, hogy a tagok elfogadják az újat, a korszerűt. — Emlékszem, amikor az első kombájn megérkezett a tsz-be, az emberek azt figy él­ték: mennyi a szemvesrzteség? Azután rádöbbentek, hogv a kézi aratás során háromszor- négyszer annyi gabonaszem marad a földön. Megbarátkoz­tak a hasznos szerkezetekkel — magyarázza nekimeleged- ve. mert a brigád vezetőnek fontos „kelléke” a szenvedély is. Nem is olyan régen volt rá szüksége. — Burgonyaásó gépet vásá­roltunk. Az asszonyok bizal­matlanul figyelték: vajon mennyit hagy a földben? Ami­kor látták, hogy munkájuk könnyebb lett, s nem marad több gumó a talajban, mint a kézi betakarításkor, tekinte­tükkel szinte „simogatták” a gazdaság új szerzeményét — mondja Sinkó János. Szeretik a beosztottak, a növénytermesztők, annak elle­nére, hogy néha bizony papri­kás a hangulata. Akkor for­dul ilyen elő. ha valamit rosz- szul csinálnak, nem tartják magukat a megbeszéltekhez. — János bácsi! Tegnap mit kerestünk? — kérdezik tőle reggel az asszonyok. Tudják, hogy a brigádvezető még az­nap kiszámolja a teljesít­ményt, az érte járó bért. Ad­dig nem is megy haza, amíg az elszámolás nincs naprakész állapotban. — Ne legyen titok, hogy mi­ért hajlonganak egész nap — jegyzi meg tömören. Régebben ketten irányítot­ták a növénytermesztést. Most egyedül is elboldogul vele. Sőt, ha a szükség úgy kívánja, még az állattenyésztésibe is „beleavatkozik”.. Azt tartja: a földművelő embernek min­denhez' érteni kell egy kicsit. A „kicsi” kifejezés nem minő­séget jelez. Több évtizedes ta­pasztalaton nyugvó szaktu­dást, amit a legfrissebb isme­reteikkel ötvöz. — Valamikor a veceiek gon­dolni sem mertek arra, hogy a homokon búzát termesszünk. Az idén- hektáronként 56 má­zsát takarítottunk be. Jó faj­ta került a földbe. Netn csa­lódtunk a hozamokban sem — említi az idei év sikerein0': egyikét. — A krumpli is jól bevált — teszi még hozzá. A bogyósokról keveset be­szél. Ipolyvecén már termé­szetesnek tűnik, hogy a leg­többet a szamóca, ribizli hoz­za. Űj fajtát próbáltak ki, a Gorellát. Azt jobbam kedvelik a külföldiek, s a szállítás so­rán sem törődik annyira, mint az előzőek. Ilyenkor, az év utolsó hó­napjában rendszerint a köve'- kező éven töi*i Sinkó János is a fejét. — Egyesültünk a palánki- akkal és a honfiakkal. Koráb­ban is együttműködtünk, nem lesz új a közös munka. Az asszonyok is hasonlóan véle­kednek. .. Hogy vele mi lesz? . — Szeretnék itt dolgozni to­vábbra is. Addig, amíg szük­ség lesz a munkámra — mondja csendesen, ötvenket- tediik esztendejét tapossa. Ál­talában kinn a szabadban, a friss levegőn. Az az igazi ott­hona, a falak között betegnek érzi magét... Sz. Gy. Szakszervezeti propagandisták értekezlete Az SZMT kulturális és ági- tációs propagandamunka bi­zottsága december 5-én me­gyei propagandista felkészítő értekezletet tart az SZMT salgótarjáni székházában. A tanácskozásra a nagyüzemek oktatási bizottságainak veze­tőit, a közép- és kisüzemek propagandistáit hívják meg. A résztvevők előadást halla­nak a közéletiségről és a köz­életi aktivitásról, majd négy tanfolyami csoportban kon­zultáción vesznek részt. VéitozésoZz a szerződéskötésben SZÍVBŐL SZÍVESEM „Barátság! Nagy. i nemes emberi érzés. Boldog az. akinek életét barátok, a kö­zös, világos ideálo­kért harcoló elvtár­sak övezik. Minél többet tudunk meg egymás életéről, an­nál erősebbek lesz­nek barátságunk szá­lai. Javasoljuk, hogy tegyen utazást Nóg- rád megyében — a Kuznyecki-medence magyar testvér- megyéjében”. Ezekkel a sorok­kal kezdődik a ..Szívből szívesen” c. könyv élőszava, melynek szerzői a „Kuzbassz” újság újságírói és párt­munkások. E köny­vet nemrég ielemtet- te meg a kemaro- vól könyvkiadó. A mi kemerovói újság­íróink már többször, kü­lönböző időben megfordultak kollégáinknál Nógrád megyé­ben. Találkoznak a varosok Szibériai lány és falvak munkásaival, pa­rasztjaival. a párt- és gazda­sági szervek képviselőivel. A magyar földön mindenütt nagy vendégszeretettel. » szovjet emberek iránti őszin­te tisztelettel találkoztak. A könyv a „Nógrád földié” c. Jeírással kezdődik. Ez a rész a vidék történetével. Magyar- ország szénbányászatának szü­letésével és fejlődésével. a munkás- és forradalmi moz­galommal, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság születésé­vel. az áruló Hdrthy-rendszer' és a német fasizmus elleni harccal. Magyarországnak a szovjet hadsereg által' tör­tént felszabadításával és az új élet építésével foglalkozik. A további fejezetben a szer­zők bemutatják a olvasóknak Budapest nevezetességeit és Salgótarjánt — Nógrád megye székhelyét. , kiváló emberek­kel. a forradalmi mozgalom veteránjaival és a fiatalság­gal „Mi ét szeretnénk vezetni önöket a barátság hídián. amely a Kuznyecki-medence és Nógrád között épült ki. E híd olyan szilárd, hogv csak irigyelni lehet” — íriák a szerzők a könyv eleién. Való­ban. az egész könyvön vörös fonalként halad át a szét- bonthatatlan barátság eszmé­je, amely összeköti a szocia­lista országok népeit. A szovjet és a magvar nép közötti barátságnak a gyöke­rei több mint fél évszázadra nyúlnak vissza, a szövi etha- talomért vívott legendás harc­ig Szibériában. Oroszország­ban. Amikor a magyar nép legjobb fiai váll-váll mellett a fiatal szovjetek országá­nak munkásaival és paraszt­jaival küzdöttek a győzelem­ért az intervenciósok és a.fe­hérgárdisták ellen. A híd. a barátság hídja a közös marxista—leninista ide­ológia alapján, pártjaink egy­ségén. a szovjet és a magyar nép szoros együttműködésé­nek alapján áll. Több mint ötezer kilométer választia el a Kuznyecki-medencét Nóg- rádtól. De a távolság, talán akadálya a barátságnak? Ez a távolság nem akadálya, hogv delegációt, fotókiállítást cseréljünk, hogy könyveket írjunk egymásról. A magvar újságírók könyvet adtak ki a Kuznyecki-medence lakóiról „Aranyhíd” címmel. Az il­lusztráció a mi szibériai fotó saink munkája. A mi kiadvá nyunk a „Szívből, szívesen” a magvar kollégák főtódoku- mentációjával jelent meg. F. D. Jövőre megváltozik a szer­ződéses hússertés átvételi rendszere. Holczer Miklósné- tól, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat áruforgalmi osztály­vezetőjétől kértünk tájékoz­tatást a módosulás néhány fontos kérdésére. — Miben különbözik az 1975. évi szerződéskötés az eddigiektől? — A tagok vágósertései­nek szövetkezeten keresztüli értékesítése nem új forma, s nem jelenti a feltételek szi­gorítását sem. E módszer al­kalmazásával azoknak a jog­szabályoknak és rendeletek­nek a .betartása kerül foko­zottabban előtérbe, amelyek a szerződéses fegyelem meg­szilárdítását, az értékesítés biztonságát segítik elő. Lé­nyeges változás, hogy a szer­ződések legkorábbi lejárati idejét pontosabban rögzítjük, így a szerződéskötés hónap­ja nem vehető figyelembe, csak a következő három tel­jes naptári hónap után válik esedékessé a szerződésben foglaltak teljesítése. A ja­nuárban kötött megállapo­dás lejárta tehát májusba í esedékes, míg korábban 9J naptári napot számoltunk. — Lesz-e változás a ház!' i állatok tsz-en keresztüli . ér­tékesítésében? — Hasonlóan, mint eddig, a szövetkezetekkel azonos tartamú szerződést kötün.e, függetlenül attól, hogy an­nak teljesítése a tsz-, vagy a háztáji állományból történi :. A jövőben azonban külön fel kell tüntetni, hogy a gazda­ság hány darabot ad át sa­ját, illetve tagjaipak állo­mányából. Hogy a lekötött ál­latok hol találhatók, arról külön névsort kérünk. — A szerződő fél milyen súlyú állat után kapja a leg­kedvezőbb árat? — A legoptimálisabb, ha az élő állat 90—100 kilogramm körüli. Természetesen az ed­digi gyakorlatnak megfele­lően, minden lekötött sertést átveszünk, a súlykategóriá­nak megfelelő áron. (ó.) Az első ulánbátori sarkkutató „Az iskolában egyik órán me- .tek nekünk a Déli-sark- vidékről, a szovjet sarkku­tató állomásokról. Ekkor ha­tároztam el. hogy minden­képpen eljutok a hatodik kontinensre. 1963-ban kerül­tem a Mongol Állami Egye­tem matematika—fizika ka­rának meteorológiai szaká­ra, majd az egyetem elvégzé­se után szovjet szakembe­rekkel együtt részt vettem a »-Meteorit-“ meteorológiai ' lo­kátor felszerelésében” — me­séli életúr járói - Zsacsini Ce- rendeleg, fiatal mongol mér- nök-aerológus, aki nemrégi­ben tért vissza a Déli-sark­vidékről. Zsacsini Cerendeleg álma 1972-ben valósult meg: egy szovjet sarkkutató expedíció tagjaként eljutott a Déli­sarkvidékre és 254 napot töl­tött a „Mologyozsnaja” állo­máson. Az atmoszféra leg­felső rétegeiben végbemenő folyamatokat tanulmányozta. „Az Antarktiszon uralko­dó szigorú feltételek között a siker elsősorban az egymás­nak nyújtott segítségtől, tá­mogatástól függ — mesél él­ményeiről. — A mi kollektí­vánk megbízható, összefor­rott együttes volt. Szinte csa­ládtagként éltem a szovjet sarkkutatók között.” NÓGRÁD — 1974. december 4„ szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom